Audió effektek alapjai: típusok és használatuk

Az effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk  a leggyakrabban használt effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Effektek rövid története

Minden mai modern effekt a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.

Hardver és szoftver effektek

A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek avagy a filterek
Egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass
  • highpass
  • bandpass
  • notch
  • morfológiai szűrők

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch-et módosítják az ilyen hatások olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Skeldar

5 kritikus képesség, amit minden producernek mesterszinten kell tudni

A jó hír, hogy kiváló minőségű zenét lehet készíteni. A rossz hír, hogy ehhez millió aspektust figyelembe kell venni, ami a zenekészítést illeti. A legtöbb ilyen dolog kicsi, mondhatni észrevehetetlen, de együtt komolyan befolyásolni tudják a zenei élményt.

A legtöbb producer egy szint fölött már nem igazán fejleszti a produkciót, mert számukra kényelmesen megfelelő minőséget hoztak. A sok kis részlettel nem foglalkoznak, pedig nagy hatással lehetnek a zenére. Ez az úgynevezett “elég jó ez” hozzáállás. Ennek a szintnek az elérése után megrekednek és nem fejlődnek tovább. Ha ezen tovább tudsz lépni, akkor máris a legtöbb producer előtt jársz. Lássuk hát az 5 gyakorlatot és tanácsot, amikkel túl lehet lépni ezen a szinten.

1. Szervezés

Az első, ami hosszútávon is nagy hasznodra válik, az a megfelelő szervezés. Mindig nevezd el, szedd csoportba a sávokat, hangokat, így később hatékonyabban keresheted ki őket. Könnyen elsiklanak a producerek eme látszólag jelentéktelen dolog fölött, de az idővel való gazdálkodáshoz elengedhetetlen a szervezés.

Amikor elkezdesz egy zenét, még át lehet látni a sávokat és hangokat, valamint az alapanyagokat, amikből dolgozol. Ahogy haladsz előre, a felénél már nagy káosz tud kerekedni és ez bizony a munka kárára megy. A zene a hangok szervezett egysége. A zenekészítés folyamatában is használjuk ezt megállapítást.

A sávokat bátran címkézzük, lássuk el színkóddal. A vizualizáció egy zenénél is hasznos tud lenni. Ha több érzékszervből is érezzük a zenét, könnyebben megtaláljuk a harmóniát. A zeneíráshoz nem csak hallás kell.

A munka során használt fájlokat se felejtsük el rendezett formába tenni. Ez különösen igaz, ha ko-produkciót készítünk. Azt mondják, hogy a zseni átlát a káoszon, de csak a saját maga által teremtett káoszon. A partnereinkkel folytatott hatékony munka megköveteli a felek által is áttekinthető rendszer alkalmazását.

A zene struktúráját azonnal láthatod, ha time marker-eket, csoportokat és színkódokat alkalmazol. Ha a zenei project átlátásával kellene sokat foglalkozni, az csak a kreatív munka elől venné el az időt.

2. Sound design

A hangok megtervezése a gyökere egy jó produkciónak, ezért ezt nem lehet eléggé elsajátítani. A fejlődéshez hozzájárul, ha más zenéket elemezve megértjük a hangok mechanikáját és azt, hogy hogyan épülnek egymásra. A reverse engineering segítségével, vagy visszafejtéssel a már befutott produkciók vizsgálhatunk meg és tanulhatunk belőle. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott forrása a fejlődésnek, ugyanakkor annál hatékonyabb.

Az elemzés azonban nem könnyű, jó hallást is megkövetel, de az egyes hangokig lebontva a produkciót, majd onnan újra felépítve meg lehet érteni a zenei logikát. Más, a stílusodon kívül eső zenét is érdemes atomjaira szedni, hogy jobban láthatóvá váljanak azok a szabályok, amik a harmóniát jellemzik, hisz ezek a szabályszerűségek függetlenek a zenei fajtájától.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

 

3. Automatizáció

Az automatizáció új szintre emelheti a hang design-t. A legtöbb hang, amit hallani lehet, a véletlen műve, egy baleset. A kísérletezés jól csengő hangokat eredményezhet. A producerek nem csak úgy légből kapott ötletből csinálnak egy basszust, ami pont úgy hangzik, mint az elképzelésben. Az ilyen elképesztően ritkán fordul elő. A valóságban a szintetizátorból különböző megközelítésekből új hangokat csalogatnak ki, amelyek közül bizony lesznek jól csengők is.

Ugyanez játszódik le az automatizálásnál. A szintetizátorban különböző paramétereket automatizálj és véletlenül valami jóra is bukkanhatsz. Különböző elemeknél is érdemes ezt kipróbálni, azoknál, ahol meg se fordult volna a fejedben, hogy automatizálást alkalmazz.

4. Dalszerzés

Volt már olyan, hogy elvesztél egy track-ben? A dal és a zene struktúrája annyira együtt mozog, hogy sosem válnak el. Az, hogy a track jól hangzik, csak a kirakós egyik része. Az egésznek a struktúrája az, ami vonzza a hallgatót.

Két módja van, hogy fejlesszük e képességünket:

  • Gyűjtsél össze több népszerű track-et és elemezd a struktúrájukat. Az eljárás hasonló, mint a hang design esetében. A zene visszafejtése és vizualizálása segít, hogy megértsük annak felépítését. Töltsed be a DAW-ba a zenét és jelöld be, ahol észreveszed, hogy megváltozik a struktúra. A végeredmény a zene csontváza lesz, de a felépítménybe hangok is kellenek és itt kapcsolódik be a már említett hang design. Rá kell érezni, hogy az adott helyre miért az adott hang passzol.
  • Project fájlok elemzéséből még hamarabb juthatunk információhoz a zenéről. Mielőtt akár lejátszanád a zenét, már az előtt “láthatod” a dinamikáját, hisz kezedben a dal és a zene térképe.

A producerek közül sokan a már meglévő hangokat keresik. Az innováció valójában sokkal értékesebb, mint a már meglévő dolgok replikálása. A hangokból, struktúrákból inspirációt nyerhetünk, de törekedjünk az újításra, hiszen csak így válhatunk egyedivé. Az igazi sikerhez ki kell tűnni a tömegből.

5. Mix és Master

Mielőtt a mixelésre vagy a masterelésre gondolsz, 100%-ig biztosnak kell lenned abban, hogy a legjobb hangokat tetted a zenédbe. Csak jó anyagból lehet jól dolgozni.

Ne hagyj bármit is észrevétlenül. Az effekteket, a hihat-eket, minden legyen benne a zenében. Ha úgy látod, hogy egy rakás EQ-t alkalmazol és egyéb más feldolgozást eresztesz a hangokra, hogy elérjed azt a célt, amit akarsz, akkor talán jobb, ha magát az alapanyagon változtatsz. Nem az EQ-val és társaival kell zenét írni. Ha a zene nem olyan, amilyennek szeretnéd, azon a MM nem fog érdemben segíteni.

Ha vannak jó hangmintáid, az fél siker, de az, hogy jó helyre is tegyed őket, az a másik story. A hangok között legyen kohézió, folyjon át a zene egyikből a másikba. A hallás fejlesztése itt nagy segítséget jelent.

