EQ segédletek több, mint 20 hangszerhez vol 1.

A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata és ennek ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene vagy hang minőségéhez.

Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Például, ha a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor a 2.5 kHz és 4Khz között kell vágni a hangerőből.

 

A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás találsz a frekvenciákról és azok milyenségéről, amelyek biztosan sokat fognak segíteni a produceri fejlődésedben. Minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig.

Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont, nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden track-nek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

Általános táblázat I.

Sub Bass 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük. Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Basszus 60-250 Hz

A kick-ek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk. Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus.

Alsó-közép tartomány 250-500 Hz

Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

Középső tartomány 500-2000 Hz

Ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros és az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

Felső-közép tartomány 2-6 kHz

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

Magas frekvenciák 6-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót. A 6 és 8 kHz tartományban lévő nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

Általános táblázat II.

Moraj / Sub-Bass 0-60 Hz

Sub Bass 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük. Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Alsó 60-100 Hz

Ez a basszus alja, vagy másnéven a melldöngető basszus és a kick dob tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni.

Ütés / Melegség / Zavaraosság 100-450 Hz

A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. A 250-450 Hz-es sáv ha zavaros, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk. A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarosság és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

Duda 450-1000 Hz

A rekedtes, dudás hangokat szűrheted ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban. Néhány hangszeren történő vágással tisztaságot adhatsz a basszusnak.

Kicsi 1-2 kHz-es

A túl sok az 1-2 kHz-es tartományban vékonynak, dudaszerűnek hangzik. Óvatosan erősítsünk itt, főleg vokál esetében, mivel könnyen a hallgató lefárasztását idézhetjük elő. A 1,4-1,5 kHz erősítésével a zongora és a basszus kihallhatóságát fokozhatjuk.

Ropogás 2-4 kHz-es

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót.

Jelenlét 4-6 kHz

A 4 és 6 kHz közötti sáv felel a tisztaságért. Az erősítés az elektromos gitárokat és dobokat emeli ki. Az 5-6 kHz-es sávra figyeljünk, hogy elkerüljük a sziszegést (hiss). A 4-7 kHz-es tartománnyal több levegőt tehetünk a hangokhoz.

Meghatározás 6-10 kHz-es

A 6 kHz körüli erősítés a vokált és a gitárokat teszi határozottabbá. A szintetizátoroknak, húros hangszereknek élet adhatunk, azonban az 5 és 8 kHz közötti sáv túltolása sziszegő hangoakt eredményez.

Levegő 10-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt ad a hangszereknek. A túlzások a sávban a hallgató elfáradását és a rendkívül visító hangok felerősödését okozza. A 18 kHz fölötti frekvenciák kivágásával csökkenthetjük a sziszegő hangokat.

808 Basszus dob

Alsó 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz a legmeredekebb slope szűrővel megőrzi a tartalékot és kiszedi a szubszónikus hangokat. A 24-48 dB-es meredek slope szűrő hasonlóan jól használható erre a célra.

Alsó 50-60 Hz

2-3 dB-es erősítés az 50-60 Hz-es tartományban alacsony beállításokkal segít, ha több energiára van szükség, de ne vigyük túlzásba. Figyeljük a hangerőket, mert ebben a sávban könnyen túl lehet szaladni. Az output Slider használatával kompenzálhatjuk a gain-t.

Test/Ütés 100-200 Hz

A 100-200 Hz-es tartomány teszi lehetővé, hogy extra ütőerőt vigyünk a basszusba. Ügyeljünk arra, hogy más basszus hangok is találhatóak ebben a sávban. Körültekintő tervezéssel megelőzhetjük, hogy a hangjaink konfliktusba kerüljenek.

Zavaraosság 200-500 Hz

A 250-500 Hz-es frekvenciákra 6-8 dB-es gain rezonáló csúcspontot tesz. Finomhangolással disszonáns hangokat ki tudjuk iktatni. Az erősítés itt a hang jelenléti erejét növeli.

Kopogás/Klikkelés/Attack 2-4 kHz

Ellenőrizzük a 2-4 kHz-es sávot, ha több klikkre van szükségünk. Maradjunk a közepes 2-3 dB-s értékeknél, ha erősítünk. A magas felmenő és lejövő vonalak ugyancsak segíthetnek itt.

