Bejegyzés

Hogyan készítsünk pergődob (snare) hangot?

Pergődob logó

A pergődob és a lábdob között gyakran vita van arról, hogy melyikük is fontosabb eleme egy dalnak. Amit biztosan tudunk az az, hogy mindkettőre elengedhetetlenül szükség van ahhoz, hogy az emberek táncra perdüljenek. Számos dobtípus létezik, mindegyikről találhatsz leírást az oldalunkon, de most a pergődobokba (snare) vetjük bele magunkat.

A legtöbb producer betölt néhány hangmintát ahhoz, hogy megtalálja a legjobb pergődob alapot. A valójában a pergődobokat nem találják, hanem építik. Számos módja létezik egy pergődob megalkotásának, de most egy kezdők számára is megfelelő technikával és munkafolyamattal fogunk megismerkedni.

Dob anatómia

Ha egy hangmintára vagy egy szintetizátor hangra tekintünk, akkor három dolgot vehetünk észre, ami felépíti a pergődobot:

  • tranziens
  • test
  • farok vagy lecsengés

Egy tökéletes egység megtalálása helyett érdemesebb a jó alkotóelemekből összerakni a hangot.

A tranziens

Tranziens

A tranziens a pergődob kezdeti szakasza, ez az ütő/klikkelő hang, amit hallunk. A tranziens akkor jön létre, amikor az ütő hozzáér a dob membránjához és ez a hang, ami alapjában meghatározza a hangot. Ez a kezdeti hang nagyon sok információval szolgál az agyunk számára, hogy éppen milyen hangot is hallunk.

A tranziens éles karakterisztikája segít megkülönböztetni a pergődobot a többi dobtól. Az éles klikkelő hangzás a pergődob sajátja, amely kihallatszik a mixből és megragadja a hallgató figyelmét. Ha jó tranziens hangot keresünk, akkor éles attack-kal rendelkező, klikkelős hangra kell gondolnunk.

A test

A pergődob fizikai méretéből adódik. A megütés után a test egy bizonyos frekvencián kezd el rezonálni, amelyet a dob méretével van összefüggésben. Ez általában a 120 és 220 Hz közötti frekvenciatartomány.

Pergődob hanghullám

A kisebb dobok magasabb pitch-el rendelkeznek, amely a méret növekedésével elkezd csökkeni. Az akusztikus pergődob 10″ és 16″ közötti széles és 3″ és 10″ közötti mély szokott lenni. Az átlag olyan 14″ környékén van, míg a mélység 5″ körül. A DAW-ok szépsége az, hogy lehetőségünk van masszív pergődobokat készíteni a test túlhangsúlyozásával.

Tippek:

  1. Érdemes egy tom dob hangmintát használni a testhez, amelyen a pitch transzpozíciót beállíthatjuk 120-220 Hz közötti értékre.
  2. Használjunk torzítást, kompresszálást és EQ-t ahhoz, hogy kiemeljük a testet

A farok

Az utolsó rész a farok. Ezt a szakaszt a fémkötegelés határozza meg, amelyet a dobok alján találunk. Ezeket dobsodronyoknak nevezzük. Ha a pergődobot megütik, a vibráció a sodronyokat csörgésre készteti. Az elektronikus zenében ezt a hangot gyakran zaj felhasználásával készítik el.

Tippek:

  1. Egy zaj hangminta jó alap
  2. Reverb-bel a farok mélységét és dimenzióját fokozhatjuk
  3. Használjunk két különböző zajt a különböző frekvenciákhoz és hosszokhoz

Rétegezés és elcsúsztatás

Rétegezés

Miután megtaláltad a hangokat, ideje kombinálni őket, így jobban fognak szólni, mint külön-külön. A minták elcsúsztatások, így nem versenyeznek egymással, ezek kombinálásával a pergődob szakaszait készítheted el.

A rétegezést több módon is csinálhatjuk, de a legtöbben minden elemet a drumrack-be tesznek be a könnyebb kezelhetőség és programozhatóság miatt. Néhány producer önálló track-ként szereti kezelni őket, így külön láthatják a hullámformákat és így könnyebben igazíthatják őket. A rétegezés és elcsúsztatás haszna az, hogy a legjobb részeket használhatjuk a mintákból. Később a jó részeket csak kiegyensúlyozni kell, hogy utána szépen szóljanak együtt.