Összefoglaló

Az 5 képesség, amit ha mesterszintre fejlesztesz, a zenéid minőségét nagyságrenddel javíthatod. Mindig légy figyelmes, hiszen az úton többször fogsz falba ütközni. Amikor megrekedsz, helyezd más területre a fókuszt, az majd lendületet ad, hogy egy kapcsolódó témában túljuss a ponton, ahol beragadtál.

Amennyiben veled is megesett már, hogy megrekedtél, osszad meg velünk, neked hogyan sikerült átlépni az akadályon. A hozzászólások között várjuk tapasztalataidat!

 

Skeldar

Tippek jobb akkord menetekhez

Ismerd meg az elméletet, hogy jobb akkord meneteket tudj készíteni! Ebben segít ez a leírás, amelyből megismerheted az akkordok mögött meghúzódó alapkoncepciót.

Kezdés egy hármas akkorddal /triad chord/

A zeneelméletben a major(Dúr) és minor(Mol) hármas akkord egy olyan akkord, amelynek van egy alaphangja(rootnote), kis terce (minor third) és egy kvintje (perfect fifith). Először, hogy egyszerűeknél maradjunk, próbálj meg hármas akkordokat készíteni abban a kulcsban(scale), amit éppen használsz. Például a C dur (major) a C, E és G hangokat tartalmazza, a C mol (minor) pedig a C, Eb és G hangokból áll. Ez a korlátozás valójában segít, hogy jobb döntést hozz, hogy merre fejlődjön az akkord. Megkímél a bőség zavarától a tanulási folyamat elején.

C Major Chord

C Minor Chord

Kezdés és befejezés azonos akkorddal vagy kulccsal

A kulcs beazonosítja a tonic note vagy akkordot egy csoport hangjeggyel írják le, hogy milyen skálán alapul. A skála meghatározott hangjegyek csoportja amiket egy kulcsban vagy skálában használunk. Gyakran a 20. század népszerű zenéi azonos skálában indultak és zárultak, mert a hangok és akkordok jól működtek együtt, kiteljesedés érzetét kelltették, amikor a tonic note, ami az (első akkord)  vagy akkord visszatér, hogy lezárja a progessziót.

A skálán kívüli hangok és akkordok használatával különböző szintű feszültséget gerjesztesz, ami félkésszé és zavaróvá teszi a zenét. Azonos kulcsot vagy skálát használva a záráshoz sokkal harmonikusabb befejezéseket hozhatunk létre és a következő progressziót is könnyebben tudjuk elindítani. Az alapszabály azonban most is az, hogy merjünk kísérletezni.

Tetszik a poszt érdekel a zeneelmélet? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Szabad mozgás a diatonic akkordok között

Minden dúr(major) és mol (minor) skála hét különálló akkordot tartalmaz, amiket diatonikus triádoknak nevezünk. A diatonic akkordok olyan akkordok, amelyek egy hangból származnak egy skálán belül. Minden skála hét különböző hangot tartalmaz. Gondolhatsz úgy a diatonikus akkordokra, mint egy akkord-családra, amelyek a kulcs hangjai alapján kapcsolódnak. Bónuszként, még haromikusan együtt is működnek, mint egy nagy boldog család.

Nézzük ezt meg részletesebben A mol (minor) kulcs használatával, mint példa. Egy természetes A mol (minor) tartalmazza az A, B, C, D, E, F, G hangokat. A tonic note az úgy nevezett root note ami a skálának a kezdő hangja, ami az A. Az összes diatonikus triád -ja az A kulcsnak pedig:

Am – A, C, E
Bdim – B, D, F
C – C, E, G
Dm – D, F, A
Em – E, G, B
F – F, A, C
G – G, B, D

Szabadon mozoghatsz a diatonkus akkordoknál a progessziódban, mert harmónikusan illeszkednek. Csak meg kell találni azt a sorozatot, ami a legjobban illeszkedik a track-hez. Viszont javasoljuk az Bdim avagy a B szűkített akkord mellőzését eleinte, mert sok bonyodalmat okoznak főleg a kezdő zenészek körében.

Nem diatonic akkordok használata az akkord menet felpörgetéséhez

Készítsünk valami izgalmasat és szegjük meg a szabályokat! Szabályszegéshez elég, ha a diatonic triadokon kívüli akkordokat használunk. Szabad ilyet? Igen. Jól fog hangzani? Nos, ez tőled függ. Egy másik akkord kategória a nem diatonikus akkordok csoportja. Ezek dúr (major) vagy mol (minor) akkordok, amiknek nincsenek hangjai azon a skálán, amin épp dolgozol. Egyszerűen szólva, indíthatsz egy diatonikus dúr (major) akkorddal és bármely más (dúr) major akkord felé elmehetsz, hogy disszonáns variációt adj a zenéhez. Csak azért, mert egy hang a skálán kívül esik, még nem jelenti azt, hogy nem használhatod. Sok híres jazz szóló erre remek példa. Improvizálók sokszor nyúlnak külső harmónikusokhoz, hogy kiszínezzék a szólójukat. Ügyelni kell viszont arra, hogy ne vigyük túlzásba, ha csak ritkán használjuk ezt a technikát, az pont elég. Fontos megjegyezni, hogy diatonikus akkord sorozattal zárjunk, hogy a progressziónak finoman érjen véget. Például, ha dúr diatonikkal kezdesz, bármely más dúr (major) akkord felé elmozdulhatsz. Bármely dúr(major) akkordnál megvan az a lehetőség, hogy jól fog szólni. A trükk annyi, hogy a sorozatot valamely (dúr)major diatonik akkorddal zárjuk. A fent leírtak érvényesek a mol (minor) akkordokra is. Mindig egy diatonikus mol (minor) akkorddal zárj. Alább egy példát láthatsz a A mol (minor) akkord progresszióra nem diatonic akkordokkal.

A Min | F Maj | D Min | Bb Min (Non-Diatonic) | Eb Min (Non-Diatonic) | D Min (Diatonic)

Cadence akkordok

Tudjuk, hogy az akkord menete úgy a legjobb lezárni, ha azonos akkordot használunk, de mi van az utolsó előttivel? Ez az akkord nagyon fontos, mert ez jelzi és vezeti a zárás felé a zenét. Külön névvel is nevezik, cadence-nek hívják. Mi a különbség a progresszió és a cadence között? Progresszió akkor történik, amikor az egy akkord átmegy a másikba. Cadence az a fajta progresszió, amely a szekció végét jelöli, kritikusak a zenei feszültség feloldásában. A cadence-ek négy típusba sorolhatóak a harmónikus progressziójuk szerint: authentic, plagal, half, and deceptive.

Authentic akkord: Ez a leggyakoribb és legalapabb típus.Két variációja van: Perfect Authentic Cadence (PAC) és Imperfect Authentic Cadence (IAC). Az authentic candence a domináns akkordról mozdul el egy tonic akkord felé.
Plagal cadence: Leggyakrabban “ámennek” hívják, mert leginkább hagyományos himnuszok lezárásánál használják. Általában gyengébb, mint az authentic candence, kevesebb feszültség és több relaxáció érződik belőle.
Half cadence: Ez a cadence szünetet, pihenést sugároz, de egyben a teljesség hiánya is érződik belőle. Half cadence-ből következik, hogy valaminek még lennie kell.
Deceptive candence: Ez egy gyenge candence, mert semmiben lógó érzést kelt. A cadence hatása drámai lehet, attól függően, hogy milyen akkordhoz vezet. A tamer deceptive candence olyan akkordhoz vezet, közel áll a tonic-hoz. Még drámaibb váltás következik, ha távolabbi akkor felé mozgunk.

