Beat programozás és dobkészlet építése Ableton-nal

Dobosok talán elfogultságból mondják, hogy sok zenénél dob,de más ütősök is a legfontosabbak. Egy dologban azonban bizonyos, ütősök nélkül egy zene nagyon sokat veszítene az erejéből. Az ütések adják az ütemet, biztosítják a zene alapját. Ezért is kezdi számos a zeneírást az ütősökkel.

Az Ableton “Drum Rack”-je kreatív és egyben komplex munkát tesz lehetővé. Nem csak szerkesztheted a dob hangmintákat egyesével, de dobkészleteket is létrehozhatsz, klippekbe rendezheted őket, valamint effekteket tehetsz rájuk, mintha csak egy hangszer lenne.

Ebben a leírásban bemutatjuk az alap dobprogramozást az Ableton Live-ban, amely egy induló tudást ad ahhoz, hogy elkezdj beat-eket készíteni. Érintőlegesen több eszközt is be fogunk mutatni, amelyek a hangok szerkesztését szolgálják és finomhangolhatjuk a makró vezérlőket és effekteket.

Először is szükségünk lesz hangmintákra vagy dob szintetizátorra. A leírásban előre elkészített dob sample lesz az alapanyag. Miután találtál néhány hangmintát, keressed meg őket az Ableton tallózójában a “Drums” vagy “Instruments” fül alatt. Mindkét fül alatt találsz egy hangszert, amelyet “drum rack”-nek hívnak. Húzzad a rack-et a track-re vagy kattints dubplán a rack-en, ezáltal új track-et hozol létre neki. Ha ezzel megvagy, látnod kell egy kicsi, 4×4-es padot:

Ez a 16 látható pad további hét szett 16-os paddal rendelkezik. Bal oldalt láthatod az inakívakat, de most az alap 4×4-est fogjuk használni. A kiválasztott sample-eket importálnunk kell a padokba egyesével. Ezt több módon tehetjük meg. Vagy egyszerűen fogd és vidd módszerrel (Ableton tallózójából vagy akár az asztalról) vagy beléphetünk a gyorscsere üzemmódba a jobb felső sarokban lévő gombra kattintva, amely a mentés gomb mellett van. Ebben a módban a padra kattintva, majd egy hangmintára kattintva azonnal be tudod importálni a kívánt fájlot. Ez a mód nagyon hasznos, ha röptében akarsz kipróbálni több sample-t.

Az alap dobkészlet néhány hangot tartalmaz: kick-et, pergődobot, cintányért, tom-ot, stb. Miután betöltötted őket, a groove-ot össze kell állítani, ehhez pedig először egy klippet kell létrehozni. Duplakattintással egy üres clip slot-on tudunk újat készíteni. Az új klippet zöld színnel láthatod az alábbi képen:

Kattints a klippre, hogy lássad a szekvenszer nézetet.

Függőlegesen sorakoznak bal oldalt a dobok. A rácsozatot jobb kattintással (osztások számát be lehet állítani negyed hangtól 30 másodperces hangig) tudod beállítani. Kattints, hogy egy hangot megjelölj lejátszásra. Sok producer szerint dobok szekventálására valamilyen vezérlő felület használata a legjobb, mint például egy Akai MPC vagy Ableton Launchpad, mivel sokkal természetesebb hangzású, ha egy valódi dobos játszik egy dob szettben.

Az egyszerűség kedvéért az Ableton szoftveren belül maradunk, de ha kíváncsi vagy, akkor valamilyen vezérlő felületet is kipróbálhatsz, ha az élő produkciók felé akarsz menni. Ha valamilyen felületet használsz a hangok eljátszásához, akkor lehet, hogy segítségre lesz szükséged. A “Quantize” funció automatikusan a kiválasztott rácshoz igazítja a hangokat. Ahhoz, hogy hozzáférj ehhez a funkcióhoz, kattints a hangon vagy hangokon, amiket igazítani akarsz, majd kattints a jobb egérgombbal.

Most, hogy már vannak hangjegyeid berajzolva, játszhatsz velük. A szekvenszer ablakban több dolgot is vezérelhetsz. Az első “velocity”, amellyel a hangzás erősségét, a leütés erejét tudod szabályozni. Ezt úgy teheted meg, hogy a hangjegyre kattintva kiválasztod a megfelelő fader-t a hangjegy alatt (a szekvenszer legalján). Ezzel a módszerrel jól tudsz egy érzést, egy dinamikát adni a dallamnak.

A rácsozást ki is tudjuk kapcsolni, hogy a hangokat egy kicsit arrébb vigyük, ezzel lengőhatást létrehozva és így a dallam emberibb lesz. A “Drum Rack” beépített makró vezérlőket is tartalmaz, amelyeket effektekhez és hangmintákhoz rendelhetünk. Az Ableton automatikusan beállít egy high és low cut-ot, tone knob-ot, attack, decay, pitch és hangerő vezérlőket a “glue” kompresszorral egyetemben, de saját ízlésednek megfelelően egyedi elemeket is állíthatsz.

Lentebb láthatunk egy Sampler-t, amely a drum rack-hez van csatlakoztatva. Rendkívül sok paramétert szabályozhatsz, így téve egyedivé a hangot. Próbálkozz, kísérletezz, így biztosan fogsz találni egy neked tetsző hangot.

Az utolsó lépés, hogy effektet adjunk a teljes drum rack-hez, hogy az egész dallamra hasson. Szerencsére ez rendkívül egyszerű lépés. Válasszuk a dob track-et majd egyszerűen húzzunk egy effektet rá. Fel fog bukkani a chain-ben a drum rack mellett. Az alábbi példa a Vocoder effektet mutatja:

Ableton Vocoder

Azzal kísérletezve, hogy más-más effekteket és plugin-okat teszel a láncolatba, remek hangzást tudsz készíteni úgy, hogy csak az Ableton beépített eszközeit használod. A dob a zene alapeleme, így mindeképpen érdemes időt szánni rá, hogy igazán minőségi legyen az eredmény. Nem is gondolnád, mennyit tud dobni egy zenén!