Rétegezési tippek:

  1. Tranziens minta előzze meg a test mintát.
  2. Használj szintetizátort a zaj előállításához a farokhoz. A szintetizátor lehetőséget ad a finomabb beállításokhoz, release időkhöz és tónushoz.
  3. Használd a Sampler-t az indulás és megállás gyorsaságának beállításához. Az átmenetek az összeállításban ugyancsak hasznos lehet.
  4. A test és a farok esetén érdemes az attack-ot magasabbra venni ahhoz, hogy a tranziens is át tudjon jönni.
  5. A pergődob teljes hosszát állíthatjuk lejátszásnál az elemeinek decay(lecsengés) értékének állításánál.

Feldolgozás

A hangminták elkészültek, ideje feldolgozni őket. Ajánlott egyenként feldolgozni őket, majd csoportként, végülis a teljes mixben a zene többi részével együtt. Talán van egy remekül szóló pergődobod, de a mixben berakva érezni, hogy további finomításra van szükség. A pergődob feldolgozása számos eszközt és technikát igényel, de az alapvető részek a kiegyensúlyozás, EQ-zás, szaturálás, kompresszálás, torzítás és reverb.

Szintek: Kezdjed a pergődob felhasználását a hangerő kiegyensúlyozásával. Meglepő, hogy mennyit tud javítani 1-2 dB-es állítás a pergődobon és a mixen.

EQ8

EQ és szűrés: Ez a legfontosabb lépés. El akarjuk különíteni a hangmintákat, hogy külön tudjanak élni a saját frekvenciatartományukban és így ne egymással harcoljanak.

Vegyünk egy EQ-t és vágjunk ki alsó frekvenciákat a tranziensből és farokból. Ezzel helyet csinálunk a testnek, amely úgyis elnyomná ezt a tartományt. Erősítsünk a magasabb frekvenciákon, így a pergődob jobban ki fog tűnni.

Reverb: Adjunk hozzá reverb-et, ha több helyet, mélységet és dimenziót szeretnénk. Az 500 ms decay-nél nézelődjünk egy jó reverb-hez. Ha hosszan kitartott reverb-et szeretnénk, akkor plate vagy hall reverb-et érdemes használni hosszú decay időkkel. A három legfontosabb vezérlő a reverb-hez:

  • Reverb Pre-delay: az első dry hang és az első visszaverődés közötti idő
  • Decay: mennyi idő alatt álljon le a hang
  • Dry/Wet arány: nem érintett és érintett jelek arány

OverdriveTorzítás: A torzítás remek eszköz arra, hogy kövérebbnek tűnjön a pergődob. A Overdrive eszközzel remek változtatásokat tudunk véghezvinni. A Dry/Wet határozza meg, hogy mennyi torzítást használunk.

Szaturáció: A  hang nem üt eléggé, egy kis szaturáció hozzáadásával ezen segíthetünk, lekerekíthetjünk a hang éleit. Az eszköz lehetőséget ad életet vagy extrém csipogást vigyünk a hangba, majd torzítsuk azt szükség szerint. Bánjunk vele óvatosan, mert könnyen kilapíthatjuk és élettelenné tehetjük vele a hangot, pont az ellenkezőjét elérve a célnak. Használjunk a Dry/Wet vezérlőt hogy a szaturált és nem szaturált hangok szintjét beállítsuk.

Kompresszálás: Ha visszavesszük a hangerejét a tranziensnek a kompresszorral, akkor a kapcsolatát a testtel és a farokkal megváltoztatjuk. A trükk az, hogy kicsit levesszük a hangerőt így megnövelve a decay szakaszt. Ez azt a hatást idézi elő, hogy a test és a farok hangosabb anélkül, hogy megemeltük volna a hangerőt.

Tippek:

  1. Kezdjük a kompresszálást 4:1-10:1 aránytól
  2. Gyors és közepess attack-kal dolgozzunk (1-10ms)
  3. Release idő állítással a gain csökkenés visszatér mielőtt a pergődob ismét ütne

Csoportos feldolgozás

Miután egyenként feldolgoztad a hangokat ideje, hogy csoportban is feldolgozzad őket ahhoz, hogy egységes egészet alkossanak. Ezt drum rack használatával vagy track-csoportosítással érhetjük el. Hasznos lehet egy kicsi torzítás, kompresszálás, szaturálás és reverb hozzáadása. A csoport feldolgozása után EQ-val finomítsunk, hogy jobban illeszkedjen a dob a zenéhez.

