Bejegyzés

Hogyan készítsünk pergődob (snare) hangot?

Pergődob logó

A pergődob és a lábdob között gyakran vita van arról, hogy melyikük is fontosabb eleme egy dalnak. Amit biztosan tudunk az az, hogy mindkettőre elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy az emberek táncra perdüljenek. Számos dobtípus létezik, mindegyikről találhatsz leírást az oldalunkon, de most a pergődobokba (snare) vetjük bele magunkat.

A legtöbb producer betölt néhány hangmintát ahhoz, hogy megtalálja a legjobb pergődob alapot. A valójában a pergődobokat nem találják, hanem építik. Számos módja létezik egy pergődob megalkotásának, de most egy kezdők számára is megfelelő technikával és munkafolyamattal fogunk megismerkedni.

Dob anatómia

Ha egy hangmintára vagy egy szintetizátor hangra tekintünk, akkor három dolgot vehetünk észre, ami felépíti a pergődobot:

  • tranziens
  • test
  • farok vagy lecsengés

Egy tökéletes egység megtalálása helyett érdemesebb a jó alkotóelemekből összerakni a hangot.

A tranziens

Tranziens

A tranziens a pergődob kezdeti szakasza, ez az ütő/klikkelő hang, amit hallunk. A tranziens akkor jön létre, amikor az ütő hozzáér a dob membránjához és ez a hang, ami alapjában meghatározza a hangot. Ez a kezdeti hang nagyon sok információval szolgál az agyunk számára, hogy éppen milyen hangot is hallunk.

A tranziens éles karakterisztikája segít megkülönböztetni a pergődobot a többi dobtól. Az éles klikkelő hangzás a pergődob sajátja, amely kihallatszik a mixből és megragadja a hallgató figyelmét. Ha jó tranziens hangot keresünk, akkor éles attack-kal rendelkező, klikkelős hangra kell gondolnunk.

A test

A pergődob fizikai méretéből adódik. A megütés után a test egy bizonyos frekvencián kezd el rezonálni, amelyet a dob méretével van összefüggésben. Ez általában a 120 és 220 Hz közötti frekvenciatartomány.

Pergődob hanghullám

A kisebb dobok magasabb pitch-el rendelkeznek, amely a méret növekedésével elkezd csökkeni. Az akusztikus pergődob 10″ és 16″ közötti széles és 3″ és 10″ közötti mély szokott lenni. Az átlag olyan 14″ környékén van, míg a mélység 5″ körül. A DAW-ok szépsége az, hogy lehetőségünk van masszív pergődobokat készíteni a test túlhangsúlyozásával.

Tippek:

  1. Érdemes egy tom dob hangmintát használni a testhez, amelyen a pitch transzpozíciót beállíthatjuk 120-220 Hz közötti értékre.
  2. Használjunk torzítást, kompresszálást és EQ-t ahhoz, hogy kiemeljük a testet

A farok

Az utolsó rész a farok. Ezt a szakaszt a fémkötegelés határozza meg, amelyet a dobok alján találunk. Ezeket dobsodronyoknak nevezzük. Ha a pergődobot megütik, a vibráció a sodronyokat csörgésre készteti. Az elektronikus zenében ezt a hangot gyakran zaj felhasználásával készítik el.

Tippek:

  1. Egy zaj hangminta jó alap
  2. Reverb-bel a farok mélységét és dimenzióját fokozhatjuk
  3. Használjunk két különböző zajt a különböző frekvenciákhoz és hosszokhoz

Rétegezés és elcsúsztatás

Rétegezés

Miután megtaláltad a hangokat, ideje kombinálni őket, így jobban fognak szólni, mint külön-külön. A minták elcsúsztatások, így nem versenyeznek egymással, ezek kombinálásával a pergődob szakaszait készítheted el.

