Bejegyzés

FL Studio: Hangok rétegezése

A hangok rétegezése egy remek technika arra, hogy az ütemek vastagabbnak, ütősebbnek tűnjenek. Ebben a leírásban részletesen olvashatsz a rétegezésről, amelyet egy speciális rétegezős csatorna segítségével fogunk megvalósítani. Ezzel a csatornával komplex és gazdag hangokat hozhatunk létre úgy, hogy kombináljuk az önálló generátor csatornákat. Tovább fokozzuk a dolgokat azzal, hogy a crossfade funkciót is bevetjük.

Layer csatorna

Egy réteg elkészítéséhez adjunk hozzá egy Layer csatornát a Step Sequencer-ben:

Az alábbi képek a Step Sequencer-t láthatjuk. Ebben a szakaszban még csak egy Layer csatornánk van:

A Layer csatorna önmagában nem egy generátor. Nyomkodhatjuk napestig a billentyűket, nem fog semmilyen hangot kiadni. A csatorna azonban képes hangokat előidézni a származtatott csatornákban (amelyek generátorok). Ezt kipróbálva adjunk hozzá még pár csatornát:

A csatornák, amelyeket hozzáadtunk megtalálhatóak a Browser-ben a Packs Legacy Strings alatt:

A következő két csatornát származtatni fogjuk a fő Layer csatornánkból. Ezt a Layer csatorna előszöri kiválasztásával, majd a Channel selector-okon való kattintással tehetjük meg. A Channel settings dialógus ablakban a Set children gomb megnyomásával pedig összekapcsolhatjuk a kiválasztott csatornákat:

Ennyi az egész! Elkészült az első rétegünk. Ha kiválasztjuk a Layer csatornát és leütünk pár billentyűt, akkor a másik két csatorna kombinált hangját fogjuk hallani. A Layer csatornában mintákat is készíthetünk:

Ha ezt lejátszod, akkor a kombinált hangot fogod hallani.

Abban az esetben, ha módosítani akarjuk a hangot, akkor önállóan a származtatott csatornák módosításával, amelybe beletartozik a hangerő és a panning, ezt megtehetjük. A fenti képen például láthatjuk, hogy a String patch 1 csatorna hangereje egy kicsivel lejjebb van véve. Ha a módosításokat a Layer csatornán át végezzük el (pl. a hangerő módosítást), akkor az globális beállítás lesz és minden kombinált hangot érinteni fog.

Layer csatorna beállítások

A Layer csatorna beállítási párbeszédablaka elég egyszerű és mégis rendelkezik pár érdekes funkcióval. A Set Children gombbal csatornákat rendelhetünk a Layer csatornához ahogyan a fenti példában láthattuk. Legyünk óvatosak ezzel a gombbal. Bármikor kattintunk erre, az aktuálisan kiválasztott csatorna egy származtatott csatorna lesz. Egyéb más csatorna nem lesz része ennek a rétegnek.

Tetszett a poszt? Érdekel az FL studio? Akkor jelentkezz az iskolánkba!

 

 

A Show Children gomb segítségével láthatjuk, hogy megy csatornák vannak hozzárendelve a Layer csatornához, ha esetleg elfelejtenénk.

Ha Random kapcsolót bekapcsoljuk, akkor csak egy származtatott csatorna lesz véletlenszerűen aktiválva. Ez különösen akkor hasznos, többrétegű ütemeid vannak amelyeknél még dinamikusabb hangzást akarsz elérni.

A Crossfade gomb lehetővé teszi, hogy átmenet legyen a csatornák között, amelyet a Fade potméterrel tudsz használni.

Ezt kipróbálva adjunk öt csatornát hozzá az alábbi sample-ek használatával (Browser-ben a Packs Drumit 3 alatt találhatóak) a Step Sequencer-hez. Valami ilyesmi képet kell, hogy kapjunk:

Most válasszuk ki a Crossfade opciót:

Ha most elforgatjuk a Fade potmétert az egyik származtatott csatornánál, akkor az át fog menni a másikba. A potmétert balról jobbra forgatva a csatornák föntről lefelé mennek át. A kiválasztott sample-eknek köszönhetően a hang zártabb cintányér hangból egy nyitottabb felé fog elmenni. Próbáljuk ki ezt úgy, hogy forgatjuk a potmétert és közben pár billentyűt le is nyomunk.

Hasznos lehetőség, hogy automatizálhatjuk a potmétert forgását, amelyet az alábbi képen is megtekinthetünk:

Crossfade

Layer preset

Az FL Studio számos layer preset-tel érkezik, amelyeket csak be kell húzni a projectbe. A Browser-ben a Channel preset-eket a Layers menüben találhatjuk meg:

Csak rá kell őket húzni a Step Sequencer-re és már használhatjuk is őket.