Néhány eszköz amivel érdemes kísérletezni: Redux, Frequency Shifter, Erosion és Gate

Hasznos tippek a halláshoz: Ügyeljünk a hangerőre és az időre. A pergődob gyors és hangos, amely káros lehet a fül számára, különösen akkor, ha órákon át dolgozunk vele. Különösen érdemes odafigyelni a torzításos, kompresszálós, szaturációs munkára, mivel ezek a hangot felerősítik és nagy fárasztóvá tudják tenni.

Forrás: DJTechTools

Skeldar

Zenealkotás trap stílusban – 2. rész

A trap stílusban történő zenealkotás további lépéseivel ismerkedünk meg. Ha esetleg még nem olvastad a sorozat első részét, akkor azt ezen a linken megteheted.

8. Referencia track használata

Referencia track

Egy új stílusban történő munka kezdetben nehéz lehet, különösen akkor, ha még csak hasonló műfajban sem dolgoztunk. Kezdésként érdemes egy referenciát alkalmazni, hogy a simábban menjenek a kezdetek.

A referencia track olyan mint ha csak rajzolnánk. Áttetsző módon láthatjuk a kész mű vonalait, elosztását, így segít nekünk majd a sávok szervezésénél. A cél azonban az, hogy ne másoljunk, hanem mint útmutatás használjuk ezt a track-et. Válasszuk ki a kedvenc trap zenénket és jelöljük be a elemeit

Miután minden fontos főelemet (bevezetés, refrén, build, drop stb.) megjelöltünk, kezdhetjük tovább bontani a zenét. Milyen hosszú egy szekció? Az ismétlődő szekciók teljesen egyformák? Milyen változások állnak be a zenében? Milyen elemek jelennek meg és milyenek tűnnek el? Szekcióváltásnál milyen átmenet történik?

Referencia track

A nagy figyelemmel történő meghallgatás sokat segít egy zene kivesézésében. Nem csak a hallásunk fejlődik, hogy a kisebb részleteket is észrevegyük, de ezt a figyelmet a saját zenénkhez is felhasználhatjuk.

Amikor zenét írunk az, hogy hogyan rendezzük el az elemeket ugyanolyan fontos, mint az, hogy hogyan szól. Egy jó felépítés megfogja a hallgatót és ösztönzi arra, hogy végighallgassa a számot. Szánjunk időt a referencia megismerésére és tanuljunk belőle.

A szokásos módon nekikezdve a zenének is néhol akadályokba ütközhetünk, ilyenkor mindig forduljunk a referenciához és nézzük meg a zene folyamát vagy az figyeljük meg a szekciókat felépítő elemeket.

Ügyeljünk arra, hogy ne akarjunk mindig úgy hangzani mint a referencia. Ezeket a számok már master-elve vannak, míg mi az alapoktól indulunk el. Ezek a lépések majd csak az után jönnek, hogy a fő ötlet formát ölt, így ne akadjunk le azon, hogy nem egészen úgy szól. Csak fejezzük be a számot.

Trap zene elrendezése

Az alábbiakban láthatod az egyik leggyakoribb trap stílusban jellemző elrendezést, mint kiindulási alap:

Bevezetés: 4 bar
Refrén: 8 bar
Build: 4-8 bar
Drop: 16 bar
Breakdown/Refrén2: 8 bar
Build 2: 4-8 bar
Drop 2: 16-32 bar
Lezárás: 8 bars

Vagy a fenti leírást vagy a referencia track-et is használod, egy jó útmutató lesz a kezedben, hogy kialakíthassad a saját zenéd felépítését.

Saját ötletek alkalmazása sablon segítségével

A referencia track abban is segít, hogy ne ragadjunk benne a rosszhírű 16 bar-os loop-okban.

Lehető teszi a másolás-beillesztést, hozzáadhatjuk és elvehetjük az elemeket, majd ebből elkészíthetjük a vázként szolgáló teljes zenét, amely ugyanolyan felépítésű lesz, mint az eredeti zene. Használjuk ezt, hogy tisztán lássuk, hogy mit kell hozzáadni és eltávolítani. Referenciát használni hasznos, amíg a saját, egyedi hangzásunk elkészítésére vetjük be. Más esetben is bátran használhatjuk őket.

