5 tipp EDM mastereléshez

Mastering logó

Számos tévhit kering az audió masteringgel kapcsolatban. A mastering különösen nehéz és sok odafigyelést és tapasztalatot igényel. A mastering a képességeknek egy olyan csoportját igényli, amelyeknek elég meredek a tanulási görbéje a többi audióval kapcsolatos képességhez képest. Ez az oka annak, hogy sokkal könnyebb információt szerezni a felvételek készítéséről, mixelésről, mint megbízható anyagot találni a masterelésről.

Talán azért bukkantál erre az írásra, mert válaszokat kerestél. Talán azt kérdezted, hogy mi is a masterelés vagy mi a legjobb módja, hogy mastereljünk egy EDM track-et vagy hogy minden masterelés egyforma-e. Ezek mint jó kérdések, amiket meg kell válaszolni.

Ebben az írásban kifejtjük a masterelés néhány alapját. A téma nagyon széles, de 5 gyakorlati tipp biztosan segíteni fog az indulásban.

Mi is a masterelés?

A mastering olyasmi, mint egy mix mixelése.

A mixelés azonban nem csak arról szól, hogy a hangerők egy szinten legyenek a zenében, hanem arról, hogy mind a vokált, mind szintetizátort és gitárt megfelelő frekvencia tartományokra mixeljük és ezenfelül tisztán kivehetőek legyenek . A cél a kreatív kombinálás.

A masterelés célja a mix alapjainak megszilárdítása. A hangmérnök feladata az, hogy igazán összeillessze és véglegesítse a mixet.

Minden hangmérnök különböző folyamatokon megy végig, azonban van egy általános menet, amelynek része a sebészi pontosságú EQ-zás, kompresszió és audió limitálás. Ezek a technikák arra jók stabilizálják a mixet és hogy megfelelően szóljon minden környezetben.

A jó hangmérnök érti a különböző hallgatási módokat és formátumokat:

  • Wav
  • Mp3
  • Színház/előadóterem
  • Videó
  • iTunes
  • CD
  • Vinyl

A hangmérnök a zenét a formátumtól módokon kezeli. A mastert még nagyban befolyásolja a zene stílusa a célként kitűzött visszajátszási forma (pl.: zenei album, film betétdal, stb.).

Mivel az elektronikus zenékre koncentrálunk, ezért a cikk ezt a stílust és a CD-re MP3-ba történő masterelést fogja jobban górcső alá venni.

Miért nehéz a masterelés?

Nem szokatlan, hogy az audió világban az alábbi képességekkel találunk embereket: hangmérnök, aki keverésben is járatos; hangmérnök, aki gitározik és emellett felvételeket kever.

Azt vehetjük észre, hogy a keverés és a masterelés két különböző terület, de van kapcsolódási pont. Igaz, hogy néhány keverő mérnök a saját masteringjét csinálja és vannak, akik mindezt egészen kiválóan teszik. A valóság az viszont az ilyen mérnökök száma elég kicsi. Kevés keverő mérnök lép be a profi masterelés területére. A legtöbb keverő mérnök a mixet továbbküldi egy masteringre specializálódott hangmérnöknek.

Miért? Mert a mastering az egy másik állatfaj.

A profi mastering tudás nem gyakori és a mastereléshez használható környezet sem éppen filléres, hogy finoman fogalmazzunk.

A keverő mérnökök néhány ok miatt küldik tovább masterelésre az anyagot:

  • A mastering stúdiókat masteringre építették. Ezek a termek csillagászati összegbe kerülnek
  • Más eszközöket igényel a feladata
  • A keverő mérnök kever, a masteringes a mixeket mixeli

Ez azt jelenti, hogy nem masterelhetjük a saját track-ünket?

Egyáltalán nem. Bele lehe fogni a masterelésbe, még az is lehet, hogy tehetségesnek találod magad benne! Azonban észben kell tartani, hogy ez a szakma nem sétagalopp. Az alábbi 5 tippel viszont csiszolhatod a zenéd azelőtt, hogy a legvégső simításokat profira bíznád:

1. Ismerd meg a környezeted

Alapvető fontosságú, hogy tudjad, hogy milyen környezetben dolgozol.

A nincs hozzáférésed egy csillagászati összegekbe kerülő stúdióhoz, akkor valamit a meglévő anyagból kell kihozni. Vannak nehézségek, de megoldások is.

Miért fontos a monitorozó környezet?

A szoba, ahol masterelsz, befolyásolja azt, hogy hogyan hallod a hangot. Például, ha egy visszhangos, zajos szobában keversz, akkor néhány frekvencia össze-vissza fog pattogni, ami túlzott rezonanciát fog eredményezni.

Ennek az ellenkezője is igaz. Ha egy nagyon csöndes, majdnem zajtalan környezetben a hangfalból jövő hangoknak nem lesz meg az a természetes érzése. A frekvenciák reakciói megmásítják a hallásunkat.

Ha masterelünk, rendkívül kis mértékben, de pontosan állítunk hangokat. A visszahallás a környezet miatt zavaros, a döntéseink eredménye más környezetben máshogy fog hallatszódni. És hogyan védekezzünk ez ellen?

Több visszajátszó eszközön mastereljünk. Függetlenül attól, hogy fejhallgatón, monitor hangfalon vagy akár fülhallgatón mixelsz, mindig legyen másik hangforrásod. Ha például van egy pár monitor hangfalad, referenciaként mindig használj például egy fejhallgatót hogy összevessed a két hangzást.

2. Precíciós EQ

Ha gyengíteni vagy erősíteni kell több, mint 3 dB-t egy adott frekvenciánál, az jó jelzés arra, hogy az anyagot vissza kell küldeni a keverőmérnöknek.

A masterelés a precizitásról szól. Ha gyengítesz 6 dB-lel 250 Hz-en, akkor a 250 Hz-et teljesen kiírtod a zenéből. Minden EQ-zás hatással van a kick-re, basszusra, szintetizátorokra és a vokálra. EQ-zásra szükség van masterelésnél, de csak a 2-3 dB-nél kisebb módosítások biztosítják azt, hogy a teljes spektrum harmóniában marad.

3. Tartsd a kompressziót alacsonyan

A kompresszálás a masterelés kulcseleme. A kompresszálás energiát ad, összetartja és stabilizálja a mixet.

Az EQ-hoz hasonlóan azonban ezzel is tönkretehetjük a masterelésünket, ha túl szabadon használjuk.

Ha kompresszálunk, tartsuk az arányt 4:1 alatt. Sok mastering mérnök nem kompresszál többel, mint 2:1. Minél magasabb az arány, annál több hangra lesz hatással a kompresszálás és ezt el akarjuk kerülni.

