8 master-elési hiba és megoldásai


Mastering

 

A legtöbb zenész, hangmérnök és producer jól tudja, hogy egy Master mekkora különbséget tud okozni. A master-elés önmagában egy művészet. Azonban nem ért tudni, hogy masterelés önmagában csak 10%-ot ad a végső prodoktumhoz. Ezért nem szabad csodát várni ettől sem.

Még a legnagyobb tudású hangmérnökök is csak annyira tudnak jók lenni, amilyen jó a hozott anyag. Mielőtt még master-elésre vinnénk a művünket, mindig győződjünk meg róla, hogy valóban kész, minden a helyén van benne és már csak az utolsó simítások hiányoznak. A tippjeit Pete Doell, az Universal Mastering Studios West veterán hangmérnöke osztja meg, hogy hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a master-ből.

1. Túl sok mély

A túlzott mély használata a leggyakoribb hiba, amit el szoktak követni és ez leginkább a project stúdióknál jelentkezik. Ez általában közvetlenül függ össze a mixelési környezettel. Az átlagos otthoni stúdió vagy project szoba nem rendelkezik túl sok akusztikus elemmel és sok visszaverő felület, valamint basszus csapda található bennük. Az eredménye ennek a kiegyensúlyozatlan visszaverődés a spektrumok között, így néhány hang túlságosan is kitűnik, míg néhány csaknem teljesen elveszik. A végén egy szintén kiegyensúlyozatlan alsó-mély spektrum lesz. A helyiség akusztikájának javítására találhatsz írást az oldalunkon.

Pete Doell egy fontos dologra felhívja a figyelmet: A legszembetűnőbb hiba, hogy az emberek monitor hangfalai nincsenek megfelelően elhelyezve. A hangfalaknak olyan távol kell lenniük egymástól, amilyen távól vannak a hallgatótól. Tehát ha a hallgató 1 méterre van a hangfalaktól, akkor a hangfalaknak is 1 méterre kell lenniük egymástól. Továbbá, ha a hangfalak túl közel vagy túl távol vannak a faltól, akkor a basszus visszaverődés nem lesz a helyén.

 

Tetszett a poszt érdekel a masterelés? Akkor jelentkezz bemutató napunkra!

 

2. Borzasztó fúvósok

A spektrum másik vége, a legmagasabb tartomány is okozhat problémákat. Bár nem lehe tolyan erősen hallani őket egy project stúdió környezetben, ezek a frekvenciák máshogy tudnak megjelenni a master-elési fázisban.

“A legtöbb mixnek csak egy kis csiszolás és fényesítés kell a master-elésnél.” – mondja Doell. “Ha a jó cuccokat rátesszük, akkor a sziszegősség eléggé kijöhet. Tégy magadnak egy szívességet a vokált de-esseld, esetleg még a cintányérokat akkor is, ha esetleg nem hallanál túl sok ilyen hangot. A hangmérnököd meg fogja köszönni.”

Összefoglalásként: az EQ-t bölcsen és óvatosan kell használni és nem megerőszakolni.

3. Dinamikus tartomány hiánya

Ez a leggyakrabban tárgyalt téma a modern zenei mixelési köröben. Az elmúlt évtizedben a rádiós sugárzás utáni hajsza egy csatát hozott létre, amely a figyelemért irányult és ez hangosságban manifesztálódott – abban a felfogásban, hogy ha hangosabb egy track, akkor jobban megragadja a hallgatót. Ez a mentalitás a TV-s és rádiós reklámozókkal indult (figyeld meg, hogy egy hangos reklám mennyire megragadja a figyelmed) és ez egy közvetlen következménye volt a kompresszoros technológia fejlődésének, amely lehetővé tette “radio mix”-ek elkészítését, ahol minden hangos és az ember arcába mászik.

A probléma a mix látszólagos hangerejének emelésével az, hogy ez összetömöríti a track dinamikus tartományait is. A dinamikus tartomány definiálja a leghangosabb és a leghallkabb hangjait a track-nek. Optimális esetben egy track -3 dB-es csúccsal a leghangosabb elemnél (pl. egy pergődob megütése), míg a track többi részének -6 és -8 dB közötti tartományban kéne lennie. Ez 3 és 5 dB közötti dinamikus tartománybeli csúcsokat eredményezne.

A dinamikus tartomány kompresszálása (vagy hasonlóan káros hangerő normalizálás) eszközöket vesz el a hangmérnöktől, megnehezíti azt, hogy csinálja a munkáját. Egy master-eléssel foglalkozó mérnök aprólékos és többlépcsős kompresszálást használ, ütősebbé és kiemelkedőbbé téve a basszust, tisztaságot adva a magas hangoknak és csillogást a legmagasabbaknak, mindezt különböző kompresszálási algoritmusokkal az egyes frekvenciák esetén.

Számos tapasztalatlan mixer egy “mastering compressor” plugin-t használ, egy preset-tel amely hangos és zavaros alsó tartományt, világos és agresszív felső tartományt eredményez. Nem marad hely a master-elésre. Nincs lehetőség kiemelni vagy háttérbe szorítani zenei elemeket.

EQ Mastering

Néha az ügyfél egy hangos mixet szeretne, de nem tesz sokat azért, hogy kezelje a dinamikát a mixében. “Szeretem a kocsifestés analógiáját. Ha megkéred a mastering mérnököt, hogy az egészet egy réteg festékkel csinálja, az nem a legokosabb lépés. A limitálás rétegezése (pl. kompresszálva a vokált, basszust, pergődobot) sokkal szebb részleteket, csillogást enged kihozni a kész terméken.”

Ugyancsak érdemes elkerülni a túlkompresszálás ugyanezen ok miatt. A mastering mérnök a track-et úgy kapja meg, hogy az jóval a dinamikus tartományon belül van, de a vokál a torzítás határáig van normalizálva. Ismételten, ez megint nagyon kevés helyet a master-elésre, hogy ki lehessen hozni finom részleteket a vokálból. Jellemzően a master csatornának -4, -6 decibelen kell master előtt szólnia különben nem lesz masterelhető a zene.

4. Tervezés hiánya

Fontos, hogy a mixünknek dimenziót adjunk azzal, hogy kiegyensúlyozzuk az elemeket egy szép, széles sztereó térben. Gyakori eset, hogy mindent középtárja tesznek, így nagyon tömött, zavaros mix alakul ki, ami nem tud formát ölteni. Bár vannak olyan tipikus elemek, amiknek középen a helyük (pergődob, basszusdob, vokál), a szeparálás a gitár, a háttérvokál és más elemek esetén jó ötlet.

“Mindig jó ötlet pár elemet kicsit oldalra tenni a mixben.” – mondja Doell. “Ha gitárok, dudák, hátsó vokálok stb. keverékje van, a közepet kevésbé zsúfoltnak megőrizve a fülünk különállóbnak fogja hallani a produkciót, amin dolgoztál. Ugyancsak kevesebb EQ-ra és effektre lesz szükség ahhoz, hogy kiemeld ezeket a mixből.”

5. Fázis problémákat

Miután a legtöbb DAW felső korlát nélküli trackszámot tesz lehetővé, a kísértés ott van, hogy minden sztereóban rögzítsünk és az olyan elemek, mint egy akusztikus gitár, sztereóban mélységet és karaktert tud adni a track-nek. Legyünk azonban óvatosak, ellenőrizzük a mixet monóban, hogy elkerüljük a fáziskioltást a rosszul elhelyezett mikrofonok miatt. Csak a sávok szólózásával lehet észrevenni, hogy vajon bizonyos frekvenciák eltűnnek-e, amikor két csatorna összeolvad monóban.

Nem csak a sztereó hangszerek fázisai tudják kioltani egymást. Doell szerint a hiper-széles elemek a “hangfalon kívüli” hatást érnek azzal, hogy az egyik oldalt kioltják. Csak nyomjuk meg a monó gombot és figyeljük a billentyűket, string padokat, háttérvokált, amik eltűnnek. Akkor is, ha még nem érezted szükségét a monónak, ezzel a trükkel láthatod, hogy az egyensúly nem olyan, amilyennek mindig hiszed.

Ugyanez aszabályszerűség érvényes a reverb-re is. Nagyon gyakori, hogy egy nagy teremet használva a vokál egyszerűen eltűnik.

6. Rossz vokál pozícionálás

Nehéz objektívnek maradni, ha a vokál elhelyezéséről van szó a mixben, főleg akkor, ha az a te dalod. Te ismered a dalszöveget, így könnyű elfelejtkezni arról, hogy más ember viszont nem. Bizonyos esetekben ugyanolyan “helyesen” szól, ha a vokál kicsit előbbről vagy kicsit hátrébb szól. Számos profi két vagy három alternatív mixet készít, egy kicsit előbb lévő vezető vokállal, aztán egy kicsit hátrébb elhelyezett vokállal, valamint egy középtájon lévővel. Ez egy igazi luxus, ha a mastert készítő választhat.