Folytatása következik

Skeldar

Hogyan mixeljünk négy dekket két dekken?

A kezdők esetében eljön az a pillanat, amikor felmerül bennük egy kérdés, mégpedig az, hogy hány dekkes eszközt szerezzenek be. A választásban igen gyakran a költségvetés húzza meg a határokat, ezért olykor valamilyen kétdekkes megoldás mellett kell dönteni. A DJ szoftverben négy dekk van, de a kontrolleren csak kettő jogtárcsa található. Ilyen helyzetben joggal merül fel a kérdés: hogyan mixeljünk négy dekket két dekken?

Talán buta kérdésnek tűnhet elsőre hallásra, de valójában nem az. Valójában számos kétdekkes kontroller két szett faderrel és hangerő szabályzóval rendelkezik egy kapcsolóval, amely lehetővé teszi, hogy négy dekket használjunk. Ez nagyon hasonló, mint a billentyűzeten a Shift gomb, amely miatt nem kellkétszer annyi gombot elhelyezni a nagybetűk és egyéb speciális karakter miatt. A kontrollereken minden szabályzót megosztva használnak a dekkek.

A “puha átvétel” elnevezésű megoldást majdnem minden szoftver/hardver kombináció használja. A megosztott vezérlők ki vannak kapcsolva amikor új dekkre váltunk egészen addig, amíg vissza nem állítod őket az eredeti helyzetükbe. Visszaállítás után újra aktívak lesznek. Ez megakadályozza, hogy nagy ugrásokat legyenek a pitch-ben, hangerőben stb. Ha még nem használtál egy dekket, akkor általában egy logikus indulóhelyzetben vannak alapból.

A hátránya ennek a megoldásnak, hogy figyelned kell a képernyőt, hogy hova mozgassad a vezérlőt, hogy újra átvedd felette az irányítást. Természetesen képernyőn nem probléma megjeleníteni, hogy hol volt egy vezérlő, mielőtt elhagytad az adott dekket. Fizikális kontrollereknél ez már problémásabb…

Létezik egy digitális dekk, a Stanton SCS1.D, amelynek van egy forgó tárcsája és motorizált pitch fader-je, amelyek visszamennek a helyükre, ahol hagytad őket. A nagy stúdiókba szánt eszközök is így működnek, így sok preset-et tudsz tárolni, amelyeket kiválasztva fizikailag is beállnak a vezérlők. Egy ilyen kontrollerrel már kényelmesebben is dolgozhatunk.

Skeldar

Forrás: DigitalDJTips

15 mentális modell, amiről a producereknek tudni kell

“A mentális modell egy leírás valakinek a gondolkodásmódjáról, hogy hogyan is működik valami a valóságban. Egy reprezentációja a körülvevő világnak, kapcsolatai az alkotórészeknek, valamint a személy felfogásának arról, hogy cselekedetei milyen következményekkel fognak járni. A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához (adva egy személyes algoritmust) és feladatok végrehajtásához.” – Forrás: Wikipedia

Az egyik mentális modell, amivel talán találkoztál is az Occam borotvája, amely szerint két ugyanolyan jó hipotézis közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Miért kell róla tudnunk?

A mentális modellek segítenek gondolkodni. Minél jobban vagyunk a gondolkodásban, annál jobban tudjuk megoldani a problémákat. A zene produkció készítésénél pedig sokszor jönnek elő problémák.

A modellek ugyancsak segítenek elkerülni a hibákat és önámításokat. Vegyük például a Dunnin-Kruger effektust. Ha ismerjük ezt a hatást, kevésbé fogunk beleesni abba a csapdába, hogy elbízzuk magunkat és idő előtt vállon veregetjük magunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.

Mentális modellek:

1. Concorde effektus

Ezt akkor figyelhetjük meg, amikor akkor is folytatjuk a munkát egy project esetében, amikor alig van esély a sikerre. Azért folytatjuk, mert már sok időt, pénzt és energiát beleöltünk, ugyanakkor érezzük, hogy feleslegesen, de nem akarunk továbblépni.

Concorde szindróma

Képzeljük el, hogy indítasz két üzletet, egy limonádé standot és egy gyepnyíró szolgáltatást. Hat hónap után $2000-et fektettél a limonádé standba és már hoz havi $500-at. A piac jól fest és jövedelemnövekedésre is lehet számítani. Közel vagy hozzá, hogy visszajöjjön a már befektetett összeg.

