4 dolog amit mixeléssel oldunk meg, pedig zenei felépítéssel (arrangement) kellene!

 

Arrangement (zenei felépítés)… szinte, mint egy csúnya szó.

A zeneszerzést több folyamatra bonthatjuk. Mindegyik lehet akár külön tudomány is, viszont maga a producerkedés ezeknek a folyamatoknak az összessége.

A zeneszerzés, felépítés, hangszerelés alapvetően különbözik a mixeléstől. A mixelés olyan, mint az öltözködés. Ha nem vagyok rámenős, azért van, mert nem viselek kihívó ruhát. Az arrangement ezzel szemben pont olyan, mint ahogy kinézünk, ha nem vagyok rámenős, azért van, mert ha 20 kilót le kell dobnom magamról, nyilván akkor nincs akkora önbizalmam.

Sokkal egyszerűbb elfogadni, hogy egy számnak jobb mixing kell, mint jobb dalszerzés vagy felépítés, esetleg Sound design.

A mixelés (lekeverés) sok esetben csak önmagunk mentegetése, hogy igazából mi nagyon jó producerek vagyunk, de nincsenek méreg drága felszereléseink vagy nem telik hangmérnökre. Ha egy zene javításra szorul, be kell látnunk, az a mi hiányosságunkat tükrözi.

A fájdalmas igazság az, hogy a különböző oldalak és a hangmérnöktársadalom szinte már belénk ülteti azt a téves vélekedést, ha rossz egy zene, akkor az szinte csakis a mixing (lekeverés) vagy mastering miatt lehetséges. Pedig mélyen legbelül azért sokan érezzük, nem feltétlen ezen bukott el egy adott projekt. Szóval sok esetben, amikor a lekeveréssel szeretnénk javítani egy zenénken, egészen más helyen kell keresnünk a problémát.

Ne érts félre, fontos a lekeverés, de mixelés előtt már eleve jól kell, hogy szóljon a zenénk.

Itt van négy probléma, amit általában mixeléssel próbálunk megoldani ahelyett, hogy hangszereléssel vagy az arrangementtel (felépítés) orvosolnánk.

mixing-pult

I. Hangok amik nem illenek össze

Amit használunk: EQ, kompresszor

Kinézünk egy jó hangot, hihetetlenül jól szól. Kinézünk, egy másikat, szintén nagyon jól szól. Összerakjuk őket hirtelen, elromlik az egész hangzás. Utána vadul EQ-uzni és kompresszorozni és gyakorlatilag akkora lyukakat ütünk a hangszerek frekvencia spektrumába, hogy szinte meg se közelíti azt a minőséget, amit a hangszerek önmagukba képviseltek.

Amit használnunk kellene:

Nagyon sok dolog lehet, ami miatt nem fog a két hang együtt jól működni. A leggyakoribb gond az, hogy már a komponálásnál elvérzik ez a dolog. Jó, ha tudjátok, hogy a hangszerek frekvencia spektruma 8 oktávon helyezkedik el. Már azzal nagyon el tudjuk rontani a mixünket, ha nem megfelelően osztjuk el a hangszereket a frekvencia spektrumon. Például nagyon nem jó ötlet a basszus hangokat a 3-4. oktávra pakolni (DAW szoftverenként eltérhet az oktáv valódi hangmagassága).

Másik probléma az összeütköző hangjegyek. Az egyidőben összeütköző hangjegyek, dallamok már önmagukba sokat tudnak rontani egy produkción. Ezt könnyen megoldhatjuk, ha dallamírás szinten belenyúlunk egy-egy hangszerbe. Például, ha basszus hangok együtt hangzanak a (ugyanazon skálán) lábdobbal már sokat segítettünk a teljes hangzáson. Az emelkedő dallamok az egyik hangszeren sokszor összeütköznek egy másik hangszer dallamaival, sokszor fura akkordok jönnek emiatt létre. Véssétek a fejetekbe, teljesen mindegy, milyen királyul szól egy dallammenet, ha a tényleges produkcióban lévő többi dallammal összeütközik. Fokuszáljatok egy fő dallamra, a többi dallam csak kísérő legyen a többihez képest. A Sonic Schoolban megtanítjuk nektek, milyen skálákat hogyan érdemes használni, melyek azok az akkordok, amik jól szólnak együtt és, hogy ne írj olyan dalalmokat, amik kioltják egymást.