7. Nem jól igazított sávok

Itt nem kell gondolkodni. Ha külön küldöd a sávokat (dobcsoportok, gitár, háttérvokál stb.), akkor ügyelni kell arra, hogy minden ugyanonnan induljon. Ha egy vokál nem jön be az első 30 másodpercben, akkor a sáv első 30 másodpercében teljes csendnek kell lennie.

8. A szoba nem ismerete

“Mindig azzal kezdem a mixelős napom, hogy meghallagatok néhány zenét, amit szeretek, ideális esetben abban a stílusban, amiben éppen dolgozok.” – magyarázza Doell. “Innentől sokkal könnyebb almát az almával összehasonlítani. Szerencsés vagyok, hogy egy ZR Acoustics-kal dolgozhatok a Universal Mastering-nél. De ha máshol dolgozom, akkor fontos, hogy ismerjem azt a szobát, amiben épp dolgozom, hogy hogyan járul hozzá ahhoz, amit hallok még az előtt, hogy bármilyen döntést meghoznék.”

Ahogy azt sejteni lehetett, megszámlálhatatlan buktató van, ami belerondíthat a mixedbe és kihívás elé állíthat, mint master-elési mérnök. Sokkal több, mint amit fel lehetne sorolni… De mint mindig, hallgassunk a fülünkre, odafigyelve hallgassuk a zenét és tanuljuk meg a szabályokat mielőtt megszegjük őket. Ha ezek a módszerek nem működnének, akkor a fentebb említett leggyakoribb hibákat tartsuk észben, ezzel máris jó úton leszünk a jobb eredmények felé.

Forrás: UAudio

Skeldar

 

15 mentális modell, amiről a producereknek tudni kell

“A mentális modell egy leírás valakinek a gondolkodásmódjáról, hogy hogyan is működik valami a valóságban. Egy reprezentációja a körülvevő világnak, kapcsolatai az alkotórészeknek, valamint a személy felfogásának arról, hogy cselekedetei milyen következményekkel fognak járni. A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához (adva egy személyes algoritmust) és feladatok végrehajtásához.” – Forrás: Wikipedia

Az egyik mentális modell, amivel talán találkoztál is az Occam borotvája, amely szerint két ugyanolyan jó hipotézis közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Miért kell róla tudnunk?

A mentális modellek segítenek gondolkodni. Minél jobban vagyunk a gondolkodásban, annál jobban tudjuk megoldani a problémákat. A zene produkció készítésénél pedig sokszor jönnek elő problémák.

A modellek ugyancsak segítenek elkerülni a hibákat és önámításokat. Vegyük például a Dunnin-Kruger effektust. Ha ismerjük ezt a hatást, kevésbé fogunk beleesni abba a csapdába, hogy elbízzuk magunkat és idő előtt vállon veregetjük magunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.

Mentális modellek:

1. Concorde effektus

Ezt akkor figyelhetjük meg, amikor akkor is folytatjuk a munkát egy project esetében, amikor alig van esély a sikerre. Azért folytatjuk, mert már sok időt, pénzt és energiát beleöltünk, ugyanakkor érezzük, hogy feleslegesen, de nem akarunk továbblépni.

Concorde szindróma

Képzeljük el, hogy indítasz két üzletet, egy limonádé standot és egy gyepnyíró szolgáltatást. Hat hónap után $2000-et fektettél a limonádé standba és már hoz havi $500-at. A piac jól fest és jövedelemnövekedésre is lehet számítani. Közel vagy hozzá, hogy visszajöjjön a már befektetett összeg.

A gyepnyírásba $10.000-et fektettél, de alig jönnek a megrendelések. Valójában pénzt vesztesz, mert vannak fenntartási költségeid és a marketingesed is komoly összegeket számláz sok vevőt ígérve.

Melyik üzletet zárod be?

A gyepnyírás lenne a leglogikusabb választás. Nem működik. Nincs kereslet és erős a konkurencia is. De nem akarod bezárni, mert sok pénzt fektettél bele, és ha bezárod, akkor a pénz “elveszik”.

Hogyan néz ez ki producerek esetében?

Sok időt fektetsz egy zenébe, amely objektíven ítélve messze nem hozza a szintet. Tovább folytatod a munkát, hogy jobb legyen és hogy az eddigi munka ne vesszek kárba. Ha így cselekszel, akkor hasonlóan viselkedsz, mint az előző példában a vállalkozó.

Azonban ha észreveszed, hogy ebbe a hibába estél, akkor tudod, hogy ki kell lépni belőle. Érzelmileg persze nehéz elszakadni az adott munkától, de gondoljunk arra, hogy egy új project valódi sikert hozhat.

 

 Tetszik a poszt érdekel a zeneírás? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

2. Hogyan legyünk sikeresek csapda

Minden sikeres művésznek van egy inspiráló “hogyan legyünk sikeresek” elbeszélése, azonban vannak sikertelen művészek hasonló tehetséggel, munkamorállal és kreativitással. Felőlük azonban senki sem hallott.

Ez a jelenség leírja, hogy a győztesekre fókuszálunk egy területen és próbálunk tanulni tőlük, miközben teljesen elfelejtkezünk azokról a kevésbé sikeresekről, akik ugyanezt a stratégiát követték.

Röviden, ne próbáljuk másolni más producer sikerhez vezető útját, hisz talán nem is megismételhető. Csak hozzad ki magadból a legtöbbet, figyelj a megnyíló lehetőségekre és használd ki őket. Mindig legyen mentőötleted.

3. Elbeszélő ferdítése

Az agyunk imádja a történeteket. Ha valami történetbe vagy elbeszélés kontextusába jelenik meg, könnyebb emlékezünk rá és könnyebben el is hisszük.

Ha visszatekintesz az elmúlt 5-10 évre, megvan a saját történeted. Egyik esemény hozta a következőt és most itt vagy.

Azonban könnyű téves következtetéseket levonni. A milliárdossá váló azt meséli, hogy ő sikeres, mert napi 16 órát dolgozik ugyancsak ferdítés. Számos más körülményt kell figyelembe venni, úgymint piaci körülmények, csapat, szerencse stb.

A sikeres producereknél is hasonló a példa, mert heti hét nap 16 órát tölt a stúdióban. Ez így ebben a formában nem lehet igaz, a munkaórák nagy száma nem biztosítja a sikert (bár elősegíti). Ha egy interjút nézel, mindig figyelj az elbeszélő ferdítéseire. A sikernek nagyon sok összetevője van, így egy túlzottan leegyszerűsített történet túl veszélyes ahhoz, hogy kövessük.

4. Dunning-Kruger effektus

A Dunning-Kruger effektust, akkor figyelhetjük meg, amikor valaki tévesen méri fel szakértelmét vagy annak hiányát, így mindenkinél jobbnak hiszik magukat.

Dunning-Kruger effektus

A legtöbb embernél megfigyelhető ez, főleg a kezdőknél. Ha kezdő producer vagy és úgy gondolod, hogy elképesztően fantasztikus vagy, gondold újra. Confidence = magabiztosség, None = Tudás hiánya, Experience = tapasztalat, Expert = szakértő

5. Csordaszellem

Minél több ember hisz valamiben, annál több embert győznek meg, hogy ők is higgyenek benne. A csordaszellem negatívan hat a kreativitásra. Bele akarunk simulni az “elismert” sémába, stílusba, így nem próbálunk újat és izgalmasat alkotni. Ha mi is ugyanazokat a technikákat használjuk pontosan úgy, ahogy mások, akkor az eredményünk sem lesz valódi újdonság.

Ha egy jelenleg felkapott műfajban akarsz alkotni, abban nincs semmi rossz. A komfortkényszer miatti zeneszerzés viszont nem fog előrevinni. Egy stílusban ki tudod magad fejezni? Örömet szerez a munka? Ezeket a kérdéseket fel kell tenned magadnak.

6. Rugalmatlanság

Egy rugalmatlan ember egy eszközt csak úgy hajlandó használni, ahogy tradícionálisan mások is használták. Ez hasonló, mint a csordaszellem, de ez inkább a módszerekhez való ragaszkodásról szól.

Például az EQ-t a zene karakterének és a frekvenciák megváltoztatásához használják a legtöbben. Kevesen fedezték még fel, hogy az EQ egyben lehet egy kreatív eszköz is, ha automatizálással kapcsoljuk össze.

7. Áttételes gondolkodás

Az áttételes gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amelyben a problémát közvetetten oldjuk meg nem magától értetődő úton.

Ez a fajta megközelítés nagyon hasznos a művészek számára. Kétségkívül nehéz, hiszen nincsen kitaposott ösvény, de éppen ezért tud újat mutatni.

Egy hasznos eszköz az alkotói blokkok feloldására egy pakli kártya, amelyre megkötéseket vagy ajánlásokat tartalmaznak. Például:

  • “Használj kevesebb hangot.”
  • “Tölts ki minden beat-et valamivel.”

Talán őrült ötleteket adnak a kártyák, de a cél az, hogy a blokkhoz vezető gondolatmenetből kizökkentsen.