Ha érdekelnek a dobok nézd meg következő videóinkat is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

Skeldar

Forrás: MMMMaven

Kick készítés Abletonban

Ebben a leírásban bemutatásra kerül, hogy hogyan kell kick-et készíteni sampling és szintetizátor használatával.

Előszó

Néhány hónapja egy jó, ingyenes kick dob szintetizátor plugint 64-bites VST formátumban, de nem találtam semmit használhatót. Ekkor határoztam el, hogy megcsinálom a sajátomat. Elkezdtem kick-eket készíteni sampling és szintézis használatával.

A koncepció

Az alapötlet, amit más kick plugin-ekben is láthatunk, hogy sample-t használunk az attack-hoz és szintetizálást a basszus dob testéhez. Ez egy működő módszer és könnyen használható, melyek nagyszerű eredményeket érhetünk el.

Project beállítások

A projecthez a következő beállításokat hasznájuk:

  • Tempo: 120 BPM
  • Time Signature 4/4
  • G0 minden kick dob hangjegyhez

Alapvető plugin-ekben

A következő hangszereket és effekteket fogom használni az Ableton Suite-ból az egyedi kick-ekhez:

  • Instrument rack
  • Simpler
  • Analog
  • Operator
  • Compressor
  • Limiter
  • Amp
  • Saturator
  • Reverb
  • EQ Eight

Kick és 2xSimpler

A kick-hez kiválasztunk egy attack és egy body sample-t, amit a Simpler-be töltünk be és szűrjük 600 Hz-en HPF és LPF-rel.

Hangszerek:

  • Simpler: Attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Simpler: Body, szűrő LP12 600 Hz-en

Effektek:

  • Compressor: 1.7:1 ratio, 4 ms attack, 30 ms release
  • EQ Eight: low shelf cut, 60 Hz, -4.5 dB

Kick, Simpler és Operator

A második kick-et Simpler-rel és Operator-ral készítjük el. A szintetizátor részt az Operator kezeli, így biztosítva a kick testét.

A szinusz hullámokat mindkét művelethez használjuk. A test rész rövid decay-t és pitch modulációt használ.

Hangszerek:

  • Simpler: Attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Operator: Body, szűrő LP24 670 Hz-en, attack 0, decay 600ms, pitch env +12st 100%, Op A szinusz 0 dB, Op B szinusz -30 dB

Effektek:

  • Compressor: 2:1 ratio, 6 ms attack, 50 ms release
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Operator és Amp

Ez hasonló az előző példához, de más effekteket is használunk majd. Az Amp a hang karakterisztikáját változtatja meg, hogy könnyedebb legyen.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Clean beállítás, 3-as Gain, 10-es Bass, 2.9 Middle, 5.2 Treble, 3-as Presence, 49%-os dry wet
  • Limiter: ugyanaz, mint az előzőnél

Kick, Simpler, Operator és Amp torzítással

Nagyon hasonló ez is, mint az előző példa, de az Amp agresszívebb beállításával torzitást idézünk elő, majd EQ-val kiegyenlítjük a hang kis energiáját.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Heavy beállítás, 3-as Gain, 8.8 Bass, 9-es Middle, 4.6 Treble, 3-as Presence, 23%-os dry wet
  • Limiter: ugyanaz, mint az előzőnél

Kick, Simpler és Analog

Nagyon szintetikus és robotszerű kick hangot állítunk elő, mivel négyzetes hullámot használunk az Analog-ban. Pitch envelope-ot nem állítunk be, de így is beleillik a koncepcióba.

Hangszerek:

  • Simpler: attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Analog: body, szűrő LP12 189 Hz-en, attack 0, decay 626 ms, négyzetes hullám

Effektek:

  • Compressor: 2:1 ratio, 5.4 ms attack, 36 ms release
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Analog és Saturator

Ez is hasonlít az előző példához, de a Saturator segítségével egy más vibrációt adunk a hangnak.

Effektek:

  • Compressor: 1.6:1, 5.4 ms attack, 36 ms release
  • Saturator: Analog clip, +16 dB, output -7 dB, 50%-os dry wet
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Operator, Amp és Reverb

Az érdekesség az, hogy használhatunk Reverb-et, hogy valószerűbb hangzást adjunk a kick-nek. Nagyon óvatosan kell használni a Reverb-et, mivel az effektet könnyen túl lehet tolni. Állítsuk be monóra nagyon rövid decay-jel és predelay-jel.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Lead type, 3-as Gain, 4-es Bass, 7-es Middle, 5-ös Treble, 3-as Presence, 10%-os dry wet
  • Reverb: 2.5 Size, 0 Stereo, 593 ms decay, 16 predelay, 40%-os dry wet
  • Limiter: alapbeállítás

Phase beállítás

Az Operator-ban beállíthatjuk az induló fázisát a hullámnak fokokban. A megfelelő beállítással olyan hangot hozhatunk létre, amelynek nagy része klikkszerű.

3-as band használata 2 helyett

A 3-as band is működik a kick spektrumában. A három band az jelenti, hogy alacsony, közepes és magas. EQ-val, hangszeres rack-el és effekt rack-el könnyen előállítható.

Bónusz tipp

Érzésed szerint cserélgesd az effekteket. Sosem lehet tudni, mikor bukkansz egy neked kellő hangra. A Limiter azonban többnyire a chain végére megy, hogy megelőzzük vele a pattogást.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket képzéseinkből!

Skeldar

Forrás: Tuts+ Burucs Ádám cikke!

Reverb technikák

A reverb az egyik legalapvetőbb hatás zenei produkciód eszköztárában. Helyet, levegőt és életet ad az amúgy szűkös, tömötten álló hangok világába. Amilyen hasznos, olyan sokszor elsiklanak eme nagyszerű lehetőség felett. A stúdió mélyén Mad Zach segítségével bemutatunk három hangtervezési technikát, amelyek jól jönnek a reverb-ekkel való munkánál.

