Bejegyzés

Hogyan készítsünk pergődob (snare) hangot?

Pergődob logó

A pergődob és a lábdob között gyakran vita van arról, hogy melyikük is fontosabb eleme egy dalnak. Amit biztosan tudunk az az, hogy mindkettőre elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy az emberek táncra perdüljenek. Számos dobtípus létezik, mindegyikről találhatsz leírást az oldalunkon, de most a pergődobokba (snare) vetjük bele magunkat.

A legtöbb producer betölt néhány hangmintát ahhoz, hogy megtalálja a legjobb pergődob alapot. A valójában a pergődobokat nem találják, hanem építik. Számos módja létezik egy pergődob megalkotásának, de most egy kezdők számára is megfelelő technikával és munkafolyamattal fogunk megismerkedni.

Dob anatómia

Ha egy hangmintára vagy egy szintetizátor hangra tekintünk, akkor három dolgot vehetünk észre, ami felépíti a pergődobot:

  • tranziens
  • test
  • farok vagy lecsengés

Egy tökéletes egység megtalálása helyett érdemesebb a jó alkotóelemekből összerakni a hangot.

A tranziens

Tranziens

A tranziens a pergődob kezdeti szakasza, ez az ütő/klikkelő hang, amit hallunk. A tranziens akkor jön létre, amikor az ütő hozzáér a dob membránjához és ez a hang, ami alapjában meghatározza a hangot. Ez a kezdeti hang nagyon sok információval szolgál az agyunk számára, hogy éppen milyen hangot is hallunk.

A tranziens éles karakterisztikája segít megkülönböztetni a pergődobot a többi dobtól. Az éles klikkelő hangzás a pergődob sajátja, amely kihallatszik a mixből és megragadja a hallgató figyelmét. Ha jó tranziens hangot keresünk, akkor éles attack-kal rendelkező, klikkelős hangra kell gondolnunk.

A test

A pergődob fizikai méretéből adódik. A megütés után a test egy bizonyos frekvencián kezd el rezonálni, amelyet a dob méretével van összefüggésben. Ez általában a 120 és 220 Hz közötti frekvenciatartomány.

Pergődob hanghullám

A kisebb dobok magasabb pitch-el rendelkeznek, amely a méret növekedésével elkezd csökkeni. Az akusztikus pergődob 10″ és 16″ közötti széles és 3″ és 10″ közötti mély szokott lenni. Az átlag olyan 14″ környékén van, míg a mélység 5″ körül. A DAW-ok szépsége az, hogy lehetőségünk van masszív pergődobokat készíteni a test túlhangsúlyozásával.

Tippek:

  1. Érdemes egy tom dob hangmintát használni a testhez, amelyen a pitch transzpozíciót beállíthatjuk 120-220 Hz közötti értékre.
  2. Használjunk torzítást, kompresszálást és EQ-t ahhoz, hogy kiemeljük a testet

A farok

Az utolsó rész a farok. Ezt a szakaszt a fémkötegelés határozza meg, amelyet a dobok alján találunk. Ezeket dobsodronyoknak nevezzük. Ha a pergődobot megütik, a vibráció a sodronyokat csörgésre készteti. Az elektronikus zenében ezt a hangot gyakran zaj felhasználásával készítik el.

Tippek:

  1. Egy zaj hangminta jó alap
  2. Reverb-bel a farok mélységét és dimenzióját fokozhatjuk
  3. Használjunk két különböző zajt a különböző frekvenciákhoz és hosszokhoz

Rétegezés és elcsúsztatás

Rétegezés

Miután megtaláltad a hangokat, ideje kombinálni őket, így jobban fognak szólni, mint külön-külön. A minták elcsúsztatások, így nem versenyeznek egymással, ezek kombinálásával a pergődob szakaszait készítheted el.