Két példa a C major authentic cadence-re:
Cadence 1 progresszió D minorból G major akkordba (IAC)


Cadence 2 progresszió G majorből C major akkordba (PAC)

Teszteld a kezdő hangjait a dallamodnak

Egy lehetőség, hogy érezzük a progressziót, ha a root notokat lejátszuk, mint egy énekelhető dallamot. Ha jól hangzanak, akkor valószíűleg egy jó akkord menet van a kezedben. Sok zenész indít ezzel a lépéssel, hogy felépítse az akkordokat.

A Min | E Min | D Min | C Maj | Eb Maj | G Maj | D Min | G Min | D Min | E Min | A Min

Összefoglalva

A leírtak alap útmutatások, hogy milyen útvonalat bejárva tudunk jól csengő melódiákat készíteni. A következő lépés pedig, hogy ezeket variálva, hajlítva még egyedibbé tedd a zenéd. A hozzászólások között kérünk, hogy osszad meg velünk, hogy milyen neked lépések segítenek hozzá a dallamok megírásához.

 

Skeldar

Hova tűnik az elnyelt hang?

Aki mélyebben érdeklődik a hang fizikai mivolta után, talán már feltette ezt a kérdést. Tudjuk, hogy jó akusztikára szükség van, hogy elkerüljük, hogy a falakról a hang úgy verődjön vissza, hogy hangzavart idézzen elő. Ezt a megfelelő helyre tett elnyelő panelekkel érhetjük el. A diffúzor panelek a hang energiáját felfogják és egyenletesebben visszasugározzák, de ezen paneleknél is még mindig a visszavert hangról beszélünk.

A valódi kérdés, hogy mi történik a basszus csapdák és elnyelők belsejében.

Hogyan tűnhet csak úgy el a hang?

A kérdés magában foglalja rejtve a választ. A hang nem tűnik el. A thermodinamikai szabályok szerint energiát nem hozhatunk létre és nem is semmisíthetünk meg egy zárt rendszerben. A stúdiónk egy közel zárt rendszert alkot, kívülről és kívűlre minimális energiaáramlás történik. A hang tehát valami mássá alakul és a stúdióban marad (legalábbis a döntő része).

Mi is a hang valójában?

A hang nem “hang részecskéből” áll, habár részecskemozgások által terjed hullámként. Amikor beszélünk, a szánk és a hangszálaink formálják a kiáramló levegő által keltett hullámot, hogy távolabbra jusson el. Éneklés során pedig a nyomás változtatásával még inkább befolyásoljuk a terjedését. A hullámokat a fülünk felfogja és a nyomást hangerőként, a hullámok gyakoriságát pedig frekvenciaként, hangmagasságként érzékelünk.

Tetszik a poszt érdekel a masterelés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Mi történik az akusztikus borítás belsejében?

Az akusztikus borítások legtöbbször sűrű üvegszálból vannak, de az olcsóbb fajtákat nagy sűrűségű habból készülnek. Amikor azt mondjuk, hogy nagy sűrűségű, akkor valójában sok üvegszálról beszélünk, amiket úgy összepréseltek, hogy minden pici légbuborék kiszorult belőlük. Ami kevés levegő marad, nem tud hova mozogni.

A részecskék pulzálnak a hangból származó energia miatt. A többlet energiát adják le, de immáron nem hang formájában. Ha a kezünket összedörzsöljük, vagy mikrohullám ér egy anyagot, hő keletkezik. A hangelnyelő anyagokban ugyanez a jelenség játszódik le, de a pluszt a hanghullám adja. A levegőrészecske, legyen bármennyire is sima a felület, nekidörgölőzik az anyagnak, ezzel súrlódás lép fel. A levegő kinetikus energiája hővé alakul.

Az energia nem vész el, csak átalakul, ahogyan az ebéded is szép dallamokká alakul az alkotó folyamat során.

 

Skeldar

Hogyan írjunk angolosan hangzó dalszöveget?

Következő cikkünk a tudatos angol dalszövegírásra fog koncentrálni.

Zenei producernek készülve nehezen fogadtam el, amikor olvastam, hogy a klasszikus zeneipari ökölszabály szerint egy zeneszám értékének 50%-a a szöveg és csak 50%-a a zenei tartalom. Így is osztják meg általában a jogdíjakat a szövegíró (songwriter) és a zeneszerző (music producer vagy klasszikus zenében composer) között. A sikerességhez tehát fontos a jó dalszöveg és jó dalszöveget írni nehéz, főleg idegen nyelven. Sok külföldi előadó és együttes küzd azzal, hogy a nemzetközi piacon a saját nyelvével nehezen érvényesül. Az nemzetközileg eladható nyelv elsősorban az angol, illetve bizonyos műfajokban a latin nyelvcsalád nyelvei (spanyol, francia, portugál, olasz).

Ebben a cikkben az angol nyelvre fogok koncentrálni, de a nyelvi technikák alkalmazhatóak más nyelvekre is.

Amikor elkezdtem magyarról angolra fordítani termékleírásokat, az volt a tapasztalatom, hogy a magyar nyelv meglepően távol áll az angoltól. Nem csak a nyelvtanunk tér el teljesen, hanem a kifejezéseinket és a gondolkodásunkat is jórészt a németektől vettük át. Sokszor ezért, ha szembe jön egy angol szöveg, egyből tudom, hogy magyar ember írta. Miért? Mert minél kevésbé hasonlít egy nyelv kifejezéseiben, szavaiban, szokásaiban az angol nyelvhez, a beszélői annál nehezebben sajátítják el az angol használatát és annál inkább megjelennek a nem angolos fordulatok, amik a magyar nyelvben viszont természetesek. Mindig észben tartom, hogy az angoltól való távolságunk miatt az ösztönös megérzéseim gyakran tévesek. Ezért többfajta eszközzel ellenőrzöm, amit írok. Fontos, hogy csak a helyiek tudnak jól angolul és gyakran angoltanárok sem beszélnek a dalszerzéshez megfelelő angolt.

 

Mitől lesz “jó” egy angol dalszöveg?

A dalszöveg jórészt a zenehallgató ki nem mondott gondolatait önti szavakba, a zenehallgató pedig általában konyhanyelvet és az utcanyelvet használja gondolkodás közben. A nyelvórán tanult angol nem az utcán beszélt nyelv, hanem az irodalmi nyelv elsajátításáról szól. A nyomtatott nyelv kifejezési gyakran tömörek és színezettek, különlegesek, emelkedettek vagy épp formálisak. A dalszövegek pont az ellenkezőjére törekszenek. A hallgató gondolkodásából kiindulva bármely nyelven a jó dalszöveg az, ami természetesen hangzik. Képzeljünk el egy angol külföldit, aki nyelvtanilag tökéletesen beszél magyarul és mégis egyértelműen tudjuk, hogy külföldi és nehéz érteni, amit mond. Miért van ez? Azért, mert:

– hangzókat nem úgy ejt, mint mi (pl az “a” hang notóriusan nehéz)

– furcsa a beszédének a ritmusa, rosszul hangsúlyoz

– bajban van az egyszerű dolgok kifejezésével

– vicces és meglepő szófordulatai vannak

– olyan szavakat használ, amiknek gondolkoznunk kell a jelentésén.