Extra réteg funckiók

Néhány egyéb opció is elérhető az Extra layer options menüben:

A Split children funkció segítségével a származtatott csatornákhoz különböző kulcsokat (keys) rendelhetünk a billentyűzeten a Layer csatorna fő kulcsától kiindulva. Ezt azt jelenti, hogy a kiválasztott kulcstól függően egy adott származtatott csatorna fog megszólalni. Ez különösen akkor hasznos, amikor drum kit-et vagy más hangszert készítünk, ahol különböző hangmintákat kell rendelni minden kulcshoz.

A Group Children funkcióval csoporthoz rendelhetjük hozzá a csatornát. Praktikus opció, mivel a csoportok akkor is maradnak, ha már mindent összekuszáltunk a rétegekben. A Step Sequencer-rel gyorsan tudjuk szúrni a csatornákat és csak azokat tudjuk megjeleníteni, amelyek egy bizonyos csoporthoz tartoznak.

A Delete Children pedig nem csinál mást, mint hogy kitörli a csatornát.

A rétegezéssel és a csatornákkal pluszt vihetünk a zenébe, érdemes kísérletezni vele.

Forrás: Forbidden Fruity Blog

Skeldar

4 dolog amit mixeléssel oldunk meg, pedig zenei felépítéssel (arrangement) kellene!

 

Arrangement (zenei felépítés)… szinte, mint egy csúnya szó.

A zeneszerzést több folyamatra bonthatjuk. Mindegyik lehet akár külön tudomány is, viszont maga a producerkedés ezeknek a folyamatoknak az összessége.

A zeneszerzés, felépítés, hangszerelés alapvetően különbözik a mixeléstől. A mixelés olyan, mint az öltözködés. Ha nem vagyok rámenős, azért van, mert nem viselek kihívó ruhát. Az arrangement ezzel szemben pont olyan, mint ahogy kinézünk, ha nem vagyok rámenős, azért van, mert ha 20 kilót le kell dobnom magamról, nyilván akkor nincs akkora önbizalmam.

Sokkal egyszerűbb elfogadni, hogy egy számnak jobb mixing kell, mint jobb dalszerzés vagy felépítés, esetleg Sound design.

A mixelés (lekeverés) sok esetben csak önmagunk mentegetése, hogy igazából mi nagyon jó producerek vagyunk, de nincsenek méreg drága felszereléseink vagy nem telik hangmérnökre. Ha egy zene javításra szorul, be kell látnunk, az a mi hiányosságunkat tükrözi.

A fájdalmas igazság az, hogy a különböző oldalak és a hangmérnöktársadalom szinte már belénk ülteti azt a téves vélekedést, ha rossz egy zene, akkor az szinte csakis a mixing (lekeverés) vagy mastering miatt lehetséges. Pedig mélyen legbelül azért sokan érezzük, nem feltétlen ezen bukott el egy adott projekt. Szóval sok esetben, amikor a lekeveréssel szeretnénk javítani egy zenénken, egészen más helyen kell keresnünk a problémát.

Ne érts félre, fontos a lekeverés, de mixelés előtt már eleve jól kell, hogy szóljon a zenénk.

Itt van négy probléma, amit általában mixeléssel próbálunk megoldani ahelyett, hogy hangszereléssel vagy az arrangementtel (felépítés) orvosolnánk.

mixing-pult

I. Hangok amik nem illenek össze

Amit használunk: EQ, kompresszor

Kinézünk egy jó hangot, hihetetlenül jól szól. Kinézünk, egy másikat, szintén nagyon jól szól. Összerakjuk őket hirtelen, elromlik az egész hangzás. Utána vadul EQ-uzni és kompresszorozni és gyakorlatilag akkora lyukakat ütünk a hangszerek frekvencia spektrumába, hogy szinte meg se közelíti azt a minőséget, amit a hangszerek önmagukba képviseltek.

Amit használnunk kellene:

Nagyon sok dolog lehet, ami miatt nem fog a két hang együtt jól működni. A leggyakoribb gond az, hogy már a komponálásnál elvérzik ez a dolog. Jó, ha tudjátok, hogy a hangszerek frekvencia spektruma 8 oktávon helyezkedik el. Már azzal nagyon el tudjuk rontani a mixünket, ha nem megfelelően osztjuk el a hangszereket a frekvencia spektrumon. Például nagyon nem jó ötlet a basszus hangokat a 3-4. oktávra pakolni (DAW szoftverenként eltérhet az oktáv valódi hangmagassága).