A gyepnyírásba $10.000-et fektettél, de alig jönnek a megrendelések. Valójában pénzt vesztesz, mert vannak fenntartási költségeid és a marketingesed is komoly összegeket számláz sok vevőt ígérve.

Melyik üzletet zárod be?

A gyepnyírás lenne a leglogikusabb választás. Nem működik. Nincs kereslet és erős a konkurencia is. De nem akarod bezárni, mert sok pénzt fektettél bele, és ha bezárod, akkor a pénz “elveszik”.

Hogyan néz ez ki producerek esetében?

Sok időt fektetsz egy zenébe, amely objektíven ítélve messze nem hozza a szintet. Tovább folytatod a munkát, hogy jobb legyen és hogy az eddigi munka ne vesszek kárba. Ha így cselekszel, akkor hasonlóan viselkedsz, mint az előző példában a vállalkozó.

Azonban ha észreveszed, hogy ebbe a hibába estél, akkor tudod, hogy ki kell lépni belőle. Érzelmileg persze nehéz elszakadni az adott munkától, de gondoljunk arra, hogy egy új project valódi sikert hozhat.

 

 Tetszik a poszt érdekel a zeneírás? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

2. Hogyan legyünk sikeresek csapda

Minden sikeres művésznek van egy inspiráló “hogyan legyünk sikeresek” elbeszélése, azonban vannak sikertelen művészek hasonló tehetséggel, munkamorállal és kreativitással. Felőlük azonban senki sem hallott.

Ez a jelenség leírja, hogy a győztesekre fókuszálunk egy területen és próbálunk tanulni tőlük, miközben teljesen elfelejtkezünk azokról a kevésbé sikeresekről, akik ugyanezt a stratégiát követték.

Röviden, ne próbáljuk másolni más producer sikerhez vezető útját, hisz talán nem is megismételhető. Csak hozzad ki magadból a legtöbbet, figyelj a megnyíló lehetőségekre és használd ki őket. Mindig legyen mentőötleted.

3. Elbeszélő ferdítése

Az agyunk imádja a történeteket. Ha valami történetbe vagy elbeszélés kontextusába jelenik meg, könnyebb emlékezünk rá és könnyebben el is hisszük.

Ha visszatekintesz az elmúlt 5-10 évre, megvan a saját történeted. Egyik esemény hozta a következőt és most itt vagy.

Azonban könnyű téves következtetéseket levonni. A milliárdossá váló azt meséli, hogy ő sikeres, mert napi 16 órát dolgozik ugyancsak ferdítés. Számos más körülményt kell figyelembe venni, úgymint piaci körülmények, csapat, szerencse stb.

A sikeres producereknél is hasonló a példa, mert heti hét nap 16 órát tölt a stúdióban. Ez így ebben a formában nem lehet igaz, a munkaórák nagy száma nem biztosítja a sikert (bár elősegíti). Ha egy interjút nézel, mindig figyelj az elbeszélő ferdítéseire. A sikernek nagyon sok összetevője van, így egy túlzottan leegyszerűsített történet túl veszélyes ahhoz, hogy kövessük.

4. Dunning-Kruger effektus

A Dunning-Kruger effektust, akkor figyelhetjük meg, amikor valaki tévesen méri fel szakértelmét vagy annak hiányát, így mindenkinél jobbnak hiszik magukat.

Dunning-Kruger effektus

A legtöbb embernél megfigyelhető ez, főleg a kezdőknél. Ha kezdő producer vagy és úgy gondolod, hogy elképesztően fantasztikus vagy, gondold újra. Confidence = magabiztosség, None = Tudás hiánya, Experience = tapasztalat, Expert = szakértő

5. Csordaszellem

Minél több ember hisz valamiben, annál több embert győznek meg, hogy ők is higgyenek benne. A csordaszellem negatívan hat a kreativitásra. Bele akarunk simulni az “elismert” sémába, stílusba, így nem próbálunk újat és izgalmasat alkotni. Ha mi is ugyanazokat a technikákat használjuk pontosan úgy, ahogy mások, akkor az eredményünk sem lesz valódi újdonság.

Ha egy jelenleg felkapott műfajban akarsz alkotni, abban nincs semmi rossz. A komfortkényszer miatti zeneszerzés viszont nem fog előrevinni. Egy stílusban ki tudod magad fejezni? Örömet szerez a munka? Ezeket a kérdéseket fel kell tenned magadnak.