8. Fix gondolkodás mód vs Haladó gondolkodásmód

Akik hisznek a fejlődésben, azok úgy gondolják, hogy bármilyen képességet, képzettséget meg lehet szerezni, ha elég időt és energiát fordítanak rá. Akik a képességeket fixnek tekintik, azok minden kudarcot alapvetően a kapott képességek hiányára vezetik vissza.

Számos olyan producer van, akik utóbbit képviselik és így nehéz nekik segíteni. Nehezen értik meg, hogy nem azért nem sikerül jól egy zene, mert nincs tehetségük, hanem mert fordítanak elég időtt a képességeik csiszolására és gyakorlásra.

A fejlődésben hívők értékelik az igyekezetet és beletett munkát, míg a másik látásmód alacsony önértékeléshez és boldogtalansághoz vezet. Rajtad múlik, milyen módon szemléled a világot.

9. Tudatos gyakorlás

A gyakorlás módja sokkal fontosabb a gyakorlásra szánt óráknál. Egy szakember összegyűjti azokat a képességeket, amik szükségesek, hogy szakember legyen valaki, majd gyakorolja őket. A gyakorlás gyakran párosul a mentortól jövő visszajelzésekkel.

10. Imposztor szindróma

Nagy dolgokat elért személyeknél fordul elő, akik nehezen vagy nem is tudják feldolgozni a sikereiket, így állandó félelemben élnek, hogy mások végül csalónak titulálják őket, mert soha nem tartják (elég) jónak magukat. Producerek közül azonban meglepően sokan tapasztalták meg ezt valamilyen szinten.

Imposztor szindróma

11. Parkinson törvénye

“A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Ha már egy feladatod, amit az utolsó percig húztál, akkor tudod miről szól a törvény. Ilyenkor bekapcsol valami odabent és intezíven, nagy koncentrációval, hamar befejezzük a munkát. A hátránya ennek a munkának, hogy nagyon stresszessé tud válni.

Parkinson törvénye jó vitaalap arra, hogy kicsivel rövidebb határidőket adjunk. Évente akarsz kiadni egy albumot? Próbáld meg 8 hónap alatt elkészíteni. Gyorsabban fogsz dolgozni, de ha ésszerű a határidő, akkor nem fog a minőség rovására menni.

12. Szakács kontra séf

A séf az alapelvekből indul ki, amelyek számára a nyers, ehető hozzávalók. Ezek a puzzle darabkái, építőkövei, amelyeket tapasztalatai és ösztönei szerint rak össze. A szakácsokban az a közös, hogy még a leginnovatívabb szakács is burgereket, pizzákat és tortákat készít felváltva.
Nincs abban semmi rossz, ha ugyanazokat a technikákat használod, amiket más producer vagy hasonló munkamenetettel dolgozol, de néha szükség van arra, hogy úgy dolgozz, mint egy séf.

13. A kezdők elméje

Egy attitűdöt fejez ki, amelyben csak nyitottság van, mindenféle prekoncepció nélkül. Egy kezdő fejében nagyon sok lehetőség van, míg egy profi fejében csak néhány. Egy kezdő nem gondolja, hogy “elértem valamit”. Az én effajta megjelenése limitálja az elménk működését.

Profiként is alkossunk egy kezdő mentalitásával.

14. Hatékonyság kontra hatásosság

“Csak azért, mert valamit jól tudsz csinálni, még nem biztos, hogy érdemes csinálni. Ami fontosabb, hogy hatsossan dolgozzunk a megfelelő feladatokon, ne pedig túloptimalizáljunk valamit, amit el se kellett volna kezdeni.” – Nat Eliason

Talán kimagaslóan jó vagy a többrétegű basszusokban, de ha a zenének, amin dolgozol, nincsen szüksége ilyenre, akkor nem számít, hogy milyen jó vagy ebben a folyamatban. Csak azért, mert profi vagy benne, még nem kell hozzáadni a zenéhez.

15. Listakészítés

A listák segítenek emlékezni feladatokra és egyfajta minőségellenőrzést is lehetővé tesznek.

Producerként érdemes listát készíteni, hogy mikor is van kész egy track. Olyanra kell gondolni, mint például:

  • Hallgassad újra és jegyezz fel mindent, ami nem tetszik
  • Két másik producer véleményét kérd ki
  • Phase korreláció ellenőrzése
  • Hasonló dalokkal való összevetés

Ha végigmész a listádon, hogy minek kell megfelelnie egy alkotásodnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozod mindig a szintet, ha kiadsz valamit a kezedből.

Összességében

A mentális modellek nem életbevágóan fontosak. Ismeretükkel azonban számos “népszerű” csapdát kerülhetünk el, ezért érdemes minél előbb beépíteni őket a gondolkodásunkba.

Forrás: EDMProd

Skeldar

Audió effektek alapjai: típusok és használatuk

Az effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk  a leggyakrabban használt effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Effektek rövid története

Minden mai modern effekt a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.

Hardver és szoftver effektek

A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek avagy a filterek
Egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass
  • highpass
  • bandpass
  • notch
  • morfológiai szűrők

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch-et módosítják az ilyen hatások olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!

 

Skeldar

5 kritikus képesség, amit minden producernek tudni kell

A jó hír, hogy kiváló minőségű zenét lehet készíteni. A rossz hír, hogy ehhez millió aspektust figyelembe kell venni, ami a zenekészítést illeti. A legtöbb ilyen dolog kicsi, mondhatni észrevehetetlen, de együtt komolyan befolyásolni tudják a zenei élményt.

A legtöbb producer egy szint fölött már nem igazán fejleszti a produkciót, mert számukra kényelmesen megfelelő minőséget hoztak. A sok kis részlettel nem foglalkoznak, pedig nagy hatással lehetnek a zenére. Ez az úgynevezett “elég jó ez” hozzáállás. Ennek a szintnek az elérése után megrekednek és nem fejlődnek tovább. Ha ezen tovább tudsz lépni, akkor máris a legtöbb producer előtt jársz. Lássuk hát az 5 gyakorlatot és tanácsot, amikkel túl lehet lépni ezen a szinten.

1. Szervezés

Az első, ami hosszútávon is nagy hasznodra válik, az a megfelelő szervezés. Mindig nevezd el, szedd csoportba a sávokat, hangokat, így később hatékonyabban keresheted ki őket. Könnyen elsiklanak a producerek eme látszólag jelentéktelen dolog fölött, de az idővel való gazdálkodáshoz elengedhetetlen a szervezés.

Amikor elkezdesz egy zenét, még át lehet látni a sávokat és hangokat, valamint az alapanyagokat, amikből dolgozol. Ahogy haladsz előre, a felénél már nagy káosz tud kerekedni és ez bizony a munka kárára megy. A zene a hangok szervezett egysége. A zenekészítés folyamatában is használjuk ezt megállapítást.

A sávokat bátran címkézzük, lássuk el színkóddal. A vizualizáció egy zenénél is hasznos tud lenni. Ha több érzékszervből is érezzük a zenét, könnyebben megtaláljuk a harmóniát. A zeneíráshoz nem csak hallás kell.

A munka során használt fájlokat se felejtsük el rendezett formába tenni. Ez különösen igaz, ha ko-produkciót készítünk. Azt mondják, hogy a zseni átlát a káoszon, de csak a saját maga által teremtett káoszon. A partnereinkkel folytatott hatékony munka megköveteli a felek által is áttekinthető rendszer alkalmazását.

A zene struktúráját azonnal láthatod, ha time marker-eket, csoportokat és színkódokat alkalmazol. Ha a zenei project átlátásával kellene sokat foglalkozni, az csak a kreatív munka elől venné el az időt.

2. Sound design

A hangok megtervezése a gyökere egy jó produkciónak, ezért ezt nem lehet eléggé elsajátítani. A fejlődéshez hozzájárul, ha más zenéket elemezve megértjük a hangok mechanikáját és azt, hogy hogyan épülnek egymásra. A reverse engineering segítségével, vagy visszafejtéssel a már befutott produkciók vizsgálhatunk meg és tanulhatunk belőle. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott forrása a fejlődésnek, ugyanakkor annál hatékonyabb.

Az elemzés azonban nem könnyű, jó hallást is megkövetel, de az egyes hangokig lebontva a produkciót, majd onnan újra felépítve meg lehet érteni a zenei logikát. Más, a stílusodon kívül eső zenét is érdemes atomjaira szedni, hogy jobban láthatóvá váljanak azok a szabályok, amik a harmóniát jellemzik, hisz ezek a szabályszerűségek függetlenek a zenei fajtájától.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

 

3. Automatizáció

Az automatizáció új szintre emelheti a hang design-t. A legtöbb hang, amit hallani lehet, a véletlen műve, egy baleset. A kísérletezés jól csengő hangokat eredményezhet. A producerek nem csak úgy légből kapott ötletből csinálnak egy basszust, ami pont úgy hangzik, mint az elképzelésben. Az ilyen elképesztően ritkán fordul elő. A valóságban a szintetizátorból különböző megközelítésekből új hangokat csalogatnak ki, amelyek közül bizony lesznek jól csengők is.