9. Melódikus elemek hozzáadása

A melódikus elemek igazán fel tudják tüzelni a zenét. Egy arpeggiator vagy egy egyedi szintetizátor, esetleg stab igazán meg tudja indítani a zene menetét ezálltal magával ragadva a hallgatót.

Vegyük például azt, hogy a basszus elemeket gyakran használják a trap stíluson belül a drop-oknál, amellyel súlyt adnak a zenéhez mint alap.

A NGHTMRE – Street című számban az alkotó egy kürtöt használ, hogy a melódiát továbblendítse a drop-ban. A már említett Mi Gente remix ugyancsak kürt hangszerekkel oldja meg továbbhaladást.

A Flosstradamus & Dillon Francis – Tern It Up -ban a szerző egy arpeggiator-t használt a letörésnél, hogy a track-et a következő felépüléshez és letöréshez vezesse.

Ott használjunk melódikus elemeket, ahol szükséges, ne csak dobáljuk őket befelé a zenébe. Kerüljük el, hogy a szám túlzsúfolt legyen. A kevesebb néha több.

A drop-okat azonban a dobokkal való kitöltés vagy egyéb ütős hangszerek is továbbvihetik.

10. Dobkitöltés vagy más ütös hangszerek használata

Egy öblös sub, egy erős lead hang és egy megragadó dob legyen a legmagasabb prioritású feladat, ha trap drop-ot készítünk.

A tam kitölt, egy ütemtől eltérő dob pedig igazán üt, míg egy érdekes perka hang egy jó drop-ot tud csinálni vagy megtörni. Hallgassuk meg a Finding Hope – Let Go Castor Troy -féle remixét.

Figyeljük meg, hogy a piszkos hangzású lead-del, törésekkel és a gyors, reverb-es ütősökkel milyen jól juttatja el a hallgatót a feszültség állapotába. Egyszer csak megkezdődik az átmenet a tam kitöltésbe miután a lead megint üt egyet, hogy végül így befejezze a fordulatot.

A dobkitöltések olyanok, hogy könnyen össze tudják hozni a drop-ot, miközben továbblendítik a számot, így fenntartva a hallgató figyelmét. Ismerjünk meg több trap producert és észrevehetjük, hogy majdnem mindegyikük valamilyen dobot használ kitöltésre, amellyel továbbviszi a zenéjét.

A Conro – On My Way Up egy olyan példa, ahol a művész nem szokványos hangot használ, hogy karaktert és egyediséget adjon a zenéjéhez.

Ha a drop-unk üresnek tűnik, akkor adjunk ezeknek a tippeknek egy esélyt és derítsük ki, hogy mennyi dinamikát tudunk ezzel a zenéhez adni. Ez pedig elvezet minket oda, amit minden producernek alkalmaznia kell, ha egy új stílusban alkot: a kísérletezést!

11. Kísérletezés

Attól, hogy egyre több és több track-et készítünk, ne felejtsünk el kipróbálni új dolgokat. Szerezzünk inspirációt abból a stílusból, amit szeretünk és próbáljuk meg vegyíteni az aktuális zenénkkel. Sosem tudhatjuk, hogy milyen kombinációból születik valami nagyszerű.

A trap stílus EDM oldala nem is igazán kezdődött el, amíg az alkotók nem kezdték el vegyíteni az EDM track-ek jellemző struktúráját a tradicionális hip-hop hangszerekkel. Ma pedig a trap stílus mindenütt jelen van.

A lényeg, hogy sose veszítsük el a kíváncsiságunkat. Nem kell minden szabályt szentíráskánt követni. Vajon a pergődob jól fog szólni a lábdobbal? Próbáljuk ki! Bármikor kincsre bukkanhatunk.

A trap stílusnál is igaz, hogy ez a mentalitás hosszútávon segíteni fog, a felfedezéseket több számodban is alkalmazhatod majd.

12. Mix & Master

Ez a produkciókészítés utolsó fázisa, amikor már csak a végső simításokat kell elvégezni stream-elés, letöltés vagy klubokban történő bevetés előtt.

Trap stílus esetén a dalt nagynak, tisztának és hangosnak szeretnénk hallatni. Mielőtt ennek nekilátnánk, van egy fontos dolog, amit meg kell jegyezni: a master-elés nem azért van, hogy a fülbeötlő problémákat orvosolja.