Ring Mod Reverb:

Az első technikában LFO-val moduláljuk a reverb jel hangerejét. Ezzel a trükkel hasonló hangot hozhatunk létre, mint amikor Optimus Prime átalakul a csatához. Ezt a típusú hangot számos alkalommal lehetett hallani a mozifilmekben és D&B produkciókban, mint például amilyenek a Noisia művei.

Ableton-ban könnyen készíthetünk ilyen hatást, úgy hogy a reverb-et egy audió rack-be csoportosítjuk és készítünk egy chain-t a száraz és a nedves jelnek majd alkalmazzuk az autopan-t a reverb jelre. Az autopan, amelyet tipikusan az ilyen ide-oda mozgó hangokhoz szoktak használni, de mi a fázist 0-ra mozgatjuk, így kapunk egy lassú tremolo tipusú modulációt.

Definíció: A tremolo moduláció egy olyan hangeffekt, amely a hang amplitúdióját modulálja, amellyel tremolo hatást hoz létre. Ez a hang lágyítható extrém eredményekig azáltal, hogy az LFO-t hogy moduláljuk. Nagy sebességnél futurisztikus robothangokat, gyomorhangokat és agybizsergető hangokat kapunk, míg alacsony sebességnél dobanást, pulzálást hallhatunk. Utóbbira remek példa Nancy Sinatra “Bang Bang” című száma.

Tömörített reverb:

Ring mod helyett kompresszorral is játszhatunk a reverb dinamikájával. Ez a trükk jól összehozza a jeleket és egy kontrollált helyet ad a hangoknak. Jól működik beszéden, rövid hangoknál, mint például taps, cintányér és dobbantás.

Az elmélet e mögött az, hogy lassú attack-ot használunk a kompresszoron, így lesz átmenete a hangnak mielőtt kompresszálod, hogy dinamikusan változtassad a reverb-et. Az eredménye ennek az, hogy a reverb vége összeragad a hang dinamikájával, így a hang feszesebb és élettel telibb lesz.

 

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

Ennek a technikának a használatához a reverb jelet a száraz jelen alkalmazzuk és a dry/wet-et 20-30%-ra húzzuk. Adjuk hozzá a kompresszort, de a makeup-ot kapcsoljuk ki. Az attack-pt 30ms körülire a release-t pedig 500ms-től 1.5s-ig állíthatjuk. Fontos, hogy az arányt magasra tegyük, de ne túl magasra, 3/1 vagy 4/1-re. Innentől már csak ízlés szerint kell változtatni a threshold-ot, amíg nem találunk egy jól szóló eredményt.

Reverb resampling:

A resample alkalmazása egy klasszikus reverb technika, amely segít olyan atmoszférát teremteni, amely egyezik a dal túnusával. Ez az atmoszféra kontrollt biztosít a dinamika felett és nagyszerű a buildup-ok sweep-ek és lead-inekhez is.

A technika használatához egy kis előkészület szükséges:

  1. Készíts egy track-et, hogy tartsad a zümmögést, majd tedd a hangot resampling-re.
  2. Töltsed be a reverb-et abba a track-be, amelyiket forrástként használnád a zümmögéshez, majd adj hozzá dry/wet-et 100%-on 15s decay-jel.
  3. Legyen a reverb-es track szóló, majd élesítsed a resample track-et.
  4. Válassz ki egy helyet, amelyikkel össze akarod hozni a zümmögést, például az első énekszó vagy az első átmenet a közepes/magas szintetzátor vonalon. Mozgassad az egered a reverb freeze gombra.
  5. Ha kész vagy, kezdjed el a lejátszást majd freeze-elj egy pillanattal később. Lefagyasztottad a reverb-et és itt az idő a resampling-hez.
  6. Menj egy szabad helyre a projectben és nyomd meg a felvételt. Mivel a lefagyasztott reverb szóló volt, így fel tudod venni csak azt az egy hangot. Általában 8 bar elég.

Miután végeztél a felvétellel, töröld vagy kapcsold ki a reverb-et, kapcsold le a szóló üzemmódot a forrásról és így már használhatod a fade-eket, automatizációs íveket, stb. hogy az új audió klippeden alkalmazhassad őket.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket kurzusainkból!

Skeldar

Forrás: DJTechTools

Audió effektek alapjai: típusok és használatuk

Az effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk  a leggyakrabban használt effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Effektek rövid története

Minden mai modern effekt a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.

Hardver és szoftver effektek

A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek avagy a filterek
Egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass
  • highpass
  • bandpass
  • notch
  • morfológiai szűrők

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch-et módosítják az ilyen hatások olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!

 

Skeldar

5 kritikus képesség, amit minden producernek tudni kell

A jó hír, hogy kiváló minőségű zenét lehet készíteni. A rossz hír, hogy ehhez millió aspektust figyelembe kell venni, ami a zenekészítést illeti. A legtöbb ilyen dolog kicsi, mondhatni észrevehetetlen, de együtt komolyan befolyásolni tudják a zenei élményt.

A legtöbb producer egy szint fölött már nem igazán fejleszti a produkciót, mert számukra kényelmesen megfelelő minőséget hoztak. A sok kis részlettel nem foglalkoznak, pedig nagy hatással lehetnek a zenére. Ez az úgynevezett “elég jó ez” hozzáállás. Ennek a szintnek az elérése után megrekednek és nem fejlődnek tovább. Ha ezen tovább tudsz lépni, akkor máris a legtöbb producer előtt jársz. Lássuk hát az 5 gyakorlatot és tanácsot, amikkel túl lehet lépni ezen a szinten.

1. Szervezés

Az első, ami hosszútávon is nagy hasznodra válik, az a megfelelő szervezés. Mindig nevezd el, szedd csoportba a sávokat, hangokat, így később hatékonyabban keresheted ki őket. Könnyen elsiklanak a producerek eme látszólag jelentéktelen dolog fölött, de az idővel való gazdálkodáshoz elengedhetetlen a szervezés.