Ugyanez játszódik le az automatizálásnál. A szintetizátorban különböző paramétereket automatizálj és véletlenül valami jóra is bukkanhatsz. Különböző elemeknél is érdemes ezt kipróbálni, azoknál, ahol meg se fordult volna a fejedben, hogy automatizálást alkalmazz.

4. Dalszerzés

Volt már olyan, hogy elvesztél egy track-ben? A dal és a zene struktúrája annyira együtt mozog, hogy sosem válnak el. Az, hogy a track jól hangzik, csak a kirakós egyik része. Az egésznek a struktúrája az, ami vonzza a hallgatót.

Két módja van, hogy fejlesszük e képességünket:

  • Gyűjtsél össze több népszerű track-et és elemezd a struktúrájukat. Az eljárás hasonló, mint a hang design esetében. A zene visszafejtése és vizualizálása segít, hogy megértsük annak felépítését. Töltsed be a DAW-ba a zenét és jelöld be, ahol észreveszed, hogy megváltozik a struktúra. A végeredmény a zene csontváza lesz, de a felépítménybe hangok is kellenek és itt kapcsolódik be a már említett hang design. Rá kell érezni, hogy az adott helyre miért az adott hang passzol.
  • Project fájlok elemzéséből még hamarabb juthatunk információhoz a zenéről. Mielőtt akár lejátszanád a zenét, már az előtt “láthatod” a dinamikáját, hisz kezedben a dal és a zene térképe.

A producerek közül sokan a már meglévő hangokat keresik. Az innováció valójában sokkal értékesebb, mint a már meglévő dolgok replikálása. A hangokból, struktúrákból inspirációt nyerhetünk, de törekedjünk az újításra, hiszen csak így válhatunk egyedivé. Az igazi sikerhez ki kell tűnni a tömegből.

5. Mix és Master

Mielőtt a mixelésre vagy a masterelésre gondolsz, 100%-ig biztosnak kell lenned abban, hogy a legjobb hangokat tetted a zenédbe. Csak jó anyagból lehet jól dolgozni.

Ne hagyj bármit is észrevétlenül. Az effekteket, a hihat-eket, minden legyen benne a zenében. Ha úgy látod, hogy egy rakás EQ-t alkalmazol és egyéb más feldolgozást eresztesz a hangokra, hogy elérjed azt a célt, amit akarsz, akkor talán jobb, ha magát az alapanyagon változtatsz. Nem az EQ-val és társaival kell zenét írni. Ha a zene nem olyan, amilyennek szeretnéd, azon a MM nem fog érdemben segíteni.

Ha vannak jó hangmintáid, az fél siker, de az, hogy jó helyre is tegyed őket, az a másik story. A hangok között legyen kohézió, folyjon át a zene egyikből a másikba. A hallás fejlesztése itt nagy segítséget jelent.

Összefoglaló

Az 5 képesség, amit ha mesterszintre fejlesztesz, a zenéid minőségét nagyságrenddel javíthatod. Mindig légy figyelmes, hiszen az úton többször fogsz falba ütközni. Amikor megrekedsz, helyezd más területre a fókuszt, az majd lendületet ad, hogy egy kapcsolódó témában túljuss a ponton, ahol beragadtál.

Amennyiben veled is megesett már, hogy megrekedtél, osszad meg velünk, neked hogyan sikerült átlépni az akadályon. A hozzászólások között várjuk tapasztalataidat!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

 

Skeldar

Hova tűnik az elnyelt hang?

Aki mélyebben érdeklődik a hang fizikai mivolta után, talán már feltette ezt a kérdést. Tudjuk, hogy jó akusztikára szükség van, hogy elkerüljük, hogy a falakról a hang úgy verődjön vissza, hogy hangzavart idézzen elő. Ezt a megfelelő helyre tett elnyelő panelekkel érhetjük el. A diffúzor panelek a hang energiáját felfogják és egyenletesebben visszasugározzák, de ezen paneleknél is még mindig a visszavert hangról beszélünk.

A valódi kérdés, hogy mi történik a basszus csapdák és elnyelők belsejében.

Hogyan tűnhet csak úgy el a hang?

A kérdés magában foglalja rejtve a választ. A hang nem tűnik el. A thermodinamikai szabályok szerint energiát nem hozhatunk létre és nem is semmisíthetünk meg egy zárt rendszerben. A stúdiónk egy közel zárt rendszert alkot, kívülről és kívűlre minimális energiaáramlás történik. A hang tehát valami mássá alakul és a stúdióban marad (legalábbis a döntő része).

Mi is a hang valójában?

A hang nem “hang részecskéből” áll, habár részecskemozgások által terjed hullámként. Amikor beszélünk, a szánk és a hangszálaink formálják a kiáramló levegő által keltett hullámot, hogy távolabbra jusson el. Éneklés során pedig a nyomás változtatásával még inkább befolyásoljuk a terjedését. A hullámokat a fülünk felfogja és a nyomást hangerőként, a hullámok gyakoriságát pedig frekvenciaként, hangmagasságként érzékelünk.

 

Tetszik a poszt érdekel a masterelés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Mi történik az akusztikus borítás belsejében?

Az akusztikus borítások legtöbbször sűrű üvegszálból vannak, de az olcsóbb fajtákat nagy sűrűségű habból készülnek. Amikor azt mondjuk, hogy nagy sűrűségű, akkor valójában sok üvegszálról beszélünk, amiket úgy összepréseltek, hogy minden pici légbuborék kiszorult belőlük. Ami kevés levegő marad, nem tud hova mozogni.

A részecskék pulzálnak a hangból származó energia miatt. A többlet energiát adják le, de immáron nem hang formájában. Ha a kezünket összedörzsöljük, vagy mikrohullám ér egy anyagot, hő keletkezik. A hangelnyelő anyagokban ugyanez a jelenség játszódik le, de a pluszt a hanghullám adja. A levegőrészecske, legyen bármennyire is sima a felület, nekidörgölőzik az anyagnak, ezzel súrlódás lép fel. A levegő kinetikus energiája hővé alakul.

Az energia nem vész el, csak átalakul, ahogyan az ebéded is szép dallamokká alakul az alkotó folyamat során.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

 

Skeldar

Hogyan írjunk angolosan hangzó dalszöveget?

Következő cikkünk a tudatos angol dalszövegírásra fog koncentrálni.

Zenei producernek készülve nehezen fogadtam el, amikor olvastam, hogy a klasszikus zeneipari ökölszabály szerint egy zeneszám értékének 50%-a a szöveg és csak 50%-a a zenei tartalom. Így is osztják meg általában a jogdíjakat a szövegíró (songwriter) és a zeneszerző (music producer vagy klasszikus zenében composer) között. A sikerességhez tehát fontos a jó dalszöveg és jó dalszöveget írni nehéz, főleg idegen nyelven. Sok külföldi előadó és együttes küzd azzal, hogy a nemzetközi piacon a saját nyelvével nehezen érvényesül. Az nemzetközileg eladható nyelv elsősorban az angol, illetve bizonyos műfajokban a latin nyelvcsalád nyelvei (spanyol, francia, portugál, olasz).

Ebben a cikkben az angol nyelvre fogok koncentrálni, de a nyelvi technikák alkalmazhatóak más nyelvekre is.

Amikor elkezdtem magyarról angolra fordítani termékleírásokat, az volt a tapasztalatom, hogy a magyar nyelv meglepően távol áll az angoltól. Nem csak a nyelvtanunk tér el teljesen, hanem a kifejezéseinket és a gondolkodásunkat is jórészt a németektől vettük át. Sokszor ezért, ha szembe jön egy angol szöveg, egyből tudom, hogy magyar ember írta. Miért? Mert minél kevésbé hasonlít egy nyelv kifejezéseiben, szavaiban, szokásaiban az angol nyelvhez, a beszélői annál nehezebben sajátítják el az angol használatát és annál inkább megjelennek a nem angolos fordulatok, amik a magyar nyelvben viszont természetesek. Mindig észben tartom, hogy az angoltól való távolságunk miatt az ösztönös megérzéseim gyakran tévesek. Ezért többfajta eszközzel ellenőrzöm, amit írok. Fontos, hogy csak a helyiek tudnak jól angolul és gyakran angoltanárok sem beszélnek a dalszerzéshez megfelelő angolt.

 

Mitől lesz “jó” egy angol dalszöveg?

A dalszöveg jórészt a zenehallgató ki nem mondott gondolatait önti szavakba, a zenehallgató pedig általában konyhanyelvet és az utcanyelvet használja gondolkodás közben. A nyelvórán tanult angol nem az utcán beszélt nyelv, hanem az irodalmi nyelv elsajátításáról szól. A nyomtatott nyelv kifejezési gyakran tömörek és színezettek, különlegesek, emelkedettek vagy épp formálisak. A dalszövegek pont az ellenkezőjére törekszenek. A hallgató gondolkodásából kiindulva bármely nyelven a jó dalszöveg az, ami természetesen hangzik. Képzeljünk el egy angol külföldit, aki nyelvtanilag tökéletesen beszél magyarul és mégis egyértelműen tudjuk, hogy külföldi és nehéz érteni, amit mond. Miért van ez? Azért, mert:

– hangzókat nem úgy ejt, mint mi (pl az “a” hang notóriusan nehéz)

– furcsa a beszédének a ritmusa, rosszul hangsúlyoz

– bajban van az egyszerű dolgok kifejezésével

– vicces és meglepő szófordulatai vannak

– olyan szavakat használ, amiknek gondolkoznunk kell a jelentésén.