Az arány viszonylag alacsonyan tartásával csak annyit adunk a track-nek amennyi kell anélkül, hogy rombolnánk.

4. Adj limitert a mastering busz végéhez

Egy limiter biztosítja, hogy a track kimeneti hangereje nem lépi túl a megengedett határt. Gondolj úgy a kompresszorra, mint egy ragasztóra és a limiterre, mint egy korlátra, amely az utolsó védelmi vonal a ciripeléssel szemben.

CD-k esetén a limiter lehet -0.1 dB vagy egy kicsit magasabb. MP3 esetén a limitert -1.0 dB-re érdemes tenni. A MP3 konverzió jobban szól, ha az audió kimenet -1 dB.

5. Használj megfelelő attack-ot és release-t

Számos kompresszor kínál attack és release funkciót. Ha jól használjuk, akkor ezek a beállítások tudják szolgáltatni a mastert, de tönkre is tehetik. Az attack határozza meg, hogy a kompresszor hogyan reagáljon a növekedésre, míg a release meghatározza, hogy a hang mennyi idő után térjen vissza a normál szinre.

A trükk az, hogy ne legyen a kompresszor túl hallható. A kompresszálásnak ki kell egészítenie a track-et, nem pedig maga alá gyűrni.

“Pumpálósabb” track esetében:

Az attack legyen gyors és a release is legyen viszonylag rövid. A gyors attack jól reagál a gyors tranziensekre (pl.: dob) és a release javítja az ütős jellegű hangzást.

Lágyabb track-ek esetén:

Az attack-ot tartsuk közepesen, míg a release lehet kicsit lassabb. A lassú release a kompresszálás okozta változásokat csillapítja.

Otthoni stúdió környezetben ha ezekre figyelsz, akkor máris érezhető javulást tudsz elérni a track-en. Az igazán minőségi master viszont olyan szükségletekkel jár, amelyek csak nagyon keveseknek elérhetőek, így a végső simításokat érdemes profira bízni.

Forrás: CatzAudio

Skeldar

10 tipp a produceri produktivitás növeléséhez

Ha a produktivitás kérdése felmerül, az azt jelenti, hogy elértünk egy új szintre. Függetlenül attól, hogy pénzért vagy az önmegvalósítás miatt írunk zenét, a hatékonyság növelése kulcsfontosságú mind a profitábilitás és mind amiatt, hogy a lehető legjobban használjuk ki az időt azzal, ami örömet okoz nekünk.

Nem volt még jobb időszak zenei producernek lenni. A zeneíráshoz szükséges eszközök könnyen elérhetőek és ami a legfontosabb, hogy megfizethetőek. Az alábbiakban csokorba gyűjtve olvashatsz arról, hogy hogyan használd ki a lehető leghatékonyabban eme rendelkezésedre álló eszközöket.

Használj második monitort

Dupla képernyő

A képernyő a legnagyobb ajándék, amit adhatsz magadnak. A mai DAW-ok rendkívül jól testreszabhatóak. A megjelenítést teljesen az általunk használt munkafolyamatokhoz igazíthatjuk és ebben egy új/nagyobb képernyő nagy segítség tud lenni. Minél többet látunk egyszerre, annál gyorsabban tudunk dolgozni. Egy nagy képernyő ma már megfizethető és akár használtan is vehetünk egyet. Ne hátráltassuk magunkat azzal, hogy egy eldugott sávot keresgélünk.

Tudatosítsuk a prioritásainkat

Mindegyikünk csinálta már azt, hogy órákig csiszolta az egy darab filtert, hogy a szintetizátor basszusa tökéletesen szóljon. Ha elkészül a mix, az a kis változtatgatás elveszik, maga alá temeti a produkció többi része. Ami még rosszabb lehet, ha a határidő miatt már nem marad elegendő idő a vokálra.

Tartsuk észben, hogy mik a legfontosabbak a produkció szempontjából. Könnyen elkalandozhatunk egy örökkévalóságig a jobbnál jobb plugin-okkal, eszközökkel, loop-okkal és más fülsimogató hangokkal való kísérletezgetéssel. Ezek olyan dolgok, amelyek már sok producert letérítettek a produktivitás útjáról. A fontos az, hogy mindig arra koncentráljunk, ami támogatja a zene megírását.

Frissítsük a szoftvert

Frissítés

Bár könnyű azt gondolni, hogy a DAW készítők csak azért adnak ki folyamatosan frissítéseket, hogy feltöltsék a nyugdíjalapjukat, valójában történnek fejlesztések. Nem minden frissítés egyforma, de sok változtatás irányul arra, hogy könnyebbé tegye a zenealkotást.

Figyeljük a frissítéseket, de ne érezzük kötelezőnek, hogy minden verzióra rávessük magunkat. Ha olyan javítás érkezik, ami számunk fontos, akkor viszont ne habozzunk frissíteni. Új vokál képességek nem sokat jelentenek egy csak hangszerekkel dolgozó művésznek, ilyen esetben nem kell kapkodni. Azokat a frissítéseket érdemes megvenni, amit használni is tudunk és nem csak egy plusz porosodni való lehetőséget adnak.

Gain vezérlés

Az Ableton egymaga hozta létre a megfizethető (és nem annyira megfizethető) alternatív vezérlő felületek piacát. Amióta a klikk-és-húzd csúszkák megjelentek, megjelent az igény is, hogy visszatérjünk a fizikai vezérlőkhöz. Egy QWERTY billentyűzettel és egy egérrel korlátozottan lehet csak kezelni a dolgokat.

A piac ma már tele van olcsó kontrollerekkel, amelyek kiaknázzák a MIDI vezérlési kódokat. Számok típus egyből együttműködik a DAW-ok széles skálájával. Néhány típus esetében kis konfigurációra azért szükség lehet. Minden esetben a kontrollerek azonban felülmúlják a billentyűzet és egér interfész adta vezérlési lehetőségeket.

Talán van már egy rácsos kontrollered, de gondoltál már arra, hogy hozzáadj egy újabbat? Csak be kell dugni az USB-t és már működik is. A határ a csillagos ég. Egyik kontrollerről lehet vezérelni a loop-okat, beat-eket, míg egy másikról jól elkülönülve lehet hangolni a szűrőket. Ha szükség van rá, akkor mindezt akár egy kontrollerrel is kézben lehet tartani.

Ismerjük meg a felszerelésünket

Ha már régebb óta használjuk a DAW-unkat és a kontrollerünket, még akkor is biztosan akad olyan funkció, amit még nem aknáztunk ki. Talán sosem volt rá szükség, vagy csak a tanulási folyamatból egyszerűen kimaradtak.