Amikor elkezdesz egy zenét, még át lehet látni a sávokat és hangokat, valamint az alapanyagokat, amikből dolgozol. Ahogy haladsz előre, a felénél már nagy káosz tud kerekedni és ez bizony a munka kárára megy. A zene a hangok szervezett egysége. A zenekészítés folyamatában is használjuk ezt megállapítást.

A sávokat bátran címkézzük, lássuk el színkóddal. A vizualizáció egy zenénél is hasznos tud lenni. Ha több érzékszervből is érezzük a zenét, könnyebben megtaláljuk a harmóniát. A zeneíráshoz nem csak hallás kell.

A munka során használt fájlokat se felejtsük el rendezett formába tenni. Ez különösen igaz, ha ko-produkciót készítünk. Azt mondják, hogy a zseni átlát a káoszon, de csak a saját maga által teremtett káoszon. A partnereinkkel folytatott hatékony munka megköveteli a felek által is áttekinthető rendszer alkalmazását.

A zene struktúráját azonnal láthatod, ha time marker-eket, csoportokat és színkódokat alkalmazol. Ha a zenei project átlátásával kellene sokat foglalkozni, az csak a kreatív munka elől venné el az időt.

2. Sound design

A hangok megtervezése a gyökere egy jó produkciónak, ezért ezt nem lehet eléggé elsajátítani. A fejlődéshez hozzájárul, ha más zenéket elemezve megértjük a hangok mechanikáját és azt, hogy hogyan épülnek egymásra. A reverse engineering segítségével, vagy visszafejtéssel a már befutott produkciók vizsgálhatunk meg és tanulhatunk belőle. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott forrása a fejlődésnek, ugyanakkor annál hatékonyabb.

Az elemzés azonban nem könnyű, jó hallást is megkövetel, de az egyes hangokig lebontva a produkciót, majd onnan újra felépítve meg lehet érteni a zenei logikát. Más, a stílusodon kívül eső zenét is érdemes atomjaira szedni, hogy jobban láthatóvá váljanak azok a szabályok, amik a harmóniát jellemzik, hisz ezek a szabályszerűségek függetlenek a zenei fajtájától.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

 

3. Automatizáció

Az automatizáció új szintre emelheti a hang design-t. A legtöbb hang, amit hallani lehet, a véletlen műve, egy baleset. A kísérletezés jól csengő hangokat eredményezhet. A producerek nem csak úgy légből kapott ötletből csinálnak egy basszust, ami pont úgy hangzik, mint az elképzelésben. Az ilyen elképesztően ritkán fordul elő. A valóságban a szintetizátorból különböző megközelítésekből új hangokat csalogatnak ki, amelyek közül bizony lesznek jól csengők is.

Ugyanez játszódik le az automatizálásnál. A szintetizátorban különböző paramétereket automatizálj és véletlenül valami jóra is bukkanhatsz. Különböző elemeknél is érdemes ezt kipróbálni, azoknál, ahol meg se fordult volna a fejedben, hogy automatizálást alkalmazz.

4. Dalszerzés

Volt már olyan, hogy elvesztél egy track-ben? A dal és a zene struktúrája annyira együtt mozog, hogy sosem válnak el. Az, hogy a track jól hangzik, csak a kirakós egyik része. Az egésznek a struktúrája az, ami vonzza a hallgatót.

Két módja van, hogy fejlesszük e képességünket:

  • Gyűjtsél össze több népszerű track-et és elemezd a struktúrájukat. Az eljárás hasonló, mint a hang design esetében. A zene visszafejtése és vizualizálása segít, hogy megértsük annak felépítését. Töltsed be a DAW-ba a zenét és jelöld be, ahol észreveszed, hogy megváltozik a struktúra. A végeredmény a zene csontváza lesz, de a felépítménybe hangok is kellenek és itt kapcsolódik be a már említett hang design. Rá kell érezni, hogy az adott helyre miért az adott hang passzol.
  • Project fájlok elemzéséből még hamarabb juthatunk információhoz a zenéről. Mielőtt akár lejátszanád a zenét, már az előtt “láthatod” a dinamikáját, hisz kezedben a dal és a zene térképe.

A producerek közül sokan a már meglévő hangokat keresik. Az innováció valójában sokkal értékesebb, mint a már meglévő dolgok replikálása. A hangokból, struktúrákból inspirációt nyerhetünk, de törekedjünk az újításra, hiszen csak így válhatunk egyedivé. Az igazi sikerhez ki kell tűnni a tömegből.

5. Mix és Master

Mielőtt a mixelésre vagy a masterelésre gondolsz, 100%-ig biztosnak kell lenned abban, hogy a legjobb hangokat tetted a zenédbe. Csak jó anyagból lehet jól dolgozni.

Ne hagyj bármit is észrevétlenül. Az effekteket, a hihat-eket, minden legyen benne a zenében. Ha úgy látod, hogy egy rakás EQ-t alkalmazol és egyéb más feldolgozást eresztesz a hangokra, hogy elérjed azt a célt, amit akarsz, akkor talán jobb, ha magát az alapanyagon változtatsz. Nem az EQ-val és társaival kell zenét írni. Ha a zene nem olyan, amilyennek szeretnéd, azon a MM nem fog érdemben segíteni.

Ha vannak jó hangmintáid, az fél siker, de az, hogy jó helyre is tegyed őket, az a másik story. A hangok között legyen kohézió, folyjon át a zene egyikből a másikba. A hallás fejlesztése itt nagy segítséget jelent.

Összefoglaló

Az 5 képesség, amit ha mesterszintre fejlesztesz, a zenéid minőségét nagyságrenddel javíthatod. Mindig légy figyelmes, hiszen az úton többször fogsz falba ütközni. Amikor megrekedsz, helyezd más területre a fókuszt, az majd lendületet ad, hogy egy kapcsolódó témában túljuss a ponton, ahol beragadtál.