Amikor bármilyen angol szöveget írok, el kell hitetnem, hogy született angol nyelvű vagyok. Ehhez a példában a magyarul beszélni próbáló külföldinknek mind az öt problémájára tudatosan oda kel figyelnem. Az első probléma a precíz kiejtés. A precíz kiejtés ismerete segít eldönteni, hogy két szó rímel-e vagy sem. Volt, hogy következetesen rosszul ejtettem szavakat. Notóriusan nehéz volt megtanulnom a “th” hangokat(!) és a “w” helyes ejtését. Rímelő szavak kereséséhez vagy egymás után elkezdek rímelő szavakat írni csak úgy, vagy gyakran használok rímszótárat. Egyik kedvencem a rhymezone.com – fontos tudni, hogy a “majdnem rímeket” nem nagyon ismeri. A neten elérhető nyomtatott rímszótárak közül a “Words to Rhyme With”-t tudom ajánlani. Pat Pattinson pedig Clement Wood-nak a 7 dollárért elérhető “The Complete Rhyming Dictionary”-ját ajánlja. Valószínűleg az a legteljesebb profi szótár, részletes “majdnem tökéletes rím” (near rhyme) listával.

 

A második probléma a szöveg lejtése és ritmusa, a.k.a. a prozódia, ami egyben a melódia folyását is meghatározza. Próbálom sokszor kimondani a szöveget, elképzelve, hogy egy angol hogyan mondaná és közben figyelni a ritmust és a hanglejtést. Itt mindig figyelek rá, hogy az angol nyelv szöveglejtés és ritmus szempontjából teljesen másképp működik, mint a magyar. A magyar viszonylag kiegyenlített ritmusú, egyenletes lejtésű, nyugodt, lassú folyású “legato” nyelv. Ezzel szemben az angol egy “staccato”-s, zilált nyelv, rövid hangokkal és kihangsúlyozott hosszú hangzókkal. A lejtése olyan, mint egy szakadékokkal teli táj, akár szó közbeni hanglejtéstörések is vannak (pl “a-ccom-plishment” – az “a” a pincében van a “com” fent a tetőn, a “plishment” meg középről ereszkedik). A ritmust egy “rhythm rule” nevű szabállyal könnyű megjegyezni: az angolban két hangsúly között mindig ugyanannyi idő telik el. A hangsúlyok akár szavak közepére, végére is eshetnek és vannak hangsúlytalan rövid szavak. Pl abban, h “some of the” általában egy hangsúly sincs és gyorsan darálják. Rímelés szempontjából jó tudni, hogy a szó végi mássalhangzót a következő szó magánhangzójával együtt ejtik, azaz “good enough” -> “goo denough”.

A hangsúly néha nem intuitív, hogy hova esik, ezért a szótárban egy aposztróffal vagy pöttyel jelölik is. Én az amerikai Merriam-Webster-t és az angol Oxford English Dictionary-t használom. A szöveg lejtését a Google Translate-tel (http://translate.google.com) ellenőrzöm. Ha mégis bizonytalan maradnék, akkor google-be vagy youtube-ra beírom, h “pronounce embarrassed” és meghallgatok több különböző változatot. A magyarral ellentétben, angolban egy szónak több különböző kiejtése lehet (lásd: “direktor” és “dájrektor”) és fontos, hogy következetesek legyünk. Azaz, ha “direktö” akkor “maenödzsö” és nem “ménidzsör”.

A “pronounce blah”-ra keresés google-ban azért is fontos, mert szavaknak viszonylag fix ritmusa van és szövegírás közben nem is elsősorban a szótagszám a fontos, hanem hogy a ritmus jól kijöjjön. Tehát a prozódiát nagyon fontos ellenőrizni és van rá könnyen elérhető eszköz, hogy ezt megtegyük.

Tetszik a poszt érdekel a zenezerkesztés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

A harmadik probléma: hogyan fejezik ki az angolok az egyszerű dolgokat? Válasz: kevés szó, sok kifejezés, olyanok, mint a “get down”, “stand up to”, “take out”. Ezeket phrasal verbs-nek hívják. Korábban az angoloktól megkaptam, hogy nagyon “tudományosan” beszélek és formális szavakat használok. Erre a problémára azt a megoldást találtam, hogy elkezdtem youtube csatornákat nézni angolul (pl Howcast How to Dance to Dubstep lassan beszél és az automatikus felirat is egész jól követi az élő szöveget.). Ha ez még neked nem megy, akkor érdemes először filmeket nézni magyarul, angol felirattal, majd angolul, magyar felirattal, később angolul, angol felirattal, aztán csak simán angolul.

Egyszerű szavakat már csak azért is érdemes használni, mert még a leírt nyelvnek is a felét pár gyakori szó adja. A leggyakrabban használt szavak listája a wikipédián. Emellett a http://www.wordfrequency.info/-n top 5000-es gyakorisági listát lehet ingyen letölteni – bár az ilyen típusú listáknál számolni kell azzal, hogy sok csak formálisan használt szót tartalmaznak, mert nyomtatott nyelvből vannak összegyűjtve. Gyakran érdemes megnézni, hogy egy szó helyettesíthető-e valamilyen köznyelvi kifejezéssel, pl ‘tolerate’->’put up with’. Emellett rá lehet keresni a kifejezés kontextusára is. Erre használom a hunglish.hu-t, ami úgy működik, hogy egymás mellé állítottak egy csomó filmfeliratot, EU-s szövegek, irodalmi alkotások és újságcikkeket angol és magyar nyelven. És ha beírok egy kereső szót, akkor kidobja, hogy mely szövegekben szerepel.

Hogy érthetően átmenjen a szöveg üzenete, fontos a kifejezéseket használni és a nyelvi gondolkodásmódra odafigyelni. Talán a legnehezebb kifejezéseket belepréselni a dalszövegbe és főleg észrevenni, hogy ha magyarul megfogalmazunk valamit, azt angolban sokszor más szemszögből kell megközelíteni, hogy ugyanazt fejezze ki. Ezért nem csak a szöveget írom meg, hanem azt is részletesen leírom, hogy az adott versszakban mit akarok elmondani. Az üzenet érthetőségét én angol anyanyelvű ismerősökkel szoktam tesztelni. Ha ilyen nincs, érdemes megismerkedni angol vagy amerikai (nem holland vagy svéd) külföldiekkel és elküldeni nekik a szövegeinket ellenőrzésre. Fontos, hogy bátorítsuk őket, hogy elmondják, mi az, ami számára furcsán hangzik vagy nehezen érthető. Az angolszászok nem szívesen kritizálnak vagy okoznak csalódást, még akkor sem, ha kérik őket.

Rengeteg angol kifejezés van és sokszor nem lehet őket átfordítani magyar kifejezésre. Vigyázni kell velük, ellenőrizni kell az értelmüket és a kontextusukat és egyáltalán, hogy nem kopott-e ki az adott kifejezés. Ellenőrzésképp általában a google-be beírom és ha sok találat van, akkor a kifejezés valószínűleg még élő.

A különböző területeken használt angol kifejezések mind-mind eltérnek, ezért érdemes az angol szélesen elterjedt részét, a nemzetközi angolt használni, vagy éppen tudatosan lehet ezzel kontextust adni a dalnak. Pl kocsmadalhoz jöhetnek ír kifejezések, mint a “we had a good laugh”.

Ha hiányzik egy rész a szövegből, érdemes keresgélni, hátha megoldja a problémát egy kreatív kifejezés. A wikipédián van egy hosszabb kifejezés lista.

Végül érdemes jól megírt szövegeket olvasni. A Galantis – No Money teljes szövege a leggyakrabban használt angol szavakból áll. Amit természetesség szempontjából ajánlok, az Taylor Swift történetei (Begin again – tökéletesen természetes a szövege) minden nap írt egy szöveget, amikor iskolába járt. Az ő fő értéke a szöveg természetes nyelvezete. Emellett YouTube-on a 200 milliós nézettség feletti nézettségű számokkal általában nem nyúl mellé az ember. Érdemes odafigyelni, hogy itt is az angol anyanyelvűek az irányadóak, mint Bon Jovi.

Összességében nem egyszerű magyarként hiteles angolnyelvű szöveget előállítani, de egyáltalán nem lehetetlen és remélem a cikk ajánlásai alapján kaptatok ötletet arra, hogy hogyan lehet ellenőrizni a szövegeiteket.

Bás Barnabás

BEVEZETÉS A MODERN ZENESZERZÉS VILÁGÁBA

Nem tudod felmérni, érdemes-e egyáltalán belevágnod és ha igen, akkor ehhez mire lenne szükséged?