Egy jó zenei megírása sok finomságot igényel. Egy kis módosítás is nagyban tudja befolyásolni a zenét, de 100 kicsi változtatás az audió és MIDI track-ekben teljesen más világot eredményezhet. Függetlenül attól, hogy FM szintetizátort, komplex reverb plugin-t vagy akár auto-tune plugin-t használunk, ezekkel történő kis módosítás is nagy változást tud eredményezni.

Néha érdemes belemélyedni a dokumentációba. Talán van lehetőség arra, hogy elvágjuk a beat-et, manipuláljuk a loop-okat olyan módon amire nem is gondoltunk eddig. Az egyetlen módja, hogy ezt kiderítsük az, ha felderítünk és olvasunk. Kicsit tegyük félre a zenét és induljon a kutatás!

Új eszköz megfontolt bevonása

Ne legyünk olyan producer, aki azért nem haladt még előre egy lépést sem, mert nem tanulta meg az új eszköz használatát. Lehet nekünk csillagászati árú felszerelésünk, ha nem tudunk mit kihozni belőle.

Ez a fajta veszély az árak csökkenésével tovább nő. Könnyen elcsábulhatunk, ha találunk egy megfizethető új kütyüt. Mielőtt vásárolnánk, nézzük meg, hogy a meglévő eszközeink mit tudnak, mivel működnek együtt. Mielőtt begyűjtenénk az év legmenőbb cuccait, nézzük meg, hogy mivel járulnának hozzá a munkafolyamatainkhoz. Ugyancsak nem életszerű elvárás, ha azonnal sikereket akarunk egy új eszközzel elérni. Időt kell szánni az alapos megismerésre, amit lehetőleg ne a szoros határidő elé időzítsünk.

Loop-ok magunkévá tétele

Ez talán furcsán hangzik, mivel a loop-ok már több évtizede jelen vannak, azonban még mindig ellenállás tapasztalható a jogdíjmentes loop-ok használatával kapcsolatban. Az aggály érthető. Két ember készít két hasonló zenét a GarageBand-el. Kisebb különbségeket leszámítva majdnem egyformák. Mindkét dal ABAB struktúrájú. Ha az építőkockák egyformák, nagyobb az esély, hogy az eredmény is nagyon hasonló lesz.

Nem szükséges zenésznek lenni ahhoz, hogy zenét írjunk, de attól még kreativitás és vízió fog kelleni. Egy Lego készletet bárki össze tud rakni, de képzelőerő szükséges ahhoz, hogy valami eredeti és spontán szülessen.

Ne higgyük azt, hogy a loop-ok kizárják az eredetiséget. Minden gitárnak ugyanúgy vannak húrjai. Az, hogy mit csinálunk velük, ami igazán számít. A loop-ok csak az alapot adják a gyors építkezéshez. Az alaptól azonban a saját képzelőerőnkre van szükség, hogy elérjük az egyedi végcélt.

Alakítsuk a szobát

Basszus csapda

Nagyon bosszantó tud lenni, amikor kemény munkát teszünk a produkcióba és nem úgy szól egy másik hangrendszeren. Ez az úgynevezett átvitel. A jó mixek minden hangrendszeren jól szólnak, jól át lehet őket vinni. A rossz mixek csak az alkotónál szólnak jól.

Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, hogy a házi stúdióját teljesen akusztikusra alakítsa. Általában szoba méretű merőleges felülettek kell dolgoznunk, amelyek nem ideális környezetek a felvételekhez és visszajátszásokhoz. A fejhallgatóval történő munkának is megvannak a nehézségei, amelyek ugyanúgy rossz minőségű eredményt adnak.

Szerencsére nem teljesen lehetetlen javítani a helyzeten. Több lehetőség van az eszköztárban:

  • Monitor hangfalak izolációja: közelre való monitorok és izoláció padokat használjunk
  • Hátsó visszaverődések kezelése: fontos, ha a hangfal közel van a jól visszaverő falakhoz
  • Oldalsó visszaverődések kezelése: mint a hátsó visszaverődésnél
  • Basszuscsapdák a sarkokban: számos szobában lehet jó eredmény elérni ék alakú csapdákkal

Ne legyünk lusták

Patrick lusta

Ha kezd megjelenni a frusztráció, mivel a zene nem akar úgy szólni, ahogyan szeretnénk, akkor gyakran jönnek olyan mondatok, hogy “jó lesz ez így is”. Ez pedig valószínűleg téves.

A lustaság számos módon megmutatkozhat. Testreszabás nélkül egy plugin preset használata is lustaság. Csak egy gyűjteményből származó loop-ok használata is lustaság. Egy gate beállítása arra, hogy kiszűrje a légzési hangokat anélkül, hogy az egész zenét végighallgatnánk ugyancsak lustaság. “Majd kijavítom a mixben.” Ezt úgy is lehetne mondani: “Lusta vagyok.”

Minden producer volt már ebben a helyzetben, nincs kivétel. Ami nagy hiba, hogy sokszor tudjuk is, hogy lusták vagyunk, de nem kapjuk össze magunkat. Több munkát javasolni a hatékonyság növelése céljából butaságnak tűnik, de így valójában az idő elvesztegetését akadályozzuk meg.

Álljunk fel és pihenjünk

Néha a legproduktívabb dolog az, ha felállunk az asztaltól és arra a napra befejezzük. Nem számít, hogy mennyire akarunk dolgozni, egy idő után már nem tudunk érdemben hozzátenni az alkotáshoz. Ha már ezt érezzük, jobb ha abbahagyjuk, hisz csak rontani tudnánk az eddigi munkánkon. A fülünk az agyunk elfáradt, ezen az energiaital nem segít. Ezen az alvás fog.

Néha nehéz megtalálni a megfelelő dalszöveget, néha a melódia nem illeszkedik az akkordhoz vagy a befejezés valahogy nem akar alakulni. A legjobb ilyenkor ha szünetet tartunk.

A másik fontos elem a perspektíva. Mindenki tapasztalhatta már, hogy ha egy ideje már dolgozott valamin és kis szünet után újra nekilátott azt kérdezte magától, hogy vajon ki tehetett drogot a kakaóba, hogy ilyen szörnyűség lett a műből. Ha ilyen esik meg velünk, akkor biztosan túlzásba vittük a munkát. Legközelebb viszont már jobban fogjuk tudni, hogy mennyi is az elég.

Bónusz tipp

Sokáig lehetne folytatni a listát, de ami még nagyban befolyásolja a hatékonyságunkat (és itt a szakmától rugaszkodjunk el) az az ergonómia. Egy jó szék és asztal kincset ér hosszútávon a hatékonyság szempontjából. Az egészségünk szempontjából pedig felbecsülhetetlen…

Forrás: DubSpot

Skeldar

8 master-elési hiba és megoldásai


Mastering

 

A legtöbb zenész, hangmérnök és producer jól tudja, hogy egy Master mekkora különbséget tud okozni. A master-elés önmagában egy művészet. Azonban nem ért tudni, hogy masterelés önmagában csak 10%-ot ad a végső prodoktumhoz. Ezért nem szabad csodát várni ettől sem.