A master-elés nem egy mindent helyrehozó varázslat. Ha valami nem jó a mixben, akkor azt előbb magában a mixben kell helyrehozni, mielőtt még egyáltalán a master-elésre kerülne sor. Ez fontos szabály, amit a master-elés közben sosem szabad elfelejteni.

Ezt a folyamatot sokáig tart megtanulni, ezért ne legyünk frusztráltak, ha először a track nem szól úgy, mint a kedvenc művészedé. Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás!

Nem írunk túl sok részletet a master-elés folyamatáról, mivel az egy külön cikket kitenne, annyir részletekbe menő a téma. Néhány tipp azonban mindenképpen segíteni fog az indulásnál.

Monó sub frekvenciák

iZotope Ozone

Minden nehéz sub frekvencia a mix közepéről jöjjön. Ha nagyobb hangrendszeren is szeretnénk játszani a zenét, akkor biztosra kell mennünk, hogy a különböző helyről érkező hangok nem fognak összeakadni.

Nem szeretné senki, hogy egy amúgy nagyszerű track ezért hangozzon borzasztóan, ezért használjunk gyári plugin-t vagy olyan harmadik féltől származót, mint például az iZotope Ozone (fenti kép).

Ne kompresszáljunk túl

Kompresszálás

Nem szükséges összenyomni azért a zenét, hogy olyan hangosan szóljon, amennyire csak lehet. A legtöbb streaming szolgáltatás, mint például a Spotify, csökkenti a hangerőt, hogy a track-ek az érzékelt hangerőn szóljanak.

Nem kell azért aggódni, hogy a zenét hangosabban szóljon, mint a versenytársaké, mivel mindenkié egyformán fog szólni. A túlkompresszálás elkerülésével pedig megőrizheted a track összes dinamikáját, amelybe minden bizonnyal sok óra munkát tettél. A túlkompresszálás legyen az ellenségünk. Itt egy  példa arra, hogy mi a különbség egy normál és egy túlkompresszált zene között.

Hangosítás többszörös limitálással

Ez a stílus arról ismert, hogy a zene az ember arcában van, de hogyan is érhetjük el ezt a lehető legkevésbé feltűnően anélkül, hogy tönkretennénk a dalt?

Az egyik válasz erre a többszörös limitálás. Ez egyszerűen arról szól, hogy több limitert teszünk egymást után, majd lassan kezdjük növelni a hangerőt, ahogy haladunk előre. Ezzel a technikával a munkát szétosztjuk több limiter között. Például egy limiter 10 dB-lel növelheti a hangerőt.

Limiter

Lehetséges, hogy egy limitert használva maradványok képződnek a digitális vágás miatt, amikor a hangos részeket lehalkítjuk vagy amikor a halk részeket felhangosítjuk. Alternatívaként használhatunk öt limitert, mindegyik csak 2 dB-lel hangosít, így kerülve el az esetleges maradványokat. Érdemes próbálkozni, ez csak egy biztosíték, hogy ne tegyük tönkre a kemény munkánkat.

Összefoglaló

Számos hasznos írásunk van a témáról, amit érdemes elolvasni, ha ebben a produkciós fázisban ténykedünk. Kezdőknek javasoljuk a zeneelméleti és kifejezett mastering képzéseket.

A trap zene az EDM-en belül sokat fejlődött az elmúlt néhány évben. A kemény basszusaival és dobjaival ez a stílus még sokáig ismert marad. Minden lépést átnézve zeneszervezéstől, a 808-ason át, minél jobb, dinamikusabb drop-ot készítéséig már nincsmás hátra, mint hogy belevessük magunkat a zeneszerkesztésbe.

Forrás: Cymatics.fm

Skeldar

Zenealkotás Trap stílusban Vol 1.

A trap zenei stílus az utóbbi pár évben fejlődött ki. A legismertebb jellegzetessége az öblösebb basszus. A fejbólintásra késztető rap-szerű ütem és a kemény lead, mint amilyen a Flosstradamus-ban is van, a stílust az EDM világ egyik legnépszerűbb stílusává tették.

A 808-as szintetizátor jellegzetes hangjával és az erőteljes dobjaival a trap stílus számos EDM lejátszási listáján megvetette a lábát. Nagy a változatosság a stíluson belül, de az alapvető elemek minden számba megtalálhatóak.

