Bejegyzés

EQ segédletek több mint 20 hangszerhez – 1. rész

A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata, ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene minőségének emeléséhez.

Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Ha például a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor 2,5 kHz és 4 kHz között kell vágni a hangerőből.

A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás olvasható a frekvenciákról és azok milyenségéről, ez terveink szerint sokat fog segíteni a produceri fejlődésedben. A további bejegyzésekben minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig.

Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont, nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden tracknek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

Sub Bass: 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük! Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Alsó: 60-100 Hz

Ez a basszus alja, más néven a melldöngető basszus és a kick dob tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni!

Basszus: 60-250 Hz

A kickek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk. Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus!

Ütés / melegség / zavarosság: 100-450 Hz

A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. Ha zavaros a 250-450 Hz-es sáv, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk! A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarosság és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

Alsó-közép tartomány: 250-500 Hz

Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Egy kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

Duda: 450-1000 Hz

A rekedtes, dudás hangokat szűrhetjük ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban.

Középső tartomány: 500 Hz – 2 kHz

Az ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros, az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

Felső-közép tartomány: 2-6 kHz

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

Magas frekvenciák: 6-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót! A 6-8 kHz-es tartományban pedig nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

Bővebb kifejtés

Kicsi: 1-2 kHz-es

A túl sok az 1-2 kHz-es tartományban vékonynak, dudaszerűnek hangzik. Óvatosan erősítsünk itt, főleg vokál esetében, mivel könnyen a hallgató lefárasztását idézhetjük elő! A 1,4-1,5 kHz erősítésével a zongora és a basszus kihallhatóságát fokozhatjuk.

Ropogás: 2-4 kHz-es

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót.

Jelenlét: 4-6 kHz

A 4 és 6 kHz közötti sáv felel a tisztaságért. Az erősítés az elektromos gitárokat és dobokat emeli ki. Az 5-6 kHz-es sávra figyeljünk, hogy elkerüljük a sziszegést (hiss). A 4-7 kHz-es tartománnyal több levegőt tehetünk a hangokhoz.

Meghatározás: 6-10 kHz-es

A 6 kHz körüli erősítés a vokált és a gitárokat teszi határozottabbá. A szintetizátoroknak, húros hangszereknek élet adhatunk, azonban az 5 és 8 kHz közötti sáv túltolása sziszegő hangokat eredményez.

Levegő: 10-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt ad a hangszereknek. A túlzások a sávban a hallgató elfáradását és a rendkívül visító hangok felerősödését okozza. A 18 kHz fölötti frekvenciák kivágásával csökkenthetjük a sziszegő hangokat.

Alsó 0-40 Hz

A Highpass 20-40 Hz a legmeredekebb slope szűrővel megőrzi a tartalékot és kiszedi a szubszónikus hangokat. A 24-48 dB-es meredek slope szűrő hasonlóan jól használható erre a célra.

Alsó 50-60 Hz

2-3 dB-es erősítés az 50-60 Hz-es tartományban alacsony beállításokkal segít, ha több energiára van szükség, de ne vigyük túlzásba, figyeljük a hangerőket, mert ebben a sávban könnyen túl lehet szaladni! Az Output Slider használatával kompenzálhatjuk a gaint.

Test/ütés: 100-200 Hz

A 100-200 Hz-es tartomány teszi lehetővé, hogy extra ütőerőt vigyünk a basszusba. Ügyeljünk arra, hogy más basszushangok is találhatóak ebben a sávban! Körültekintő tervezéssel megelőzhetjük, hogy a hangjaink konfliktusba kerüljenek.

Zavarosság: 200-500 Hz

A 250-500 Hz-es frekvenciákra 6-8 dB-es gain rezonáló csúcspontot tesz. Finomhangolással a disszonáns hangokat ki tudjuk iktatni. Az erősítés itt a hang jelenléti erejét növeli.