Még a legnagyobb tudású hangmérnökök is csak annyira tudnak jók lenni, amilyen jó a hozott anyag. Mielőtt még master-elésre vinnénk a művünket, mindig győződjünk meg róla, hogy valóban kész, minden a helyén van benne és már csak az utolsó simítások hiányoznak. A tippjeit Pete Doell, az Universal Mastering Studios West veterán hangmérnöke osztja meg, hogy hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet a master-ből.

1. Túl sok mély

A túlzott mély használata a leggyakoribb hiba, amit el szoktak követni és ez leginkább a project stúdióknál jelentkezik. Ez általában közvetlenül függ össze a mixelési környezettel. Az átlagos otthoni stúdió vagy project szoba nem rendelkezik túl sok akusztikus elemmel és sok visszaverő felület, valamint basszus csapda található bennük. Az eredménye ennek a kiegyensúlyozatlan visszaverődés a spektrumok között, így néhány hang túlságosan is kitűnik, míg néhány csaknem teljesen elveszik. A végén egy szintén kiegyensúlyozatlan alsó-mély spektrum lesz. A helyiség akusztikájának javítására találhatsz írást az oldalunkon.

Pete Doell egy fontos dologra felhívja a figyelmet: A legszembetűnőbb hiba, hogy az emberek monitor hangfalai nincsenek megfelelően elhelyezve. A hangfalaknak olyan távol kell lenniük egymástól, amilyen távól vannak a hallgatótól. Tehát ha a hallgató 1 méterre van a hangfalaktól, akkor a hangfalaknak is 1 méterre kell lenniük egymástól. Továbbá, ha a hangfalak túl közel vagy túl távol vannak a faltól, akkor a basszus visszaverődés nem lesz a helyén.

 

Tetszett a poszt érdekel a masterelés? Akkor jelentkezz bemutató napunkra!

 

2. Borzasztó fúvósok

A spektrum másik vége, a legmagasabb tartomány is okozhat problémákat. Bár nem lehe tolyan erősen hallani őket egy project stúdió környezetben, ezek a frekvenciák máshogy tudnak megjelenni a master-elési fázisban.

“A legtöbb mixnek csak egy kis csiszolás és fényesítés kell a master-elésnél.” – mondja Doell. “Ha a jó cuccokat rátesszük, akkor a sziszegősség eléggé kijöhet. Tégy magadnak egy szívességet a vokált de-esseld, esetleg még a cintányérokat akkor is, ha esetleg nem hallanál túl sok ilyen hangot. A hangmérnököd meg fogja köszönni.”

Összefoglalásként: az EQ-t bölcsen és óvatosan kell használni és nem megerőszakolni.

3. Dinamikus tartomány hiánya

Ez a leggyakrabban tárgyalt téma a modern zenei mixelési köröben. Az elmúlt évtizedben a rádiós sugárzás utáni hajsza egy csatát hozott létre, amely a figyelemért irányult és ez hangosságban manifesztálódott – abban a felfogásban, hogy ha hangosabb egy track, akkor jobban megragadja a hallgatót. Ez a mentalitás a TV-s és rádiós reklámozókkal indult (figyeld meg, hogy egy hangos reklám mennyire megragadja a figyelmed) és ez egy közvetlen következménye volt a kompresszoros technológia fejlődésének, amely lehetővé tette “radio mix”-ek elkészítését, ahol minden hangos és az ember arcába mászik.

A probléma a mix látszólagos hangerejének emelésével az, hogy ez összetömöríti a track dinamikus tartományait is. A dinamikus tartomány definiálja a leghangosabb és a leghallkabb hangjait a track-nek. Optimális esetben egy track -3 dB-es csúccsal a leghangosabb elemnél (pl. egy pergődob megütése), míg a track többi részének -6 és -8 dB közötti tartományban kéne lennie. Ez 3 és 5 dB közötti dinamikus tartománybeli csúcsokat eredményezne.

A dinamikus tartomány kompresszálása (vagy hasonlóan káros hangerő normalizálás) eszközöket vesz el a hangmérnöktől, megnehezíti azt, hogy csinálja a munkáját. Egy master-eléssel foglalkozó mérnök aprólékos és többlépcsős kompresszálást használ, ütősebbé és kiemelkedőbbé téve a basszust, tisztaságot adva a magas hangoknak és csillogást a legmagasabbaknak, mindezt különböző kompresszálási algoritmusokkal az egyes frekvenciák esetén.

Számos tapasztalatlan mixer egy “mastering compressor” plugin-t használ, egy preset-tel amely hangos és zavaros alsó tartományt, világos és agresszív felső tartományt eredményez. Nem marad hely a master-elésre. Nincs lehetőség kiemelni vagy háttérbe szorítani zenei elemeket.

EQ Mastering

Néha az ügyfél egy hangos mixet szeretne, de nem tesz sokat azért, hogy kezelje a dinamikát a mixében. “Szeretem a kocsifestés analógiáját. Ha megkéred a mastering mérnököt, hogy az egészet egy réteg festékkel csinálja, az nem a legokosabb lépés. A limitálás rétegezése (pl. kompresszálva a vokált, basszust, pergődobot) sokkal szebb részleteket, csillogást enged kihozni a kész terméken.”

Ugyancsak érdemes elkerülni a túlkompresszálás ugyanezen ok miatt. A mastering mérnök a track-et úgy kapja meg, hogy az jóval a dinamikus tartományon belül van, de a vokál a torzítás határáig van normalizálva. Ismételten, ez megint nagyon kevés helyet a master-elésre, hogy ki lehessen hozni finom részleteket a vokálból. Jellemzően a master csatornának -4, -6 decibelen kell master előtt szólnia különben nem lesz masterelhető a zene.

4. Tervezés hiánya

Fontos, hogy a mixünknek dimenziót adjunk azzal, hogy kiegyensúlyozzuk az elemeket egy szép, széles sztereó térben. Gyakori eset, hogy mindent középtárja tesznek, így nagyon tömött, zavaros mix alakul ki, ami nem tud formát ölteni. Bár vannak olyan tipikus elemek, amiknek középen a helyük (pergődob, basszusdob, vokál), a szeparálás a gitár, a háttérvokál és más elemek esetén jó ötlet.