A rétegezést több módon is csinálhatjuk, de a legtöbben minden elemet a drumrack-be tesznek be a könnyebb kezelhetőség és programozhatóság miatt. Néhány producer önálló track-ként szereti kezelni őket, így külön láthatják a hullámformákat és így könnyebben igazíthatják őket. A rétegezés és elcsúsztatás haszna az, hogy a legjobb részeket használhatjuk a mintákból. Később a jó részeket csak kiegyensúlyozni kell, hogy utána szépen szóljanak együtt.

Rétegezési tippek:

  1. Tranziens minta előzze meg a test mintát.
  2. Használj szintetizátort a zaj előállításához a farokhoz. A szintetizátor lehetőséget ad a finomabb beállításokhoz, release időkhöz és tónushoz.
  3. Használd a Sampler-t az indulás és megállás gyorsaságának beállításához. Az átmenetek az összeállításban ugyancsak hasznos lehet.
  4. A test és a farok esetén érdemes az attack-ot magasabbra venni ahhoz, hogy a tranziens is át tudjon jönni.
  5. A pergődob teljes hosszát állíthatjuk lejátszásnál az elemeinek decay(lecsengés) értékének állításánál.

Feldolgozás

A hangminták elkészültek, ideje feldolgozni őket. Ajánlott egyenként feldolgozni őket, majd csoportként, végülis a teljes mixben a zene többi részével együtt. Talán van egy remekül szóló pergődobod, de a mixben berakva érezni, hogy további finomításra van szükség. A pergődob feldolgozása számos eszközt és technikát igényel, de az alapvető részek a kiegyensúlyozás, EQ-zás, szaturálás, kompresszálás, torzítás és reverb.

Szintek: Kezdjed a pergődob felhasználását a hangerő kiegyensúlyozásával. Meglepő, hogy mennyit tud javítani 1-2 dB-es állítás a pergődobon és a mixen.

EQ8

EQ és szűrés: Ez a legfontosabb lépés. El akarjuk különíteni a hangmintákat, hogy külön tudjanak élni a saját frekvenciatartományukban és így ne egymással harcoljanak.

Vegyünk egy EQ-t és vágjunk ki alsó frekvenciákat a tranziensből és farokból. Ezzel helyet csinálunk a testnek, amely úgyis elnyomná ezt a tartományt. Erősítsünk a magasabb frekvenciákon, így a pergődob jobban ki fog tűnni.

Reverb: Adjunk hozzá reverb-et, ha több helyet, mélységet és dimenziót szeretnénk. Az 500 ms decay-nél nézelődjünk egy jó reverb-hez. Ha hosszan kitartott reverb-et szeretnénk, akkor plate vagy hall reverb-et érdemes használni hosszú decay időkkel. A három legfontosabb vezérlő a reverb-hez:

  • Reverb Pre-delay: az első dry hang és az első visszaverődés közötti idő
  • Decay: mennyi idő alatt álljon le a hang
  • Dry/Wet arány: nem érintett és érintett jelek arány

OverdriveTorzítás: A torzítás remek eszköz arra, hogy kövérebbnek tűnjön a pergődob. A Overdrive eszközzel remek változtatásokat tudunk véghezvinni. A Dry/Wet határozza meg, hogy mennyi torzítást használunk.

Szaturáció: A  hang nem üt eléggé, egy kis szaturáció hozzáadásával ezen segíthetünk, lekerekíthetjünk a hang éleit. Az eszköz lehetőséget ad életet vagy extrém csipogást vigyünk a hangba, majd torzítsuk azt szükség szerint. Bánjunk vele óvatosan, mert könnyen kilapíthatjuk és élettelenné tehetjük vele a hangot, pont az ellenkezőjét elérve a célnak. Használjunk a Dry/Wet vezérlőt hogy a szaturált és nem szaturált hangok szintjét beállítsuk.