Kopogás/klikkelés/attack: 2-4 kHz

Ellenőrizzük a 2-4 kHz-es sávot, ha több klikkre van szükségünk! Maradjunk a közepes 2-3 dB-s értékeknél, ha erősítünk. A magas felmenő és lejövő vonalak ugyancsak segíthetnek itt.

Folytatása következik!

Skeldar

Tippek trükkök az equalizerek használatához

A Sonic Schoolban a legnagyobb hangsúlyt az Equzásra fektetjük. Szinte az egész kurzus végig kíséri. Ez egy olyan topic, amiről nem lehet eleget tanulni. Folyamatosan jönnek ki az új módszerek és maguk az EQ-ik is folyamatosan fejlődnek. Az EQ-uzáson nagyon sok múlhat, ugyan kezdetben nem ez az elsődleges szempont egy zenei mű összerakásánál, azonban csak az EQ-val tudsz a számaidnak olyan mélységet és tisztaságot adni amitől kiadhatóvá válik a projekted. Az EQ-uzást alapjába véve bizonyos frekvencia tartományok erősítésére (boost) vagy csillapítására (attenuation) és vágására (cut) használják.  Az Equalizer célja a zavaró más hangszerek által gerjesztett felesleges frekvencia tartományok megszűntetése, ezáltal szép tiszta hangzás létrehozása.

Equlizer típusok dióhéjban

Több fajta Equailzer típussal találkozhattok. Ebből többet is bemutatunk az iskolánkban. A legelterjedtebb Equaliezerek  több típusba sorolhatók és ezek szinte a legtöbb mixer pultba megtalálhatóak.

Shelving equalizer

shelvingeq

Az úgynevezett shelving EQ-k egy bizonyos frekvencia tartományt erősítenek vagy csillapítanak, általában egy előre meghatározott görbe segítségével.  Két fajtáját különböztetjük meg, a magasáteresztő (HPS) és mélyáteresztő szűrőket(LPS). A mélyáteresztő filter csillapítja a frekvenciákat egy általunk meghatározott frekvencia tartományban a Cutoff vagy vágási frekvencia felett pedig érintetlenül hagyja a frekvenciaspektrumot! A magasáteresztő természetesen ennek a fordítottját csinálja. Vannak fixált frekvencia tartományok ezekben a filterekben, az LPS filter általában 150 hz alatt szokták igénybe venni, míg a HPS 10 kHz fölött. Ezeknek a filtereknek általában magas (High) mély (Low) és (Mid)közép tartományt szabályozó gombjai vannak. Az analog equalizerek ezenfelül még a hangszerek karakterét is képesek nagymértékben befolyásolni  bizonyos melegséget (warm) adva a hangszerekhez. Ebből eredendően kijelenthetjük, hogy nem csak frekvenciák szűrésére hanem hangszínezésre is használhatjuk az Equlizereket.

Paragraphikus EQ

A paragraphikos EQ-k nem annyira elterjedtek de sok helyen megtalálhatod őket. Például a hifi rendszereken vagy a windows média playeren. Lényegük, hogy előre meghatározott frekvencia tartományokat tudunk erősíteni vagy gyengíteni !

graphic_equalizer

Parametric Equalizer

 

A parametrikus Equalizerek a legelterjedtebbek és legflexisebbek az equalizerek között. A multiband EQ-nak egyik legnagyobb előnye, hogy bármelyik frekvenciát erősíthetjük, vághatjuk, csillapíthatjuk kedvünk szerint, ezért is használják őket előszeretettel. Valamint sokkal precízebbek a többi EQ-nál. Ezek az EQ általában digitálisak. Precizitásuk miatt főként bizonyos frekvencia tartományok eltávolítására vagy szűrésére használják. A legtöbb DAW szoftverben szinte csak ilyen EQ-uk találhatóak.

paragrafikus-eq

A leggyakoribb paraméterek a parametrikus vagy grafikus EQ-kon

Frekvencia (frequency): Az egyes frekvenciatartományok paraméterezését befolyásolja.

Gain: Az adott frekvenciatartomány hangerejét állítja. Ez kikapcsolásra kerül, ha LP vagy HP filtereket használjuk.