Amennyiben veled is megesett már, hogy megrekedtél, osszad meg velünk, neked hogyan sikerült átlépni az akadályon. A hozzászólások között várjuk tapasztalataidat!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

 

Skeldar

Tippek jobb akkord menetekhez

Ismerd meg az elméletet, hogy jobb akkord meneteket tudj készíteni! Ebben segít ez a leírás, amelyből megismerheted az akkordok mögött meghúzódó alapkoncepciót.

Kezdés egy hármas akkorddal /triad chord/

A zeneelméletben a major(Dúr) és minor(Mol) hármas akkord egy olyan akkord, amelynek van egy alaphangja(rootnote), kis terce (minor third) és egy kvintje (perfect fifith). Először, hogy egyszerűeknél maradjunk, próbálj meg hármas akkordokat készíteni abban a kulcsban(scale), amit éppen használsz. Például a C dur (major) a C, E és G hangokat tartalmazza, a C mol (minor) pedig a C, Eb és G hangokból áll. Ez a korlátozás valójában segít, hogy jobb döntést hozz, hogy merre fejlődjön az akkord. Megkímél a bőség zavarától a tanulási folyamat elején.

C Major Chord

C Minor Chord

Kezdés és befejezés azonos akkorddal vagy kulccsal

A kulcs beazonosítja a tonic note vagy akkordot egy csoport hangjeggyel írják le, hogy milyen skálán alapul. A skála meghatározott hangjegyek csoportja amiket egy kulcsban vagy skálában használunk. Gyakran a 20. század népszerű zenéi azonos skálában indultak és zárultak, mert a hangok és akkordok jól működtek együtt, kiteljesedés érzetét kelltették, amikor a tonic note, ami az (első akkord)  vagy akkord visszatér, hogy lezárja a progessziót.

A skálán kívüli hangok és akkordok használatával különböző szintű feszültséget gerjesztesz, ami félkésszé és zavaróvá teszi a zenét. Azonos kulcsot vagy skálát használva a záráshoz sokkal harmonikusabb befejezéseket hozhatunk létre és a következő progressziót is könnyebben tudjuk elindítani. Az alapszabály azonban most is az, hogy merjünk kísérletezni.

Tetszik a poszt érdekel a zeneelmélet? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Szabad mozgás a diatonic akkordok között

Minden dúr(major) és mol (minor) skála hét különálló akkordot tartalmaz, amiket diatonikus triádoknak nevezünk. A diatonic akkordok olyan akkordok, amelyek egy hangból származnak egy skálán belül. Minden skála hét különböző hangot tartalmaz. Gondolhatsz úgy a diatonikus akkordokra, mint egy akkord-családra, amelyek a kulcs hangjai alapján kapcsolódnak. Bónuszként, még haromikusan együtt is működnek, mint egy nagy boldog család.

Nézzük ezt meg részletesebben A mol (minor) kulcs használatával, mint példa. Egy természetes A mol (minor) tartalmazza az A, B, C, D, E, F, G hangokat. A tonic note az úgy nevezett root note ami a skálának a kezdő hangja, ami az A. Az összes diatonikus triád -ja az A kulcsnak pedig:

Am – A, C, E
Bdim – B, D, F
C – C, E, G
Dm – D, F, A
Em – E, G, B
F – F, A, C
G – G, B, D

Szabadon mozoghatsz a diatonkus akkordoknál a progessziódban, mert harmónikusan illeszkednek. Csak meg kell találni azt a sorozatot, ami a legjobban illeszkedik a track-hez. Viszont javasoljuk az Bdim avagy a B szűkített akkord mellőzését eleinte, mert sok bonyodalmat okoznak főleg a kezdő zenészek körében.

Nem diatonic akkordok használata az akkord menet felpörgetéséhez

Készítsünk valami izgalmasat és szegjük meg a szabályokat! Szabályszegéshez elég, ha a diatonic triadokon kívüli akkordokat használunk. Szabad ilyet? Igen. Jól fog hangzani? Nos, ez tőled függ. Egy másik akkord kategória a nem diatonikus akkordok csoportja. Ezek dúr (major) vagy mol (minor) akkordok, amiknek nincsenek hangjai azon a skálán, amin épp dolgozol. Egyszerűen szólva, indíthatsz egy diatonikus dúr (major) akkorddal és bármely más (dúr) major akkord felé elmehetsz, hogy disszonáns variációt adj a zenéhez. Csak azért, mert egy hang a skálán kívül esik, még nem jelenti azt, hogy nem használhatod. Sok híres jazz szóló erre remek példa. Improvizálók sokszor nyúlnak külső harmónikusokhoz, hogy kiszínezzék a szólójukat. Ügyelni kell viszont arra, hogy ne vigyük túlzásba, ha csak ritkán használjuk ezt a technikát, az pont elég. Fontos megjegyezni, hogy diatonikus akkord sorozattal zárjunk, hogy a progressziónak finoman érjen véget. Például, ha dúr diatonikkal kezdesz, bármely más dúr (major) akkord felé elmozdulhatsz. Bármely dúr(major) akkordnál megvan az a lehetőség, hogy jól fog szólni. A trükk annyi, hogy a sorozatot valamely (dúr)major diatonik akkorddal zárjuk. A fent leírtak érvényesek a mol (minor) akkordokra is. Mindig egy diatonikus mol (minor) akkorddal zárj. Alább egy példát láthatsz a A mol (minor) akkord progresszióra nem diatonic akkordokkal.

A Min | F Maj | D Min | Bb Min (Non-Diatonic) | Eb Min (Non-Diatonic) | D Min (Diatonic)

Cadence akkordok

Tudjuk, hogy az akkord menete úgy a legjobb lezárni, ha azonos akkordot használunk, de mi van az utolsó előttivel? Ez az akkord nagyon fontos, mert ez jelzi és vezeti a zárás felé a zenét. Külön névvel is nevezik, cadence-nek hívják. Mi a különbség a progresszió és a cadence között? Progresszió akkor történik, amikor az egy akkord átmegy a másikba. Cadence az a fajta progresszió, amely a szekció végét jelöli, kritikusak a zenei feszültség feloldásában. A cadence-ek négy típusba sorolhatóak a harmónikus progressziójuk szerint: authentic, plagal, half, and deceptive.