Gyere el alapozó képzésünkre! Ismerkedj meg tanárainkkal!

Érdekel a zeneszerkesztés, a zeneszerzés?

Bemutatjuk képzéseinket!

Nem ismered a szoftvereket?

Végigjárjuk a zeneírás teljes folyamatát! Bemutatjuk zenei képzéseink!

A képzés árát  később – ha eljössz további képzésekre – beszámítjuk azok árába.

Biztosítunk neked egyedi hangmintákat, amivel elkezdheted az otthoni zeneszerkesztést.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményt kurzusainkból!

 

4 dolog amit mixeléssel oldunk meg, pedig zenei felépítéssel (arrangement) kellene!

 

Arrangement (zenei felépítés)… szinte, mint egy csúnya szó.

A zeneszerzést több folyamatra bonthatjuk. Mindegyik lehet akár külön tudomány is, viszont maga a producerkedés ezeknek a folyamatoknak az összessége.

A zeneszerzés, felépítés, hangszerelés alapvetően különbözik a mixeléstől. A mixelés olyan, mint az öltözködés. Ha nem vagyok rámenős, azért van, mert nem viselek kihívó ruhát. Az arrangement ezzel szemben pont olyan, mint ahogy kinézünk, ha nem vagyok rámenős, azért van, mert ha 20 kilót le kell dobnom magamról, nyilván akkor nincs akkora önbizalmam.

Sokkal egyszerűbb elfogadni, hogy egy számnak jobb mixing kell, mint jobb dalszerzés vagy felépítés, esetleg Sound design.

A mixelés (lekeverés) sok esetben csak önmagunk mentegetése, hogy igazából mi nagyon jó producerek vagyunk, de nincsenek méreg drága felszereléseink vagy nem telik hangmérnökre. Ha egy zene javításra szorul, be kell látnunk, az a mi hiányosságunkat tükrözi.

A fájdalmas igazság az, hogy a különböző oldalak és a hangmérnöktársadalom szinte már belénk ülteti azt a téves vélekedést, ha rossz egy zene, akkor az szinte csakis a mixing (lekeverés) vagy mastering miatt lehetséges. Pedig mélyen legbelül azért sokan érezzük, nem feltétlen ezen bukott el egy adott projekt. Szóval sok esetben, amikor a lekeveréssel szeretnénk javítani egy zenénken, egészen más helyen kell keresnünk a problémát.

Ne érts félre, fontos a lekeverés, de mixelés előtt már eleve jól kell, hogy szóljon a zenénk.

Itt van négy probléma, amit általában mixeléssel próbálunk megoldani ahelyett, hogy hangszereléssel vagy az arrangementtel (felépítés) orvosolnánk.

mixing-pult

I. Hangok amik nem illenek össze

Amit használunk: EQ, kompresszor

Kinézünk egy jó hangot, hihetetlenül jól szól. Kinézünk, egy másikat, szintén nagyon jól szól. Összerakjuk őket hirtelen, elromlik az egész hangzás. Utána vadul EQ-uzni és kompresszorozni és gyakorlatilag akkora lyukakat ütünk a hangszerek frekvencia spektrumába, hogy szinte meg se közelíti azt a minőséget, amit a hangszerek önmagukba képviseltek.

Amit használnunk kellene:

Nagyon sok dolog lehet, ami miatt nem fog a két hang együtt jól működni. A leggyakoribb gond az, hogy már a komponálásnál elvérzik ez a dolog. Jó, ha tudjátok, hogy a hangszerek frekvencia spektruma 8 oktávon helyezkedik el. Már azzal nagyon el tudjuk rontani a mixünket, ha nem megfelelően osztjuk el a hangszereket a frekvencia spektrumon. Például nagyon nem jó ötlet a basszus hangokat a 3-4. oktávra pakolni (DAW szoftverenként eltérhet az oktáv valódi hangmagassága).

Másik probléma az összeütköző hangjegyek. Az egyidőben összeütköző hangjegyek, dallamok már önmagukba sokat tudnak rontani egy produkción. Ezt könnyen megoldhatjuk, ha dallamírás szinten belenyúlunk egy-egy hangszerbe. Például, ha basszus hangok együtt hangzanak a (ugyanazon skálán) lábdobbal már sokat segítettünk a teljes hangzáson. Az emelkedő dallamok az egyik hangszeren sokszor összeütköznek egy másik hangszer dallamaival, sokszor fura akkordok jönnek emiatt létre. Véssétek a fejetekbe, teljesen mindegy, milyen királyul szól egy dallammenet, ha a tényleges produkcióban lévő többi dallammal összeütközik. Fokuszáljatok egy fő dallamra, a többi dallam csak kísérő legyen a többihez képest. A Sonic Schoolban megtanítjuk nektek, milyen skálákat hogyan érdemes használni, melyek azok az akkordok, amik jól szólnak együtt és, hogy ne írj olyan dalalmokat, amik kioltják egymást.

II. Mudiness (koszosság rossz értelemben)

Amit használunk: EQ

Most azt gondolhatod, hogy mégis mivel szüntessem meg a koszosságát egy mixnek, ha nem az EQ-val. Ez a folyamat csak részben felel meg a valóságnak. Az EQ-uzás, az tényleg a mixelés egyik fő folyamata, azonban ennek csak segítenie kellene a zeneírást nem pedig megoldani a fő problémákat. Valójában nem kell sok EQ-ut használnunk ahhoz, hogy tisztán hangzó zenéket gyártsunk.

Amit használnunk kellene:

A különböző hangszerek már az előbb említett módon külön szekciókba szólaljanak meg. Sokan lebecsülik az olyan eszközök tulajdonságát, mint a reverb vagy a delay. Pedig a sztereo térben való elhelyezés nagyon fontos. Sokszor nem is kell EQ-uzni, ha megfelelően használjuk a delay és reverb pluginjeinket.

 

 

ableton-arrangement

III. Nem üt akkorát amekkorát kellene

Amit használunk: EQ, reverb, delay, kompresszor

Amikor egy szám úgymond vékony vagy erőtlen, akkor ugye a legtöbben még több torzítást, kompresszort használtok vagy limiterekkel felerősítitek az adott zene hangzását. Ez egy remek eljárás, mégse ideális.

Amit használnunk kellene:

A lényeg itt megint a felépítés. Sok hangszer már önmagában is nagyon erős hangzást képvisel, gondolok itt a Nexusra vagy Serum szoftver szintetizátorokra. Ha megfelelően elosztjuk időben a hangokat, akkor egyrészt sokkal tisztább lesz hangzás, több erő jut a lábdobnak (kick) és könnyen lekövethető arrangemen-tet kapunk. Másik megoldás ha layerelünk. Tehát ugyanazt a hangot több úgynevezett layerből (réteg) keverjük ki, ebben az esetben a hangszerek együttesen sokkal erősebb érzetet fognak adni, mint ha csak pl egy basszus gitárt alkalmaznánk.

A harmadik megoldás pedig, használjunk minél több hangjegyből álló akkordot, az igazán vastag akkord mentek 4-5 oktávon vannak lefogva és 4-6 hangjegyet tartalmaznak. Ha összehasonlítjátok egy sima 3 hangjegyes triáddal, akkor észre fogjátok venni a különbséget.

Nagyon fontos, ha kevés hangszert használsz, akkor üres lehet mixed és azt hiába mixeled. ami nincs ott az a lekeveréstől meg mastertől se lesz ott.

 

fl-studio-arrangemnet

IV. Érdekesség.

Amit használunk: Mindent mindennel!

A mai elektronikus zenében szinte minden technikát bevetünk a cél érdekében: EQ, kompresszor, delay. reverb, torzítók, stb.

Nem azt mondom, hogy ezzel baj lenne, csak a mixelésnek nem ez lenne a lényege, hogy ezeket az effekteket létrehozza, hanem alapjába véve erősítse azokat! Ha sok hangszert, dallamot próbálunk egy teljesítménybe rakni akkor azt a felépítés során szépen építsük fel és kerüljük az olyan dolgokat amikor, 3-4 dallam vagy hangszer szól egymás alatt.

Konkluzió:

 

A lényeg, hogy a mixelés csak egy folyamat a zeneszerkesztés közben, a jól felépített átgondolt produkció már kevés utómunkát igényel. A zenék mixelik magukat. A felépítés és hangszerelés az igazi kihívás egy zeneszám megírása közben, mégis a mixelésről masterelésről beszélnek a legtöbbet, holott nem ezen múlik a legtöbb dolog.

Forrás: https://theproaudiofiles.com

Inbetween

 

Tetszett a poszt, érdekel a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

 

Milyen számítógépet szerezzek be zeneszerkesztéshez?

Ebben a cikkben személyes tapasztalataimmal együtt bemutatom nektek, hogy milyen komponenseket vásároljatok, annak érdekében, hogy a legjobb teljesítményt hozzátok ki a gépetekből. Egy példán keresztül szemléltetem, hogyan tudjátok a legkönnyebben összehasonlítani az egyes gépek teljesítményét. A valós idejű audió feldolgozás és szintézis magas CPU (processzor) kihasználtsággal jár, ezért egy nagyteljesítményű processzor beszerzése és egy olyan hangkártya választása a kulcs, amelyhez a gyártó szolgáltat ASIO driver-t.