6. Rugalmatlanság

Egy rugalmatlan ember egy eszközt csak úgy hajlandó használni, ahogy tradícionálisan mások is használták. Ez hasonló, mint a csordaszellem, de ez inkább a módszerekhez való ragaszkodásról szól.

Például az EQ-t a zene karakterének és a frekvenciák megváltoztatásához használják a legtöbben. Kevesen fedezték még fel, hogy az EQ egyben lehet egy kreatív eszköz is, ha automatizálással kapcsoljuk össze.

7. Áttételes gondolkodás

Az áttételes gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amelyben a problémát közvetetten oldjuk meg nem magától értetődő úton.

Ez a fajta megközelítés nagyon hasznos a művészek számára. Kétségkívül nehéz, hiszen nincsen kitaposott ösvény, de éppen ezért tud újat mutatni.

Egy hasznos eszköz az alkotói blokkok feloldására egy pakli kártya, amelyre megkötéseket vagy ajánlásokat tartalmaznak. Például:

  • “Használj kevesebb hangot.”
  • “Tölts ki minden beat-et valamivel.”

Talán őrült ötleteket adnak a kártyák, de a cél az, hogy a blokkhoz vezető gondolatmenetből kizökkentsen.

8. Fix gondolkodás mód vs Haladó gondolkodásmód

Akik hisznek a fejlődésben, azok úgy gondolják, hogy bármilyen képességet, képzettséget meg lehet szerezni, ha elég időt és energiát fordítanak rá. Akik a képességeket fixnek tekintik, azok minden kudarcot alapvetően a kapott képességek hiányára vezetik vissza.

Számos olyan producer van, akik utóbbit képviselik és így nehéz nekik segíteni. Nehezen értik meg, hogy nem azért nem sikerül jól egy zene, mert nincs tehetségük, hanem mert fordítanak elég időtt a képességeik csiszolására és gyakorlásra.

A fejlődésben hívők értékelik az igyekezetet és beletett munkát, míg a másik látásmód alacsony önértékeléshez és boldogtalansághoz vezet. Rajtad múlik, milyen módon szemléled a világot.

9. Tudatos gyakorlás

A gyakorlás módja sokkal fontosabb a gyakorlásra szánt óráknál. Egy szakember összegyűjti azokat a képességeket, amik szükségesek, hogy szakember legyen valaki, majd gyakorolja őket. A gyakorlás gyakran párosul a mentortól jövő visszajelzésekkel.

10. Imposztor szindróma

Nagy dolgokat elért személyeknél fordul elő, akik nehezen vagy nem is tudják feldolgozni a sikereiket, így állandó félelemben élnek, hogy mások végül csalónak titulálják őket, mert soha nem tartják (elég) jónak magukat. Producerek közül azonban meglepően sokan tapasztalták meg ezt valamilyen szinten.

Imposztor szindróma

11. Parkinson törvénye

“A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Ha már egy feladatod, amit az utolsó percig húztál, akkor tudod miről szól a törvény. Ilyenkor bekapcsol valami odabent és intezíven, nagy koncentrációval, hamar befejezzük a munkát. A hátránya ennek a munkának, hogy nagyon stresszessé tud válni.

Parkinson törvénye jó vitaalap arra, hogy kicsivel rövidebb határidőket adjunk. Évente akarsz kiadni egy albumot? Próbáld meg 8 hónap alatt elkészíteni. Gyorsabban fogsz dolgozni, de ha ésszerű a határidő, akkor nem fog a minőség rovására menni.

12. Szakács kontra séf

A séf az alapelvekből indul ki, amelyek számára a nyers, ehető hozzávalók. Ezek a puzzle darabkái, építőkövei, amelyeket tapasztalatai és ösztönei szerint rak össze. A szakácsokban az a közös, hogy még a leginnovatívabb szakács is burgereket, pizzákat és tortákat készít felváltva.
Nincs abban semmi rossz, ha ugyanazokat a technikákat használod, amiket más producer vagy hasonló munkamenetettel dolgozol, de néha szükség van arra, hogy úgy dolgozz, mint egy séf.