Authentic akkord: Ez a leggyakoribb és legalapabb típus.Két variációja van: Perfect Authentic Cadence (PAC) és Imperfect Authentic Cadence (IAC). Az authentic candence a domináns akkordról mozdul el egy tonic akkord felé.
Plagal cadence: Leggyakrabban “ámennek” hívják, mert leginkább hagyományos himnuszok lezárásánál használják. Általában gyengébb, mint az authentic candence, kevesebb feszültség és több relaxáció érződik belőle.
Half cadence: Ez a cadence szünetet, pihenést sugároz, de egyben a teljesség hiánya is érződik belőle. Half cadence-ből következik, hogy valaminek még lennie kell.
Deceptive candence: Ez egy gyenge candence, mert semmiben lógó érzést kelt. A cadence hatása drámai lehet, attól függően, hogy milyen akkordhoz vezet. A tamer deceptive candence olyan akkordhoz vezet, közel áll a tonic-hoz. Még drámaibb váltás következik, ha távolabbi akkor felé mozgunk.

Két példa a C major authentic cadence-re:
Cadence 1 progresszió D minorból G major akkordba (IAC)


Cadence 2 progresszió G majorből C major akkordba (PAC)

Teszteld a kezdő hangjait a dallamodnak

Egy lehetőség, hogy érezzük a progressziót, ha a root notokat lejátszuk, mint egy énekelhető dallamot. Ha jól hangzanak, akkor valószíűleg egy jó akkord menet van a kezedben. Sok zenész indít ezzel a lépéssel, hogy felépítse az akkordokat.

A Min | E Min | D Min | C Maj | Eb Maj | G Maj | D Min | G Min | D Min | E Min | A Min

Összefoglalva

A leírtak alap útmutatások, hogy milyen útvonalat bejárva tudunk jól csengő melódiákat készíteni. A következő lépés pedig, hogy ezeket variálva, hajlítva még egyedibbé tedd a zenéd. A hozzászólások között kérünk, hogy osszad meg velünk, hogy milyen neked lépések segítenek hozzá a dallamok megírásához.

 

Skeldar

Hova tűnik az elnyelt hang?

Aki mélyebben érdeklődik a hang fizikai mivolta után, talán már feltette ezt a kérdést. Tudjuk, hogy jó akusztikára szükség van, hogy elkerüljük, hogy a falakról a hang úgy verődjön vissza, hogy hangzavart idézzen elő. Ezt a megfelelő helyre tett elnyelő panelekkel érhetjük el. A diffúzor panelek a hang energiáját felfogják és egyenletesebben visszasugározzák, de ezen paneleknél is még mindig a visszavert hangról beszélünk.

A valódi kérdés, hogy mi történik a basszus csapdák és elnyelők belsejében.

Hogyan tűnhet csak úgy el a hang?

A kérdés magában foglalja rejtve a választ. A hang nem tűnik el. A thermodinamikai szabályok szerint energiát nem hozhatunk létre és nem is semmisíthetünk meg egy zárt rendszerben. A stúdiónk egy közel zárt rendszert alkot, kívülről és kívűlre minimális energiaáramlás történik. A hang tehát valami mássá alakul és a stúdióban marad (legalábbis a döntő része).

Mi is a hang valójában?

A hang nem “hang részecskéből” áll, habár részecskemozgások által terjed hullámként. Amikor beszélünk, a szánk és a hangszálaink formálják a kiáramló levegő által keltett hullámot, hogy távolabbra jusson el. Éneklés során pedig a nyomás változtatásával még inkább befolyásoljuk a terjedését. A hullámokat a fülünk felfogja és a nyomást hangerőként, a hullámok gyakoriságát pedig frekvenciaként, hangmagasságként érzékelünk.

 

Tetszik a poszt érdekel a masterelés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Mi történik az akusztikus borítás belsejében?

Az akusztikus borítások legtöbbször sűrű üvegszálból vannak, de az olcsóbb fajtákat nagy sűrűségű habból készülnek. Amikor azt mondjuk, hogy nagy sűrűségű, akkor valójában sok üvegszálról beszélünk, amiket úgy összepréseltek, hogy minden pici légbuborék kiszorult belőlük. Ami kevés levegő marad, nem tud hova mozogni.

A részecskék pulzálnak a hangból származó energia miatt. A többlet energiát adják le, de immáron nem hang formájában. Ha a kezünket összedörzsöljük, vagy mikrohullám ér egy anyagot, hő keletkezik. A hangelnyelő anyagokban ugyanez a jelenség játszódik le, de a pluszt a hanghullám adja. A levegőrészecske, legyen bármennyire is sima a felület, nekidörgölőzik az anyagnak, ezzel súrlódás lép fel. A levegő kinetikus energiája hővé alakul.

Az energia nem vész el, csak átalakul, ahogyan az ebéded is szép dallamokká alakul az alkotó folyamat során.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

 

Skeldar

Hogyan írjunk angolosan hangzó dalszöveget?

Következő cikkünk a tudatos angol dalszövegírásra fog koncentrálni.

Zenei producernek készülve nehezen fogadtam el, amikor olvastam, hogy a klasszikus zeneipari ökölszabály szerint egy zeneszám értékének 50%-a a szöveg és csak 50%-a a zenei tartalom. Így is osztják meg általában a jogdíjakat a szövegíró (songwriter) és a zeneszerző (music producer vagy klasszikus zenében composer) között. A sikerességhez tehát fontos a jó dalszöveg és jó dalszöveget írni nehéz, főleg idegen nyelven. Sok külföldi előadó és együttes küzd azzal, hogy a nemzetközi piacon a saját nyelvével nehezen érvényesül. Az nemzetközileg eladható nyelv elsősorban az angol, illetve bizonyos műfajokban a latin nyelvcsalád nyelvei (spanyol, francia, portugál, olasz).