 

Operációs rendszer

A legtöbb DAW (Digital Audio Workstation) támogatja a Windows 10 Pro-t, illetve Mac felhasználóknál a Sierra-t (macOS 10.12).  Érdemes mindig frissíteni a legújabb operációs rendszerre a stabilabb és gyorsabb működés miatt. (Itt eléggé megoszlanak a vélemények, hogy a driverek nem fognak jól működni, a Win10 nem stabil – de az – stb. Itt hozzátenném, hogy lassan több mint egy éve használom a Windows 10-et és a Focusrite 2i2-met és semmi probléma nem volt még, és a third party pluginekkel sem, ha mégis valami probléma adódik, akkor érdemes változtatni a konfiguráción a jobb teljesítmény érdekében).

mac-old

Laptop vs PC vs Mac

Ki lehet jelenteni, hogy a laptopok alacsonyabb teljesítményt nyújtanak, mint ugyanabban az árban vásárolt PC-k, illetve a laptopokat nem lehet olyan rugalmasan fejlesztgetni, mint az asztali számítógépünket, értem én itt a CPU cserét, több RAM belehelyezését stb. Persze ez nem azt jelenti, hogy laptopon nem lehet zenét írni kényelmesen, mert igenis lehet, csak akkor nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Ezen a ponton el kell döntened, hogy mik a személyes igényeid, a mobilitás, ami kisebb teljesítménnyel jár, vagy a csúcsteljesítmény a hordozhatóság kárára. Ami a Mac felhasználókat illeti, nekik is érdemes minél jobb konfigurációval megvásárolni (lehetőleg minimum 4. generációs i5-ös és i7-es Intel processzorral) gépeket. A macOS nagyobb stabilitást nyújthat, de sokkal többe is fog nekünk ez kerülni. Úgy gondolom, nem érdemes már egy macPro-t beszerezni (a MacPro-t Intel Xeon CPU-val árulják, ami szervergépek esetében lesz hasznos) zeneszerkesztésre egy 2015-ös iMac, vagy MacBook Pro (i7-es processzor jobb választás) már bőven elég.

mac

 

Specifikáció (fontossági sorrendben)

CPU: A CPU a legfontosabb tényezője annak, hogy nagyobb, komplexebb projecteket tudjunk futtatni a gépünkön. A legjobb ár-érték arányt 2-3 szinttel lejjebb találjátok meg a csúcsmodellektől. Zeneszerkesztésre semmiképpen nem ajánlom az ADM processzorokat, az Intel sokkal jobb a legtöbb mutatóban. Ami 2016-ot illeti, az Intel i5 és i7 modellekből érdemes választani, i7-6800K, i7-6700K, i7-5820k, i7-4770, i7-4790K (ez van az én gépemben, ez az egyik legjobb teljesítmény/ár mutatóban, általában 100-150 sávval dolgozok és simán megy minden, pluginek pl: Fabfilter bundle, Serum 30-40 akár egy projectben, Massive, Sylenth, Spire, stb) továbbá, i5-4960K, i5-5675C, i5-6600K, i5-4670K, i5-4690. A ’K’ jelzés a szorzózármentességet jelöli, tehát tuningolható. Itt figyeljünk oda, hogy az alaplap ezt támogassa, és lehetőleg használjunk vízhűtést.  Tipp: ha ezekről a felsőközépkategóriás processzorokról szeretnénk váltani felsőkategóriásra, akkor vegyük figyelembe, hogy csak 10-15% teljesítmény növekedést fogunk elérni a 200-400%-os ár növekedése mellett. A fent megemlített CPU-k 70.000HUF és 140.000HUF között mozognak.

 

Nem ajánlom, hogy 3-400.000-ért processzort vegyünk, mert nem fog számottevően meglátszódni a teljesítményen. 10% teljesítmény növekedés, ahogy már említettem, nem észrevehető, vagy csak elhanyagolhatóan, 30% körüli növekedésnél lehet már érzékelni a sebesség változást.

Az Apple 2015-ös iMac modelljei ezeket a processzorokat tartalmazzák: i5-4590, i5-5250U, i5-5575R, i5-5675R, i7-5775R, i5-6500, i5-6600, i7-6700K. Kerüljük az ’U’ jelzésű CPU-kat, mert azok teljesítménye kisebb az energiagazdálkodás miatt.

MacBook Pro (2015) CPU-k: i5-5257U, i5-5257U, i7-5557U, i7-4770HQ, i7-4770HQ, i7-4980HQ, i7-4870HQ, i7-4980HQ. Itt szintén szempont, hogy HQ jelzésű processzort válasszunk a jobb teljesítmény érdekében.

MacBook Air és MacBook modellek nem igazán alkalmasak zeneszerkesztésre, ha sok sávot használunk, ezét inkább a fent említettek közül válasszunk.

További Apple termékek CPU listáját itt találjátok meg: http://www.everymac.com/

Ezen az oldalon megtaláljátok a CPU-k teljesítményére vonatkozó pontokat: https://www.cpubenchmark.net/high_end_cpus.html

Értékelés besorolása (zeneszerkesztésre vonatkozóan): Gyenge: Kevesebb, mint 3999. Közepes: 4000-6999. Erős: 7000-9999 Nagyon erős: több mint 10000 (pl. az i7-4790K- 105.000HUF)

Laptop CPU: Ugyan azon az elven tudjuk értékelni, mint feljebb. A legjobb választás, ha 6000+ pontosat választunk. Például: i7-4720HQ és i7-4810MQ. Ezek a laptopok 300.000HUF felett elérhetőek. A fentebb említett két processzorral nem tudtok mellé lőni.

i7-proci

Nézzük végig egy példát, hogy ár/érték szempontból ezek alapján hogyan érdemes választani gépet.

A saját példából kiindulva nekem most jelenleg egy MacBook Pro “Core i7″ 2.3 15” Late 2013 (IG)2.3 GHz Core i7 (I7-4850HQ) van. Mi van, ha viszont a legújabbat szeretném megvenni, megéri-e? Anno én nem ilyen szempontok alapján választottam gépet, hanem a legújabb legjedibb macet akartam magaménak tudni. Akkor ez a beruházás mindennel együtt (biztosítás, magic mouse stb) 800000 forintomba került.

Nézzük meg a mostani macek közül ugyanezt a konfigurációt csak 2015-ös kivitelben.


MacBook Pro “Core i7″ 2.2 15” Mid-2015 (IG)
2.2 GHz Core i7 (I7-4770HQ) jelenleg ezt lehet kapni az üzletekben, tehát ezt vettem alapul. Bolti ára 729 ezer forint.

Ezzel szemben az én gépem most jelenleg 545 forint újonnan, tehát újonnan nem használtan.

Megnézve másik honlapon a teljesítményre kapott pontokat: 9093 az én gépem teljesítményére kapott pont, míg a legújabb 9300 pont körül kapott. Látható hogy mindössze 200 pont a különbség, árban viszont 184 ezer forint, ami azért elég borsos

Audio interfész

Szintén nagyon fontos elem, hogy a hangkártyánk támogassa az ASIO driver-eket. Mi is az az ASIO? Az ASIO egy szoftver driver, ami lehetővé teszi, hogy a hangkártya közvetlenül kommunikáljon a CPU-val, megkerülve az operációs rendszert. Ez jelentős teljesítménybeli előnyt jelent, amikor futtatjuk a DAW-ot.

Lehetőség szerint, kerüljük el az integrált hangkártyákat, mivel azok nem biztos, hogy támogatják az ASIO driver-t (ASIO4ALL), bár a legtöbb esetben nincs vele gond. Ha nincs még hangkártyátok, javaslom, hogy szerezzetek be. Az ASIO driverek szinte mindig up-to-date-ek, és az összes operációs rendszerhez megtaláljuk Windows XP-től a Windows 10-ig.

focusrite

 

RAM: 8GB az ajánlott és kényelmes minimum, 16GB RAM már bőven elég. 32GB csak akkor szükséges, ha nagyon sok sample alapú szoftverrel dolgozunk, mint például a Kontakt, ahol egy-egy könyvtár betöltése rengeteg RAM-ot felemészthet.  32GB szinten minden zeneszerkesztési fázishoz (zeneírás, mixing/mastering/felvétel stb.) felesleges, ahelyett, hogy RAM-ra költünk, azt a pénzt inkább CPU-ba, hangkártyába, videokártyába, vagy pluginba invesztáljuk. Érdemes odafigyelni arra, hogy a RAM-ot párban vegyük pl. 16GB RAM-ot 2×8-as pakkban vegyük meg (általában így is árulják).

HDD: SSD vs HDD – az SSD-kel el tudjuk érni, hogy a gépünk azonnal felálljon, és ne kelljen várni az operációsrendszerre (fast boot), illetve, hogy egy-egy program gyorsabban betöltsön (vsti, DAW). A HDD szerepköre zeneszerkesztésben, hogy a sample könyvtárainkat tároljuk rajta, javaslom, hogy legalább egy 1TB-os HDD álljon a rendelkezésünkre (7200 fordulatszámú HDD tökéletes erre). SDD-n inkább a DAW fusson és third party alkalmazások.