A cikkben bemutatjuk a trap zenék kulcsfontosságú elemeit, amelyeket ajánlott minél jobban megismerni, ha trap-ben szeretnénk alkotni:

  • 808-as szintetizátor
  • Basszus- és pergődob kiválasztása
  • Sidechain
  • Dobfeldolgozás
  • Erőteljes lead
  • Feszültség felépítése
  • Drop készítés
  • Referencia track használata
  • Melódikus elemek hozzáadása
  • Dobkitöltés és más ütősök
  • Kísérletezés
  • Mix & Master

1. Roland TR-808

Az erős basszus megkerülhetetlen eleme a trap zenének. Egy jó 808-as hangminta kiválasztásával, amely kitűnik a zenéből, már nagy lépést tettünk előre. A 808-as dobokat importálva bármelyik DAW-ba egy remek kiindulási pont. Mindehhez vezérlést, esetleg kis túlvezérlést, szaturációt kell csak hozzáadni, hogy harmónikusan erős eredményt kapjunk.

Ügyeljünk arra, hogy a sub hallatszódjon hangfalon, laptopon, de kis túlzássak még telefonon is. Ne féljünk EQ-t használni, hogy az ízlésünkhöz igazítsuk a hangokat, csak arra ügyeljünk, hogy a sub frekvenciákat ne erősítsük, mert ez ronthatja a hangok szinkronját.

A szaturáció használata

Egy egyedi módja, hogy feldolgozzuk a basszust ha send/returnt állítunk be oda, ahova az EQ frekvencia-szétválasztást tettük a szaturátorral együtt, hogy magasabb haromónikusokat is hozzáadjunk.

Az alábbi képeken láthatjuk az effekt rack-et Ableton-ban. A chain highpass-t (magasvágó szűrőt) tartalmaz, hogy 100 Hz alatti frekvenciákat kivágjuk, valamint egy lowpass-t is, amely ugyanezt teszi a 100 Hz fölöttiekkel.

HighpassLowpass

Egyszerűen némítsuk le az alacsonyabb frekvenciákat azzal, hogy a kis szürke hangszóró szimbólumot szürkévé tesszük.  A highpass-ra (mély vágó szűrő) már csak rá kell tennünk a kedvenc szaturátorunkat és meg is vagyunk. Küldjük a sub-ot ehhez a visszatéréshez és kísérletezzük, hogy mekkora szaturáció és gain hangzik jól.

Ezek a lépések segítenek, hogy a sub hallható legyen és még kisebb hangszórókon is kijöjjön a öblösség, amit így a hallgató érzékelhet akkor is, ha a hangszóró nem egészen szól ennyire mély tartományokban.

2. Láb és pergődob kiválasztása

Nem sok olyan hangszer van, ami annyira kitűnik a zenékből mint a láb vagy a pergődob. Mindkét dobféle kemény ütős hangot ad, ezért különösen érdemes rájuk odafigyelni, legfőképpen a trap stílusban.

A lábdob

A kiválasztáskor ügyeljünk arra, hogy ugyanaz legyen a zenei kulcs, mint amilyenben a zene íródik. A legegyszerűbb és leggyorsabb módja, hogy ez kiderítsük, ha a lábdob(kick) track-jére tuner-t vagy EQ-t teszünk és megnézzük hol van a legnagyobb csúcs lejátszásnál. Ez lesz az alapvető hangjegy a dobnál. Az általános szabály, hogy a lábdobot a zene kulcsához igazítjuk.

Ugyancsak fontos a jó középső frekvenciák megtalálása, így a 808-as öblös hangján át is hallható lesz a dob. E két tényezőt mindenképpen jól össze kell hozni, hogy a zene alapja jó legyen. A lábdob és a 808-as kombinációja a trap stílus egyik kulcseleme, bánjunk vele kiemelt figyelemmel.

A pergődob

A pergődob ugyanolyan fontos mint a lábdob. A pergődob az, ami egyszercsak megszólal és megragadja a hallgatót.

A dobra jellemző, hogy erős ütős hangja van, kitűnik a tömegből, de paradox módon mégis jól illeszkedik hozzá. Ahhoz hogy ezt elérjük több pergődob hanggal kell dolgoznunk. Mivel azt szeretnénk, hogy kitűnjön, ezért legalább kettő réteg kell, egy a frekvenciatartomány alsó és egy a felső felén.