Ebben a cikkben az angol nyelvre fogok koncentrálni, de a nyelvi technikák alkalmazhatóak más nyelvekre is.

Amikor elkezdtem magyarról angolra fordítani termékleírásokat, az volt a tapasztalatom, hogy a magyar nyelv meglepően távol áll az angoltól. Nem csak a nyelvtanunk tér el teljesen, hanem a kifejezéseinket és a gondolkodásunkat is jórészt a németektől vettük át. Sokszor ezért, ha szembe jön egy angol szöveg, egyből tudom, hogy magyar ember írta. Miért? Mert minél kevésbé hasonlít egy nyelv kifejezéseiben, szavaiban, szokásaiban az angol nyelvhez, a beszélői annál nehezebben sajátítják el az angol használatát és annál inkább megjelennek a nem angolos fordulatok, amik a magyar nyelvben viszont természetesek. Mindig észben tartom, hogy az angoltól való távolságunk miatt az ösztönös megérzéseim gyakran tévesek. Ezért többfajta eszközzel ellenőrzöm, amit írok. Fontos, hogy csak a helyiek tudnak jól angolul és gyakran angoltanárok sem beszélnek a dalszerzéshez megfelelő angolt.

 

Mitől lesz “jó” egy angol dalszöveg?

A dalszöveg jórészt a zenehallgató ki nem mondott gondolatait önti szavakba, a zenehallgató pedig általában konyhanyelvet és az utcanyelvet használja gondolkodás közben. A nyelvórán tanult angol nem az utcán beszélt nyelv, hanem az irodalmi nyelv elsajátításáról szól. A nyomtatott nyelv kifejezési gyakran tömörek és színezettek, különlegesek, emelkedettek vagy épp formálisak. A dalszövegek pont az ellenkezőjére törekszenek. A hallgató gondolkodásából kiindulva bármely nyelven a jó dalszöveg az, ami természetesen hangzik. Képzeljünk el egy angol külföldit, aki nyelvtanilag tökéletesen beszél magyarul és mégis egyértelműen tudjuk, hogy külföldi és nehéz érteni, amit mond. Miért van ez? Azért, mert:

– hangzókat nem úgy ejt, mint mi (pl az “a” hang notóriusan nehéz)

– furcsa a beszédének a ritmusa, rosszul hangsúlyoz

– bajban van az egyszerű dolgok kifejezésével

– vicces és meglepő szófordulatai vannak

– olyan szavakat használ, amiknek gondolkoznunk kell a jelentésén.

Amikor bármilyen angol szöveget írok, el kell hitetnem, hogy született angol nyelvű vagyok. Ehhez a példában a magyarul beszélni próbáló külföldinknek mind az öt problémájára tudatosan oda kel figyelnem. Az első probléma a precíz kiejtés. A precíz kiejtés ismerete segít eldönteni, hogy két szó rímel-e vagy sem. Volt, hogy következetesen rosszul ejtettem szavakat. Notóriusan nehéz volt megtanulnom a “th” hangokat(!) és a “w” helyes ejtését. Rímelő szavak kereséséhez vagy egymás után elkezdek rímelő szavakat írni csak úgy, vagy gyakran használok rímszótárat. Egyik kedvencem a rhymezone.com – fontos tudni, hogy a “majdnem rímeket” nem nagyon ismeri. A neten elérhető nyomtatott rímszótárak közül a “Words to Rhyme With”-t tudom ajánlani. Pat Pattinson pedig Clement Wood-nak a 7 dollárért elérhető “The Complete Rhyming Dictionary”-ját ajánlja. Valószínűleg az a legteljesebb profi szótár, részletes “majdnem tökéletes rím” (near rhyme) listával.

 

A második probléma a szöveg lejtése és ritmusa, a.k.a. a prozódia, ami egyben a melódia folyását is meghatározza. Próbálom sokszor kimondani a szöveget, elképzelve, hogy egy angol hogyan mondaná és közben figyelni a ritmust és a hanglejtést. Itt mindig figyelek rá, hogy az angol nyelv szöveglejtés és ritmus szempontjából teljesen másképp működik, mint a magyar. A magyar viszonylag kiegyenlített ritmusú, egyenletes lejtésű, nyugodt, lassú folyású “legato” nyelv. Ezzel szemben az angol egy “staccato”-s, zilált nyelv, rövid hangokkal és kihangsúlyozott hosszú hangzókkal. A lejtése olyan, mint egy szakadékokkal teli táj, akár szó közbeni hanglejtéstörések is vannak (pl “a-ccom-plishment” – az “a” a pincében van a “com” fent a tetőn, a “plishment” meg középről ereszkedik). A ritmust egy “rhythm rule” nevű szabállyal könnyű megjegyezni: az angolban két hangsúly között mindig ugyanannyi idő telik el. A hangsúlyok akár szavak közepére, végére is eshetnek és vannak hangsúlytalan rövid szavak. Pl abban, h “some of the” általában egy hangsúly sincs és gyorsan darálják. Rímelés szempontjából jó tudni, hogy a szó végi mássalhangzót a következő szó magánhangzójával együtt ejtik, azaz “good enough” -> “goo denough”.

A hangsúly néha nem intuitív, hogy hova esik, ezért a szótárban egy aposztróffal vagy pöttyel jelölik is. Én az amerikai Merriam-Webster-t és az angol Oxford English Dictionary-t használom. A szöveg lejtését a Google Translate-tel (http://translate.google.com) ellenőrzöm. Ha mégis bizonytalan maradnék, akkor google-be vagy youtube-ra beírom, h “pronounce embarrassed” és meghallgatok több különböző változatot. A magyarral ellentétben, angolban egy szónak több különböző kiejtése lehet (lásd: “direktor” és “dájrektor”) és fontos, hogy következetesek legyünk. Azaz, ha “direktö” akkor “maenödzsö” és nem “ménidzsör”.