Kompresszálás: Ha visszavesszük a hangerejét a tranziensnek a kompresszorral, akkor a kapcsolatát a testtel és a farokkal megváltoztatjuk. A trükk az, hogy kicsit levesszük a hangerőt így megnövelve a decay szakaszt. Ez azt a hatást idézi elő, hogy a test és a farok hangosabb anélkül, hogy megemeltük volna a hangerőt.

Tippek:

  1. Kezdjük a kompresszálást 4:1-10:1 aránytól
  2. Gyors és közepess attack-kal dolgozzunk (1-10ms)
  3. Release idő állítással a gain csökkenés visszatér mielőtt a pergődob ismét ütne

Csoportos feldolgozás

Miután egyenként feldolgoztad a hangokat ideje, hogy csoportban is feldolgozzad őket ahhoz, hogy egységes egészet alkossanak. Ezt drum rack használatával vagy track-csoportosítással érhetjük el. Hasznos lehet egy kicsi torzítás, kompresszálás, szaturálás és reverb hozzáadása. A csoport feldolgozása után EQ-val finomítsunk, hogy jobban illeszkedjen a dob a zenéhez.

Néhány eszköz amivel érdemes kísérletezni: Redux, Frequency Shifter, Erosion és Gate

Hasznos tippek a halláshoz: Ügyeljünk a hangerőre és az időre. A pergődob gyors és hangos, amely káros lehet a fül számára, különösen akkor, ha órákon át dolgozunk vele. Különösen érdemes odafigyelni a torzításos, kompresszálós, szaturációs munkára, mivel ezek a hangot felerősítik és nagy fárasztóvá tudják tenni.

Forrás: DJTechTools

Skeldar

Ableton Live 10 bejelentés: funkciók, árak, megjelenési dátum

Bár több frissítés volt az elmúlt években, de talán meglepő, hogy az utolsó “teljes” verzió 2013-ban jött ki, amely zenei szoftverek piacán réginek számít. A régóta tartó várakozásnak hamarosan vége, a bejelentést megtették. Igaz, hogy 2018 első negyedévéig azért még várnunk kell.

Addig is újabb és újabb információk látnak napvilágot, hogy mire is számíthatunk az 10-es verzióval kapcsolatban. Az új verzió négy új dekket fog biztosítani, újratervezett hang könyvtárral és javított munkamenettel fog érkezni, valamint a Max for Live funkció is teljes egészében belekerült a szoftverbe. A frissítések a Push-t, az Ableton kiváló kontrollerét is érintik.

Mik az újdonságok?

Nézzük először az új eszközöket. Az első egy Wavetable elnevezésű szintetizátor. Ez tartalmaz hullámformákat, amelyek analóg szintetizátorokból vagy más hangszerekből származnak, valamint lemodellezett analóg szűrőket és rugalmas modulációs lehetőséget is biztosít.

Ableton Live 10 Screenshot

Az új effektek között ott az Echo Delay. Ez az effekt mindent ígér az analóg és digitális textúráktól a visszacsatolásokig. Az új effektek között van még a Drum Bass, amely egy dobkészítő segédeszköz és a Pedal, amely a kombinált túlvezérlések, torzítások és gitár feldolgozásban fog segíteni.

Az új Ableton a munkamenetet segítő újdonságot is tartalmaz, hogy gördülékenyebb is legyen a zeneszerzés. Bár a felület nagyban hasonlít ahhoz, amit már megszoktunk, de az interfész mégis letisztultabb és átláthatóbb. A Capture funkció azt csinálja, amit a neve is sugall: rögzíti és archiválja az ötleteinket automatikusan, akkor is ha nem döntötted még el, hogy felveszed-e, így egy inspiráló pillanat sem veszhet el.

Ableton Live 10 Screenshot

Ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy több MIDI klippet is szerkesszünk egy nézetben. Számos apróbb módosítás történt az Arrangement View-ban és a kedvenc zenei elemeidet is könnyebben eléred a Browser Collections-ben. A Groups within groups pedg a jobb szervezést hivatott segíteni, hiszen már csoportokon belül újabb csoportokat lehet létrehozni. A Note chasing MIDI hangokat aktivál akkor is, ha lejátszást indítasz el középen (pl. pad hangon vagy kitartott hangon). Ezentúl át lehet nevezni az kimeneteket és bemeneteket, így jobban lehet majd követni honnan hova tart a track és mi folyik közben.