“Mindig jó ötlet pár elemet kicsit oldalra tenni a mixben.” – mondja Doell. “Ha gitárok, dudák, hátsó vokálok stb. keverékje van, a közepet kevésbé zsúfoltnak megőrizve a fülünk különállóbnak fogja hallani a produkciót, amin dolgoztál. Ugyancsak kevesebb EQ-ra és effektre lesz szükség ahhoz, hogy kiemeld ezeket a mixből.”

5. Fázis problémákat

Miután a legtöbb DAW felső korlát nélküli trackszámot tesz lehetővé, a kísértés ott van, hogy minden sztereóban rögzítsünk és az olyan elemek, mint egy akusztikus gitár, sztereóban mélységet és karaktert tud adni a track-nek. Legyünk azonban óvatosak, ellenőrizzük a mixet monóban, hogy elkerüljük a fáziskioltást a rosszul elhelyezett mikrofonok miatt. Csak a sávok szólózásával lehet észrevenni, hogy vajon bizonyos frekvenciák eltűnnek-e, amikor két csatorna összeolvad monóban.

Nem csak a sztereó hangszerek fázisai tudják kioltani egymást. Doell szerint a hiper-széles elemek a “hangfalon kívüli” hatást érnek azzal, hogy az egyik oldalt kioltják. Csak nyomjuk meg a monó gombot és figyeljük a billentyűket, string padokat, háttérvokált, amik eltűnnek. Akkor is, ha még nem érezted szükségét a monónak, ezzel a trükkel láthatod, hogy az egyensúly nem olyan, amilyennek mindig hiszed.

Ugyanez aszabályszerűség érvényes a reverb-re is. Nagyon gyakori, hogy egy nagy teremet használva a vokál egyszerűen eltűnik.

6. Rossz vokál pozícionálás

Nehéz objektívnek maradni, ha a vokál elhelyezéséről van szó a mixben, főleg akkor, ha az a te dalod. Te ismered a dalszöveget, így könnyű elfelejtkezni arról, hogy más ember viszont nem. Bizonyos esetekben ugyanolyan “helyesen” szól, ha a vokál kicsit előbbről vagy kicsit hátrébb szól. Számos profi két vagy három alternatív mixet készít, egy kicsit előbb lévő vezető vokállal, aztán egy kicsit hátrébb elhelyezett vokállal, valamint egy középtájon lévővel. Ez egy igazi luxus, ha a mastert készítő választhat.

7. Nem jól igazított sávok

Itt nem kell gondolkodni. Ha külön küldöd a sávokat (dobcsoportok, gitár, háttérvokál stb.), akkor ügyelni kell arra, hogy minden ugyanonnan induljon. Ha egy vokál nem jön be az első 30 másodpercben, akkor a sáv első 30 másodpercében teljes csendnek kell lennie.

8. A szoba nem ismerete

“Mindig azzal kezdem a mixelős napom, hogy meghallagatok néhány zenét, amit szeretek, ideális esetben abban a stílusban, amiben éppen dolgozok.” – magyarázza Doell. “Innentől sokkal könnyebb almát az almával összehasonlítani. Szerencsés vagyok, hogy egy ZR Acoustics-kal dolgozhatok a Universal Mastering-nél. De ha máshol dolgozom, akkor fontos, hogy ismerjem azt a szobát, amiben épp dolgozom, hogy hogyan járul hozzá ahhoz, amit hallok még az előtt, hogy bármilyen döntést meghoznék.”

Ahogy azt sejteni lehetett, megszámlálhatatlan buktató van, ami belerondíthat a mixedbe és kihívás elé állíthat, mint master-elési mérnök. Sokkal több, mint amit fel lehetne sorolni… De mint mindig, hallgassunk a fülünkre, odafigyelve hallgassuk a zenét és tanuljuk meg a szabályokat mielőtt megszegjük őket. Ha ezek a módszerek nem működnének, akkor a fentebb említett leggyakoribb hibákat tartsuk észben, ezzel máris jó úton leszünk a jobb eredmények felé.

Forrás: UAudio

Skeldar

 

15 mentális modell, amiről a producereknek tudni kell

“A mentális modell egy leírás valakinek a gondolkodásmódjáról, hogy hogyan is működik valami a valóságban. Egy reprezentációja a körülvevő világnak, kapcsolatai az alkotórészeknek, valamint a személy felfogásának arról, hogy cselekedetei milyen következményekkel fognak járni. A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához (adva egy személyes algoritmust) és feladatok végrehajtásához.” – Forrás: Wikipedia

Az egyik mentális modell, amivel talán találkoztál is az Occam borotvája, amely szerint két ugyanolyan jó hipotézis közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Miért kell róla tudnunk?

A mentális modellek segítenek gondolkodni. Minél jobban vagyunk a gondolkodásban, annál jobban tudjuk megoldani a problémákat. A zene produkció készítésénél pedig sokszor jönnek elő problémák.

A modellek ugyancsak segítenek elkerülni a hibákat és önámításokat. Vegyük például a Dunnin-Kruger effektust. Ha ismerjük ezt a hatást, kevésbé fogunk beleesni abba a csapdába, hogy elbízzuk magunkat és idő előtt vállon veregetjük magunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.

Mentális modellek:

1. Concorde effektus

Ezt akkor figyelhetjük meg, amikor akkor is folytatjuk a munkát egy project esetében, amikor alig van esély a sikerre. Azért folytatjuk, mert már sok időt, pénzt és energiát beleöltünk, ugyanakkor érezzük, hogy feleslegesen, de nem akarunk továbblépni.

Concorde szindróma

Képzeljük el, hogy indítasz két üzletet, egy limonádé standot és egy gyepnyíró szolgáltatást. Hat hónap után $2000-et fektettél a limonádé standba és már hoz havi $500-at. A piac jól fest és jövedelemnövekedésre is lehet számítani. Közel vagy hozzá, hogy visszajöjjön a már befektetett összeg.

A gyepnyírásba $10.000-et fektettél, de alig jönnek a megrendelések. Valójában pénzt vesztesz, mert vannak fenntartási költségeid és a marketingesed is komoly összegeket számláz sok vevőt ígérve.

Melyik üzletet zárod be?

A gyepnyírás lenne a leglogikusabb választás. Nem működik. Nincs kereslet és erős a konkurencia is. De nem akarod bezárni, mert sok pénzt fektettél bele, és ha bezárod, akkor a pénz “elveszik”.

Hogyan néz ez ki producerek esetében?

Sok időt fektetsz egy zenébe, amely objektíven ítélve messze nem hozza a szintet. Tovább folytatod a munkát, hogy jobb legyen és hogy az eddigi munka ne vesszek kárba. Ha így cselekszel, akkor hasonlóan viselkedsz, mint az előző példában a vállalkozó.