A rétegezést több módon is csinálhatjuk, de a legtöbben minden elemet a drumrack-be tesznek be a könnyebb kezelhetőség és programozhatóság miatt. Néhány producer önálló track-ként szereti kezelni őket, így külön láthatják a hullámformákat és így könnyebben igazíthatják őket. A rétegezés és elcsúsztatás haszna az, hogy a legjobb részeket használhatjuk a mintákból. Később a jó részeket csak kiegyensúlyozni kell, hogy utána szépen szóljanak együtt.

Rétegezési tippek:

  1. Tranziens minta előzze meg a test mintát.
  2. Használj szintetizátort a zaj előállításához a farokhoz. A szintetizátor lehetőséget ad a finomabb beállításokhoz, release időkhöz és tónushoz.
  3. Használd a Sampler-t az indulás és megállás gyorsaságának beállításához. Az átmenetek az összeállításban ugyancsak hasznos lehet.
  4. A test és a farok esetén érdemes az attack-ot magasabbra venni ahhoz, hogy a tranziens is át tudjon jönni.
  5. A pergődob teljes hosszát állíthatjuk lejátszásnál az elemeinek decay(lecsengés) értékének állításánál.

Feldolgozás

A hangminták elkészültek, ideje feldolgozni őket. Ajánlott egyenként feldolgozni őket, majd csoportként, végülis a teljes mixben a zene többi részével együtt. Talán van egy remekül szóló pergődobod, de a mixben berakva érezni, hogy további finomításra van szükség. A pergődob feldolgozása számos eszközt és technikát igényel, de az alapvető részek a kiegyensúlyozás, EQ-zás, szaturálás, kompresszálás, torzítás és reverb.

Szintek: Kezdjed a pergődob felhasználását a hangerő kiegyensúlyozásával. Meglepő, hogy mennyit tud javítani 1-2 dB-es állítás a pergődobon és a mixen.

EQ8

EQ és szűrés: Ez a legfontosabb lépés. El akarjuk különíteni a hangmintákat, hogy külön tudjanak élni a saját frekvenciatartományukban és így ne egymással harcoljanak.

Vegyünk egy EQ-t és vágjunk ki alsó frekvenciákat a tranziensből és farokból. Ezzel helyet csinálunk a testnek, amely úgyis elnyomná ezt a tartományt. Erősítsünk a magasabb frekvenciákon, így a pergődob jobban ki fog tűnni.

Reverb: Adjunk hozzá reverb-et, ha több helyet, mélységet és dimenziót szeretnénk. Az 500 ms decay-nél nézelődjünk egy jó reverb-hez. Ha hosszan kitartott reverb-et szeretnénk, akkor plate vagy hall reverb-et érdemes használni hosszú decay időkkel. A három legfontosabb vezérlő a reverb-hez:

  • Reverb Pre-delay: az első dry hang és az első visszaverődés közötti idő
  • Decay: mennyi idő alatt álljon le a hang
  • Dry/Wet arány: nem érintett és érintett jelek arány

OverdriveTorzítás: A torzítás remek eszköz arra, hogy kövérebbnek tűnjön a pergődob. A Overdrive eszközzel remek változtatásokat tudunk véghezvinni. A Dry/Wet határozza meg, hogy mennyi torzítást használunk.

Szaturáció: A  hang nem üt eléggé, egy kis szaturáció hozzáadásával ezen segíthetünk, lekerekíthetjünk a hang éleit. Az eszköz lehetőséget ad életet vagy extrém csipogást vigyünk a hangba, majd torzítsuk azt szükség szerint. Bánjunk vele óvatosan, mert könnyen kilapíthatjuk és élettelenné tehetjük vele a hangot, pont az ellenkezőjét elérve a célnak. Használjunk a Dry/Wet vezérlőt hogy a szaturált és nem szaturált hangok szintjét beállítsuk.

Kompresszálás: Ha visszavesszük a hangerejét a tranziensnek a kompresszorral, akkor a kapcsolatát a testtel és a farokkal megváltoztatjuk. A trükk az, hogy kicsit levesszük a hangerőt így megnövelve a decay szakaszt. Ez azt a hatást idézi elő, hogy a test és a farok hangosabb anélkül, hogy megemeltük volna a hangerőt.