Ügyeljünk arra, hogy a pergődob illeszkedjen a lábdobhoz. Válasszunk összepasszoló hangokat. Bár csak elsőre tűnik könnyőnek, de kis gyakorlással a fülünkkel gyorsan meg fogjuk találni az összeillő párosokat. A párok megtalálása azonban csak a kezdet, ezeket össze is kell illeszteni.

3. Sidechain

A trap zenékben a sidechain kompresszió az ember legjobb barátja, amely egyszerűen csak lenyomja a hangerőt, így a frekvenciák ütközését orvosolja. A kompresszor mellett egy szellem-dobot is szokás használni.

A trap stílusban a 808-at sidechain kompresszáljuk, hogy a sub-ot visszaszorítsuk, így az alsó frekvenciatartomány nem lesz túl zavaros az ütközések és erősítések miatt.

Amennyiben Ableton Live-ot használunk, akkor a Lookahead beállítással érdemes kísérletezni. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy a kompresszor előrébb lásson és így jobban tömörítsen. A nagy előrelátás azonban kiöli az életet a hangból, ezért csak óvatosan bánjunk vele.

Sidechain lookahead

Most, hogy a dobok már jól illeszkednek, már csak be kell dolgozni őket a zenébe. Ezt többféleképp tehetjük meg.

4. Munka a dobokkal

A legnagyobb hiba, amit a producerek el szoktak követni, hogy túlságosan is vagy éppen túl kevéssé dolgozzák be a dobokat. A dobok – különösképpen a basszusos zenékben – jól ki tudnak emelkedni, ezért fontos, hogy jól megcsináljuk őket.

Az alábbiakban olvashatsz néhány tanácsot, hogy hogyan tegyed kiemelkedővé a dobokat. Ne felejtsük el, hogy a 808-as mellett a dob a másik kulcseleme a trap stílusnak, így erre bőven szánjunk időt.

Alkossunk, mint egy dobos

A dob programozásakor vagy a hangjegyek elhelyezésekor mindig tegyük fel a kérdést: ezt egy valódi dobos le tudná játszani? A dobosnak csak két karja és két lába van, amivel zenélhet. A legkönyebb módja, hogy a zenénket zsufoltá tegyük ha túl sok dobot rakunk bele.

Dobok

Ez nagyon igaz a trap stílusnál is. Drop esetén több fő hangszer lép akcióba: láb- és pergődob, cintányér, sub és lead szintetizátor. Ha túl sok dob hangot adunk hozzá, akkor nagyon zűrzavarosnak fog tűnni a zene és csak elvonja a hallgató figyelmét arról, amit hallani akar: basszust és a lead-et.

Glue kompresszió használata

A Glue kompresszor tökéletes módszer arra, hogy a dob elemeit egységbe fogjuk vagyis összeragasztjuk őket. A dobcsoportnál (drumbus) kisebb attack-ot és gyorsabb release-t használjunk, mivel így nem öljük ki a dinamikát a hangból.

Ez a módszer jól összedolgozza a dobokat, de ennél többet igazából nem tesz a zenéhez.

Parallel kompresszió használata

A parallel kompresszió alapvetően return/send, ahol összenyomjuk a dobokat, hogy nagynak ütősebbnek, élettelinek tűnjenek. Ez a fajta kompresszió nagy eredményeket tud produkálni.

Párhuzamos kompresszálás

Ezt úgy érhetjük el, hogy létrehozunk egy dob buszt vagy egy return csatornát, az 50 Hz alatti frekvenciákat kiszedjük EQ-val, majd az egészre ráteszünk egy kompresszort. Kísérletezzünk a beállításokkal miközben a dobot visszaküljük a buszhoz. A Glue kompresszor lehetőséget biztosít a paralel kompressziora. Az egyetlen dolog amit állítani kell ezesetben a Dry/Wet paraméter.

Minden kompresszornak saját beállítása van, hogy ezt a hangzást elérjük vele, de vannak általános beállítások is.