Amikor bármilyen angol szöveget írok, el kell hitetnem, hogy született angol nyelvű vagyok. Ehhez a példában a magyarul beszélni próbáló külföldinknek mind az öt problémájára tudatosan oda kel figyelnem. Az első probléma a precíz kiejtés. A precíz kiejtés ismerete segít eldönteni, hogy két szó rímel-e vagy sem. Volt, hogy következetesen rosszul ejtettem szavakat. Notóriusan nehéz volt megtanulnom a “th” hangokat(!) és a “w” helyes ejtését. Rímelő szavak kereséséhez vagy egymás után elkezdek rímelő szavakat írni csak úgy, vagy gyakran használok rímszótárat. Egyik kedvencem a rhymezone.com – fontos tudni, hogy a “majdnem rímeket” nem nagyon ismeri. A neten elérhető nyomtatott rímszótárak közül a “Words to Rhyme With”-t tudom ajánlani. Pat Pattinson pedig Clement Wood-nak a 7 dollárért elérhető “The Complete Rhyming Dictionary”-ját ajánlja. Valószínűleg az a legteljesebb profi szótár, részletes “majdnem tökéletes rím” (near rhyme) listával.

 

A második probléma a szöveg lejtése és ritmusa, a.k.a. a prozódia, ami egyben a melódia folyását is meghatározza. Próbálom sokszor kimondani a szöveget, elképzelve, hogy egy angol hogyan mondaná és közben figyelni a ritmust és a hanglejtést. Itt mindig figyelek rá, hogy az angol nyelv szöveglejtés és ritmus szempontjából teljesen másképp működik, mint a magyar. A magyar viszonylag kiegyenlített ritmusú, egyenletes lejtésű, nyugodt, lassú folyású “legato” nyelv. Ezzel szemben az angol egy “staccato”-s, zilált nyelv, rövid hangokkal és kihangsúlyozott hosszú hangzókkal. A lejtése olyan, mint egy szakadékokkal teli táj, akár szó közbeni hanglejtéstörések is vannak (pl “a-ccom-plishment” – az “a” a pincében van a “com” fent a tetőn, a “plishment” meg középről ereszkedik). A ritmust egy “rhythm rule” nevű szabállyal könnyű megjegyezni: az angolban két hangsúly között mindig ugyanannyi idő telik el. A hangsúlyok akár szavak közepére, végére is eshetnek és vannak hangsúlytalan rövid szavak. Pl abban, h “some of the” általában egy hangsúly sincs és gyorsan darálják. Rímelés szempontjából jó tudni, hogy a szó végi mássalhangzót a következő szó magánhangzójával együtt ejtik, azaz “good enough” -> “goo denough”.

A hangsúly néha nem intuitív, hogy hova esik, ezért a szótárban egy aposztróffal vagy pöttyel jelölik is. Én az amerikai Merriam-Webster-t és az angol Oxford English Dictionary-t használom. A szöveg lejtését a Google Translate-tel (http://translate.google.com) ellenőrzöm. Ha mégis bizonytalan maradnék, akkor google-be vagy youtube-ra beírom, h “pronounce embarrassed” és meghallgatok több különböző változatot. A magyarral ellentétben, angolban egy szónak több különböző kiejtése lehet (lásd: “direktor” és “dájrektor”) és fontos, hogy következetesek legyünk. Azaz, ha “direktö” akkor “maenödzsö” és nem “ménidzsör”.

A “pronounce blah”-ra keresés google-ban azért is fontos, mert szavaknak viszonylag fix ritmusa van és szövegírás közben nem is elsősorban a szótagszám a fontos, hanem hogy a ritmus jól kijöjjön. Tehát a prozódiát nagyon fontos ellenőrizni és van rá könnyen elérhető eszköz, hogy ezt megtegyük.

Tetszik a poszt érdekel a zenezerkesztés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

A harmadik probléma: hogyan fejezik ki az angolok az egyszerű dolgokat? Válasz: kevés szó, sok kifejezés, olyanok, mint a “get down”, “stand up to”, “take out”. Ezeket phrasal verbs-nek hívják. Korábban az angoloktól megkaptam, hogy nagyon “tudományosan” beszélek és formális szavakat használok. Erre a problémára azt a megoldást találtam, hogy elkezdtem youtube csatornákat nézni angolul (pl Howcast How to Dance to Dubstep lassan beszél és az automatikus felirat is egész jól követi az élő szöveget.). Ha ez még neked nem megy, akkor érdemes először filmeket nézni magyarul, angol felirattal, majd angolul, magyar felirattal, később angolul, angol felirattal, aztán csak simán angolul.

Egyszerű szavakat már csak azért is érdemes használni, mert még a leírt nyelvnek is a felét pár gyakori szó adja. A leggyakrabban használt szavak listája a wikipédián. Emellett a http://www.wordfrequency.info/-n top 5000-es gyakorisági listát lehet ingyen letölteni – bár az ilyen típusú listáknál számolni kell azzal, hogy sok csak formálisan használt szót tartalmaznak, mert nyomtatott nyelvből vannak összegyűjtve. Gyakran érdemes megnézni, hogy egy szó helyettesíthető-e valamilyen köznyelvi kifejezéssel, pl ‘tolerate’->’put up with’. Emellett rá lehet keresni a kifejezés kontextusára is. Erre használom a hunglish.hu-t, ami úgy működik, hogy egymás mellé állítottak egy csomó filmfeliratot, EU-s szövegek, irodalmi alkotások és újságcikkeket angol és magyar nyelven. És ha beírok egy kereső szót, akkor kidobja, hogy mely szövegekben szerepel.

Hogy érthetően átmenjen a szöveg üzenete, fontos a kifejezéseket használni és a nyelvi gondolkodásmódra odafigyelni. Talán a legnehezebb kifejezéseket belepréselni a dalszövegbe és főleg észrevenni, hogy ha magyarul megfogalmazunk valamit, azt angolban sokszor más szemszögből kell megközelíteni, hogy ugyanazt fejezze ki. Ezért nem csak a szöveget írom meg, hanem azt is részletesen leírom, hogy az adott versszakban mit akarok elmondani. Az üzenet érthetőségét én angol anyanyelvű ismerősökkel szoktam tesztelni. Ha ilyen nincs, érdemes megismerkedni angol vagy amerikai (nem holland vagy svéd) külföldiekkel és elküldeni nekik a szövegeinket ellenőrzésre. Fontos, hogy bátorítsuk őket, hogy elmondják, mi az, ami számára furcsán hangzik vagy nehezen érthető. Az angolszászok nem szívesen kritizálnak vagy okoznak csalódást, még akkor sem, ha kérik őket.

Rengeteg angol kifejezés van és sokszor nem lehet őket átfordítani magyar kifejezésre. Vigyázni kell velük, ellenőrizni kell az értelmüket és a kontextusukat és egyáltalán, hogy nem kopott-e ki az adott kifejezés. Ellenőrzésképp általában a google-be beírom és ha sok találat van, akkor a kifejezés valószínűleg még élő.