II. Mudiness (koszosság rossz értelemben)

Amit használunk: EQ

Most azt gondolhatod, hogy mégis mivel szüntessem meg a koszosságát egy mixnek, ha nem az EQ-val. Ez a folyamat csak részben felel meg a valóságnak. Az EQ-uzás, az tényleg a mixelés egyik fő folyamata, azonban ennek csak segítenie kellene a zeneírást nem pedig megoldani a fő problémákat. Valójában nem kell sok EQ-ut használnunk ahhoz, hogy tisztán hangzó zenéket gyártsunk.

Amit használnunk kellene:

A különböző hangszerek már az előbb említett módon külön szekciókba szólaljanak meg. Sokan lebecsülik az olyan eszközök tulajdonságát, mint a reverb vagy a delay. Pedig a sztereo térben való elhelyezés nagyon fontos. Sokszor nem is kell EQ-uzni, ha megfelelően használjuk a delay és reverb pluginjeinket.

 

 

ableton-arrangement

III. Nem üt akkorát amekkorát kellene

Amit használunk: EQ, reverb, delay, kompresszor

Amikor egy szám úgymond vékony vagy erőtlen, akkor ugye a legtöbben még több torzítást, kompresszort használtok vagy limiterekkel felerősítitek az adott zene hangzását. Ez egy remek eljárás, mégse ideális.

Amit használnunk kellene:

A lényeg itt megint a felépítés. Sok hangszer már önmagában is nagyon erős hangzást képvisel, gondolok itt a Nexusra vagy Serum szoftver szintetizátorokra. Ha megfelelően elosztjuk időben a hangokat, akkor egyrészt sokkal tisztább lesz hangzás, több erő jut a lábdobnak (kick) és könnyen lekövethető arrangemen-tet kapunk. Másik megoldás ha layerelünk. Tehát ugyanazt a hangot több úgynevezett layerből (réteg) keverjük ki, ebben az esetben a hangszerek együttesen sokkal erősebb érzetet fognak adni, mint ha csak pl egy basszus gitárt alkalmaznánk.

A harmadik megoldás pedig, használjunk minél több hangjegyből álló akkordot, az igazán vastag akkord mentek 4-5 oktávon vannak lefogva és 4-6 hangjegyet tartalmaznak. Ha összehasonlítjátok egy sima 3 hangjegyes triáddal, akkor észre fogjátok venni a különbséget.

Nagyon fontos, ha kevés hangszert használsz, akkor üres lehet mixed és azt hiába mixeled. ami nincs ott az a lekeveréstől meg mastertől se lesz ott.

 

fl-studio-arrangemnet

IV. Érdekesség.

Amit használunk: Mindent mindennel!

A mai elektronikus zenében szinte minden technikát bevetünk a cél érdekében: EQ, kompresszor, delay. reverb, torzítók, stb.

Nem azt mondom, hogy ezzel baj lenne, csak a mixelésnek nem ez lenne a lényege, hogy ezeket az effekteket létrehozza, hanem alapjába véve erősítse azokat! Ha sok hangszert, dallamot próbálunk egy teljesítménybe rakni akkor azt a felépítés során szépen építsük fel és kerüljük az olyan dolgokat amikor, 3-4 dallam vagy hangszer szól egymás alatt.

Konkluzió:

 

A lényeg, hogy a mixelés csak egy folyamat a zeneszerkesztés közben, a jól felépített átgondolt produkció már kevés utómunkát igényel. A zenék mixelik magukat. A felépítés és hangszerelés az igazi kihívás egy zeneszám megírása közben, mégis a mixelésről masterelésről beszélnek a legtöbbet, holott nem ezen múlik a legtöbb dolog.

Forrás: https://theproaudiofiles.com

Inbetween

 

Tetszett a poszt, érdekel a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

 

0 hozzászólás

Hozzászólás írása

Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írd meg a véleményedet a témával kapcsolatban!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.