Tetszik a poszt érdekel  a zeneírás világa? Akkor gyere el bemutató napunkra!

A hangminta könyvtárban is felfedezhetünk újításokat. Az alap könyvtár részletgazdagabb hangokat tartalmaz, valamint átláthatóbban van elrendezve, így könnyebben megtaláljuk, amit kell. Négy új Packs of Essential Instruments csomag elérhető, amelyek szintetizátorokat, multisample elektromos zongora és dob hangokat tartalmaz. A Curated Collections csomag pedig egy közös hangokon alapuló hangszereket, klippeket és hangmintákat tartalmaz.

Push és Max

A kontrolleres felhasználóknak is kijut az újdonságokból. A Push esetében egy új szekvenszer kiosztással találkozhatunk a szimultán hangjegy szekventálásnál és valós idejű lejátszásnál. A hangjegyek a klippben mostmár közvetlenül a hardveren jellennek meg. A Push már rendelkezik a skála kulcsoknál részletes nézettel is.

Ableton Live 10 Push and Max

A Max for Live, amelyet a Live Suite-tal kapunk, teljes integrációval rendelkezik, így gyorsabb betöltésre és alacsonyabb erőforrásigényre számíthatunk. A frissítéseknek hála sokkal élőbb lesz az egész munka. A munkát segíti az új audió route képesség, így a Max for Live eszközök küldhetnek és fogadhatnak SysEx adatokat is.

Árazás és elérhetőség

Megjelenéskor a letölthető változata az Ableton Live 10-nek £69/$99/€79 a Live Intro, £319/$449/€349 a Live Standard és £539/$749/€599 a Live Suite verzió esetében. A dobozos változat £89/$99/€99 lesz a Live Intro, £359/$499/€399 a Live Standard és £579/$799/€649 a Live Suite verziónál.

Addig is minden verziója a 9-esnek 20% kedvezménnyel vásárolható meg és e mellé egy ingyenes frissítési lehetőséget is kapunk az annak megfelelő 10-es verzióra.

Forrás: Musicradar

Skeldar

Hogyan csinálj sikeres online mix show-t!

Amikor bárki tud mixet csinálni egy DJ szoftver segítségével, akkor van a legjobb ideje annak, hogy készítsünk egy mix show-t. Egyre többen stream-elnek, így egy mix show hídként szolgál a klasszikus mix lemez és a modern podcast-ok között, amely kombinálja azok elemeit. De mi is az igazi különbség a mix lemez és a mix show között?

A mix lemez több zene összefűzése, ami megmutatja a DJ a keverési, beatmatch és zeneválasztó képességeit. A mix show ugyanakkor a személyiséget jobban felfedi. A DJ mikrofont ragad és van, amikor a zenék keverése sem szükséges show elem. Ez egyfajta prezentáció arról, hogy ki is vagy a zenék kiválasztásán át és hogy hogyan rendezed őket egy komplett programba. A show-nak egységes egészet kell alkotnia, míg egy mix lemeznél ez nem elsődleges szempont.

A zene őszinte imádata

Ha ez nincs meg, akkor nem is érdemes nekikezdeni. A igazán jó show-nak, szívből-lélekből kell jönnie. Ha nincs meg belül az érzés, azt mechanikus, tanult módszerekkel nem lehet elfedni. A magával ragadó show kifejezi a DJ zene iránt szenvedélyét. Higgyél a zenében, amit játszol és akkor ösztönösen úgy fogsz beszélni, cselekedni, hogy ez kifejeződjön. Nem lehet több órás műsort csinálni úgy, hogy nem ismered a zenéket és nem élvezed a folyamatot. Érződik a mixen, ha nem a te személyiségedből jön, a közönséged is hamar észreveszi ezt.