A “pronounce blah”-ra keresés google-ban azért is fontos, mert szavaknak viszonylag fix ritmusa van és szövegírás közben nem is elsősorban a szótagszám a fontos, hanem hogy a ritmus jól kijöjjön. Tehát a prozódiát nagyon fontos ellenőrizni és van rá könnyen elérhető eszköz, hogy ezt megtegyük.

Tetszik a poszt érdekel a zenezerkesztés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

A harmadik probléma: hogyan fejezik ki az angolok az egyszerű dolgokat? Válasz: kevés szó, sok kifejezés, olyanok, mint a “get down”, “stand up to”, “take out”. Ezeket phrasal verbs-nek hívják. Korábban az angoloktól megkaptam, hogy nagyon “tudományosan” beszélek és formális szavakat használok. Erre a problémára azt a megoldást találtam, hogy elkezdtem youtube csatornákat nézni angolul (pl Howcast How to Dance to Dubstep lassan beszél és az automatikus felirat is egész jól követi az élő szöveget.). Ha ez még neked nem megy, akkor érdemes először filmeket nézni magyarul, angol felirattal, majd angolul, magyar felirattal, később angolul, angol felirattal, aztán csak simán angolul.

Egyszerű szavakat már csak azért is érdemes használni, mert még a leírt nyelvnek is a felét pár gyakori szó adja. A leggyakrabban használt szavak listája a wikipédián. Emellett a http://www.wordfrequency.info/-n top 5000-es gyakorisági listát lehet ingyen letölteni – bár az ilyen típusú listáknál számolni kell azzal, hogy sok csak formálisan használt szót tartalmaznak, mert nyomtatott nyelvből vannak összegyűjtve. Gyakran érdemes megnézni, hogy egy szó helyettesíthető-e valamilyen köznyelvi kifejezéssel, pl ‘tolerate’->’put up with’. Emellett rá lehet keresni a kifejezés kontextusára is. Erre használom a hunglish.hu-t, ami úgy működik, hogy egymás mellé állítottak egy csomó filmfeliratot, EU-s szövegek, irodalmi alkotások és újságcikkeket angol és magyar nyelven. És ha beírok egy kereső szót, akkor kidobja, hogy mely szövegekben szerepel.

Hogy érthetően átmenjen a szöveg üzenete, fontos a kifejezéseket használni és a nyelvi gondolkodásmódra odafigyelni. Talán a legnehezebb kifejezéseket belepréselni a dalszövegbe és főleg észrevenni, hogy ha magyarul megfogalmazunk valamit, azt angolban sokszor más szemszögből kell megközelíteni, hogy ugyanazt fejezze ki. Ezért nem csak a szöveget írom meg, hanem azt is részletesen leírom, hogy az adott versszakban mit akarok elmondani. Az üzenet érthetőségét én angol anyanyelvű ismerősökkel szoktam tesztelni. Ha ilyen nincs, érdemes megismerkedni angol vagy amerikai (nem holland vagy svéd) külföldiekkel és elküldeni nekik a szövegeinket ellenőrzésre. Fontos, hogy bátorítsuk őket, hogy elmondják, mi az, ami számára furcsán hangzik vagy nehezen érthető. Az angolszászok nem szívesen kritizálnak vagy okoznak csalódást, még akkor sem, ha kérik őket.

Rengeteg angol kifejezés van és sokszor nem lehet őket átfordítani magyar kifejezésre. Vigyázni kell velük, ellenőrizni kell az értelmüket és a kontextusukat és egyáltalán, hogy nem kopott-e ki az adott kifejezés. Ellenőrzésképp általában a google-be beírom és ha sok találat van, akkor a kifejezés valószínűleg még élő.

A különböző területeken használt angol kifejezések mind-mind eltérnek, ezért érdemes az angol szélesen elterjedt részét, a nemzetközi angolt használni, vagy éppen tudatosan lehet ezzel kontextust adni a dalnak. Pl kocsmadalhoz jöhetnek ír kifejezések, mint a “we had a good laugh”.

Ha hiányzik egy rész a szövegből, érdemes keresgélni, hátha megoldja a problémát egy kreatív kifejezés. A wikipédián van egy hosszabb kifejezés lista.

Végül érdemes jól megírt szövegeket olvasni. A Galantis – No Money teljes szövege a leggyakrabban használt angol szavakból áll. Amit természetesség szempontjából ajánlok, az Taylor Swift történetei (Begin again – tökéletesen természetes a szövege) minden nap írt egy szöveget, amikor iskolába járt. Az ő fő értéke a szöveg természetes nyelvezete. Emellett YouTube-on a 200 milliós nézettség feletti nézettségű számokkal általában nem nyúl mellé az ember. Érdemes odafigyelni, hogy itt is az angol anyanyelvűek az irányadóak, mint Bon Jovi.

Összességében nem egyszerű magyarként hiteles angolnyelvű szöveget előállítani, de egyáltalán nem lehetetlen és remélem a cikk ajánlásai alapján kaptatok ötletet arra, hogy hogyan lehet ellenőrizni a szövegeiteket.

Bás Barnabás

BEVEZETÉS A MODERN ZENESZERZÉS VILÁGÁBA

Nem tudod felmérni, érdemes-e egyáltalán belevágnod és ha igen, akkor ehhez mire lenne szükséged?

Gyere el alapozó képzésünkre! Ismerkedj meg tanárainkkal!

Érdekel a zeneszerkesztés, a zeneszerzés?

Bemutatjuk képzéseinket!

Nem ismered a szoftvereket?

Végigjárjuk a zeneírás teljes folyamatát! Bemutatjuk zenei képzéseink!

A képzés árát  később – ha eljössz további képzésekre – beszámítjuk azok árába.

Biztosítunk neked egyedi hangmintákat, amivel elkezdheted az otthoni zeneszerkesztést.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményt kurzusainkból!

 

Így készíts (hangminta) pakkot!

Gondolkoztál már azon, hogy a zeneírás mellett hangminta pakkot is összeraknál? Ha igen, akkor tekints bele legújabb videónkba, amiben a hatékony hangminta pakkok felépítést mutatjuk be!

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból.