Semmi szakzsargon, csak egyszerű zeneelmélet technikák!

Ha szeretnéd a kompozíciódat a következő szintre emelni, a legjobb megoldás az, ha fejleszted zeneelmélet tudásod. Ha a gondolat, hogy kulcsokat, skálákat, módokat és akkordokat tanulj megrémiszt, ne aggódj! Ez a jó alapokat adó, 10 lépéses villámkurzus nagyban meg fogja gyorsítani a fejlődésed.

1. Skálázd fel és felejtsd el

A zeneelnélet szerint a skálák és a kulcsok egyszerűek: ahelyett, hogy egy track-et mind a 12 hang felhasználásával csinálnád, csak 7 használatával is megteheted. A helyek a hangok között, amik megadják a skálát, és ha minden hangszer a zenében ugyanakkor a csoportból játszik, akkor leszel a kulcsban.

Az alaphang a track legfőbb hangja, például D minor, amellyel majdnem minden zenei fázis kezdődik és végződik. Indítva az alaphanggal, majd felfelé haladva a skálán olyan közökkel, hogy 2-2-1-2-2-2-1, egy major skálát játszhatunk le. Egy minor skálához 2-1-2-2-1-2-2 közöket kell alkalmazni.

Menjünk végig a fehér billentyűkön C-től C-ig és ekkor fogunk C major-ben játszani. Menjünk végig A-tól A-ig és ekkor játszunk minor skálában.

2. Pentatónikus skálában egyszerűen

A zenei skáláknak nem kell feltétlenül 7 hangot tartalmazniuk. Talán a legegyszerűbb skála zeneszerzéshez a pentatónikus skála.

Ahhoz, hogy definiáljunk egy pentatónikus skálát, bármely hanggal kezdhetünk. Ettől a hangtól már csak 2-2-3-2-3 közökkel kell felfelé mozogni. Péládul egy F# pentatónikus skála F#-el indul, majd minden fekete billentyűt lejátszik. Ezek a skálák nagyon egyszerűek, de rendkívül impozánsak is lehetnek egyszerre.

Tetszett a poszt többet megtudnál a zeneelméletről? Akkor jelentkezz bemutatkozó napunkra és tudj meg többet iskolánkról!

3. Milyen akkordokat használhatok a zeneelmélet szerint?

Miután kiválasztottad a skálát, már nem nehéz kitalálni, hogy milyen akkordot érdemes játszani, mivel csak a skálát alkotó hangokból kell építkezni.

Az alap triád három hangból áll, ehhez felfelé lépkedve a skálán egy hangot mindig ki kell hagyunk. Ha C major-ben (minden fehér hang C-től C-ig) vagyunk, akkor az első triád C-E-G. C-vel kezdünk, kihagyva a D-t jöhet az E, majd az F-et kihagyva pedig jöhet a G.

4. Finom mozgások a zeneelmélet alapján

Az akkordok sorozata akkor hangzik a legjobban, ha a hangok között kevesebb a nagy ugrás. Amennyiben nagy különbség van az akkordok magasságaiban, akkor általában inverzió (lásd lentebb) is van, ilyenkor közelebb lehet hozni egymáshoz a hangokat.

A fenti képen az első két akkord normál helyen van, míg a második kettő inverzek. A második pár minden hangot az akkordban közelebb tesz egymáshoz, ezáltal sokkal finomabb átmenetet kapunk.

5. Mi a helyzet a keresztekkel és b-kel?

Bárki, aki már leült a billentyűk elé tudja, hogy a Db és a C# ugyanaz a hang.

A zeneelmélet feladata, hogy megnevezzen dolgokat és itt a név az egyetlen különbség. A hangok teljesen azonosak és mindössze különböző funkcióik miatt kaptak külön neveket. Ne hagyjuk, hogy az ilyen megtévesztő elméleti dolgok belezavarjanak a kísérletezésünkbe.

6. Még több akkord kipróbálásra zeneelmélet figyelembe vételével

Az alap triádok jók, de a kifinomultabb zeneiséghez adjunk hozzájuk további hangokat (kihagyva minden második hangot), hogy hetedeket, kilencedeket és tizenegyedeket hozhassunk létre.

Adjunk egy esélyt a megszakított akkordoknak. Ezek olyan akkordok, ahol a második hangtól egy skálával lejjebb vagy feljebb játsszuk tovább.

7. Akkord inverzió

A inverzió egyszerűen szólva az akkord “hibás” lejátszása. Egy D major D-F#-A visszafelé játszva , A-D-F#-t kapunk, de így is ugyanazt azt érzést fogja hordozni, mint az eredeti.

Jó ötlet inverzet használni akkor, amikor a legmélyebb hanggal el akarjuk érni a basszus szintjét.

8. Két módszer kulcsváltáshoz a zeneelmélet szerint

A kulcs megváltoztatása a zene közepén egy remek módja annak, hogy érdekesebbé tegyük a dolgokat. De hogyan csináljuk?

A legegyszerűbb módja, ha durván váltunk egyik ütemről a másikra előzetes figyelmeztetés nélkül.

A második módszer, ha egy olyan akkord után mutatjuk be az új kulcsot, amellyel a jelenlegi kulcs is osztozik. Például G major-ből A-ba Bm (B-D-F#) vagy D (D-F#-A) is használható, mivel ezeket a hangokat és akkordokat mindkét kulcs használja.

Kulcsváltás

9. A módozatok

Ha már tele vagy hagyományos major/minor skálákkal, próbálj ki pár módozatot. Emlékszel, hogy a C major és A minor ugyanazon hangokkal lett megszólaltatva? Van azonban öt másik kiindulási pont, amelyet használhatunk, ezeket nevezzük módozatnak. Ritkaság olyan zenét találni, amely valamilyen módozatban van a szokásos major/minor skála helyett, de ez is egy lehetőség arra, hogy érdekessé tegyük a zenét.

10. Maradjunk a kulcsban, ahogy a zeneelmélet megkívánja

Ha problémát okoz, hogy egy kulcsban maradj, egy zongora kép segíthet. Ableton Live-ban beállíthasz olyan zongora képet, amely csak azokat a hangokat mutatja amelyeket már használtál, minden mást pedig elrejt. Ugyancsak lehetőség van az első beat elé behúzni hangokat, így beprogramozhatjuk előre a hangokat, amelyeket használni akarunk. Beállítás után már csak az engedélyezett hangokkal tudunk dolgozni.

Számos hardveres kontroller és szekvenszer enged hasonló dolgot csinálni. A Native Instruments Maschine, az Ableton Push és a Novation Circuit mind rendelkezik skála móddal, hogy csak az adott kulcshoz tartozó hangokat helyezhessed el.

Forrás: MusicRadar

Skeldar