Tippek:

  1. Kezdjük a kompresszálást 4:1-10:1 aránytól
  2. Gyors és közepess attack-kal dolgozzunk (1-10ms)
  3. Release idő állítással a gain csökkenés visszatér mielőtt a pergődob ismét ütne

Csoportos feldolgozás

Miután egyenként feldolgoztad a hangokat ideje, hogy csoportban is feldolgozzad őket ahhoz, hogy egységes egészet alkossanak. Ezt drum rack használatával vagy track-csoportosítással érhetjük el. Hasznos lehet egy kicsi torzítás, kompresszálás, szaturálás és reverb hozzáadása. A csoport feldolgozása után EQ-val finomítsunk, hogy jobban illeszkedjen a dob a zenéhez.

Néhány eszköz amivel érdemes kísérletezni: Redux, Frequency Shifter, Erosion és Gate

Hasznos tippek a halláshoz: Ügyeljünk a hangerőre és az időre. A pergődob gyors és hangos, amely káros lehet a fül számára, különösen akkor, ha órákon át dolgozunk vele. Különösen érdemes odafigyelni a torzításos, kompresszálós, szaturációs munkára, mivel ezek a hangot felerősítik és nagy fárasztóvá tudják tenni.

Forrás: DJTechTools

Skeldar

Miért hangzik minden mai zene hasonlónak?

Képzeljünk el egy zenei receptet. Tudnánk-e különbséget tenni egy mesterséges anyagokból készült zene és egy házi alapanyagokból összerakott alkotás között? A konzerv paradicsom ugyanúgy paradicsom, de talán sosem tudnád meg, hogy mit hagysz ki, amíg meg nem kóstolsz egy “tökéletlen”, nem szabályos formájú, kicsit napfoltos paradicsomot.

Greg Ellis dobos elkezdett úgy gondolkodni a zenéről, mint az ételről, egy olyan valamiről, amit a fülünkkel fogyasztunk el a szánk helyett. Úgy gondolja, hogy manapság az emberek a McDonald’s-cal egyenértékű zenét fogyasztanak: feldolgozott, tömegtermék, korlátozott ízvilággal.

A hallásbeli lágyságnak köze van a technológiához. Egy producerrel kezdődik, aki a számítógépre hagyatkozik egy élő hangszereléssel dolgozó zenésszel ellentétben, amely a végén olyan eszköz lesz, amely kivágja a stúdióban rögzített dinamikát a zenéből. Ellis, aki olyan filmek hátterében dolgozott, mint az Argo, Godzilla, Mátrix-sorozat, bemutatja ezt a jelenséget a “The Click” című dokumentumfilmben.

Mi is az a klikk?

A klikk az egy digitális metronóm, amit a zenészek figyelnek miközben felvételt készítenek, hogy biztosítsák a pontos tempótartást. Ez az egyszerű és manapság mindenütt jelenlévő megoldás alapvető hatással van arra a zenére, amit hallgatunk.

A klikket eredetileg a precizitás és kohézió biztosítása céljából használták. A tökéletes egységesítő hatása miatt minden zenei résznek követnie kellett. Az eredmény az lett, hogy az énekesek, hangszeresek és dobosok esetén az elvárás az lett, hogy hangozzanak úgy, mint a gépek. Ha egy vokalista kicsit elcsúszott, az auto-tune megoldotta. Ha a basszus nem volt szinkronban a dobossal, egy szoftver szinkronba hozta őket. Természetesen ilyen akkor van, ha élő zenészek dolgoznak az alkotáson. Nagyon sok pop, hip-hop és R&B hangmintákat és szintetikus hangokat használ, amit számítógépek generáltak.

Ellis szerint már nincs annyi lehetősége, mikor a dobos részeket készíti el. Habár dobolt olyan nevekkel, mint Billy Idol, Mickey Hart és Beck, a producer – aki nem tud annyit a dobokról – gyakran már megcsinálja az ő részét is, mielőtt beérne a stúdióba, majd elvárja, hogy pontosan a klikknek megfelelően játsza azt el. Gyakran csak annyi a feladat, hogy néhány részletet játsszon el majd a többi másolás-beillesztéssel megoldják, ezzel csökkentve a variációk számát, dinamikát és a a zene díszességét.

