EQ segédletek több, mint 20 hangszerhez vol 2.

Dobok


909 basszus dob

Alsó 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél a legmeredekebb slope szűrővel kivághatjuk a subszónikus tartalmat és helyet csinálhatunk 24-36-48 dB-es slope-pal.

Alsó/Súly 70-100 Hz

2-3 dB-es erősítés széles Q-val 70-100 Hz-nél hasznos, ha több jelenlétet biztosítasz a hangnak. Próbáljunk szűkebb Q-t használni több rezonanciával (Q) a még nagyobb kiemelésért. Figyeljük a szintkijelzőket, mert ebben a sávban könnyen túlszaladhatunk.

Zavarosság 250-50 Hz

A 250-500 Hz-es sávban 6-8 dB használatával rezonáló csúcspontokat hozhatunk ki. Finomhangolással szűrjük ki a leginkább disszonáns hangokat.

Kopogás/Attack 2-4 kHz

Figyeljünk a 2-4 kHz-es tartományra, ha klikkelősebb hangokat szeretnénk. Maradjunk a közepes 2-3 dB-es erősítésnél és a harang EQ görbénél. A magas polc és lejtősebb ívek ugyancsak segíthetnek ennek elérésében.

Jelenlét 5-8 kHz

Próbáljuk meg az 5-8 kHz-es sávot erősíteni nagy ívvel, ha nagyobb jelenlétet akarunk adni a hangnak. Figyeljünk a 8-12 kHz-re, mivel az itt történő erősítés könnyen sziszegő hangot eredményez.

Dance bass dob

Alsó 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél a 48 dB-es szűrő meredekség ajánlott. Kivághatjuk még a subszónikus tartalmat, ezzel helyet csinálhatunk a hangoknak. A 24-48 dB-es lejtők ugyancsak jól használhatóak itt.

Energia 40-100 Hz

Ez az a tartomány, ahol a legtöbb energiát és rejtett erőt találjuk. A 40-50 Hz-es frekvenciatartomány jól használható, ha már-már túlzott mennyiségű energiára vágyunk. A 40-100 Hz erősítésével aljat adhatunk a zenének, azonban ezt a sávot óvatosan kezeljük.

Test/Ütés 100-200 Hz

Egy kisebb erősítés a 100-200 Hz-es sávban többlet ütősséget biztosít a hangnak. Ügyeljünk a többi basszus hangra, mivel több mindennek jön ugyanabból a frekvenciatartományból a hangtartalma. Körültekintő oktávtervezéssel megakadályozhatjuk a frekvenciák konfliktusát.

Zavarosság 200-500 Hz

A jól rezonáló csúcspontokhoz a 25-500 Hz-es sávot erősítsük 6-8 dB-lel. Nagy odafigyeléssel és finomhangolással kiszűrhetjük a disszonáns hangokat. Az erősítés a hang jelenléti erejét is fokozza.

Jelenlét/Klikk 5-15 kHz

Amennyiben nagyobb jelenlétet akarunk a hangnak adni, akkor az 5-8 kHz-es tartományban erősítsünk közepes erővel. A klikk hang attackját 4-15 kHz-es sávban találjuk.

Tónus 10-20 kHz

Itt erősítsünk, ha élesebb hangzást szeretnénk elérni. A sáv csökkentésével a kick dobok sötétebb hangzással szólalnak meg. A 14-15 kHz erejének csökkentésével finomíthatunk az élességen, ezzel a hang melegebbé válik.

Akusztikus basszus dob

Alsó korgás 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél a 48 dB-es szűrő meredekség ajánlott. Kivághatjuk még a subszónikus tartalmat, ezzel helyet csinálhatunk a hangoknak. A 24-48 dB-es meredekségek ugyancsak jól használhatóak itt. A Q faktort megtarthatjuk az alap 0.71-es értéken.

Test/Tömeg 90-145 Hz

Ez a sáv adja testét a kick hangnak. 2-3 dB-es erősítés széles Q-val a 90-145 Hz-es sávban segít, ha nagyobb jelenlétet akarunk biztosítani a hangnak. Figyeljünk az értékekre, mert gyorsan túlszaladhatunk és akkor kompenzálni kell.

Zavarosság 250-600 Hz

A 145-500 Hz-es frekvenciát 6-8 dB-lel erősítve rezonáló csúcspontot kapunk. Finomhangoljunk és ügyeljünk arra, hogy a leginkább disszonáns hangokat lágyítsuk. A zavarosság többnyire 250-350 Hz között jelenik meg, erre ügyeljünk leginkább.

Kopogás/Attack 2-4 kHz

Figyeljünk a 2-4 kHz-es tartományra, ha többlet attack kell. Maradjunk a közepes 2-3 dB-es haranggörbés erősítésnél, de a magas test és a lejtős ív ugyancsak jól működik itt. Ez a tartomány adja a pattogó kosárlabda hangjához hasonló tónust.

Légiesség/Klikk 4-8 kHz

Próbáljunk erősíteni az 5-8 kHz-es frekvencián magas ívvel, ha nagyobb jelenlétet akarunk adni. Figyeljünk a 8-12 kHz-re, mivel az erősítés sziszegős hangot is generálhat. A klikk hangot a 3-8 kHz-es sávban találhatjuk meg, az EQ emelés itt is jótékony hatású.

Tom

Alsó korgás 0-100 Hz

Óvatos Highpass 70 Hz-től fölfelé alkalmazhatunk, de ne vigyük túlzásba, mivel nagyon elvékonyíthatjuk vele a hangot.

Huppanás/Test 100-300 Hz

Tömeget adhatunk a hangnak a 100-300 Hz erősítésével. Bánjunk finoman az erővel, mert a hang könnyen felfúvódottnak fog tűnni. A dobot zavarossá és vékonnyá is tehetjük, ha túl sok vagy túl kevés az energia, bár ez nagyban függ a dob beállításától, ezért itt ezt fokozottan vegyük figyelembe.

Attack 3-5 kHz

Ez az a tartomány, ahol dobverők attack tónusát találod, amikor a fejük megüti a dobot. Erősítés 3-4 kHz-en extra erőt ad a fejbecsapódás pillanatának.

Jelenlét/Légiesség

A 6-9 kHz-es tartomány erősítsük a hangsúlyosabb ütésekhez. 2-3 dB-es többlet 5-12 kHz-en több teret és jelenlétet biztosít.

Pergődob

Alsó korgás 0-120 Hz

Óvatós Highpass 100 Hz-től fölfelé 12-24 dB-es meredek Highpass szűrővel. Nincs szabály, keressük azt a beállítást, ami jól hangzik és illik a zenéhez.

Test 200-400 Hz

A legtöbb pergődobnak ez a központi tartománya. Minden alapvető karakterisztika itt található, így egy 2-3 dB-es erősítéssel a hangot nehezebbé tehetjük.

Csengés 250-600 Hz

Ebben a sávban találjuk a nem éppen közkedvelt csengést, üres tónusát a pergődobnak. Emeljük ki a rezonnáló csúcspontot és a kellemetlen frekvenciákat pedig keskeny vágásokkal távolítsuk el.

Csattanás 2-4 kHz

Erősítsünk néhány dB-t 2 vagy magasabb kHz-en. A 2-4 kHz-es sáv nagyobb erőt és attack-ot ad.

Légiesség 6-10 kHz

A 4-6 kHz-es tartomány erősítésével több levegőt biztosítunk a hangnak. Ha a hang még mindig nem az igazi, kisebb erősítés a 7-10 kHz-es sávban határozottabbá teszi azt. Az ütő által keltett recsegést leggyakrabban 8 kHz környékén találjuk, ha lágyítani szeretnénk.

Cimbalom

Alsó 0-200 Hz

100-200 Hz-es Highpass segítségével megszabadulhatunk a szükségtelen alsó frekvenciáktól.

Gongás/Kattogás/Csörgés 200-400 Hz

400 Hz-ig terjedő Highpass eltávolítja a gongó hangot. A 200-300 Hz kisebb erősítésével több csörgést adhatunk a hangnak, de ne vigyük túlzásba, mert könnyen zavarosság válik a hangzás.

Légiesség/Világosság 6-15 kHz

Finomítsunk 6 kHz-től, hogy a “tss” részét a hangnak megtaláljuk és erősítsük, ha nagyobb légiességet akarunk. 10 kHz-en csökkenthetjük a rekedtséget, miközben 14-15 kHz-en nagyobb világosságot adhatunk a hangnak. Amennyiben túlzásba esünk, nagyon kellemetlen visító hangást érünk el.

Élő hangszerek


Elektromos basszus/Basszus gitár

Alsó korgás 0-70 Hz

Highpass 30-70 Hz-es sávban eltávolítja a szubszónikus hangokat és megőrzi a helyet a többi hang számára.

Test 80-200 Hz

A basszus ebből a tartományból szerzi az erejét. Ahhoz, hogy kihangsúlyozzuk, közepesen erősítsünk 80-100 Hz-en. A túl felfújtnak tűnő basszusokat 180-200 Hz környékén tudjuk visszafogni.

Mudiness  25-500 Hz

A mocsár a 250-500-es tartomány. A 200-220 Hz-et hangsúlyozzuk ki 3 dB-lel, mint kezdés, de figyeljünk arra, hogy ez negatívan hat-e az alsó-közép tartományra.

Határozottság 400-800 Hz

Ez a sáv segít a hallgatónak megtalálni a melódiát a basszus előtt. A 400 Hz erősítésével kifejezőbbé tehetjük ezt, míg a 700-900 Hz sávval pedig több energiát és erőt adhatunk a zenének.

Attack 1.2-1.5 kHz

Az 1.2-1.5 kHz erősítése növeli az attack-ot, míg 2-3 dB-es növelés 3 kHz-en izgatott hatású hangot eredményez. Érdemes 5 kHz-ig megnézni, hogy megéri-e valamit erősíteni. Ne vigyük túlzásba, hacsak nem akarjuk, hogy a basszus domináljon a zenében.

Húros zaj 2-5 kHz

A siklós hangok találhatóak itt, amelyeket az ujjak idéznek elő a húrokon. A tartományból eltávolíthatjuk ezeket a csúszós hangokat, amelyet a pengetés okot.

Elektromos gitár

Alsó korgás 0-120 Hz

Habár minden eset más, de többnyire biztosra mondhatjuk, hogy Highpass-szal kivágva ezt a tartományt a szükségtelen frekvenciáktól megszabadulhatunk. Itt többnyire nincsen hasznos hang, hacsak nem felfújtabb hangást akarunk elérni.

Test/Vastagság 150-300 Hz

E legtöbb elektromos gitár zömökebb hangzása innen jön. A 150-300 Hz közepes erősítésével ezt a gitárpengést tehetjük hangsúlyosabbá. Ügyeljünk arra, hogy más hangszer spektrumába ne másszünk bele. A sávban 1-2 dB széles erősítés elegendő.

Karakter 300-1000 Hz

Számos gitár élete van ezekben a frekvenciákban. Sok ismerős tónus, amiért az elektromos gitár elektromosnak hallatszik itt található. Legyünk óvatosak, mert a pergődobok is többnyire itt találhatóak.

Duda 1-2 kHz

A legtöbb rekedtes, dudaszerű hangást kiszedheted, ha ezt a sávot eltávolítod.

Jelenlét/Attack/Világosság 3-10 kHz

3 kHz körül erősítsünk a több attack-ért a szóló gitároknál, de vegyünk vissza 3-8 kHz-nél ha vokál is jelen van. Ha többlet világosságot akarunk a hangnak, akkor 10-13 kHz-en érdemes erősíteni.

Akusztikus gitár

Alsó korgás 0-70 Hz

Ha akusztikus gitárt veszel fel, sok felfújt, kirobbanó alsó tónusú hangot tapasztalhatsz ebben a sávban. Habár egy kevés adhat melegséget és teljességet, de többnyire csak elfedi a mix többi részét, ezért Highpass segítségével ki lehet szedni ezen frekvenciákat.

Zömökség 200-400 Hz

A legtöbb akusztikus gitár teste itt található. Körültekintően dolgozzunk itt, mivel könnyű ellaposítani a hangzást és nagy veszteséget okozni a vágásokkal.

Test 80-400 Hz

200 Hz körül csökkentsünk, hogy visszafogjuk a zavarosságot. A 200-400 Hz erősítésével nagyobb tömeget adhatunk a hangnak, de szóló hangszereknek is segíthetünk, hogy teljesebben szóljanak. A sűrű mixekben könnyen konfliktusba kerülhetnek a hangszerek spektrumai, így néha csökkentésre van inkább szükség.

Melegség/Teljesség 500-1000 Hz

Erősítsük az 500-700 Hz-et, amely a hang finom bonyolultságáért felel az akkordoknál és pengetésnél. A túlzott erősítéssel agresszív és rekedt hangást érünk el.

Attack/Légiesség 7-10 kHz

Egy kisebb erősítés ebben a sávban a hangot könnyedebbé, légiesebbé teszi. 5 kHz körül fokozzunk, ha több ttack-ra, 7 kHz körül, ha több “szikrázásra” van szükségünk. Amennyiben még mindig kevésnek érezzük a hangot, 10 és 12 kHz környékén és emelhetünk a cél érdekében.

Piano

Alsó 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass segítségével megszabadulhatunk a szubszónikus frekvenciáktól és helyet hagyhatunk a többi hangnak.

Zavarosság/Melegség 50-250 Hz

A zavarosság legtöbbször ebből a tartományból jön. A 150-250 Hz-es sávot erősítsük egy picit, ha melegebb hangzást akarunk a hangszernek adni. A teljesség érzéséhez a 80 és 120 Hz közötti sávban kísérletezzünk.

Test/Zavarosság 250-3000 Hz

Keressük a zavarosságot 250 és 500 Hz között. Kisebb vágásokkal 2 vagy 3 kHz körül megelőzhetjük, hogy a piánó konfliktusba kerüljön a vokállal vagy gitár track-ekkel.

Jelenlét 3-5 kHz

Az itt történő erősítés könnyedebb hangzást kölcsönöz és nagyobb jelenlétet ad a hangszernek. Figyeljünk arra, hogy a húrok elnyomnak zajokat, de néha ez is a cél.

Attack 5-6 kHz

5 és 6 kHz között erősítsünk a több attack-ért.

Tisztaság 7-9 kHz

7 és 9 kHz között erősítsünk a tisztább hangzásért.

Élesség 10-15 kHz

Az élesség fokozásához a 10-11 kHz-es sávot erősítsük. Sötétebb hangzásért vágjunk ki a hangból. A 14-15 kHz csökkentése felpuhítja a túlzott élességet és melegséget ad a hangnak. Figyeljünk a 10-13 kHz-es tartományra, ahol a kalapács hangja van és ha szükséges, vágjuk ki.

E-Piano

Alsó 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass-szal megszabadulhatunk a nem kívánt alsó frekvenciáktól.

Zavarosság/Öblösség 50-250 Hz

Erre a tartományra figyeljünk a leginkább. Hasonlóan az akusztikus piánóhoz, a legtöbb zavarosság és öblösség a 100-250 Hz-es sávból ered. A hangszernek sűrű és gazdag az alsó spektruma, de gyorsan zavaros lehet, ha nem megfelelően vágunk.

Kérgesség 800-1000 Hz

A kérges és nyomottabb hangok helye, amelyek gondot okozhatnak. Csillapítsuk a 800-1000 Hz-es sávot, ha ilyen hangot találunk.

Jelenlét 1500-2500 Hz

Az 1500 és 2000 Hz közötti erősítéssel határozottabb jelenlétet adhatunk a hangnak.

 

A leírás előző részét ezen a linken találod meg.

 

Skeldar

EQ segédletek több, mint 20 hangszerhez vol 1.

A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata és ennek ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene vagy hang minőségéhez.

Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Például, ha a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor a 2.5 kHz és 4Khz között kell vágni a hangerőből.

 

A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás találsz a frekvenciákról és azok milyenségéről, amelyek biztosan sokat fognak segíteni a produceri fejlődésedben. Minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig.

Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont, nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden track-nek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

Általános táblázat I.

Sub Bass 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük. Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Basszus 60-250 Hz

A kick-ek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk. Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus.

Alsó-közép tartomány 250-500 Hz

Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

Középső tartomány 500-2000 Hz

Ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros és az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

Felső-közép tartomány 2-6 kHz

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

Magas frekvenciák 6-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót. A 6 és 8 kHz tartományban lévő nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

Általános táblázat II.

Moraj / Sub-Bass 0-60 Hz

Sub Bass 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük. Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Alsó 60-100 Hz

Ez a basszus alja, vagy másnéven a melldöngető basszus és a kick dob tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni.

Ütés / Melegség / Zavaraosság 100-450 Hz

A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. A 250-450 Hz-es sáv ha zavaros, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk. A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarosság és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

Duda 450-1000 Hz

A rekedtes, dudás hangokat szűrheted ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban. Néhány hangszeren történő vágással tisztaságot adhatsz a basszusnak.

Kicsi 1-2 kHz-es

A túl sok az 1-2 kHz-es tartományban vékonynak, dudaszerűnek hangzik. Óvatosan erősítsünk itt, főleg vokál esetében, mivel könnyen a hallgató lefárasztását idézhetjük elő. A 1,4-1,5 kHz erősítésével a zongora és a basszus kihallhatóságát fokozhatjuk.

Ropogás 2-4 kHz-es

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót.

Jelenlét 4-6 kHz

A 4 és 6 kHz közötti sáv felel a tisztaságért. Az erősítés az elektromos gitárokat és dobokat emeli ki. Az 5-6 kHz-es sávra figyeljünk, hogy elkerüljük a sziszegést (hiss). A 4-7 kHz-es tartománnyal több levegőt tehetünk a hangokhoz.

Meghatározás 6-10 kHz-es

A 6 kHz körüli erősítés a vokált és a gitárokat teszi határozottabbá. A szintetizátoroknak, húros hangszereknek élet adhatunk, azonban az 5 és 8 kHz közötti sáv túltolása sziszegő hangoakt eredményez.

Levegő 10-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt ad a hangszereknek. A túlzások a sávban a hallgató elfáradását és a rendkívül visító hangok felerősödését okozza. A 18 kHz fölötti frekvenciák kivágásával csökkenthetjük a sziszegő hangokat.

808 Basszus dob

Alsó 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz a legmeredekebb slope szűrővel megőrzi a tartalékot és kiszedi a szubszónikus hangokat. A 24-48 dB-es meredek slope szűrő hasonlóan jól használható erre a célra.

Alsó 50-60 Hz

2-3 dB-es erősítés az 50-60 Hz-es tartományban alacsony beállításokkal segít, ha több energiára van szükség, de ne vigyük túlzásba. Figyeljük a hangerőket, mert ebben a sávban könnyen túl lehet szaladni. Az output Slider használatával kompenzálhatjuk a gain-t.

Test/Ütés 100-200 Hz

A 100-200 Hz-es tartomány teszi lehetővé, hogy extra ütőerőt vigyünk a basszusba. Ügyeljünk arra, hogy más basszus hangok is találhatóak ebben a sávban. Körültekintő tervezéssel megelőzhetjük, hogy a hangjaink konfliktusba kerüljenek.

Zavaraosság 200-500 Hz

A 250-500 Hz-es frekvenciákra 6-8 dB-es gain rezonáló csúcspontot tesz. Finomhangolással disszonáns hangokat ki tudjuk iktatni. Az erősítés itt a hang jelenléti erejét növeli.

Kopogás/Klikkelés/Attack 2-4 kHz

Ellenőrizzük a 2-4 kHz-es sávot, ha több klikkre van szükségünk. Maradjunk a közepes 2-3 dB-s értékeknél, ha erősítünk. A magas felmenő és lejövő vonalak ugyancsak segíthetnek itt.

Folytatása következik

Skeldar

15 mentális modell, amiről a producereknek tudni kell

“A mentális modell egy leírás valakinek a gondolkodásmódjáról, hogy hogyan is működik valami a valóságban. Egy reprezentációja a körülvevő világnak, kapcsolatai az alkotórészeknek, valamint a személy felfogásának arról, hogy cselekedetei milyen következményekkel fognak járni. A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához (adva egy személyes algoritmust) és feladatok végrehajtásához.” – Forrás: Wikipedia

Az egyik mentális modell, amivel talán találkoztál is az Occam borotvája, amely szerint két ugyanolyan jó hipotézis közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Miért kell róla tudnunk?

A mentális modellek segítenek gondolkodni. Minél jobban vagyunk a gondolkodásban, annál jobban tudjuk megoldani a problémákat. A zene produkció készítésénél pedig sokszor jönnek elő problémák.

A modellek ugyancsak segítenek elkerülni a hibákat és önámításokat. Vegyük például a Dunnin-Kruger effektust. Ha ismerjük ezt a hatást, kevésbé fogunk beleesni abba a csapdába, hogy elbízzuk magunkat és idő előtt vállon veregetjük magunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.

Mentális modellek:

1. Concorde effektus

Ezt akkor figyelhetjük meg, amikor akkor is folytatjuk a munkát egy project esetében, amikor alig van esély a sikerre. Azért folytatjuk, mert már sok időt, pénzt és energiát beleöltünk, ugyanakkor érezzük, hogy feleslegesen, de nem akarunk továbblépni.

Concorde szindróma

Képzeljük el, hogy indítasz két üzletet, egy limonádé standot és egy gyepnyíró szolgáltatást. Hat hónap után $2000-et fektettél a limonádé standba és már hoz havi $500-at. A piac jól fest és jövedelemnövekedésre is lehet számítani. Közel vagy hozzá, hogy visszajöjjön a már befektetett összeg.

A gyepnyírásba $10.000-et fektettél, de alig jönnek a megrendelések. Valójában pénzt vesztesz, mert vannak fenntartási költségeid és a marketingesed is komoly összegeket számláz sok vevőt ígérve.

Melyik üzletet zárod be?

A gyepnyírás lenne a leglogikusabb választás. Nem működik. Nincs kereslet és erős a konkurencia is. De nem akarod bezárni, mert sok pénzt fektettél bele, és ha bezárod, akkor a pénz “elveszik”.

Hogyan néz ez ki producerek esetében?

Sok időt fektetsz egy zenébe, amely objektíven ítélve messze nem hozza a szintet. Tovább folytatod a munkát, hogy jobb legyen és hogy az eddigi munka ne vesszek kárba. Ha így cselekszel, akkor hasonlóan viselkedsz, mint az előző példában a vállalkozó.

Azonban ha észreveszed, hogy ebbe a hibába estél, akkor tudod, hogy ki kell lépni belőle. Érzelmileg persze nehéz elszakadni az adott munkától, de gondoljunk arra, hogy egy új project valódi sikert hozhat.

 

 Tetszik a poszt érdekel a zeneírás? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

2. Hogyan legyünk sikeresek csapda

Minden sikeres művésznek van egy inspiráló “hogyan legyünk sikeresek” elbeszélése, azonban vannak sikertelen művészek hasonló tehetséggel, munkamorállal és kreativitással. Felőlük azonban senki sem hallott.

Ez a jelenség leírja, hogy a győztesekre fókuszálunk egy területen és próbálunk tanulni tőlük, miközben teljesen elfelejtkezünk azokról a kevésbé sikeresekről, akik ugyanezt a stratégiát követték.

Röviden, ne próbáljuk másolni más producer sikerhez vezető útját, hisz talán nem is megismételhető. Csak hozzad ki magadból a legtöbbet, figyelj a megnyíló lehetőségekre és használd ki őket. Mindig legyen mentőötleted.

3. Elbeszélő ferdítése

Az agyunk imádja a történeteket. Ha valami történetbe vagy elbeszélés kontextusába jelenik meg, könnyebb emlékezünk rá és könnyebben el is hisszük.

Ha visszatekintesz az elmúlt 5-10 évre, megvan a saját történeted. Egyik esemény hozta a következőt és most itt vagy.

Azonban könnyű téves következtetéseket levonni. A milliárdossá váló azt meséli, hogy ő sikeres, mert napi 16 órát dolgozik ugyancsak ferdítés. Számos más körülményt kell figyelembe venni, úgymint piaci körülmények, csapat, szerencse stb.

A sikeres producereknél is hasonló a példa, mert heti hét nap 16 órát tölt a stúdióban. Ez így ebben a formában nem lehet igaz, a munkaórák nagy száma nem biztosítja a sikert (bár elősegíti). Ha egy interjút nézel, mindig figyelj az elbeszélő ferdítéseire. A sikernek nagyon sok összetevője van, így egy túlzottan leegyszerűsített történet túl veszélyes ahhoz, hogy kövessük.

4. Dunning-Kruger effektus

A Dunning-Kruger effektust, akkor figyelhetjük meg, amikor valaki tévesen méri fel szakértelmét vagy annak hiányát, így mindenkinél jobbnak hiszik magukat.

Dunning-Kruger effektus

A legtöbb embernél megfigyelhető ez, főleg a kezdőknél. Ha kezdő producer vagy és úgy gondolod, hogy elképesztően fantasztikus vagy, gondold újra. Confidence = magabiztosség, None = Tudás hiánya, Experience = tapasztalat, Expert = szakértő

5. Csordaszellem

Minél több ember hisz valamiben, annál több embert győznek meg, hogy ők is higgyenek benne. A csordaszellem negatívan hat a kreativitásra. Bele akarunk simulni az “elismert” sémába, stílusba, így nem próbálunk újat és izgalmasat alkotni. Ha mi is ugyanazokat a technikákat használjuk pontosan úgy, ahogy mások, akkor az eredményünk sem lesz valódi újdonság.

Ha egy jelenleg felkapott műfajban akarsz alkotni, abban nincs semmi rossz. A komfortkényszer miatti zeneszerzés viszont nem fog előrevinni. Egy stílusban ki tudod magad fejezni? Örömet szerez a munka? Ezeket a kérdéseket fel kell tenned magadnak.

6. Rugalmatlanság

Egy rugalmatlan ember egy eszközt csak úgy hajlandó használni, ahogy tradícionálisan mások is használták. Ez hasonló, mint a csordaszellem, de ez inkább a módszerekhez való ragaszkodásról szól.

Például az EQ-t a zene karakterének és a frekvenciák megváltoztatásához használják a legtöbben. Kevesen fedezték még fel, hogy az EQ egyben lehet egy kreatív eszköz is, ha automatizálással kapcsoljuk össze.

7. Áttételes gondolkodás

Az áttételes gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amelyben a problémát közvetetten oldjuk meg nem magától értetődő úton.

Ez a fajta megközelítés nagyon hasznos a művészek számára. Kétségkívül nehéz, hiszen nincsen kitaposott ösvény, de éppen ezért tud újat mutatni.

Egy hasznos eszköz az alkotói blokkok feloldására egy pakli kártya, amelyre megkötéseket vagy ajánlásokat tartalmaznak. Például:

  • “Használj kevesebb hangot.”
  • “Tölts ki minden beat-et valamivel.”

Talán őrült ötleteket adnak a kártyák, de a cél az, hogy a blokkhoz vezető gondolatmenetből kizökkentsen.

8. Fix gondolkodás mód vs Haladó gondolkodásmód

Akik hisznek a fejlődésben, azok úgy gondolják, hogy bármilyen képességet, képzettséget meg lehet szerezni, ha elég időt és energiát fordítanak rá. Akik a képességeket fixnek tekintik, azok minden kudarcot alapvetően a kapott képességek hiányára vezetik vissza.

Számos olyan producer van, akik utóbbit képviselik és így nehéz nekik segíteni. Nehezen értik meg, hogy nem azért nem sikerül jól egy zene, mert nincs tehetségük, hanem mert fordítanak elég időtt a képességeik csiszolására és gyakorlásra.

A fejlődésben hívők értékelik az igyekezetet és beletett munkát, míg a másik látásmód alacsony önértékeléshez és boldogtalansághoz vezet. Rajtad múlik, milyen módon szemléled a világot.

9. Tudatos gyakorlás

A gyakorlás módja sokkal fontosabb a gyakorlásra szánt óráknál. Egy szakember összegyűjti azokat a képességeket, amik szükségesek, hogy szakember legyen valaki, majd gyakorolja őket. A gyakorlás gyakran párosul a mentortól jövő visszajelzésekkel.

10. Imposztor szindróma

Nagy dolgokat elért személyeknél fordul elő, akik nehezen vagy nem is tudják feldolgozni a sikereiket, így állandó félelemben élnek, hogy mások végül csalónak titulálják őket, mert soha nem tartják (elég) jónak magukat. Producerek közül azonban meglepően sokan tapasztalták meg ezt valamilyen szinten.

Imposztor szindróma

11. Parkinson törvénye

“A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Ha már egy feladatod, amit az utolsó percig húztál, akkor tudod miről szól a törvény. Ilyenkor bekapcsol valami odabent és intezíven, nagy koncentrációval, hamar befejezzük a munkát. A hátránya ennek a munkának, hogy nagyon stresszessé tud válni.

Parkinson törvénye jó vitaalap arra, hogy kicsivel rövidebb határidőket adjunk. Évente akarsz kiadni egy albumot? Próbáld meg 8 hónap alatt elkészíteni. Gyorsabban fogsz dolgozni, de ha ésszerű a határidő, akkor nem fog a minőség rovására menni.

12. Szakács kontra séf

A séf az alapelvekből indul ki, amelyek számára a nyers, ehető hozzávalók. Ezek a puzzle darabkái, építőkövei, amelyeket tapasztalatai és ösztönei szerint rak össze. A szakácsokban az a közös, hogy még a leginnovatívabb szakács is burgereket, pizzákat és tortákat készít felváltva.
Nincs abban semmi rossz, ha ugyanazokat a technikákat használod, amiket más producer vagy hasonló munkamenetettel dolgozol, de néha szükség van arra, hogy úgy dolgozz, mint egy séf.

13. A kezdők elméje

Egy attitűdöt fejez ki, amelyben csak nyitottság van, mindenféle prekoncepció nélkül. Egy kezdő fejében nagyon sok lehetőség van, míg egy profi fejében csak néhány. Egy kezdő nem gondolja, hogy “elértem valamit”. Az én effajta megjelenése limitálja az elménk működését.

Profiként is alkossunk egy kezdő mentalitásával.

14. Hatékonyság kontra hatásosság

“Csak azért, mert valamit jól tudsz csinálni, még nem biztos, hogy érdemes csinálni. Ami fontosabb, hogy hatsossan dolgozzunk a megfelelő feladatokon, ne pedig túloptimalizáljunk valamit, amit el se kellett volna kezdeni.” – Nat Eliason

Talán kimagaslóan jó vagy a többrétegű basszusokban, de ha a zenének, amin dolgozol, nincsen szüksége ilyenre, akkor nem számít, hogy milyen jó vagy ebben a folyamatban. Csak azért, mert profi vagy benne, még nem kell hozzáadni a zenéhez.

15. Listakészítés

A listák segítenek emlékezni feladatokra és egyfajta minőségellenőrzést is lehetővé tesznek.

Producerként érdemes listát készíteni, hogy mikor is van kész egy track. Olyanra kell gondolni, mint például:

  • Hallgassad újra és jegyezz fel mindent, ami nem tetszik
  • Két másik producer véleményét kérd ki
  • Phase korreláció ellenőrzése
  • Hasonló dalokkal való összevetés

Ha végigmész a listádon, hogy minek kell megfelelnie egy alkotásodnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozod mindig a szintet, ha kiadsz valamit a kezedből.

Összességében

A mentális modellek nem életbevágóan fontosak. Ismeretükkel azonban számos “népszerű” csapdát kerülhetünk el, ezért érdemes minél előbb beépíteni őket a gondolkodásunkba.

Forrás: EDMProd

Skeldar

Beat programozás és dobkészlet építése Ableton-nal

Dobosok talán elfogultságból mondják, hogy sok zenénél dob,de más ütősök is a legfontosabbak. Egy dologban azonban bizonyos, ütősök nélkül egy zene nagyon sokat veszítene az erejéből. Az ütések adják az ütemet, biztosítják a zene alapját. Ezért is kezdi számos a zeneírást az ütősökkel.

Az Ableton “Drum Rack”-je kreatív és egyben komplex munkát tesz lehetővé. Nem csak szerkesztheted a dob hangmintákat egyesével, de dobkészleteket is létrehozhatsz, klippekbe rendezheted őket, valamint effekteket tehetsz rájuk, mintha csak egy hangszer lenne.

Ebben a leírásban bemutatjuk az alap dobprogramozást az Ableton Live-ban, amely egy induló tudást ad ahhoz, hogy elkezdj beat-eket készíteni. Érintőlegesen több eszközt is be fogunk mutatni, amelyek a hangok szerkesztését szolgálják és finomhangolhatjuk a makró vezérlőket és effekteket.

Először is szükségünk lesz hangmintákra vagy dob szintetizátorra. A leírásban előre elkészített dob sample lesz az alapanyag. Miután találtál néhány hangmintát, keressed meg őket az Ableton tallózójában a “Drums” vagy “Instruments” fül alatt. Mindkét fül alatt találsz egy hangszert, amelyet “drum rack”-nek hívnak. Húzzad a rack-et a track-re vagy kattints dubplán a rack-en, ezáltal új track-et hozol létre neki. Ha ezzel megvagy, látnod kell egy kicsi, 4×4-es padot:

Ez a 16 látható pad további hét szett 16-os paddal rendelkezik. Bal oldalt láthatod az inakívakat, de most az alap 4×4-est fogjuk használni. A kiválasztott sample-eket importálnunk kell a padokba egyesével. Ezt több módon tehetjük meg. Vagy egyszerűen fogd és vidd módszerrel (Ableton tallózójából vagy akár az asztalról) vagy beléphetünk a gyorscsere üzemmódba a jobb felső sarokban lévő gombra kattintva, amely a mentés gomb mellett van. Ebben a módban a padra kattintva, majd egy hangmintára kattintva azonnal be tudod importálni a kívánt fájlot. Ez a mód nagyon hasznos, ha röptében akarsz kipróbálni több sample-t.

Az alap dobkészlet néhány hangot tartalmaz: kick-et, pergődobot, cintányért, tom-ot, stb. Miután betöltötted őket, a groove-ot össze kell állítani, ehhez pedig először egy klippet kell létrehozni. Duplakattintással egy üres clip slot-on tudunk újat készíteni. Az új klippet zöld színnel láthatod az alábbi képen:

Kattints a klippre, hogy lássad a szekvenszer nézetet.

Függőlegesen sorakoznak bal oldalt a dobok. A rácsozatot jobb kattintással (osztások számát be lehet állítani negyed hangtól 30 másodperces hangig) tudod beállítani. Kattints, hogy egy hangot megjelölj lejátszásra. Sok producer szerint dobok szekventálására valamilyen vezérlő felület használata a legjobb, mint például egy Akai MPC vagy Ableton Launchpad, mivel sokkal természetesebb hangzású, ha egy valódi dobos játszik egy dob szettben.

Az egyszerűség kedvéért az Ableton szoftveren belül maradunk, de ha kíváncsi vagy, akkor valamilyen vezérlő felületet is kipróbálhatsz, ha az élő produkciók felé akarsz menni. Ha valamilyen felületet használsz a hangok eljátszásához, akkor lehet, hogy segítségre lesz szükséged. A “Quantize” funció automatikusan a kiválasztott rácshoz igazítja a hangokat. Ahhoz, hogy hozzáférj ehhez a funkcióhoz, kattints a hangon vagy hangokon, amiket igazítani akarsz, majd kattints a jobb egérgombbal.

Most, hogy már vannak hangjegyeid berajzolva, játszhatsz velük. A szekvenszer ablakban több dolgot is vezérelhetsz. Az első “velocity”, amellyel a hangzás erősségét, a leütés erejét tudod szabályozni. Ezt úgy teheted meg, hogy a hangjegyre kattintva kiválasztod a megfelelő fader-t a hangjegy alatt (a szekvenszer legalján). Ezzel a módszerrel jól tudsz egy érzést, egy dinamikát adni a dallamnak.

A rácsozást ki is tudjuk kapcsolni, hogy a hangokat egy kicsit arrébb vigyük, ezzel lengőhatást létrehozva és így a dallam emberibb lesz. A “Drum Rack” beépített makró vezérlőket is tartalmaz, amelyeket effektekhez és hangmintákhoz rendelhetünk. Az Ableton automatikusan beállít egy high és low cut-ot, tone knob-ot, attack, decay, pitch és hangerő vezérlőket a “glue” kompresszorral egyetemben, de saját ízlésednek megfelelően egyedi elemeket is állíthatsz.

Lentebb láthatunk egy Sampler-t, amely a drum rack-hez van csatlakoztatva. Rendkívül sok paramétert szabályozhatsz, így téve egyedivé a hangot. Próbálkozz, kísérletezz, így biztosan fogsz találni egy neked tetsző hangot.

Az utolsó lépés, hogy effektet adjunk a teljes drum rack-hez, hogy az egész dallamra hasson. Szerencsére ez rendkívül egyszerű lépés. Válasszuk a dob track-et majd egyszerűen húzzunk egy effektet rá. Fel fog bukkani a chain-ben a drum rack mellett. Az alábbi példa a Vocoder effektet mutatja:

Ableton Vocoder

Azzal kísérletezve, hogy más-más effekteket és plugin-okat teszel a láncolatba, remek hangzást tudsz készíteni úgy, hogy csak az Ableton beépített eszközeit használod. A dob a zene alapeleme, így mindeképpen érdemes időt szánni rá, hogy igazán minőségi legyen az eredmény. Nem is gondolnád, mennyit tud dobni egy zenén!

Ha érdekelnek a dobok nézd meg következő videóinkat is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

Skeldar

Forrás: MMMMaven

Kick készítés Abletonban

Ebben a leírásban bemutatásra kerül, hogy hogyan kell kick-et készíteni sampling és szintetizátor használatával.

Előszó

Néhány hónapja egy jó, ingyenes kick dob szintetizátor plugint 64-bites VST formátumban, de nem találtam semmit használhatót. Ekkor határoztam el, hogy megcsinálom a sajátomat. Elkezdtem kick-eket készíteni sampling és szintézis használatával.

A koncepció

Az alapötlet, amit más kick plugin-ekben is láthatunk, hogy sample-t használunk az attack-hoz és szintetizálást a basszus dob testéhez. Ez egy működő módszer és könnyen használható, melyek nagyszerű eredményeket érhetünk el.

Project beállítások

A projecthez a következő beállításokat hasznájuk:

  • Tempo: 120 BPM
  • Time Signature 4/4
  • G0 minden kick dob hangjegyhez

Alapvető plugin-ekben

A következő hangszereket és effekteket fogom használni az Ableton Suite-ból az egyedi kick-ekhez:

  • Instrument rack
  • Simpler
  • Analog
  • Operator
  • Compressor
  • Limiter
  • Amp
  • Saturator
  • Reverb
  • EQ Eight

Kick és 2xSimpler

A kick-hez kiválasztunk egy attack és egy body sample-t, amit a Simpler-be töltünk be és szűrjük 600 Hz-en HPF és LPF-rel.

Hangszerek:

  • Simpler: Attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Simpler: Body, szűrő LP12 600 Hz-en

Effektek:

  • Compressor: 1.7:1 ratio, 4 ms attack, 30 ms release
  • EQ Eight: low shelf cut, 60 Hz, -4.5 dB

Kick, Simpler és Operator

A második kick-et Simpler-rel és Operator-ral készítjük el. A szintetizátor részt az Operator kezeli, így biztosítva a kick testét.

A szinusz hullámokat mindkét művelethez használjuk. A test rész rövid decay-t és pitch modulációt használ.

Hangszerek:

  • Simpler: Attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Operator: Body, szűrő LP24 670 Hz-en, attack 0, decay 600ms, pitch env +12st 100%, Op A szinusz 0 dB, Op B szinusz -30 dB

Effektek:

  • Compressor: 2:1 ratio, 6 ms attack, 50 ms release
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Operator és Amp

Ez hasonló az előző példához, de más effekteket is használunk majd. Az Amp a hang karakterisztikáját változtatja meg, hogy könnyedebb legyen.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Clean beállítás, 3-as Gain, 10-es Bass, 2.9 Middle, 5.2 Treble, 3-as Presence, 49%-os dry wet
  • Limiter: ugyanaz, mint az előzőnél

Kick, Simpler, Operator és Amp torzítással

Nagyon hasonló ez is, mint az előző példa, de az Amp agresszívebb beállításával torzitást idézünk elő, majd EQ-val kiegyenlítjük a hang kis energiáját.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Heavy beállítás, 3-as Gain, 8.8 Bass, 9-es Middle, 4.6 Treble, 3-as Presence, 23%-os dry wet
  • Limiter: ugyanaz, mint az előzőnél

Kick, Simpler és Analog

Nagyon szintetikus és robotszerű kick hangot állítunk elő, mivel négyzetes hullámot használunk az Analog-ban. Pitch envelope-ot nem állítunk be, de így is beleillik a koncepcióba.

Hangszerek:

  • Simpler: attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Analog: body, szűrő LP12 189 Hz-en, attack 0, decay 626 ms, négyzetes hullám

Effektek:

  • Compressor: 2:1 ratio, 5.4 ms attack, 36 ms release
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Analog és Saturator

Ez is hasonlít az előző példához, de a Saturator segítségével egy más vibrációt adunk a hangnak.

Effektek:

  • Compressor: 1.6:1, 5.4 ms attack, 36 ms release
  • Saturator: Analog clip, +16 dB, output -7 dB, 50%-os dry wet
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Operator, Amp és Reverb

Az érdekesség az, hogy használhatunk Reverb-et, hogy valószerűbb hangzást adjunk a kick-nek. Nagyon óvatosan kell használni a Reverb-et, mivel az effektet könnyen túl lehet tolni. Állítsuk be monóra nagyon rövid decay-jel és predelay-jel.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Lead type, 3-as Gain, 4-es Bass, 7-es Middle, 5-ös Treble, 3-as Presence, 10%-os dry wet
  • Reverb: 2.5 Size, 0 Stereo, 593 ms decay, 16 predelay, 40%-os dry wet
  • Limiter: alapbeállítás

Phase beállítás

Az Operator-ban beállíthatjuk az induló fázisát a hullámnak fokokban. A megfelelő beállítással olyan hangot hozhatunk létre, amelynek nagy része klikkszerű.

3-as band használata 2 helyett

A 3-as band is működik a kick spektrumában. A három band az jelenti, hogy alacsony, közepes és magas. EQ-val, hangszeres rack-el és effekt rack-el könnyen előállítható.

Bónusz tipp

Érzésed szerint cserélgesd az effekteket. Sosem lehet tudni, mikor bukkansz egy neked kellő hangra. A Limiter azonban többnyire a chain végére megy, hogy megelőzzük vele a pattogást.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket képzéseinkből!

Skeldar

Forrás: Tuts+ Burucs Ádám cikke!

Reverb technikák

A reverb az egyik legalapvetőbb hatás zenei produkciód eszköztárában. Helyet, levegőt és életet ad az amúgy szűkös, tömötten álló hangok világába. Amilyen hasznos, olyan sokszor elsiklanak eme nagyszerű lehetőség felett. A stúdió mélyén Mad Zach segítségével bemutatunk három hangtervezési technikát, amelyek jól jönnek a reverb-ekkel való munkánál.

Ring Mod Reverb:

Az első technikában LFO-val moduláljuk a reverb jel hangerejét. Ezzel a trükkel hasonló hangot hozhatunk létre, mint amikor Optimus Prime átalakul a csatához. Ezt a típusú hangot számos alkalommal lehetett hallani a mozifilmekben és D&B produkciókban, mint például amilyenek a Noisia művei.

Ableton-ban könnyen készíthetünk ilyen hatást, úgy hogy a reverb-et egy audió rack-be csoportosítjuk és készítünk egy chain-t a száraz és a nedves jelnek majd alkalmazzuk az autopan-t a reverb jelre. Az autopan, amelyet tipikusan az ilyen ide-oda mozgó hangokhoz szoktak használni, de mi a fázist 0-ra mozgatjuk, így kapunk egy lassú tremolo tipusú modulációt.

Definíció: A tremolo moduláció egy olyan hangeffekt, amely a hang amplitúdióját modulálja, amellyel tremolo hatást hoz létre. Ez a hang lágyítható extrém eredményekig azáltal, hogy az LFO-t hogy moduláljuk. Nagy sebességnél futurisztikus robothangokat, gyomorhangokat és agybizsergető hangokat kapunk, míg alacsony sebességnél dobanást, pulzálást hallhatunk. Utóbbira remek példa Nancy Sinatra “Bang Bang” című száma.

Tömörített reverb:

Ring mod helyett kompresszorral is játszhatunk a reverb dinamikájával. Ez a trükk jól összehozza a jeleket és egy kontrollált helyet ad a hangoknak. Jól működik beszéden, rövid hangoknál, mint például taps, cintányér és dobbantás.

Az elmélet e mögött az, hogy lassú attack-ot használunk a kompresszoron, így lesz átmenete a hangnak mielőtt kompresszálod, hogy dinamikusan változtassad a reverb-et. Az eredménye ennek az, hogy a reverb vége összeragad a hang dinamikájával, így a hang feszesebb és élettel telibb lesz.

 

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

Ennek a technikának a használatához a reverb jelet a száraz jelen alkalmazzuk és a dry/wet-et 20-30%-ra húzzuk. Adjuk hozzá a kompresszort, de a makeup-ot kapcsoljuk ki. Az attack-pt 30ms körülire a release-t pedig 500ms-től 1.5s-ig állíthatjuk. Fontos, hogy az arányt magasra tegyük, de ne túl magasra, 3/1 vagy 4/1-re. Innentől már csak ízlés szerint kell változtatni a threshold-ot, amíg nem találunk egy jól szóló eredményt.

Reverb resampling:

A resample alkalmazása egy klasszikus reverb technika, amely segít olyan atmoszférát teremteni, amely egyezik a dal túnusával. Ez az atmoszféra kontrollt biztosít a dinamika felett és nagyszerű a buildup-ok sweep-ek és lead-inekhez is.

A technika használatához egy kis előkészület szükséges:

  1. Készíts egy track-et, hogy tartsad a zümmögést, majd tedd a hangot resampling-re.
  2. Töltsed be a reverb-et abba a track-be, amelyiket forrástként használnád a zümmögéshez, majd adj hozzá dry/wet-et 100%-on 15s decay-jel.
  3. Legyen a reverb-es track szóló, majd élesítsed a resample track-et.
  4. Válassz ki egy helyet, amelyikkel össze akarod hozni a zümmögést, például az első énekszó vagy az első átmenet a közepes/magas szintetzátor vonalon. Mozgassad az egered a reverb freeze gombra.
  5. Ha kész vagy, kezdjed el a lejátszást majd freeze-elj egy pillanattal később. Lefagyasztottad a reverb-et és itt az idő a resampling-hez.
  6. Menj egy szabad helyre a projectben és nyomd meg a felvételt. Mivel a lefagyasztott reverb szóló volt, így fel tudod venni csak azt az egy hangot. Általában 8 bar elég.

Miután végeztél a felvétellel, töröld vagy kapcsold ki a reverb-et, kapcsold le a szóló üzemmódot a forrásról és így már használhatod a fade-eket, automatizációs íveket, stb. hogy az új audió klippeden alkalmazhassad őket.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket kurzusainkból!

Skeldar

Forrás: DJTechTools

Audió effektek alapjai: típusok és használatuk

Az effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk  a leggyakrabban használt effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Effektek rövid története

Minden mai modern effekt a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.

Hardver és szoftver effektek

A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek avagy a filterek
Egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass
  • highpass
  • bandpass
  • notch
  • morfológiai szűrők

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch-et módosítják az ilyen hatások olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!

 

Skeldar

5 kritikus képesség, amit minden producernek tudni kell

A jó hír, hogy kiváló minőségű zenét lehet készíteni. A rossz hír, hogy ehhez millió aspektust figyelembe kell venni, ami a zenekészítést illeti. A legtöbb ilyen dolog kicsi, mondhatni észrevehetetlen, de együtt komolyan befolyásolni tudják a zenei élményt.

A legtöbb producer egy szint fölött már nem igazán fejleszti a produkciót, mert számukra kényelmesen megfelelő minőséget hoztak. A sok kis részlettel nem foglalkoznak, pedig nagy hatással lehetnek a zenére. Ez az úgynevezett “elég jó ez” hozzáállás. Ennek a szintnek az elérése után megrekednek és nem fejlődnek tovább. Ha ezen tovább tudsz lépni, akkor máris a legtöbb producer előtt jársz. Lássuk hát az 5 gyakorlatot és tanácsot, amikkel túl lehet lépni ezen a szinten.

1. Szervezés

Az első, ami hosszútávon is nagy hasznodra válik, az a megfelelő szervezés. Mindig nevezd el, szedd csoportba a sávokat, hangokat, így később hatékonyabban keresheted ki őket. Könnyen elsiklanak a producerek eme látszólag jelentéktelen dolog fölött, de az idővel való gazdálkodáshoz elengedhetetlen a szervezés.

Amikor elkezdesz egy zenét, még át lehet látni a sávokat és hangokat, valamint az alapanyagokat, amikből dolgozol. Ahogy haladsz előre, a felénél már nagy káosz tud kerekedni és ez bizony a munka kárára megy. A zene a hangok szervezett egysége. A zenekészítés folyamatában is használjuk ezt megállapítást.

A sávokat bátran címkézzük, lássuk el színkóddal. A vizualizáció egy zenénél is hasznos tud lenni. Ha több érzékszervből is érezzük a zenét, könnyebben megtaláljuk a harmóniát. A zeneíráshoz nem csak hallás kell.

A munka során használt fájlokat se felejtsük el rendezett formába tenni. Ez különösen igaz, ha ko-produkciót készítünk. Azt mondják, hogy a zseni átlát a káoszon, de csak a saját maga által teremtett káoszon. A partnereinkkel folytatott hatékony munka megköveteli a felek által is áttekinthető rendszer alkalmazását.

A zene struktúráját azonnal láthatod, ha time marker-eket, csoportokat és színkódokat alkalmazol. Ha a zenei project átlátásával kellene sokat foglalkozni, az csak a kreatív munka elől venné el az időt.

2. Sound design

A hangok megtervezése a gyökere egy jó produkciónak, ezért ezt nem lehet eléggé elsajátítani. A fejlődéshez hozzájárul, ha más zenéket elemezve megértjük a hangok mechanikáját és azt, hogy hogyan épülnek egymásra. A reverse engineering segítségével, vagy visszafejtéssel a már befutott produkciók vizsgálhatunk meg és tanulhatunk belőle. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott forrása a fejlődésnek, ugyanakkor annál hatékonyabb.

Az elemzés azonban nem könnyű, jó hallást is megkövetel, de az egyes hangokig lebontva a produkciót, majd onnan újra felépítve meg lehet érteni a zenei logikát. Más, a stílusodon kívül eső zenét is érdemes atomjaira szedni, hogy jobban láthatóvá váljanak azok a szabályok, amik a harmóniát jellemzik, hisz ezek a szabályszerűségek függetlenek a zenei fajtájától.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

 

3. Automatizáció

Az automatizáció új szintre emelheti a hang design-t. A legtöbb hang, amit hallani lehet, a véletlen műve, egy baleset. A kísérletezés jól csengő hangokat eredményezhet. A producerek nem csak úgy légből kapott ötletből csinálnak egy basszust, ami pont úgy hangzik, mint az elképzelésben. Az ilyen elképesztően ritkán fordul elő. A valóságban a szintetizátorból különböző megközelítésekből új hangokat csalogatnak ki, amelyek közül bizony lesznek jól csengők is.

Ugyanez játszódik le az automatizálásnál. A szintetizátorban különböző paramétereket automatizálj és véletlenül valami jóra is bukkanhatsz. Különböző elemeknél is érdemes ezt kipróbálni, azoknál, ahol meg se fordult volna a fejedben, hogy automatizálást alkalmazz.

4. Dalszerzés

Volt már olyan, hogy elvesztél egy track-ben? A dal és a zene struktúrája annyira együtt mozog, hogy sosem válnak el. Az, hogy a track jól hangzik, csak a kirakós egyik része. Az egésznek a struktúrája az, ami vonzza a hallgatót.

Két módja van, hogy fejlesszük e képességünket:

  • Gyűjtsél össze több népszerű track-et és elemezd a struktúrájukat. Az eljárás hasonló, mint a hang design esetében. A zene visszafejtése és vizualizálása segít, hogy megértsük annak felépítését. Töltsed be a DAW-ba a zenét és jelöld be, ahol észreveszed, hogy megváltozik a struktúra. A végeredmény a zene csontváza lesz, de a felépítménybe hangok is kellenek és itt kapcsolódik be a már említett hang design. Rá kell érezni, hogy az adott helyre miért az adott hang passzol.
  • Project fájlok elemzéséből még hamarabb juthatunk információhoz a zenéről. Mielőtt akár lejátszanád a zenét, már az előtt “láthatod” a dinamikáját, hisz kezedben a dal és a zene térképe.

A producerek közül sokan a már meglévő hangokat keresik. Az innováció valójában sokkal értékesebb, mint a már meglévő dolgok replikálása. A hangokból, struktúrákból inspirációt nyerhetünk, de törekedjünk az újításra, hiszen csak így válhatunk egyedivé. Az igazi sikerhez ki kell tűnni a tömegből.

5. Mix és Master

Mielőtt a mixelésre vagy a masterelésre gondolsz, 100%-ig biztosnak kell lenned abban, hogy a legjobb hangokat tetted a zenédbe. Csak jó anyagból lehet jól dolgozni.

Ne hagyj bármit is észrevétlenül. Az effekteket, a hihat-eket, minden legyen benne a zenében. Ha úgy látod, hogy egy rakás EQ-t alkalmazol és egyéb más feldolgozást eresztesz a hangokra, hogy elérjed azt a célt, amit akarsz, akkor talán jobb, ha magát az alapanyagon változtatsz. Nem az EQ-val és társaival kell zenét írni. Ha a zene nem olyan, amilyennek szeretnéd, azon a MM nem fog érdemben segíteni.

Ha vannak jó hangmintáid, az fél siker, de az, hogy jó helyre is tegyed őket, az a másik story. A hangok között legyen kohézió, folyjon át a zene egyikből a másikba. A hallás fejlesztése itt nagy segítséget jelent.

Összefoglaló

Az 5 képesség, amit ha mesterszintre fejlesztesz, a zenéid minőségét nagyságrenddel javíthatod. Mindig légy figyelmes, hiszen az úton többször fogsz falba ütközni. Amikor megrekedsz, helyezd más területre a fókuszt, az majd lendületet ad, hogy egy kapcsolódó témában túljuss a ponton, ahol beragadtál.

Amennyiben veled is megesett már, hogy megrekedtél, osszad meg velünk, neked hogyan sikerült átlépni az akadályon. A hozzászólások között várjuk tapasztalataidat!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

 

Skeldar

Tippek jobb akkord menetekhez

Ismerd meg az elméletet, hogy jobb akkord meneteket tudj készíteni! Ebben segít ez a leírás, amelyből megismerheted az akkordok mögött meghúzódó alapkoncepciót.

Kezdés egy hármas akkorddal /triad chord/

A zeneelméletben a major(Dúr) és minor(Mol) hármas akkord egy olyan akkord, amelynek van egy alaphangja(rootnote), kis terce (minor third) és egy kvintje (perfect fifith). Először, hogy egyszerűeknél maradjunk, próbálj meg hármas akkordokat készíteni abban a kulcsban(scale), amit éppen használsz. Például a C dur (major) a C, E és G hangokat tartalmazza, a C mol (minor) pedig a C, Eb és G hangokból áll. Ez a korlátozás valójában segít, hogy jobb döntést hozz, hogy merre fejlődjön az akkord. Megkímél a bőség zavarától a tanulási folyamat elején.

C Major Chord

C Minor Chord

Kezdés és befejezés azonos akkorddal vagy kulccsal

A kulcs beazonosítja a tonic note vagy akkordot egy csoport hangjeggyel írják le, hogy milyen skálán alapul. A skála meghatározott hangjegyek csoportja amiket egy kulcsban vagy skálában használunk. Gyakran a 20. század népszerű zenéi azonos skálában indultak és zárultak, mert a hangok és akkordok jól működtek együtt, kiteljesedés érzetét kelltették, amikor a tonic note, ami az (első akkord)  vagy akkord visszatér, hogy lezárja a progessziót.

A skálán kívüli hangok és akkordok használatával különböző szintű feszültséget gerjesztesz, ami félkésszé és zavaróvá teszi a zenét. Azonos kulcsot vagy skálát használva a záráshoz sokkal harmonikusabb befejezéseket hozhatunk létre és a következő progressziót is könnyebben tudjuk elindítani. Az alapszabály azonban most is az, hogy merjünk kísérletezni.

Tetszik a poszt érdekel a zeneelmélet? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Szabad mozgás a diatonic akkordok között

Minden dúr(major) és mol (minor) skála hét különálló akkordot tartalmaz, amiket diatonikus triádoknak nevezünk. A diatonic akkordok olyan akkordok, amelyek egy hangból származnak egy skálán belül. Minden skála hét különböző hangot tartalmaz. Gondolhatsz úgy a diatonikus akkordokra, mint egy akkord-családra, amelyek a kulcs hangjai alapján kapcsolódnak. Bónuszként, még haromikusan együtt is működnek, mint egy nagy boldog család.

Nézzük ezt meg részletesebben A mol (minor) kulcs használatával, mint példa. Egy természetes A mol (minor) tartalmazza az A, B, C, D, E, F, G hangokat. A tonic note az úgy nevezett root note ami a skálának a kezdő hangja, ami az A. Az összes diatonikus triád -ja az A kulcsnak pedig:

Am – A, C, E
Bdim – B, D, F
C – C, E, G
Dm – D, F, A
Em – E, G, B
F – F, A, C
G – G, B, D

Szabadon mozoghatsz a diatonkus akkordoknál a progessziódban, mert harmónikusan illeszkednek. Csak meg kell találni azt a sorozatot, ami a legjobban illeszkedik a track-hez. Viszont javasoljuk az Bdim avagy a B szűkített akkord mellőzését eleinte, mert sok bonyodalmat okoznak főleg a kezdő zenészek körében.

Nem diatonic akkordok használata az akkord menet felpörgetéséhez

Készítsünk valami izgalmasat és szegjük meg a szabályokat! Szabályszegéshez elég, ha a diatonic triadokon kívüli akkordokat használunk. Szabad ilyet? Igen. Jól fog hangzani? Nos, ez tőled függ. Egy másik akkord kategória a nem diatonikus akkordok csoportja. Ezek dúr (major) vagy mol (minor) akkordok, amiknek nincsenek hangjai azon a skálán, amin épp dolgozol. Egyszerűen szólva, indíthatsz egy diatonikus dúr (major) akkorddal és bármely más (dúr) major akkord felé elmehetsz, hogy disszonáns variációt adj a zenéhez. Csak azért, mert egy hang a skálán kívül esik, még nem jelenti azt, hogy nem használhatod. Sok híres jazz szóló erre remek példa. Improvizálók sokszor nyúlnak külső harmónikusokhoz, hogy kiszínezzék a szólójukat. Ügyelni kell viszont arra, hogy ne vigyük túlzásba, ha csak ritkán használjuk ezt a technikát, az pont elég. Fontos megjegyezni, hogy diatonikus akkord sorozattal zárjunk, hogy a progressziónak finoman érjen véget. Például, ha dúr diatonikkal kezdesz, bármely más dúr (major) akkord felé elmozdulhatsz. Bármely dúr(major) akkordnál megvan az a lehetőség, hogy jól fog szólni. A trükk annyi, hogy a sorozatot valamely (dúr)major diatonik akkorddal zárjuk. A fent leírtak érvényesek a mol (minor) akkordokra is. Mindig egy diatonikus mol (minor) akkorddal zárj. Alább egy példát láthatsz a A mol (minor) akkord progresszióra nem diatonic akkordokkal.

A Min | F Maj | D Min | Bb Min (Non-Diatonic) | Eb Min (Non-Diatonic) | D Min (Diatonic)

Cadence akkordok

Tudjuk, hogy az akkord menete úgy a legjobb lezárni, ha azonos akkordot használunk, de mi van az utolsó előttivel? Ez az akkord nagyon fontos, mert ez jelzi és vezeti a zárás felé a zenét. Külön névvel is nevezik, cadence-nek hívják. Mi a különbség a progresszió és a cadence között? Progresszió akkor történik, amikor az egy akkord átmegy a másikba. Cadence az a fajta progresszió, amely a szekció végét jelöli, kritikusak a zenei feszültség feloldásában. A cadence-ek négy típusba sorolhatóak a harmónikus progressziójuk szerint: authentic, plagal, half, and deceptive.

Authentic akkord: Ez a leggyakoribb és legalapabb típus.Két variációja van: Perfect Authentic Cadence (PAC) és Imperfect Authentic Cadence (IAC). Az authentic candence a domináns akkordról mozdul el egy tonic akkord felé.
Plagal cadence: Leggyakrabban “ámennek” hívják, mert leginkább hagyományos himnuszok lezárásánál használják. Általában gyengébb, mint az authentic candence, kevesebb feszültség és több relaxáció érződik belőle.
Half cadence: Ez a cadence szünetet, pihenést sugároz, de egyben a teljesség hiánya is érződik belőle. Half cadence-ből következik, hogy valaminek még lennie kell.
Deceptive candence: Ez egy gyenge candence, mert semmiben lógó érzést kelt. A cadence hatása drámai lehet, attól függően, hogy milyen akkordhoz vezet. A tamer deceptive candence olyan akkordhoz vezet, közel áll a tonic-hoz. Még drámaibb váltás következik, ha távolabbi akkor felé mozgunk.

Két példa a C major authentic cadence-re:
Cadence 1 progresszió D minorból G major akkordba (IAC)


Cadence 2 progresszió G majorből C major akkordba (PAC)

Teszteld a kezdő hangjait a dallamodnak

Egy lehetőség, hogy érezzük a progressziót, ha a root notokat lejátszuk, mint egy énekelhető dallamot. Ha jól hangzanak, akkor valószíűleg egy jó akkord menet van a kezedben. Sok zenész indít ezzel a lépéssel, hogy felépítse az akkordokat.

A Min | E Min | D Min | C Maj | Eb Maj | G Maj | D Min | G Min | D Min | E Min | A Min

Összefoglalva

A leírtak alap útmutatások, hogy milyen útvonalat bejárva tudunk jól csengő melódiákat készíteni. A következő lépés pedig, hogy ezeket variálva, hajlítva még egyedibbé tedd a zenéd. A hozzászólások között kérünk, hogy osszad meg velünk, hogy milyen neked lépések segítenek hozzá a dallamok megírásához.

 

Skeldar