Azonban ha észreveszed, hogy ebbe a hibába estél, akkor tudod, hogy ki kell lépni belőle. Érzelmileg persze nehéz elszakadni az adott munkától, de gondoljunk arra, hogy egy új project valódi sikert hozhat.

 

 Tetszik a poszt érdekel a zeneírás? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

2. Hogyan legyünk sikeresek csapda

Minden sikeres művésznek van egy inspiráló “hogyan legyünk sikeresek” elbeszélése, azonban vannak sikertelen művészek hasonló tehetséggel, munkamorállal és kreativitással. Felőlük azonban senki sem hallott.

Ez a jelenség leírja, hogy a győztesekre fókuszálunk egy területen és próbálunk tanulni tőlük, miközben teljesen elfelejtkezünk azokról a kevésbé sikeresekről, akik ugyanezt a stratégiát követték.

Röviden, ne próbáljuk másolni más producer sikerhez vezető útját, hisz talán nem is megismételhető. Csak hozzad ki magadból a legtöbbet, figyelj a megnyíló lehetőségekre és használd ki őket. Mindig legyen mentőötleted.

3. Elbeszélő ferdítése

Az agyunk imádja a történeteket. Ha valami történetbe vagy elbeszélés kontextusába jelenik meg, könnyebb emlékezünk rá és könnyebben el is hisszük.

Ha visszatekintesz az elmúlt 5-10 évre, megvan a saját történeted. Egyik esemény hozta a következőt és most itt vagy.

Azonban könnyű téves következtetéseket levonni. A milliárdossá váló azt meséli, hogy ő sikeres, mert napi 16 órát dolgozik ugyancsak ferdítés. Számos más körülményt kell figyelembe venni, úgymint piaci körülmények, csapat, szerencse stb.

A sikeres producereknél is hasonló a példa, mert heti hét nap 16 órát tölt a stúdióban. Ez így ebben a formában nem lehet igaz, a munkaórák nagy száma nem biztosítja a sikert (bár elősegíti). Ha egy interjút nézel, mindig figyelj az elbeszélő ferdítéseire. A sikernek nagyon sok összetevője van, így egy túlzottan leegyszerűsített történet túl veszélyes ahhoz, hogy kövessük.

4. Dunning-Kruger effektus

A Dunning-Kruger effektust, akkor figyelhetjük meg, amikor valaki tévesen méri fel szakértelmét vagy annak hiányát, így mindenkinél jobbnak hiszik magukat.

Dunning-Kruger effektus

A legtöbb embernél megfigyelhető ez, főleg a kezdőknél. Ha kezdő producer vagy és úgy gondolod, hogy elképesztően fantasztikus vagy, gondold újra. Confidence = magabiztosség, None = Tudás hiánya, Experience = tapasztalat, Expert = szakértő

5. Csordaszellem

Minél több ember hisz valamiben, annál több embert győznek meg, hogy ők is higgyenek benne. A csordaszellem negatívan hat a kreativitásra. Bele akarunk simulni az “elismert” sémába, stílusba, így nem próbálunk újat és izgalmasat alkotni. Ha mi is ugyanazokat a technikákat használjuk pontosan úgy, ahogy mások, akkor az eredményünk sem lesz valódi újdonság.

Ha egy jelenleg felkapott műfajban akarsz alkotni, abban nincs semmi rossz. A komfortkényszer miatti zeneszerzés viszont nem fog előrevinni. Egy stílusban ki tudod magad fejezni? Örömet szerez a munka? Ezeket a kérdéseket fel kell tenned magadnak.

6. Rugalmatlanság

Egy rugalmatlan ember egy eszközt csak úgy hajlandó használni, ahogy tradícionálisan mások is használták. Ez hasonló, mint a csordaszellem, de ez inkább a módszerekhez való ragaszkodásról szól.

Például az EQ-t a zene karakterének és a frekvenciák megváltoztatásához használják a legtöbben. Kevesen fedezték még fel, hogy az EQ egyben lehet egy kreatív eszköz is, ha automatizálással kapcsoljuk össze.

7. Áttételes gondolkodás

Az áttételes gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amelyben a problémát közvetetten oldjuk meg nem magától értetődő úton.

Ez a fajta megközelítés nagyon hasznos a művészek számára. Kétségkívül nehéz, hiszen nincsen kitaposott ösvény, de éppen ezért tud újat mutatni.

Egy hasznos eszköz az alkotói blokkok feloldására egy pakli kártya, amelyre megkötéseket vagy ajánlásokat tartalmaznak. Például:

  • “Használj kevesebb hangot.”
  • “Tölts ki minden beat-et valamivel.”

Talán őrült ötleteket adnak a kártyák, de a cél az, hogy a blokkhoz vezető gondolatmenetből kizökkentsen.

8. Fix gondolkodás mód vs Haladó gondolkodásmód

Akik hisznek a fejlődésben, azok úgy gondolják, hogy bármilyen képességet, képzettséget meg lehet szerezni, ha elég időt és energiát fordítanak rá. Akik a képességeket fixnek tekintik, azok minden kudarcot alapvetően a kapott képességek hiányára vezetik vissza.

Számos olyan producer van, akik utóbbit képviselik és így nehéz nekik segíteni. Nehezen értik meg, hogy nem azért nem sikerül jól egy zene, mert nincs tehetségük, hanem mert fordítanak elég időtt a képességeik csiszolására és gyakorlásra.

A fejlődésben hívők értékelik az igyekezetet és beletett munkát, míg a másik látásmód alacsony önértékeléshez és boldogtalansághoz vezet. Rajtad múlik, milyen módon szemléled a világot.

9. Tudatos gyakorlás

A gyakorlás módja sokkal fontosabb a gyakorlásra szánt óráknál. Egy szakember összegyűjti azokat a képességeket, amik szükségesek, hogy szakember legyen valaki, majd gyakorolja őket. A gyakorlás gyakran párosul a mentortól jövő visszajelzésekkel.

10. Imposztor szindróma

Nagy dolgokat elért személyeknél fordul elő, akik nehezen vagy nem is tudják feldolgozni a sikereiket, így állandó félelemben élnek, hogy mások végül csalónak titulálják őket, mert soha nem tartják (elég) jónak magukat. Producerek közül azonban meglepően sokan tapasztalták meg ezt valamilyen szinten.

Imposztor szindróma

11. Parkinson törvénye

“A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Ha már egy feladatod, amit az utolsó percig húztál, akkor tudod miről szól a törvény. Ilyenkor bekapcsol valami odabent és intezíven, nagy koncentrációval, hamar befejezzük a munkát. A hátránya ennek a munkának, hogy nagyon stresszessé tud válni.

Parkinson törvénye jó vitaalap arra, hogy kicsivel rövidebb határidőket adjunk. Évente akarsz kiadni egy albumot? Próbáld meg 8 hónap alatt elkészíteni. Gyorsabban fogsz dolgozni, de ha ésszerű a határidő, akkor nem fog a minőség rovására menni.

12. Szakács kontra séf

A séf az alapelvekből indul ki, amelyek számára a nyers, ehető hozzávalók. Ezek a puzzle darabkái, építőkövei, amelyeket tapasztalatai és ösztönei szerint rak össze. A szakácsokban az a közös, hogy még a leginnovatívabb szakács is burgereket, pizzákat és tortákat készít felváltva.
Nincs abban semmi rossz, ha ugyanazokat a technikákat használod, amiket más producer vagy hasonló munkamenetettel dolgozol, de néha szükség van arra, hogy úgy dolgozz, mint egy séf.

13. A kezdők elméje

Egy attitűdöt fejez ki, amelyben csak nyitottság van, mindenféle prekoncepció nélkül. Egy kezdő fejében nagyon sok lehetőség van, míg egy profi fejében csak néhány. Egy kezdő nem gondolja, hogy “elértem valamit”. Az én effajta megjelenése limitálja az elménk működését.

Profiként is alkossunk egy kezdő mentalitásával.

14. Hatékonyság kontra hatásosság

“Csak azért, mert valamit jól tudsz csinálni, még nem biztos, hogy érdemes csinálni. Ami fontosabb, hogy hatsossan dolgozzunk a megfelelő feladatokon, ne pedig túloptimalizáljunk valamit, amit el se kellett volna kezdeni.” – Nat Eliason

Talán kimagaslóan jó vagy a többrétegű basszusokban, de ha a zenének, amin dolgozol, nincsen szüksége ilyenre, akkor nem számít, hogy milyen jó vagy ebben a folyamatban. Csak azért, mert profi vagy benne, még nem kell hozzáadni a zenéhez.

15. Listakészítés

A listák segítenek emlékezni feladatokra és egyfajta minőségellenőrzést is lehetővé tesznek.

Producerként érdemes listát készíteni, hogy mikor is van kész egy track. Olyanra kell gondolni, mint például:

  • Hallgassad újra és jegyezz fel mindent, ami nem tetszik
  • Két másik producer véleményét kérd ki
  • Phase korreláció ellenőrzése
  • Hasonló dalokkal való összevetés

Ha végigmész a listádon, hogy minek kell megfelelnie egy alkotásodnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozod mindig a szintet, ha kiadsz valamit a kezedből.

Összességében

A mentális modellek nem életbevágóan fontosak. Ismeretükkel azonban számos “népszerű” csapdát kerülhetünk el, ezért érdemes minél előbb beépíteni őket a gondolkodásunkba.

Forrás: EDMProd

Skeldar

Audió effektek alapjai: típusok és használatuk

Az audió effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk  a leggyakrabban használt audió effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az audió effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Effektek rövid története

a

A mai modern audió effektek a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.

Hardver és szoftver effektek

A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus audió effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek avagy a filterek
A szűrő audió effektek, egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass
  • highpass
  • bandpass
  • notch
  • morfológiai szűrők

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen audió effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch audió effekekt módosítják az ilyen hatásokat olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Érdekelnek az audió effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

 

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!

 

Skeldar

5 kritikus képesség, amit minden producernek tudni kell

A jó hír, hogy kiváló minőségű zenét lehet készíteni. A rossz hír, hogy ehhez millió aspektust figyelembe kell venni, ami a zenekészítést illeti. A legtöbb ilyen dolog kicsi, mondhatni észrevehetetlen, de együtt komolyan befolyásolni tudják a zenei élményt.

A legtöbb producer egy szint fölött már nem igazán fejleszti a produkciót, mert számukra kényelmesen megfelelő minőséget hoztak. A sok kis részlettel nem foglalkoznak, pedig nagy hatással lehetnek a zenére. Ez az úgynevezett “elég jó ez” hozzáállás. Ennek a szintnek az elérése után megrekednek és nem fejlődnek tovább. Ha ezen tovább tudsz lépni, akkor máris a legtöbb producer előtt jársz. Lássuk hát az 5 gyakorlatot és tanácsot, amikkel túl lehet lépni ezen a szinten.

1. Szervezés

Az első, ami hosszútávon is nagy hasznodra válik, az a megfelelő szervezés. Mindig nevezd el, szedd csoportba a sávokat, hangokat, így később hatékonyabban keresheted ki őket. Könnyen elsiklanak a producerek eme látszólag jelentéktelen dolog fölött, de az idővel való gazdálkodáshoz elengedhetetlen a szervezés.

Amikor elkezdesz egy zenét, még át lehet látni a sávokat és hangokat, valamint az alapanyagokat, amikből dolgozol. Ahogy haladsz előre, a felénél már nagy káosz tud kerekedni és ez bizony a munka kárára megy. A zene a hangok szervezett egysége. A zenekészítés folyamatában is használjuk ezt megállapítást.

A sávokat bátran címkézzük, lássuk el színkóddal. A vizualizáció egy zenénél is hasznos tud lenni. Ha több érzékszervből is érezzük a zenét, könnyebben megtaláljuk a harmóniát. A zeneíráshoz nem csak hallás kell.

A munka során használt fájlokat se felejtsük el rendezett formába tenni. Ez különösen igaz, ha ko-produkciót készítünk. Azt mondják, hogy a zseni átlát a káoszon, de csak a saját maga által teremtett káoszon. A partnereinkkel folytatott hatékony munka megköveteli a felek által is áttekinthető rendszer alkalmazását.

A zene struktúráját azonnal láthatod, ha time marker-eket, csoportokat és színkódokat alkalmazol. Ha a zenei project átlátásával kellene sokat foglalkozni, az csak a kreatív munka elől venné el az időt.

2. Sound design

A hangok megtervezése a gyökere egy jó produkciónak, ezért ezt nem lehet eléggé elsajátítani. A fejlődéshez hozzájárul, ha más zenéket elemezve megértjük a hangok mechanikáját és azt, hogy hogyan épülnek egymásra. A reverse engineering segítségével, vagy visszafejtéssel a már befutott produkciók vizsgálhatunk meg és tanulhatunk belőle. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott forrása a fejlődésnek, ugyanakkor annál hatékonyabb.

Az elemzés azonban nem könnyű, jó hallást is megkövetel, de az egyes hangokig lebontva a produkciót, majd onnan újra felépítve meg lehet érteni a zenei logikát. Más, a stílusodon kívül eső zenét is érdemes atomjaira szedni, hogy jobban láthatóvá váljanak azok a szabályok, amik a harmóniát jellemzik, hisz ezek a szabályszerűségek függetlenek a zenei fajtájától.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

 

3. Automatizáció

Az automatizáció új szintre emelheti a hang design-t. A legtöbb hang, amit hallani lehet, a véletlen műve, egy baleset. A kísérletezés jól csengő hangokat eredményezhet. A producerek nem csak úgy légből kapott ötletből csinálnak egy basszust, ami pont úgy hangzik, mint az elképzelésben. Az ilyen elképesztően ritkán fordul elő. A valóságban a szintetizátorból különböző megközelítésekből új hangokat csalogatnak ki, amelyek közül bizony lesznek jól csengők is.

Ugyanez játszódik le az automatizálásnál. A szintetizátorban különböző paramétereket automatizálj és véletlenül valami jóra is bukkanhatsz. Különböző elemeknél is érdemes ezt kipróbálni, azoknál, ahol meg se fordult volna a fejedben, hogy automatizálást alkalmazz.

4. Dalszerzés

Volt már olyan, hogy elvesztél egy track-ben? A dal és a zene struktúrája annyira együtt mozog, hogy sosem válnak el. Az, hogy a track jól hangzik, csak a kirakós egyik része. Az egésznek a struktúrája az, ami vonzza a hallgatót.

Két módja van, hogy fejlesszük e képességünket:

  • Gyűjtsél össze több népszerű track-et és elemezd a struktúrájukat. Az eljárás hasonló, mint a hang design esetében. A zene visszafejtése és vizualizálása segít, hogy megértsük annak felépítését. Töltsed be a DAW-ba a zenét és jelöld be, ahol észreveszed, hogy megváltozik a struktúra. A végeredmény a zene csontváza lesz, de a felépítménybe hangok is kellenek és itt kapcsolódik be a már említett hang design. Rá kell érezni, hogy az adott helyre miért az adott hang passzol.
  • Project fájlok elemzéséből még hamarabb juthatunk információhoz a zenéről. Mielőtt akár lejátszanád a zenét, már az előtt “láthatod” a dinamikáját, hisz kezedben a dal és a zene térképe.

A producerek közül sokan a már meglévő hangokat keresik. Az innováció valójában sokkal értékesebb, mint a már meglévő dolgok replikálása. A hangokból, struktúrákból inspirációt nyerhetünk, de törekedjünk az újításra, hiszen csak így válhatunk egyedivé. Az igazi sikerhez ki kell tűnni a tömegből.

5. Mix és Master

Mielőtt a mixelésre vagy a masterelésre gondolsz, 100%-ig biztosnak kell lenned abban, hogy a legjobb hangokat tetted a zenédbe. Csak jó anyagból lehet jól dolgozni.

Ne hagyj bármit is észrevétlenül. Az effekteket, a hihat-eket, minden legyen benne a zenében. Ha úgy látod, hogy egy rakás EQ-t alkalmazol és egyéb más feldolgozást eresztesz a hangokra, hogy elérjed azt a célt, amit akarsz, akkor talán jobb, ha magát az alapanyagon változtatsz. Nem az EQ-val és társaival kell zenét írni. Ha a zene nem olyan, amilyennek szeretnéd, azon a MM nem fog érdemben segíteni.

Ha vannak jó hangmintáid, az fél siker, de az, hogy jó helyre is tegyed őket, az a másik story. A hangok között legyen kohézió, folyjon át a zene egyikből a másikba. A hallás fejlesztése itt nagy segítséget jelent.

Összefoglaló

Az 5 képesség, amit ha mesterszintre fejlesztesz, a zenéid minőségét nagyságrenddel javíthatod. Mindig légy figyelmes, hiszen az úton többször fogsz falba ütközni. Amikor megrekedsz, helyezd más területre a fókuszt, az majd lendületet ad, hogy egy kapcsolódó témában túljuss a ponton, ahol beragadtál.

Amennyiben veled is megesett már, hogy megrekedtél, osszad meg velünk, neked hogyan sikerült átlépni az akadályon. A hozzászólások között várjuk tapasztalataidat!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

 

Skeldar

Hova tűnik az elnyelt hang?

Aki mélyebben érdeklődik a hang fizikai mivolta után, talán már feltette ezt a kérdést. Tudjuk, hogy jó akusztikára szükség van, hogy elkerüljük, hogy a falakról a hang úgy verődjön vissza, hogy hangzavart idézzen elő. Ezt a megfelelő helyre tett elnyelő panelekkel érhetjük el. A diffúzor panelek a hang energiáját felfogják és egyenletesebben visszasugározzák, de ezen paneleknél is még mindig a visszavert hangról beszélünk.

A valódi kérdés, hogy mi történik a basszus csapdák és elnyelők belsejében.

Hogyan tűnhet csak úgy el a hang?

A kérdés magában foglalja rejtve a választ. A hang nem tűnik el. A thermodinamikai szabályok szerint energiát nem hozhatunk létre és nem is semmisíthetünk meg egy zárt rendszerben. A stúdiónk egy közel zárt rendszert alkot, kívülről és kívűlre minimális energiaáramlás történik. A hang tehát valami mássá alakul és a stúdióban marad (legalábbis a döntő része).

Mi is a hang valójában?

A hang nem “hang részecskéből” áll, habár részecskemozgások által terjed hullámként. Amikor beszélünk, a szánk és a hangszálaink formálják a kiáramló levegő által keltett hullámot, hogy távolabbra jusson el. Éneklés során pedig a nyomás változtatásával még inkább befolyásoljuk a terjedését. A hullámokat a fülünk felfogja és a nyomást hangerőként, a hullámok gyakoriságát pedig frekvenciaként, hangmagasságként érzékelünk.

 

Tetszik a poszt érdekel a masterelés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Mi történik az akusztikus borítás belsejében?

Az akusztikus borítások legtöbbször sűrű üvegszálból vannak, de az olcsóbb fajtákat nagy sűrűségű habból készülnek. Amikor azt mondjuk, hogy nagy sűrűségű, akkor valójában sok üvegszálról beszélünk, amiket úgy összepréseltek, hogy minden pici légbuborék kiszorult belőlük. Ami kevés levegő marad, nem tud hova mozogni.

A részecskék pulzálnak a hangból származó energia miatt. A többlet energiát adják le, de immáron nem hang formájában. Ha a kezünket összedörzsöljük, vagy mikrohullám ér egy anyagot, hő keletkezik. A hangelnyelő anyagokban ugyanez a jelenség játszódik le, de a pluszt a hanghullám adja. A levegőrészecske, legyen bármennyire is sima a felület, nekidörgölőzik az anyagnak, ezzel súrlódás lép fel. A levegő kinetikus energiája hővé alakul.

Az energia nem vész el, csak átalakul, ahogyan az ebéded is szép dallamokká alakul az alkotó folyamat során.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

 

Skeldar