Kommunikációs képesség

Néhány DJ-nek magától jönnek meg a megfelelő szavak, de ha nem, ezen lehet segíteni. Ha van szenvedély és érzed, mit kellene mondani, kis gyakorlással szavakba is tudod majd önteni. Ezért sem kell aggódnod, ha esetleg nem ez a legerősebb oldalad, hiszen ez egy fejleszthető képesség.

A beszédnél talán a legfontosabb, hogy közepes sebességgel, érthetően beszélj minimális szleng használatával. Az Internet világában a hallgatóság nemzetközi, így nem anyanyelvűekhez is el kell jutnia az üzenetnek. Kerüljed a barokkos körmondatokat, amik még anyanyelvű hallgatók számára is kicsit nehezen érthetőek. Kerek, egész mondatokat alkoss amennyire csak lehetséges, helyi akcentus nélkül. Nem egyszerű így kommunikálni, de ha egyszer ráérzel, külön odafigyelés nélkül is fog menni.

Alap hangszerkesztési ismeretek

Nélkülözhetetlen egy bizonyos DAW kezelési ismeret, e nélkül szinte lehetetlen boldogulni. Az egyik legelterjedtebb szoftver a DJ-k körében az Ableton Live, amelyet a rádió show-k, keverések elkészítésére is lehet használni, nem csak zeneíráshoz.

Nem szükséges kívül-belül ismerned a programot ahhoz, hogy keverd és szerkesszed a műsorodat. Az Ableton Live egy professzionális eszköz, amely számos zenei feladatra alkalmas, de ha egyszerűbb programmal szeretnél dolgozni, van egyéb lehetőség is. Az Audacity vagy a Reaper ugyancsak megfelelő a munkára, de akár mix lemezekre specializált programmal is lehet próbálkozni, mint pl. a Mixmeister

Az összeválogatás

A zene a lelke a show-nak, de önmagában nem lehet csak zenére alapozni. A zenék külön-külön lehetnek nagyon jók, de egymás mellett már lehet inkább csak rontanák az egymás által nyújtott élményt. A kiválasztásnál és összerendezésnél ügyelni kell, hogy túlságosan eltérő hatást nyújtó zenéket ne tegyünk egymás mellé vagy csak nagyon indokolt esetben. Itt is különösen fontos az úgynevezett szinergia. A számoknak egymást kell erősíteniük.

A lejátszásnál nem kell feltétlenül elejétől a végéig lejátszani egy számot. A kezdők gyakran elfelejtik, hogy nem a zenéket fűzöd láncba, hanem a zene által nyújtott hatást. Ha úgy érzed, hogy egy zene elért egy pontra, ahonnan tovább lehet vinni egy másik számra, akkor érdemes is továbbvinni. A show nem csak egy folyamatos felépülés, hanem akár több csúcspontból álló mű is lehet. Az első zene azonban nagyon fontos. Ragadja meg a hallgatót és mutassa meg milyen show-ra számíthat!

Előkészület és minőségellenőrzés

Elő-és utómunkálatot nem érdemes megspórolni. Nem kell a napközbeni munkádat otthagyni, de időt kell szánni erre a folyamatra, hisz nagyban befolyásolja az alkotás sikerét. A hangfelvételek minőségén, érthetőségén túl, egyéb tartalmi értéket is bele kell tenni a show-ba. A hallgatók szívesen hallanak információt a művészekről, a lejátszott számokról vagy akár a közeljövő zenei eseményeiről. Ezen információknk utána kell nézni és bele kell illeszteni a műsorba.