Ennek nagy hatása lehet a zene élvezhetőségére. Vannak olyan tudományos mérésekből adódó jelek, amelyek a hallgató számára váratlan dolgok értékét taglalják. A zene az agy elülső részének idegpályáit izgatja, mondja Daniel Levitin (neurobiológus), a “This is your brain on music” című könyv alkotója. A komponáló feladata, hogy olyan élvezetet hozzon, amire nem számítunk.

Kreatívabbá teszi-e a technológia a zenét?

Ellis úgy gondolja, hogy népszerű zenealkotási módszerek elfojtják a kreativitást. “Nem kiáltok rá senkire, aki felszerelést használ, a felszerelésre kiáltok rá, aminek hagytuk, hogy diktáljon az érzékeinknek a zenével és idővel kapcsolatban. Van egy olyan érzés, hogy mikor szemben állsz a valódi dologgal, az valójában rosszul esik az embereknek.” – mondja Ellis. “Mindenki hozzászokott a precizitáshoz és hogy minden pont klikkre történik és auto-tune minden dal.” – ért egyet Petros, egy prodcuer Los Angeles-ből, aki olyan sláger előadókkal dolgozott, mint a One Direction, Enrique Iglesias, és Dillon Francis. “Ha a felvétel nem ilyem módon történik, akkor a hangzás el lesz csúszva.” Fontos megjegyezni, hogy Petros és más producerek üdvözlik a technikai újításokat és nem negatívumként kezelik. A teljesen automatizált dob track-ek olcsóbbak, könnyebbek és precízebbek és bizonyos helyzetekben nagyobb kreativitást tesznek lehetővé.

Egy élő dobossal a producernek korlátozott számú han áll rendelkezésére, amiből választhat, míg egy programmal könnyen és gyorsan kikísérletezheti azokat az opciókat, amikkel a hang pont jól szól. Petros szerint a legtöbb barátja, akik producerek a zenei iparban, nem is tudják hogyan kell élő dob szetteket felvenni. Jelentős számú embernek, akiknek a zenéi a Billboard Hot 100-on vannak, nem is rendelkeznek semmilyen zenei képzettséggel. De talán szükségük is van még erre?

 

 Tetszik a poszt érdekel a zeneírás? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

Edward Sharpe és a Magnetic Zeros énekese, Alex Ebert azt mondják, hogy túl könnyű bárkinek is zenét készítenie számítógéppel és ingyenes szoftverekkel. Következésképp jelen van egy tagadhatatlan csökkenés azok arányában, akik mesterszintre fejlesztették a zeneírást azok között a zeneszerzők között, akiknek számai a toplsitákon szerepelnek. Kifejtette, hogy nem technológia-ellenes: a technológia tette lehetővé az olyan albumok születését, mint a The Beatle – Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, Jimi Hendrix – The Jimi Hendrix Experience, and Pink Floyd – The Dark Side of the Moon. A technológia felhasználása, mint mankó a zenei sikerhez, ami igazán probléma.

Nem mindenki ért egyet ezzel. Robert Margouleff, egy felvételi mérnök, aki leginkább Stevie Wonder albumainál használt szintetizátorok forradalmi használatáról ismert, a laptopot a mai idők népzenei hangszerének nevezte. Olyan újítóknak, mint St. Vincent és Bon Iver, tette lehetővé új élmények és albumok elkészítését. A technológia az új belépőknek is lejjebb tette a belépési küszöböt, hogy akár a hálószobában is valami mesterit alkothassanak.

De mi van a fogyasztókkal? Ahogy a zene egyre mechanikusabb lesz, hogy fog ez hatni az emberek élményére, akik fizetnek érte a Spotify előfizetésükkel?

Hogyan változtatja meg a zenét az eszköz?