13. A kezdők elméje

Egy attitűdöt fejez ki, amelyben csak nyitottság van, mindenféle prekoncepció nélkül. Egy kezdő fejében nagyon sok lehetőség van, míg egy profi fejében csak néhány. Egy kezdő nem gondolja, hogy “elértem valamit”. Az én effajta megjelenése limitálja az elménk működését.

Profiként is alkossunk egy kezdő mentalitásával.

14. Hatékonyság kontra hatásosság

“Csak azért, mert valamit jól tudsz csinálni, még nem biztos, hogy érdemes csinálni. Ami fontosabb, hogy hatsossan dolgozzunk a megfelelő feladatokon, ne pedig túloptimalizáljunk valamit, amit el se kellett volna kezdeni.” – Nat Eliason

Talán kimagaslóan jó vagy a többrétegű basszusokban, de ha a zenének, amin dolgozol, nincsen szüksége ilyenre, akkor nem számít, hogy milyen jó vagy ebben a folyamatban. Csak azért, mert profi vagy benne, még nem kell hozzáadni a zenéhez.

15. Listakészítés

A listák segítenek emlékezni feladatokra és egyfajta minőségellenőrzést is lehetővé tesznek.

Producerként érdemes listát készíteni, hogy mikor is van kész egy track. Olyanra kell gondolni, mint például:

  • Hallgassad újra és jegyezz fel mindent, ami nem tetszik
  • Két másik producer véleményét kérd ki
  • Phase korreláció ellenőrzése
  • Hasonló dalokkal való összevetés

Ha végigmész a listádon, hogy minek kell megfelelnie egy alkotásodnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozod mindig a szintet, ha kiadsz valamit a kezedből.

Összességében

A mentális modellek nem életbevágóan fontosak. Ismeretükkel azonban számos “népszerű” csapdát kerülhetünk el, ezért érdemes minél előbb beépíteni őket a gondolkodásunkba.

Forrás: EDMProd

Skeldar

Ableton Live 10 bejelentés: funkciók, árak, megjelenési dátum

Bár több frissítés volt az elmúlt években, de talán meglepő, hogy az utolsó “teljes” verzió 2013-ban jött ki, amely zenei szoftverek piacán réginek számít. A régóta tartó várakozásnak hamarosan vége, a bejelentést megtették. Igaz, hogy 2018 első negyedévéig azért még várnunk kell.

Addig is újabb és újabb információk látnak napvilágot, hogy mire is számíthatunk az 10-es verzióval kapcsolatban. Az új verzió négy új dekket fog biztosítani, újratervezett hang könyvtárral és javított munkamenettel fog érkezni, valamint a Max for Live funkció is teljes egészében belekerült a szoftverbe. A frissítések a Push-t, az Ableton kiváló kontrollerét is érintik.

Mik az újdonságok?

Nézzük először az új eszközöket. Az első egy Wavetable elnevezésű szintetizátor. Ez tartalmaz hullámformákat, amelyek analóg szintetizátorokból vagy más hangszerekből származnak, valamint lemodellezett analóg szűrőket és rugalmas modulációs lehetőséget is biztosít.

Ableton Live 10 Screenshot

Az új effektek között ott az Echo Delay. Ez az effekt mindent ígér az analóg és digitális textúráktól a visszacsatolásokig. Az új effektek között van még a Drum Bass, amely egy dobkészítő segédeszköz és a Pedal, amely a kombinált túlvezérlések, torzítások és gitár feldolgozásban fog segíteni.

Az új Ableton a munkamenetet segítő újdonságot is tartalmaz, hogy gördülékenyebb is legyen a zeneszerzés. Bár a felület nagyban hasonlít ahhoz, amit már megszoktunk, de az interfész mégis letisztultabb és átláthatóbb. A Capture funkció azt csinálja, amit a neve is sugall: rögzíti és archiválja az ötleteinket automatikusan, akkor is ha nem döntötted még el, hogy felveszed-e, így egy inspiráló pillanat sem veszhet el.