Megingathatatlanság

Abszolút semmi jövedelem vagy jogdíj nem származik egy mix show-ból. Az egész két dologra épül. A zene szeretete és egy befektetésre. Minnél több emberhez eljut a show, annál nagyobb az esélye a kitörésnek. Nagyon ritka, de akár szponzoráció is kilátásba kerülhet. A valóság azonban az, hogy egy mix show nem az a műfaj, hogy egyik héten elkészíted és a következő héten már jönnek a munkák. Ez egy hosszútávú befektetés.

A show nem más, mint a nemzetközi hallgatóság elérése. Amennyiben fellépéseid is vannak más országokban, könnyen belefuthatsz az elégedett hallgatóidba. Az effajta ismertség pedig mindig kifizetődik.

Armin van Buuren show-ja, a State of Trance hatalmas ismertségnek örvend, nagy marketingértékkel bír. Nem volt ez azonban mindig így. A State of Trance kinőtte magát, de volt is rá ideje, hiszen 2001-ben indult, de ez mind nem lett volna lehetséges Armin kitartása és szorgalma nélkül. A műsorokat végighallgatva megfigyelhetjük a zenei fejlődést is. Már ezért érdemes időt szánni egy mix show elkészítésére, hogy a képességeinket csiszoljuk.

Indulásnál ne foglalkozz a hallgatók számával két okból is. Ahogy fejlődsz, a műsor minősége is egyre jobb lesz, ami majd vonzza a hallgatókat. A műsort figyeli embereknek nem a számuk az igazán lényeges, hanem a minőségük. Egy visszatérő hallgató többet jelent, mint egy ember, aki csak belehallgat a műsorba. Visszatérő hallgatók esetén tudhatod, hogy valamit jól csinálsz! A többi már a kitartásod kérdése…

Ha kiváncsi vagy, hogy lehet Ableton Live-al podcastot készíteni akkor ajánljuk következő videónkat!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

Így készíts (hangminta) pakkot!

Gondolkoztál már azon, hogy a zeneírás mellett hangminta pakkot is összeraknál? Ha igen, akkor tekints bele legújabb videónkba, amiben a hatékony hangminta pakkok felépítést mutatjuk be!

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból.

4 dolog amit mixeléssel oldunk meg, pedig zenei felépítéssel (arrangement) kellene!

 

Arrangement (zenei felépítés)… szinte, mint egy csúnya szó.

A zeneszerzést több folyamatra bonthatjuk. Mindegyik lehet akár külön tudomány is, viszont maga a producerkedés ezeknek a folyamatoknak az összessége.

A zeneszerzés, felépítés, hangszerelés alapvetően különbözik a mixeléstől. A mixelés olyan, mint az öltözködés. Ha nem vagyok rámenős, azért van, mert nem viselek kihívó ruhát. Az arrangement ezzel szemben pont olyan, mint ahogy kinézünk, ha nem vagyok rámenős, azért van, mert ha 20 kilót le kell dobnom magamról, nyilván akkor nincs akkora önbizalmam.

Sokkal egyszerűbb elfogadni, hogy egy számnak jobb mixing kell, mint jobb dalszerzés vagy felépítés, esetleg Sound design.

A mixelés (lekeverés) sok esetben csak önmagunk mentegetése, hogy igazából mi nagyon jó producerek vagyunk, de nincsenek méreg drága felszereléseink vagy nem telik hangmérnökre. Ha egy zene javításra szorul, be kell látnunk, az a mi hiányosságunkat tükrözi.

A fájdalmas igazság az, hogy a különböző oldalak és a hangmérnöktársadalom szinte már belénk ülteti azt a téves vélekedést, ha rossz egy zene, akkor az szinte csakis a mixing (lekeverés) vagy mastering miatt lehetséges. Pedig mélyen legbelül azért sokan érezzük, nem feltétlen ezen bukott el egy adott projekt. Szóval sok esetben, amikor a lekeveréssel szeretnénk javítani egy zenénken, egészen más helyen kell keresnünk a problémát.

Ne érts félre, fontos a lekeverés, de mixelés előtt már eleve jól kell, hogy szóljon a zenénk.