A különböző területeken használt angol kifejezések mind-mind eltérnek, ezért érdemes az angol szélesen elterjedt részét, a nemzetközi angolt használni, vagy éppen tudatosan lehet ezzel kontextust adni a dalnak. Pl kocsmadalhoz jöhetnek ír kifejezések, mint a “we had a good laugh”.

Ha hiányzik egy rész a szövegből, érdemes keresgélni, hátha megoldja a problémát egy kreatív kifejezés. A wikipédián van egy hosszabb kifejezés lista.

Végül érdemes jól megírt szövegeket olvasni. A Galantis – No Money teljes szövege a leggyakrabban használt angol szavakból áll. Amit természetesség szempontjából ajánlok, az Taylor Swift történetei (Begin again – tökéletesen természetes a szövege) minden nap írt egy szöveget, amikor iskolába járt. Az ő fő értéke a szöveg természetes nyelvezete. Emellett YouTube-on a 200 milliós nézettség feletti nézettségű számokkal általában nem nyúl mellé az ember. Érdemes odafigyelni, hogy itt is az angol anyanyelvűek az irányadóak, mint Bon Jovi.

Összességében nem egyszerű magyarként hiteles angolnyelvű szöveget előállítani, de egyáltalán nem lehetetlen és remélem a cikk ajánlásai alapján kaptatok ötletet arra, hogy hogyan lehet ellenőrizni a szövegeiteket.

Bás Barnabás

BEVEZETÉS A MODERN ZENESZERZÉS VILÁGÁBA

Nem tudod felmérni, érdemes-e egyáltalán belevágnod és ha igen, akkor ehhez mire lenne szükséged?

Gyere el alapozó képzésünkre! Ismerkedj meg tanárainkkal!

Érdekel a zeneszerkesztés, a zeneszerzés?

Bemutatjuk képzéseinket!

Nem ismered a szoftvereket?

Végigjárjuk a zeneírás teljes folyamatát! Bemutatjuk zenei képzéseink!

A képzés árát  később – ha eljössz további képzésekre – beszámítjuk azok árába.

Biztosítunk neked egyedi hangmintákat, amivel elkezdheted az otthoni zeneszerkesztést.

 

4 dolog amit mixeléssel oldunk meg, pedig zenei felépítéssel (arrangement) kellene!

 

Arrangement (zenei felépítés)… szinte, mint egy csúnya szó.

A zeneszerzést több folyamatra bonthatjuk. Mindegyik lehet akár külön tudomány is, viszont maga a producerkedés ezeknek a folyamatoknak az összessége.

A zeneszerzés, felépítés, hangszerelés alapvetően különbözik a mixeléstől. A mixelés olyan, mint az öltözködés. Ha nem vagyok rámenős, azért van, mert nem viselek kihívó ruhát. Az arrangement ezzel szemben pont olyan, mint ahogy kinézünk, ha nem vagyok rámenős, azért van, mert ha 20 kilót le kell dobnom magamról, nyilván akkor nincs akkora önbizalmam.

Sokkal egyszerűbb elfogadni, hogy egy számnak jobb mixing kell, mint jobb dalszerzés vagy felépítés, esetleg Sound design.

A mixelés (lekeverés) sok esetben csak önmagunk mentegetése, hogy igazából mi nagyon jó producerek vagyunk, de nincsenek méreg drága felszereléseink vagy nem telik hangmérnökre. Ha egy zene javításra szorul, be kell látnunk, az a mi hiányosságunkat tükrözi.

A fájdalmas igazság az, hogy a különböző oldalak és a hangmérnöktársadalom szinte már belénk ülteti azt a téves vélekedést, ha rossz egy zene, akkor az szinte csakis a mixing (lekeverés) vagy mastering miatt lehetséges. Pedig mélyen legbelül azért sokan érezzük, nem feltétlen ezen bukott el egy adott projekt. Szóval sok esetben, amikor a lekeveréssel szeretnénk javítani egy zenénken, egészen más helyen kell keresnünk a problémát.

Ne érts félre, fontos a lekeverés, de mixelés előtt már eleve jól kell, hogy szóljon a zenénk.

Itt van négy probléma, amit általában mixeléssel próbálunk megoldani ahelyett, hogy hangszereléssel vagy az arrangementtel (felépítés) orvosolnánk.

mixing-pult

I. Hangok amik nem illenek össze

Amit használunk: EQ, kompresszor

Kinézünk egy jó hangot, hihetetlenül jól szól. Kinézünk, egy másikat, szintén nagyon jól szól. Összerakjuk őket hirtelen, elromlik az egész hangzás. Utána vadul EQ-uzni és kompresszorozni és gyakorlatilag akkora lyukakat ütünk a hangszerek frekvencia spektrumába, hogy szinte meg se közelíti azt a minőséget, amit a hangszerek önmagukba képviseltek.

Amit használnunk kellene:

Nagyon sok dolog lehet, ami miatt nem fog a két hang együtt jól működni. A leggyakoribb gond az, hogy már a komponálásnál elvérzik ez a dolog. Jó, ha tudjátok, hogy a hangszerek frekvencia spektruma 8 oktávon helyezkedik el. Már azzal nagyon el tudjuk rontani a mixünket, ha nem megfelelően osztjuk el a hangszereket a frekvencia spektrumon. Például nagyon nem jó ötlet a basszus hangokat a 3-4. oktávra pakolni (DAW szoftverenként eltérhet az oktáv valódi hangmagassága).

Másik probléma az összeütköző hangjegyek. Az egyidőben összeütköző hangjegyek, dallamok már önmagukba sokat tudnak rontani egy produkción. Ezt könnyen megoldhatjuk, ha dallamírás szinten belenyúlunk egy-egy hangszerbe. Például, ha basszus hangok együtt hangzanak a (ugyanazon skálán) lábdobbal már sokat segítettünk a teljes hangzáson. Az emelkedő dallamok az egyik hangszeren sokszor összeütköznek egy másik hangszer dallamaival, sokszor fura akkordok jönnek emiatt létre. Véssétek a fejetekbe, teljesen mindegy, milyen királyul szól egy dallammenet, ha a tényleges produkcióban lévő többi dallammal összeütközik. Fokuszáljatok egy fő dallamra, a többi dallam csak kísérő legyen a többihez képest. A Sonic Schoolban megtanítjuk nektek, milyen skálákat hogyan érdemes használni, melyek azok az akkordok, amik jól szólnak együtt és, hogy ne írj olyan dalalmokat, amik kioltják egymást.

II. Mudiness (koszosság rossz értelemben)

Amit használunk: EQ

Most azt gondolhatod, hogy mégis mivel szüntessem meg a koszosságát egy mixnek, ha nem az EQ-val. Ez a folyamat csak részben felel meg a valóságnak. Az EQ-uzás, az tényleg a mixelés egyik fő folyamata, azonban ennek csak segítenie kellene a zeneírást nem pedig megoldani a fő problémákat. Valójában nem kell sok EQ-ut használnunk ahhoz, hogy tisztán hangzó zenéket gyártsunk.