Másik probléma az összeütköző hangjegyek. Az egyidőben összeütköző hangjegyek, dallamok már önmagukba sokat tudnak rontani egy produkción. Ezt könnyen megoldhatjuk, ha dallamírás szinten belenyúlunk egy-egy hangszerbe. Például, ha basszus hangok együtt hangzanak a (ugyanazon skálán) lábdobbal már sokat segítettünk a teljes hangzáson. Az emelkedő dallamok az egyik hangszeren sokszor összeütköznek egy másik hangszer dallamaival, sokszor fura akkordok jönnek emiatt létre. Véssétek a fejetekbe, teljesen mindegy, milyen királyul szól egy dallammenet, ha a tényleges produkcióban lévő többi dallammal összeütközik. Fokuszáljatok egy fő dallamra, a többi dallam csak kísérő legyen a többihez képest. A Sonic Schoolban megtanítjuk nektek, milyen skálákat hogyan érdemes használni, melyek azok az akkordok, amik jól szólnak együtt és, hogy ne írj olyan dalalmokat, amik kioltják egymást.

II. Mudiness (koszosság rossz értelemben)

Amit használunk: EQ

Most azt gondolhatod, hogy mégis mivel szüntessem meg a koszosságát egy mixnek, ha nem az EQ-val. Ez a folyamat csak részben felel meg a valóságnak. Az EQ-uzás, az tényleg a mixelés egyik fő folyamata, azonban ennek csak segítenie kellene a zeneírást nem pedig megoldani a fő problémákat. Valójában nem kell sok EQ-ut használnunk ahhoz, hogy tisztán hangzó zenéket gyártsunk.

Amit használnunk kellene:

A különböző hangszerek már az előbb említett módon külön szekciókba szólaljanak meg. Sokan lebecsülik az olyan eszközök tulajdonságát, mint a reverb vagy a delay. Pedig a sztereo térben való elhelyezés nagyon fontos. Sokszor nem is kell EQ-uzni, ha megfelelően használjuk a delay és reverb pluginjeinket.

 

 

ableton-arrangement

III. Nem üt akkorát amekkorát kellene

Amit használunk: EQ, reverb, delay, kompresszor

Amikor egy szám úgymond vékony vagy erőtlen, akkor ugye a legtöbben még több torzítást, kompresszort használtok vagy limiterekkel felerősítitek az adott zene hangzását. Ez egy remek eljárás, mégse ideális.

Amit használnunk kellene:

A lényeg itt megint a felépítés. Sok hangszer már önmagában is nagyon erős hangzást képvisel, gondolok itt a Nexusra vagy Serum szoftver szintetizátorokra. Ha megfelelően elosztjuk időben a hangokat, akkor egyrészt sokkal tisztább lesz hangzás, több erő jut a lábdobnak (kick) és könnyen lekövethető arrangemen-tet kapunk. Másik megoldás ha layerelünk. Tehát ugyanazt a hangot több úgynevezett layerből (réteg) keverjük ki, ebben az esetben a hangszerek együttesen sokkal erősebb érzetet fognak adni, mint ha csak pl egy basszus gitárt alkalmaznánk.

A harmadik megoldás pedig, használjunk minél több hangjegyből álló akkordot, az igazán vastag akkord mentek 4-5 oktávon vannak lefogva és 4-6 hangjegyet tartalmaznak. Ha összehasonlítjátok egy sima 3 hangjegyes triáddal, akkor észre fogjátok venni a különbséget.

Nagyon fontos, ha kevés hangszert használsz, akkor üres lehet mixed és azt hiába mixeled. ami nincs ott az a lekeveréstől meg mastertől se lesz ott.

 

fl-studio-arrangemnet

IV. Érdekesség.

Amit használunk: Mindent mindennel!

A mai elektronikus zenében szinte minden technikát bevetünk a cél érdekében: EQ, kompresszor, delay. reverb, torzítók, stb.

Nem azt mondom, hogy ezzel baj lenne, csak a mixelésnek nem ez lenne a lényege, hogy ezeket az effekteket létrehozza, hanem alapjába véve erősítse azokat! Ha sok hangszert, dallamot próbálunk egy teljesítménybe rakni akkor azt a felépítés során szépen építsük fel és kerüljük az olyan dolgokat amikor, 3-4 dallam vagy hangszer szól egymás alatt.

Konkluzió:

 

A lényeg, hogy a mixelés csak egy folyamat a zeneszerkesztés közben, a jól felépített átgondolt produkció már kevés utómunkát igényel. A zenék mixelik magukat. A felépítés és hangszerelés az igazi kihívás egy zeneszám megírása közben, mégis a mixelésről masterelésről beszélnek a legtöbbet, holott nem ezen múlik a legtöbb dolog.

Forrás: https://theproaudiofiles.com

Inbetween

 

Tetszett a poszt, érdekel a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!