Szűrő meredekség (Filter Slope): Az adott filter típus meredekségét állítja, minél nagyobb, annál drasztikusabb változást érhetünk el egy adott hangban. A HP/LP filterek bekapcsolásánál használhatóak.

Rezonancia (Resonance) vagy Q: A lefedett frekvencia szélességét hivatott befolyásolni. Szűkre és tágra lehet vele venni egy adott frekvenciatartományt.

Filter típus (filter type): A különböző filtertípusokat itt tudjuk kiválasztani.

Gyakran használt filtertípusok

Fontos megértenünk a különböző filtertípusok működését. A mit, mikor és hogyan kérdés nem olyan egyszerű a zeneírásban. Hosszas kísérletezgetés és gyakorlás szükséges az EQ professzionális felhasználásához. Többek között erre is kiemelt hangsúlyt fektetünk a Sonic School-ban.

Low Shelf: Átenged minden frekvenciát, de az általad meghatározott mély tartományban erősíti vagy gyengíti a frekvencia hangerejét.

lowshelf

 

Bell görbe vagy harang görbe: egy meghatározott frekvenciatartományt erősít vagy gyengít! A haranggörbe szélessége állítható!

eqbell

Notch szürő: ez egy fordított haranggörbe. Minden frekvenciát megszűr egy adott tartományban.

notch

High Shelf: lényegében a Low Shelf ellentéte.

highshelf

Low Pass vagy mély áteresztő filter: ez a szűrő a magas hangokat szűri meg a vágási ponttól, a mélyeket pedig átengedi.

lp

High Pass vagy magas áteresztő: a Low pass filter ellentéte itt a magas frekvenciákat engedi át és a mélyeket szűri.

hp

EQ tippek és technikák

A következő példákban a Abbleton EQ 8-án keresztül fogjuk szemléltetni az EQ-zás technikáit.

Ezek a tippek bármely parametrikus EQ-lizeren megtalálhatók. Az EQ-zás lényege, hogy erősítsük vagy csillapítsuk az egyes frekvenciatartományokat, így a különböző hangszereknek teret és mélységet adjunk a mixben. A nem EQ-uzott hangszerek szinte mindig oltják a többi hangszer frekvenciáját, ezért koszos és rossz lesz a mix.

Vágj ki minden felesleges frekvenciatartományt!

Ezt legkönnyebben egy Nyitott cinen (Open Hihat-en) lehet érzékeltetni. Alapvetően ez egy olyan hangszer, ami magas tartományba dominál. Ha ráraksz egy spektrum analizert, meg is állapíthatod, hogy mennyi felesleges frekvenciatartomány van csupán egy cinen. Itt a legcélravezetőbb 750 hz vagy magasabb frekvenciatartományon egy High Pass filterrel mindent levágni, így nem fogja zavarni a többi hangszerünket. Hasonlóan bass-eknél a felesleges magas tartományokat is megszűrhetjük.

Subtractive EQ-zás

Ennek a technikának a lényege a csillapítás, szemben az erősítéssel. Példával élve, ha két Lead szintetizátor más-más tartományokon játszik, egyik a mély felén, a másik a magas felén a frekvencia spektrumnak, akkor ahelyett, hogy a magasat tovább emelnénk ezáltal erősítve a zajokat is, próbáljuk meg a mélytartományban játszó szintetizátorba egy high self filter segítségével redukálni a meglévő magas frekvenciákat.  Mély frekvenciáknál is ugyanez a helyzet. Bátran vágjuk a nem basszus típusú magas és közép szintetizátorok mély tartományát. Ezzel a technikával ugyan nehezebb boldogulni, de a végeredmény sokkal tisztább mix lesz, mintha folyamatosan erősítenénk a különböző frekvenciatartományokat.

subtractive-eq

 

Egyben nézzük a mixet!