Amit használnunk kellene:

A különböző hangszerek már az előbb említett módon külön szekciókba szólaljanak meg. Sokan lebecsülik az olyan eszközök tulajdonságát, mint a reverb vagy a delay. Pedig a sztereo térben való elhelyezés nagyon fontos. Sokszor nem is kell EQ-uzni, ha megfelelően használjuk a delay és reverb pluginjeinket.

 

 

ableton-arrangement

III. Nem üt akkorát amekkorát kellene

Amit használunk: EQ, reverb, delay, kompresszor

Amikor egy szám úgymond vékony vagy erőtlen, akkor ugye a legtöbben még több torzítást, kompresszort használtok vagy limiterekkel felerősítitek az adott zene hangzását. Ez egy remek eljárás, mégse ideális.

Amit használnunk kellene:

A lényeg itt megint a felépítés. Sok hangszer már önmagában is nagyon erős hangzást képvisel, gondolok itt a Nexusra vagy Serum szoftver szintetizátorokra. Ha megfelelően elosztjuk időben a hangokat, akkor egyrészt sokkal tisztább lesz hangzás, több erő jut a lábdobnak (kick) és könnyen lekövethető arrangemen-tet kapunk. Másik megoldás ha layerelünk. Tehát ugyanazt a hangot több úgynevezett layerből (réteg) keverjük ki, ebben az esetben a hangszerek együttesen sokkal erősebb érzetet fognak adni, mint ha csak pl egy basszus gitárt alkalmaznánk.

A harmadik megoldás pedig, használjunk minél több hangjegyből álló akkordot, az igazán vastag akkord mentek 4-5 oktávon vannak lefogva és 4-6 hangjegyet tartalmaznak. Ha összehasonlítjátok egy sima 3 hangjegyes triáddal, akkor észre fogjátok venni a különbséget.

Nagyon fontos, ha kevés hangszert használsz, akkor üres lehet mixed és azt hiába mixeled. ami nincs ott az a lekeveréstől meg mastertől se lesz ott.

 

fl-studio-arrangemnet

IV. Érdekesség.

Amit használunk: Mindent mindennel!

A mai elektronikus zenében szinte minden technikát bevetünk a cél érdekében: EQ, kompresszor, delay. reverb, torzítók, stb.

Nem azt mondom, hogy ezzel baj lenne, csak a mixelésnek nem ez lenne a lényege, hogy ezeket az effekteket létrehozza, hanem alapjába véve erősítse azokat! Ha sok hangszert, dallamot próbálunk egy teljesítménybe rakni akkor azt a felépítés során szépen építsük fel és kerüljük az olyan dolgokat amikor, 3-4 dallam vagy hangszer szól egymás alatt.

Konkluzió:

 

A lényeg, hogy a mixelés csak egy folyamat a zeneszerkesztés közben, a jól felépített átgondolt produkció már kevés utómunkát igényel. A zenék mixelik magukat. A felépítés és hangszerelés az igazi kihívás egy zeneszám megírása közben, mégis a mixelésről masterelésről beszélnek a legtöbbet, holott nem ezen múlik a legtöbb dolog.

Forrás: https://theproaudiofiles.com

Inbetween

 

Tetszett a poszt, érdekel a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Keverés fejhallgatóban

Előszó

Eléggé megoszlanak a vélemények ezen a téren, sokan azt mondják, hogy fejhallgatóba nem lehet jó mixet készíteni és legalább annyian állítják az ellentettjét. Ugyanakkor, ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a témát hamar rá fogunk jönni, hogy az igazság valahol félúton van. A fejhallgató javára írható, hogy használatával kiküszöbölhető a szoba rossz akusztikai tulajdonsága, és ezen túl sokkal tisztább képet kaphatunk arról, hogy hogyan is szól valójában a zenénk izolált térben ettől természetellenes érzetet keltve. A stúdió monitor sokkal inkább az összképre világít rá, hogy a zenénk egy klubban vagy egy kocsi hifijén lehallgatva milyen érzetet adna, és keverés közben a mélytartományok érezhetővé is vállnak nem csak hallhatóvá. Valamint a sztereo teret is jobban halljuk a fejhalgatókkal ellentétben.

headphone-mix

Az ideális akusztika

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideális akusztikát sem. Egy stúdió hangzása nagyban függ annak akusztikai tulajdonságaitól és ennek tökéletesítése érdekében a szobát már a hang terjedésének fizikai szabályai alapján építik fel. Ezek után következik a diffúziós panelek és a hangszigetelő szivacsok felhelyezése, amikkel a káros visszaverődések elnyelhetőek, illetve szétoszlathatóak. Otthoni körülmények között ez nehezen megvalósítható, főleg akkor, ha még éppen a szüleinkkel élünk és egy tetőtéri szobában dolgozunk, aminek a kialakítása rosszabb esetben akár teljesen amorf is lehet. Egy pár hangcsapda felhelyezése a hangszórók mögé, a sarkokba és hátunk mögött lévő falra sokat segíthet a helyzeten, főleg ha megfelelően pozícionáltuk az asztalunkat és rajta a hangszórókat.

studio-lehallgatas

 

 Felmerülő problémák

Abban az esetben, ha a drágább árkategóriából választunk lehallgató berendezést, akkor is felmerülhetnek kisebb nagyobb problémák, amiknek kiküszöbölése okozhat némi fejfájást. Ha minket nem is, de a családot vagy a szomszédokat kifejezetten zavarhatja a magas hangerő, főleg ha szeretünk az éjszaka közepén dolgozni.  Ilyenkor nagy segítség lehet, ha van kéznél egy profi stúdió fejhallgató. Nem fogok most hosszas bemutatót tartani, hogy melyiket érdemes választani, illetve mikre képesek az adott fejhallgatók, de lábjegyzetbe mellékellek pár linket, amik közül, ha választunk, nem nagyon nyúlhatunk mellé. Bár érdemes vásárlás előtt legalább a boltban meghallgatni a választott darabot, hogy ne otthon szembesüljünk a hiányosságokkal. Én személy szerint egy AIAIAI TMA-1 Studio-val dolgozok. A hangjával elégedett voltam már a megvételétől kezdve, de a gyárilag hozzá járó szivacsok kifejezetten kényelmetlenek voltak, de szerencsére a TMA-2 kettő megjelenésével orvosolták ezt a problémát, ugyanis egy-két alkatrésze kompatibilis a régebbi szériával és így le is tudtam cserélni a kifogásolható alkatrészt. A fejhallgatóban az a legérdekesebb, hogy ami az előnye az sokszor számunkra hátrányként érezhető. Az emberi fülek egymáshoz képest pár milliszekundumos késéssel érzékelik a hangot és ehhez még hozzá adódik a tér adta visszhang. Fejhallgatóban teljesen izoláltan hallunk, megszűnik a szoba akusztikai tényezője, és ettől természetellenesnek érzékeljük a hallottakat. Ezt még tetőzi, hogy olyan részletességgel tudjuk lehallgatni a hangmintáinkat, hogy több óra után és száz meg száz gigabájtnyi hangminta átpörgetése után se találunk egy használható lábdobot.

Tudtad?

A hibás sidechain kompresszálás és a durva panorámázás sokkal zavaróbbá válik fejhallgatóban, izolált térben a hallgató számára.