Itt van négy probléma, amit általában mixeléssel próbálunk megoldani ahelyett, hogy hangszereléssel vagy az arrangementtel (felépítés) orvosolnánk.

mixing-pult

I. Hangok amik nem illenek össze

Amit használunk: EQ, kompresszor

Kinézünk egy jó hangot, hihetetlenül jól szól. Kinézünk, egy másikat, szintén nagyon jól szól. Összerakjuk őket hirtelen, elromlik az egész hangzás. Utána vadul EQ-uzni és kompresszorozni és gyakorlatilag akkora lyukakat ütünk a hangszerek frekvencia spektrumába, hogy szinte meg se közelíti azt a minőséget, amit a hangszerek önmagukba képviseltek.

Amit használnunk kellene:

Nagyon sok dolog lehet, ami miatt nem fog a két hang együtt jól működni. A leggyakoribb gond az, hogy már a komponálásnál elvérzik ez a dolog. Jó, ha tudjátok, hogy a hangszerek frekvencia spektruma 8 oktávon helyezkedik el. Már azzal nagyon el tudjuk rontani a mixünket, ha nem megfelelően osztjuk el a hangszereket a frekvencia spektrumon. Például nagyon nem jó ötlet a basszus hangokat a 3-4. oktávra pakolni (DAW szoftverenként eltérhet az oktáv valódi hangmagassága).

Másik probléma az összeütköző hangjegyek. Az egyidőben összeütköző hangjegyek, dallamok már önmagukba sokat tudnak rontani egy produkción. Ezt könnyen megoldhatjuk, ha dallamírás szinten belenyúlunk egy-egy hangszerbe. Például, ha basszus hangok együtt hangzanak a (ugyanazon skálán) lábdobbal már sokat segítettünk a teljes hangzáson. Az emelkedő dallamok az egyik hangszeren sokszor összeütköznek egy másik hangszer dallamaival, sokszor fura akkordok jönnek emiatt létre. Véssétek a fejetekbe, teljesen mindegy, milyen királyul szól egy dallammenet, ha a tényleges produkcióban lévő többi dallammal összeütközik. Fokuszáljatok egy fő dallamra, a többi dallam csak kísérő legyen a többihez képest. A Sonic Schoolban megtanítjuk nektek, milyen skálákat hogyan érdemes használni, melyek azok az akkordok, amik jól szólnak együtt és, hogy ne írj olyan dalalmokat, amik kioltják egymást.

II. Mudiness (koszosság rossz értelemben)

Amit használunk: EQ

Most azt gondolhatod, hogy mégis mivel szüntessem meg a koszosságát egy mixnek, ha nem az EQ-val. Ez a folyamat csak részben felel meg a valóságnak. Az EQ-uzás, az tényleg a mixelés egyik fő folyamata, azonban ennek csak segítenie kellene a zeneírást nem pedig megoldani a fő problémákat. Valójában nem kell sok EQ-ut használnunk ahhoz, hogy tisztán hangzó zenéket gyártsunk.

Amit használnunk kellene:

A különböző hangszerek már az előbb említett módon külön szekciókba szólaljanak meg. Sokan lebecsülik az olyan eszközök tulajdonságát, mint a reverb vagy a delay. Pedig a sztereo térben való elhelyezés nagyon fontos. Sokszor nem is kell EQ-uzni, ha megfelelően használjuk a delay és reverb pluginjeinket.

 

 

ableton-arrangement

III. Nem üt akkorát amekkorát kellene

Amit használunk: EQ, reverb, delay, kompresszor

Amikor egy szám úgymond vékony vagy erőtlen, akkor ugye a legtöbben még több torzítást, kompresszort használtok vagy limiterekkel felerősítitek az adott zene hangzását. Ez egy remek eljárás, mégse ideális.

Amit használnunk kellene:

A lényeg itt megint a felépítés. Sok hangszer már önmagában is nagyon erős hangzást képvisel, gondolok itt a Nexusra vagy Serum szoftver szintetizátorokra. Ha megfelelően elosztjuk időben a hangokat, akkor egyrészt sokkal tisztább lesz hangzás, több erő jut a lábdobnak (kick) és könnyen lekövethető arrangemen-tet kapunk. Másik megoldás ha layerelünk. Tehát ugyanazt a hangot több úgynevezett layerből (réteg) keverjük ki, ebben az esetben a hangszerek együttesen sokkal erősebb érzetet fognak adni, mint ha csak pl egy basszus gitárt alkalmaznánk.

A harmadik megoldás pedig, használjunk minél több hangjegyből álló akkordot, az igazán vastag akkord mentek 4-5 oktávon vannak lefogva és 4-6 hangjegyet tartalmaznak. Ha összehasonlítjátok egy sima 3 hangjegyes triáddal, akkor észre fogjátok venni a különbséget.

Nagyon fontos, ha kevés hangszert használsz, akkor üres lehet mixed és azt hiába mixeled. ami nincs ott az a lekeveréstől meg mastertől se lesz ott.

 

fl-studio-arrangemnet

IV. Érdekesség.

Amit használunk: Mindent mindennel!

A mai elektronikus zenében szinte minden technikát bevetünk a cél érdekében: EQ, kompresszor, delay. reverb, torzítók, stb.

Nem azt mondom, hogy ezzel baj lenne, csak a mixelésnek nem ez lenne a lényege, hogy ezeket az effekteket létrehozza, hanem alapjába véve erősítse azokat! Ha sok hangszert, dallamot próbálunk egy teljesítménybe rakni akkor azt a felépítés során szépen építsük fel és kerüljük az olyan dolgokat amikor, 3-4 dallam vagy hangszer szól egymás alatt.

Konkluzió:

 

A lényeg, hogy a mixelés csak egy folyamat a zeneszerkesztés közben, a jól felépített átgondolt produkció már kevés utómunkát igényel. A zenék mixelik magukat. A felépítés és hangszerelés az igazi kihívás egy zeneszám megírása közben, mégis a mixelésről masterelésről beszélnek a legtöbbet, holott nem ezen múlik a legtöbb dolog.

Forrás: https://theproaudiofiles.com

Inbetween

 

Tetszett a poszt, érdekel a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

 

Egyszerűsítsd munkameneted Ableton templatek használataval!

Ebben a videóban Ranek megmutatja, hogyan tudjátok le egyszerűsíteni a zeneírás folyamatát előre beálított templatek (sémák) használatával.

Ranek

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés az Ableton Live? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményket kurzusainkból!

 

 

Masterelés alapfokon

Ebben a videóban René be fogja nektek mutatni, hogyan kell alap szinten neki kezdeni egy masterelésnek  egy Tropical house szám segítségével!

Tetszett a poszt érdekel a masterelés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Érdekel a masterelés? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Sidechain technikák FL Studio program segítségével

Ebben a videóban három sidechain technikátfogtok hallani vezető FL Studió oktatónktól !

Tetszett a poszt érdekel az Fl Studio? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre egyedi kedvezményekért!

Hogyan csináljunk Acid hangokat Spire segítségével?

Ebben a videóban a manapság újra divatos acid hangok létrehozását fogjuk kielemezni Spire szintetizátor segítségével!

 

Tetszett a poszt érdekel hogyan lehet többet kihozni a Serum szintetizátorból? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket kurzusainkból!

Bass készítése Serum szintetizátorral

Ebben a videóban bemutatkozik Kis Richárd a Sonic School új FL studio vezető oktatója! Továbbá bemutat egy technikát amivel könnyedén tudsz létrehozni bass hangokat a Serum szintetizátor segítségével!

 

Tetszett a poszt érdekel hogyan lehet többet kihozni a Serum szintetizátorból? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj újdonságainkról elsőkézből!