Ableton Live 10 Screenshot

Ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy több MIDI klippet is szerkesszünk egy nézetben. Számos apróbb módosítás történt az Arrangement View-ban és a kedvenc zenei elemeidet is könnyebben eléred a Browser Collections-ben. A Groups within groups pedg a jobb szervezést hivatott segíteni, hiszen már csoportokon belül újabb csoportokat lehet létrehozni. A Note chasing MIDI hangokat aktivál akkor is, ha lejátszást indítasz el középen (pl. pad hangon vagy kitartott hangon). Ezentúl át lehet nevezni az kimeneteket és bemeneteket, így jobban lehet majd követni honnan hova tart a track és mi folyik közben.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

A hangminta könyvtárban is felfedezhetünk újításokat. Az alap könyvtár részletgazdagabb hangokat tartalmaz, valamint átláthatóbban van elrendezve, így könnyebben megtaláljuk, amit kell. Négy új Packs of Essential Instruments csomag elérhető, amelyek szintetizátorokat, multisample elektromos zongora és dob hangokat tartalmaz. A Curated Collections csomag pedig egy közös hangokon alapuló hangszereket, klippeket és hangmintákat tartalmaz.

Push és Max

A kontrolleres felhasználóknak is kijut az újdonságokból. A Push esetében egy új szekvenszer kiosztással találkozhatunk a szimultán hangjegy szekventálásnál és valós idejű lejátszásnál. A hangjegyek a klippben mostmár közvetlenül a hardveren jellennek meg. A Push már rendelkezik a skála kulcsoknál részletes nézettel is.

Ableton Live 10 Push and Max

A Max for Live, amelyet a Live Suite-tal kapunk, teljes integrációval rendelkezik, így gyorsabb betöltésre és alacsonyabb erőforrásigényre számíthatunk. A frissítéseknek hála sokkal élőbb lesz az egész munka. A munkát segíti az új audió route képesség, így a Max for Live eszközök küldhetnek és fogadhatnak SysEx adatokat is.

Árazás és elérhetőség

Megjelenéskor a letölthető változata az Ableton Live 10-nek £69/$99/€79 a Live Intro, £319/$449/€349 a Live Standard és £539/$749/€599 a Live Suite verzió esetében. A dobozos változat £89/$99/€99 lesz a Live Intro, £359/$499/€399 a Live Standard és £579/$799/€649 a Live Suite verziónál.

Addig is minden verziója a 9-esnek 20% kedvezménnyel vásárolható meg és e mellé egy ingyenes frissítési lehetőséget is kapunk az annak megfelelő 10-es verzióra.

Forrás: Musicradar

Skeldar

Pitchshift vokál effektek készítése Ableton-ban

Népszerű a mélyebb hangzású, kortárs zenében, mint például a post-dubstep és deep house, hogy a vokálra ráteszik a pitchshift-es változatokat, így egy furcsa, nemtelen, de harmónikus hangot kapnak.

Bár némely producer kifejezetten vokál feldolgozásra kihegyezett eszközöket használ, mégis nagyon könnyen és gyorsan tudunk magunk is ilyen hatásokat készíteni úgy, hogy a DAW pitchshift funkcióján kívül semmi mást nem használunk.

Pitchshift vokál

A kulcs, hogy a megfelelő algoritmust válasszuk. Rossz választás esetén a feldolgozott verzió nem fog kényelmesen illeszkedi az eredetin és így az effekt kellemetlen lesz. A példában Ableton Live-ot fogunk használni, így ha más DAW-val dolgozol, érdemes a dokumentációjában utánanézni, hogy milyen más pitchshift algoritmusokat tartalmaz, de a folyamat, alapvetően hasonló.

Első lépés:

Nyissuk meg az új fájlot, tegyük a tempót 128-as BPM-re, majd húzzuk a vokált az audió track-re. Duplikáljuk ezt a track-et a track névre való jobb kattintással, majd a Duplicate paranccsal. Nevezzük el őket fő és feldolgozott vokálnak.

Első lépés

Második lépés:

Dupla kattintással a feldolgozott vokálon elő tudjuk hozni a Clip nézetet, Váltsunk Warp Mode-ot Beat-ről Complex Pro-ra. Tegyük a track-et szólóra és állítsuk a Transpose-t a Clip nézetben -12st-re. A vokál pitche egy oktávval kisebb lett.

Második lépés

Harmadik lépés:

A Complex Pro mód állítása kompenzálja a pitch változását, de még mindig természetellenesen hangzik. A Formants paraméter ennek orvoslására hivatott. Állítsuk nullára és kapcsoljuk ki a szóló módot. Balanszoljuk a fő és a feldolgozott vokál track-et ízlésünk szerint.

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Skeldar

Forrás: Musicradar