Nagyon fontos, hogy ne külön-külön, hanem egyben nézzük a mixünket. Nem önmagába kell jól szólnia egy hangszernek, hanem a mixben. Tanítás közben észrevettem a tanulókon, hogy sokak önmagukban szeretnék, ha jól szólna egy adott hangszer. Önmagukban hangszerek, ha nem csak magukban szólnak, teljesen mindegy, hogy milyen tisztán és szépen szólnak. Nem tudsz sok hangszert belerakni egy mixbe, ha minden tartományát kiemeled, bizonyos tartományokat fel kell áldozni. Melyiket? Ez mindig helyzetfüggő.

boost-wide

Ismerjük a frekvencia tartományok tulajdonságait!

Egy szám mélységét többféleképpen létrehozhatjuk, egyik leggyakoribb módszer mégis maga az EQ használata. Példának okáért a magas frekvenciák kiemelése azt eredményezi, hogy a hangszer előrébb kerül mixben, sokkal prominensebb lesz. Ha viszont csillapítjuk ezt a frekvenciát, akkor pont, hogy kevésbé hangsúlyossá tesszük az adott hangszert. Ha megvizsgáljuk a mély tartományt, ott teljesen más szabályok érvényesülnek. Ha ezt a tartományt erősítjük, akkor erőteljesebbé, ütősebbé tehetjük a mixünket. Ha viszont csillapítjuk, akkor mixünk erőtlenné válhat.

band-eq

 

Hangszeparáció harmonikus felépítés

Az egyik leghangsúlyosabb dolog, amit a Sonic Schoolban megtanítunk, hogy a lekeverésnek már akkor álljunk neki, amikor még csak a dallamokat próbáljuk összerakni. Nagyon fontos tudni, hogy minden hangjegynek (note) van saját frekvenciatartománya. Így már a dallammenetek és harmóniák megfelelő megválasztása nagyban segítheti a lekeverést. Kevésbé hangsúlyos dolog a panolás. Ennek sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak, azonban a reverbek és a delayek megfelelő használata másodlagossá teszi a használatukat.

Zavaró frekvenciatartományok szűrése

Sokszor elő fog fordulni, hogy bizonyos frekvenciatartományok nagyban zavarják a teljes mix hangzását. Ezeket többféleképpen megszűntethetjük. Az egyik legegyszerűbb módja, ha egy harang (Bell) szűrővel nagyon kis Q beállítás mellett végig pásztázzuk a frekvencia tartományt az egyes hangszereken. Hallani fogjuk, hogy egy-egy frekvencia tartomány különösen zajos és kilóg az átlagból. Ezeket ilyenkor csak megfelelő mértékben csillapítani kell és sokkal tisztább mixet kapunk.

eq-fixing

Az Equzás végig kíséri a zeneírás teljes folyamatát. Szinte a leghosszabb folyamatok egyike. Fontos szerepe van hangszerek elhelyezésében, szeparálásában, kiemelésében, érzelmek befolyásolásában, sztereotér manipulálásában. Ezért nem lehet eléggé sokat beszélni ebben a témában. Remélem hasznosnak találtad a cikket, ha igen, kérlek oszd meg vagy kommentelj! Segítsd a munkánkat, küldj be téma ötleteket!

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés az Equlizerek? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

Inbetween

Amit az Equalizerekről tudni kell

EQ keverés szempontjából nagyon fontos. Manapság minden szintetizátornak olyan presetjei vannak, amik a lehető legvastagabban szólnak. Ezzel csak egy probléma van a frekvencia spektrum véges és kezdők biztosan tapasztalták, hogy beraknak pár szintetizátort és hol egy nagy massza lesz az egész és igazából egy tompa összevisszaságok kívül semmi nem hallanak. Nos, ez azért van, mert az egyes hangszerek maszkolják egymást és élet-halál harcot vívnak azért, hogy előtérbe kerüljenek. Equalizer nélkül nem igazán lehet jó zenét írni manapság, vannak ritka kivételek például a Korg Electribe ami egy zeneíró groovebox és amit nem rég teszteltünk és nem igazán van benne használható EQ mégis jól szól.