Ez a technológia nem áll meg a zene elkészítésénél. Ellie úgy gondolja, hogy ahogy a zene csomagolva van és hallgatjuk csak távolabb visz minket a meleg, jó vibrálástól, amiért eredetileg a zenéhez fordultunk. “Sok veszteség van, miután a zene elhagyja a stúdiót.” – fejti ki az USC professzora, Chris Kyriakakis. “Onnantól kezdve lejtmenet van.”

A mérnökök tömörítik a melódiákat, hogy fájlokat készítsenek belőlük az eszközeink számára. A tömörítésnél információ azonnal elveszik és további veszteség van attól függően, hogy milyen eszközökön játszuk le a zenét. Ez olyan, mint egy paletta, amely fokozatosan visszavált alapszínekre. A zenehallgatás fejhallgatón keresztül, amely nem illeszkedik jól a fülünkre vagy egy okostelefon hangszórója több frekvenciát is kivág a gitárból, basszusból, dobokból, vagyis egy még inkább lecsupaszított verzióját halljuk annak, amit eredetileg a zeneszerző megálmodott.

 

Vannak törekvések, hogy ezeket a veszteségeket csökkentsük. Például a Spotify finomhangolta a teljes zenei könyvtárának hangerejét annak érdekében, hogy visszahozzon valamit az eredetiből, amit a tömörítés elvett. Bruno Romani így írt a Motherboad-on: “Amikor a túlzott tömörítés történik, az mindent hangosabbnak tüntet fel, amely végülis a zene dinamikájából lop. Ez olyan, mint egy hangos barátot hallgatni, aki mindig kiabál, amikor részeg. Azon kívül, hogy zavaró, monotonná is válik.”

Melyik típusú zene jobb számunkra?

Talán nem tapasztaljuk meg a zene teljes kifejeződését, de vajon valóban a mechanikus zenének más hatása van az agyunkra?

Levitin (neurobiológus) szerint még nem tudjuk, hogy a valódi hangszereken készült zenének jobb gyógyító hatása van-e mint a klikkek készültnek. Amit tudunk az az, hogy függetlenül a zene készítési módjától, egy tartós ritmus transzba helyezi az embert és süti ki a neuronokat a zene ütemére. Ez a transz-állapot segít relaxálni és olyan látásmódot ad, ami normál esetben nem lenne meg.

Levitin ugyancsak részt vett egy tanulmány elkészítésében, amely kimutatta, hogy az emberek, akik együtt hallgattak zenét, az agyhullámaik szinkronba kerültek. A hipotézis szerint egy koncerten a résztvevők több empátiát és kötődést éreznek, ha látják is a zenészt. Ellis is ezzel vitatkozik, mivel ez hiányzik a napjainkból, YouTube-on élő fellépések felvételeit nézzük egy pici képernyőn miközben munkába igyekszünk.

A The Click című filmben Ellis a Sado szigetről, Japánból kiindulva körbeutazza a világot Dél-Amerikáig, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket. Mesteri dobosokat és közösségeket látogat meg, amelyek elkötelezték magukat a dobolás mellett és akiknek ez egyfajta katarktikus és rituális kifejeződés. Megpróbálja kideríteni, hogy mi veszik el, amikor a rádióhullámokban a “túl tökéletes” zenék dominálnak.

Skeldar

Forrás: QZ

Tetszett a post iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket!

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!

 

Skeldar

Így készíts dobokat!

Németh Balázs újabb segédletében megismerkedhettek a dobok építésének művészetéről. Szó lesz benne az elektronikus dobolás múltjáról, a lábdob és a pergődob kapcsolatáról, valamint rengeteg olyan apró elemről, ami feldobhatja a produkciódat, kiemelve azt a tömegzenék közül. A dob felépítés meglehetősen bonyolult tudomány, ezért ha szeretnél többet megtudni róla, jelentkezz az iskolánkba!

Tetszett a poszt többet megtudnál a dobok felépítéséről? Akkor jelentkezz iskolánkba!