A legjobb felállás, ha egy 256GB SDD-n van a rendszer és minden program, és 1-2TB-os HDD-n pedig a sample-k, és személyes holmik.

Összefoglalva a mai cikket, a legfontosabb, hogy egy nagy teljesítményű CPU-val dolgozzunk, és erre költsük a legtöbb pénzt. Ezzel megkímélve magunkat a tovább akadozásoktól, illetve, hogy szabadabban dolgozhassunk, több pluginnel egy-egy projectben. Még egy utolsó tipp, mielőtt bármit is fejlesztenénk a saját kis „stúdiónkban”, akkor mindig gondoljuk át, hogy a PC-n érdemes-e valamit tuningolni, ha pedig csak most vágnánk bele a zeneszerkesztésbe, akkor elsőkörben – hangfal, fejhallgató, bármilyen kütyü vásárlása előtt- a PC-be invesztáljuk a legtöbbet.

forrás: image-line.com

 

Maddow

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

Keverés fejhallgatóban

Előszó

Eléggé megoszlanak a vélemények ezen a téren, sokan azt mondják, hogy fejhallgatóba nem lehet jó mixet készíteni és legalább annyian állítják az ellentettjét. Ugyanakkor, ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a témát hamar rá fogunk jönni, hogy az igazság valahol félúton van. A fejhallgató javára írható, hogy használatával kiküszöbölhető a szoba rossz akusztikai tulajdonsága, és ezen túl sokkal tisztább képet kaphatunk arról, hogy hogyan is szól valójában a zenénk izolált térben ettől természetellenes érzetet keltve. A stúdió monitor sokkal inkább az összképre világít rá, hogy a zenénk egy klubban vagy egy kocsi hifijén lehallgatva milyen érzetet adna, és keverés közben a mélytartományok érezhetővé is vállnak nem csak hallhatóvá. Valamint a sztereo teret is jobban halljuk a fejhalgatókkal ellentétben.

headphone-mix

Az ideális akusztika

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideális akusztikát sem. Egy stúdió hangzása nagyban függ annak akusztikai tulajdonságaitól és ennek tökéletesítése érdekében a szobát már a hang terjedésének fizikai szabályai alapján építik fel. Ezek után következik a diffúziós panelek és a hangszigetelő szivacsok felhelyezése, amikkel a káros visszaverődések elnyelhetőek, illetve szétoszlathatóak. Otthoni körülmények között ez nehezen megvalósítható, főleg akkor, ha még éppen a szüleinkkel élünk és egy tetőtéri szobában dolgozunk, aminek a kialakítása rosszabb esetben akár teljesen amorf is lehet. Egy pár hangcsapda felhelyezése a hangszórók mögé, a sarkokba és hátunk mögött lévő falra sokat segíthet a helyzeten, főleg ha megfelelően pozícionáltuk az asztalunkat és rajta a hangszórókat.

studio-lehallgatas

 

 Felmerülő problémák

Abban az esetben, ha a drágább árkategóriából választunk lehallgató berendezést, akkor is felmerülhetnek kisebb nagyobb problémák, amiknek kiküszöbölése okozhat némi fejfájást. Ha minket nem is, de a családot vagy a szomszédokat kifejezetten zavarhatja a magas hangerő, főleg ha szeretünk az éjszaka közepén dolgozni.  Ilyenkor nagy segítség lehet, ha van kéznél egy profi stúdió fejhallgató. Nem fogok most hosszas bemutatót tartani, hogy melyiket érdemes választani, illetve mikre képesek az adott fejhallgatók, de lábjegyzetbe mellékellek pár linket, amik közül, ha választunk, nem nagyon nyúlhatunk mellé. Bár érdemes vásárlás előtt legalább a boltban meghallgatni a választott darabot, hogy ne otthon szembesüljünk a hiányosságokkal. Én személy szerint egy AIAIAI TMA-1 Studio-val dolgozok. A hangjával elégedett voltam már a megvételétől kezdve, de a gyárilag hozzá járó szivacsok kifejezetten kényelmetlenek voltak, de szerencsére a TMA-2 kettő megjelenésével orvosolták ezt a problémát, ugyanis egy-két alkatrésze kompatibilis a régebbi szériával és így le is tudtam cserélni a kifogásolható alkatrészt. A fejhallgatóban az a legérdekesebb, hogy ami az előnye az sokszor számunkra hátrányként érezhető. Az emberi fülek egymáshoz képest pár milliszekundumos késéssel érzékelik a hangot és ehhez még hozzá adódik a tér adta visszhang. Fejhallgatóban teljesen izoláltan hallunk, megszűnik a szoba akusztikai tényezője, és ettől természetellenesnek érzékeljük a hallottakat. Ezt még tetőzi, hogy olyan részletességgel tudjuk lehallgatni a hangmintáinkat, hogy több óra után és száz meg száz gigabájtnyi hangminta átpörgetése után se találunk egy használható lábdobot.

Tudtad?

A hibás sidechain kompresszálás és a durva panorámázás sokkal zavaróbbá válik fejhallgatóban, izolált térben a hallgató számára.

Ennek elkerülése érdekében a kiexportálás előtt mindenképpen hallgassuk meg egy drágább stúdió fejhallgatóba és akár egy Apple Earpodban a zenénket, és ha kell, akkor ezen információk alapján alkalmazzuk a végső simításokat.

 

Mit lehet akkor tenni?

Személyes tapasztalatok alapján…

Én javarészt hangfalon kezdek el zenét írni és zeneírás közben csak ellenőrzésképpen használom a fejhallgatót, de vannak, akik pont ennek az ellentettjét preferálják. A zene elkészültével minden csatornát lehalkítok és egy 8/16 ütemes loopot hallgatva fejhallgatóban kezdem el újra beállítani az arányokat, effekteket. Egyetlen hátrány, hogy fizikálisan nem érzem a zene mélytartományát, de minden más problémát pontosabban és precízebben tudok orvosolni, így  nem fedik el a káros visszaverődések azokat a nüanszokat, amiket egyébként figyelmen kívül hagynék vagy nem is hallanék.
Ha nincs lehetőséged meghallgatni egy profi fejhallgatóban a végkifejlettet, ne keseredj el, van megoldás.

Tudtad?

Késő este az idegrendszerünk már fáradtabb és az agyunk rosszul ítél meg bizonyos dolgokat. Ebből adódik, hogy éjjel sokkal kreatívabbnak érezzük magunkat és egy éjszaka folyamán képesek vagyunk egy komplett zenét befejezni és lekeverni. Ám másnap a visszahallgatott eredmény közel sem azonos az előzőnek tökéletesnek vélttel. Rosszabb esetben az egész éjjeli munkánk a kukában végzi, de ez ne tántorítson el senkit, mert mindig vannak kivételek. Nekem is már volt nem egyszer olyan munkám aminak az alapötleteit éjszaka fektettük le és másnap is legalább annyira elégedettek voltunk a halottakkal.

 

Crossfeed

A Crossfeed egy olyan megoldás, amely különböző szobák akusztikai tulajdonságait modellezi, hogy fejhallgatóban tisztább képet kaphassunk zenénk viselkedéséről. Ezek a programok egyszerű stereo imager pluginek, amelyeket a master sávra kell elhelyezni, így „torzítják” el a zenénket. Alapvetően a plugin összekeveri a bal és a jobb oldalra menő jelet, ezzel is lecsökkentve az izoláltság érzetét. Ezek után a kiválasztott szoba hangi visszaverődéseit és zöngését is hozzá adja. Praktikus megoldás és mindenképpen érdemes kipróbálni már csak érdekességképpen is. Fontos, hogy a fejhallgató levétele után a plugint is kapcsoljuk ki, illetve a zene kiexportálása előtt töröljük a master sávról.

crossfade

 Végszó

A legfőbb szempont, hogy bármivel is dolgozzunk, ismerjük meg a rendelkezésre álló eszközeink erősségeit és hátrányait egyaránt. Mindemellett használjuk ki a lehetőségeket és hallgassuk meg minél több helyen, hogy hogyan is szól a zenénk, ezzel is minimalizálva az esélyét egy kisebb szívrohamnak, ha esetleg egy klubban lejátszanánk és a basszus teljes hiányát tapasztalnánk. Rengeteg profi zene és mix készült már fejhallgatóba, úgyhogy ez ne tántorítson el senkit, csak legyünk kitartóak és élvezzük, amit csinálunk!

Top 10 fejhallgató zenéléshez és audió editáláshoz:

http://ehomerecordingstudio.com/best-recording-studio-headphones/

http://www.wirerealm.com/guides/top-10-best-studio-headphones

https://www.attackmagazine.com/reviews/the-best/ten-of-the-best-headphones-for-music-production/

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

 

Iratkozz fel hírlevelünkre extra kedvezményekért!

Ranek