Ennek elkerülése érdekében a kiexportálás előtt mindenképpen hallgassuk meg egy drágább stúdió fejhallgatóba és akár egy Apple Earpodban a zenénket, és ha kell, akkor ezen információk alapján alkalmazzuk a végső simításokat.

 

Mit lehet akkor tenni?

Személyes tapasztalatok alapján…

Én javarészt hangfalon kezdek el zenét írni és zeneírás közben csak ellenőrzésképpen használom a fejhallgatót, de vannak, akik pont ennek az ellentettjét preferálják. A zene elkészültével minden csatornát lehalkítok és egy 8/16 ütemes loopot hallgatva fejhallgatóban kezdem el újra beállítani az arányokat, effekteket. Egyetlen hátrány, hogy fizikálisan nem érzem a zene mélytartományát, de minden más problémát pontosabban és precízebben tudok orvosolni, így  nem fedik el a káros visszaverődések azokat a nüanszokat, amiket egyébként figyelmen kívül hagynék vagy nem is hallanék.
Ha nincs lehetőséged meghallgatni egy profi fejhallgatóban a végkifejlettet, ne keseredj el, van megoldás.

Tudtad?

Késő este az idegrendszerünk már fáradtabb és az agyunk rosszul ítél meg bizonyos dolgokat. Ebből adódik, hogy éjjel sokkal kreatívabbnak érezzük magunkat és egy éjszaka folyamán képesek vagyunk egy komplett zenét befejezni és lekeverni. Ám másnap a visszahallgatott eredmény közel sem azonos az előzőnek tökéletesnek vélttel. Rosszabb esetben az egész éjjeli munkánk a kukában végzi, de ez ne tántorítson el senkit, mert mindig vannak kivételek. Nekem is már volt nem egyszer olyan munkám aminak az alapötleteit éjszaka fektettük le és másnap is legalább annyira elégedettek voltunk a halottakkal.

 

Crossfeed

A Crossfeed egy olyan megoldás, amely különböző szobák akusztikai tulajdonságait modellezi, hogy fejhallgatóban tisztább képet kaphassunk zenénk viselkedéséről. Ezek a programok egyszerű stereo imager pluginek, amelyeket a master sávra kell elhelyezni, így „torzítják” el a zenénket. Alapvetően a plugin összekeveri a bal és a jobb oldalra menő jelet, ezzel is lecsökkentve az izoláltság érzetét. Ezek után a kiválasztott szoba hangi visszaverődéseit és zöngését is hozzá adja. Praktikus megoldás és mindenképpen érdemes kipróbálni már csak érdekességképpen is. Fontos, hogy a fejhallgató levétele után a plugint is kapcsoljuk ki, illetve a zene kiexportálása előtt töröljük a master sávról.

crossfade

 Végszó

A legfőbb szempont, hogy bármivel is dolgozzunk, ismerjük meg a rendelkezésre álló eszközeink erősségeit és hátrányait egyaránt. Mindemellett használjuk ki a lehetőségeket és hallgassuk meg minél több helyen, hogy hogyan is szól a zenénk, ezzel is minimalizálva az esélyét egy kisebb szívrohamnak, ha esetleg egy klubban lejátszanánk és a basszus teljes hiányát tapasztalnánk. Rengeteg profi zene és mix készült már fejhallgatóba, úgyhogy ez ne tántorítson el senkit, csak legyünk kitartóak és élvezzük, amit csinálunk!

Top 10 fejhallgató zenéléshez és audió editáláshoz:

http://ehomerecordingstudio.com/best-recording-studio-headphones/

http://www.wirerealm.com/guides/top-10-best-studio-headphones

https://www.attackmagazine.com/reviews/the-best/ten-of-the-best-headphones-for-music-production/

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

 

Iratkozz fel hírlevelünkre extra kedvezményekért!

Ranek

Tippek trükkök az equalizerek használatához

A Sonic Schoolban a legnagyobb hangsúlyt az Equzásra fektetjük. Szinte az egész kurzus végig kíséri. Ez egy olyan topic, amiről nem lehet eleget tanulni. Folyamatosan jönnek ki az új módszerek és maguk az EQ-ik is folyamatosan fejlődnek. Az EQ-uzáson nagyon sok múlhat, ugyan kezdetben nem ez az elsődleges szempont egy zenei mű összerakásánál, azonban csak az EQ-val tudsz a számaidnak olyan mélységet és tisztaságot adni amitől kiadhatóvá válik a projekted. Az EQ-uzást alapjába véve bizonyos frekvencia tartományok erősítésére (boost) vagy csillapítására (attenuation) és vágására (cut) használják.  Az Equalizer célja a zavaró más hangszerek által gerjesztett felesleges frekvencia tartományok megszűntetése, ezáltal szép tiszta hangzás létrehozása.

Equlizer típusok dióhéjban

Több fajta Equailzer típussal találkozhattok. Ebből többet is bemutatunk az iskolánkban. A legelterjedtebb Equaliezerek  több típusba sorolhatók és ezek szinte a legtöbb mixer pultba megtalálhatóak.

Shelving equalizer

shelvingeq

Az úgynevezett shelving EQ-k egy bizonyos frekvencia tartományt erősítenek vagy csillapítanak, általában egy előre meghatározott görbe segítségével.  Két fajtáját különböztetjük meg, a magasáteresztő (HPS) és mélyáteresztő szűrőket(LPS). A mélyáteresztő filter csillapítja a frekvenciákat egy általunk meghatározott frekvencia tartományban a Cutoff vagy vágási frekvencia felett pedig érintetlenül hagyja a frekvenciaspektrumot! A magasáteresztő természetesen ennek a fordítottját csinálja. Vannak fixált frekvencia tartományok ezekben a filterekben, az LPS filter általában 150 hz alatt szokták igénybe venni, míg a HPS 10 kHz fölött. Ezeknek a filtereknek általában magas (High) mély (Low) és (Mid)közép tartományt szabályozó gombjai vannak. Az analog equalizerek ezenfelül még a hangszerek karakterét is képesek nagymértékben befolyásolni  bizonyos melegséget (warm) adva a hangszerekhez. Ebből eredendően kijelenthetjük, hogy nem csak frekvenciák szűrésére hanem hangszínezésre is használhatjuk az Equlizereket.

Paragraphikus EQ

A paragraphikos EQ-k nem annyira elterjedtek de sok helyen megtalálhatod őket. Például a hifi rendszereken vagy a windows média playeren. Lényegük, hogy előre meghatározott frekvencia tartományokat tudunk erősíteni vagy gyengíteni !

graphic_equalizer

Parametric Equalizer

 

A parametrikus Equalizerek a legelterjedtebbek és legflexisebbek az equalizerek között. A multiband EQ-nak egyik legnagyobb előnye, hogy bármelyik frekvenciát erősíthetjük, vághatjuk, csillapíthatjuk kedvünk szerint, ezért is használják őket előszeretettel. Valamint sokkal precízebbek a többi EQ-nál. Ezek az EQ általában digitálisak. Precizitásuk miatt főként bizonyos frekvencia tartományok eltávolítására vagy szűrésére használják. A legtöbb DAW szoftverben szinte csak ilyen EQ-uk találhatóak.

paragrafikus-eq

A leggyakoribb paraméterek a parametrikus vagy grafikus EQ-kon

Frekvencia (frequency): Az egyes frekvenciatartományok paraméterezését befolyásolja.

Gain: Az adott frekvenciatartomány hangerejét állítja. Ez kikapcsolásra kerül, ha LP vagy HP filtereket használjuk.

Szűrő meredekség (Filter Slope): Az adott filter típus meredekségét állítja, minél nagyobb, annál drasztikusabb változást érhetünk el egy adott hangban. A HP/LP filterek bekapcsolásánál használhatóak.

Rezonancia (Resonance) vagy Q: A lefedett frekvencia szélességét hivatott befolyásolni. Szűkre és tágra lehet vele venni egy adott frekvenciatartományt.

Filter típus (filter type): A különböző filtertípusokat itt tudjuk kiválasztani.

Gyakran használt filtertípusok

Fontos megértenünk a különböző filtertípusok működését. A mit, mikor és hogyan kérdés nem olyan egyszerű a zeneírásban. Hosszas kísérletezgetés és gyakorlás szükséges az EQ professzionális felhasználásához. Többek között erre is kiemelt hangsúlyt fektetünk a Sonic School-ban.

Low Shelf: Átenged minden frekvenciát, de az általad meghatározott mély tartományban erősíti vagy gyengíti a frekvencia hangerejét.

lowshelf

 

Bell görbe vagy harang görbe: egy meghatározott frekvenciatartományt erősít vagy gyengít! A haranggörbe szélessége állítható!

eqbell

Notch szürő: ez egy fordított haranggörbe. Minden frekvenciát megszűr egy adott tartományban.

notch

High Shelf: lényegében a Low Shelf ellentéte.

highshelf

Low Pass vagy mély áteresztő filter: ez a szűrő a magas hangokat szűri meg a vágási ponttól, a mélyeket pedig átengedi.

lp

High Pass vagy magas áteresztő: a Low pass filter ellentéte itt a magas frekvenciákat engedi át és a mélyeket szűri.

hp

EQ tippek és technikák

A következő példákban a Abbleton EQ 8-án keresztül fogjuk szemléltetni az EQ-zás technikáit.

Ezek a tippek bármely parametrikus EQ-lizeren megtalálhatók. Az EQ-zás lényege, hogy erősítsük vagy csillapítsuk az egyes frekvenciatartományokat, így a különböző hangszereknek teret és mélységet adjunk a mixben. A nem EQ-uzott hangszerek szinte mindig oltják a többi hangszer frekvenciáját, ezért koszos és rossz lesz a mix.

Vágj ki minden felesleges frekvenciatartományt!

Ezt legkönnyebben egy Nyitott cinen (Open Hihat-en) lehet érzékeltetni. Alapvetően ez egy olyan hangszer, ami magas tartományba dominál. Ha ráraksz egy spektrum analizert, meg is állapíthatod, hogy mennyi felesleges frekvenciatartomány van csupán egy cinen. Itt a legcélravezetőbb 750 hz vagy magasabb frekvenciatartományon egy High Pass filterrel mindent levágni, így nem fogja zavarni a többi hangszerünket. Hasonlóan bass-eknél a felesleges magas tartományokat is megszűrhetjük.

Subtractive EQ-zás

Ennek a technikának a lényege a csillapítás, szemben az erősítéssel. Példával élve, ha két Lead szintetizátor más-más tartományokon játszik, egyik a mély felén, a másik a magas felén a frekvencia spektrumnak, akkor ahelyett, hogy a magasat tovább emelnénk ezáltal erősítve a zajokat is, próbáljuk meg a mélytartományban játszó szintetizátorba egy high self filter segítségével redukálni a meglévő magas frekvenciákat.  Mély frekvenciáknál is ugyanez a helyzet. Bátran vágjuk a nem basszus típusú magas és közép szintetizátorok mély tartományát. Ezzel a technikával ugyan nehezebb boldogulni, de a végeredmény sokkal tisztább mix lesz, mintha folyamatosan erősítenénk a különböző frekvenciatartományokat.

subtractive-eq

 

Egyben nézzük a mixet!

Nagyon fontos, hogy ne külön-külön, hanem egyben nézzük a mixünket. Nem önmagába kell jól szólnia egy hangszernek, hanem a mixben. Tanítás közben észrevettem a tanulókon, hogy sokak önmagukban szeretnék, ha jól szólna egy adott hangszer. Önmagukban hangszerek, ha nem csak magukban szólnak, teljesen mindegy, hogy milyen tisztán és szépen szólnak. Nem tudsz sok hangszert belerakni egy mixbe, ha minden tartományát kiemeled, bizonyos tartományokat fel kell áldozni. Melyiket? Ez mindig helyzetfüggő.

boost-wide

Ismerjük a frekvencia tartományok tulajdonságait!

Egy szám mélységét többféleképpen létrehozhatjuk, egyik leggyakoribb módszer mégis maga az EQ használata. Példának okáért a magas frekvenciák kiemelése azt eredményezi, hogy a hangszer előrébb kerül mixben, sokkal prominensebb lesz. Ha viszont csillapítjuk ezt a frekvenciát, akkor pont, hogy kevésbé hangsúlyossá tesszük az adott hangszert. Ha megvizsgáljuk a mély tartományt, ott teljesen más szabályok érvényesülnek. Ha ezt a tartományt erősítjük, akkor erőteljesebbé, ütősebbé tehetjük a mixünket. Ha viszont csillapítjuk, akkor mixünk erőtlenné válhat.

band-eq

 

Hangszeparáció harmonikus felépítés

Az egyik leghangsúlyosabb dolog, amit a Sonic Schoolban megtanítunk, hogy a lekeverésnek már akkor álljunk neki, amikor még csak a dallamokat próbáljuk összerakni. Nagyon fontos tudni, hogy minden hangjegynek (note) van saját frekvenciatartománya. Így már a dallammenetek és harmóniák megfelelő megválasztása nagyban segítheti a lekeverést. Kevésbé hangsúlyos dolog a panolás. Ennek sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak, azonban a reverbek és a delayek megfelelő használata másodlagossá teszi a használatukat.

Zavaró frekvenciatartományok szűrése

Sokszor elő fog fordulni, hogy bizonyos frekvenciatartományok nagyban zavarják a teljes mix hangzását. Ezeket többféleképpen megszűntethetjük. Az egyik legegyszerűbb módja, ha egy harang (Bell) szűrővel nagyon kis Q beállítás mellett végig pásztázzuk a frekvencia tartományt az egyes hangszereken. Hallani fogjuk, hogy egy-egy frekvencia tartomány különösen zajos és kilóg az átlagból. Ezeket ilyenkor csak megfelelő mértékben csillapítani kell és sokkal tisztább mixet kapunk.

eq-fixing

Az Equzás végig kíséri a zeneírás teljes folyamatát. Szinte a leghosszabb folyamatok egyike. Fontos szerepe van hangszerek elhelyezésében, szeparálásában, kiemelésében, érzelmek befolyásolásában, sztereotér manipulálásában. Ezért nem lehet eléggé sokat beszélni ebben a témában. Remélem hasznosnak találtad a cikket, ha igen, kérlek oszd meg vagy kommentelj! Segítsd a munkánkat, küldj be téma ötleteket!

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés az Equlizerek? Akkor jelentkezz iskolánkba!

Inbetween