Ratio: Legalább 3:1 vagy ennél magasabb, hogy igazán összepréseljük a hangokat.
Threshold: Amennyire csak le lehet venni. Figyeljük a kompresszor release-ét a leütések végén.
Attack: Gyors (2 ms vagy gyorsabb), ha vastagabb hangzást akarunk elérni. Lassabb (10 ms vagy több) beállítást alkalmazzunk az ütősebb hangért.
Release: Automatikus vagy lassú (100 ms vagy több)
Gain: Vagy a group hangerejét vezérli vagy azt szabályozza, hogy a csoportból mennyi jusson el a grouphoz. Ügyeljünk arra, hogy az általános hangerő ne változzon, miután a kompresszált hangot hozzáadtuk a track-hez.

A pergődob szaturációja

Egy nagyon jó lehetőség arra, hogy többet hozzunk ki a pergődobokból, ha szaturáljuk őket. Tegyünkegy szaturátort a csatornára és emeljünk néhány dB-t.

Szaturátor

Az Output potméteren csökkentsük annyival a jelet, amennyivel felpumpáltuk. Hasonlítsuk össze a dB értékeket úgy is hogy ki majd be van kapcsolva a szaturátor. Figyeljük meg a különbséget.

5. Az erőteljes lead

A hangtervezés vitathatatlanul a legfontosabb eleme egy produkció elkészítésének. A lead, amely kiemelkedik az öblösebb sub-ból a drop idején egy meghatározó eleme a trap stílusnak. Ebből kifolyólag hangtervezés (Sound Design) teszi lehetővé, hogy a track kitűnjön a tömegből. Egy jó lead elválaszt a versenytársak tömegétől.

A hangtervezés (Sound Design) nem olyan valami, amit egy éjszaka alatt meg lehet tanulni. Bár könnyű a rajt, mivel számos lead preset közül választhatunk a legkülönbözőbb hangkönyvtárakat felkutatva, de az igazán jó lead-hez ennél több kell.

Lead

Fentebb az effektek láncolatát láthatjuk Serum-ban. Nagy reverb, multiband kompresszor és a torzítás gyakori effektek a lead-eknél ennél a stílusnál. Bátran kísérletezzük a kedvenc szintetizátorjainkkal és preset-jeinkkel.

Minél erőteljesebb a lead, annál nagyobb lesz a drop. A NGHTMRE & Dillon Francis – Another Dimension mindezt remekül bemutatja. Figyeljünk a lead-re.

Vegyük észre a hangokat, a basszus- és pergődobot, sub-ot és az erőteljes lead-et. Mindössze néhány zenei elem elég ahhoz, hogy jó legyen a drop. Használjuk a reverb-et, delay-t és más effekteket ahhoz, hogy helyet csináljunk a hangoknak, amit utána kitölthetnek.

A “Mono” engedélyezésével a szintetizátorban a “Glide”-dal egyetemben lehetővé teszi, hogy a hangjegyek átfedjék egymást, ezzel a pitch(hangmagasság) hatása növelhető vagy csökkenthető.

Amennyiben a Sound Design nem az erősségünk, a képzéseink között megtalálod az alapokat is bemutató kurzust.

Minden nagy trap zene fokozatosan építi fel a feszültséget, ahogyan halad előre, egészen addig, amíg a lead és a kemény basszus be nem jön a képbe. Egy igazán jó belépőhöz viszont a feszültséget is jól kell felépíteni.

6. A feszültség felépítése

Ha a hallgató már várja, hogy mikor jön a drop, az azt jelenti, hogy jól megragadtuk a figyelmét egy jól felépülő feszültséggel. Ahhoz hogy mindezt elérjük, több lehetőségünk is van.

Új elemek hozzáadása

Remek módja, hogy felépítsünk egy feszültséget, ha a zene előrehaladtával újabb és újabb elemeket adunk a zenéhez. A RL Grime – Stay For It remix nagyon jól példázza ezt a fajta módszert. Ha figyelmesen hallgatunk, észrevehetjük ahogyan megjelennek az újabb zenei elemek (basszusdob, cintányér stb.), ezzel generálva feszültséget. Lassan adagolva az új darabokat fokozatosan felépíthetjük a feszültséget, hogy végül a drop zárását már várja a hallgató.

Az egyik ok, amiért ez működik az a feszültséges és kioldás elmélete. Számos elemet adunk a zenéhez, majd hirtelen eltüntetjük őket, de csak azért, hogy valami mással pótoljuk, ez a drop.

A növekvő Pitch Band

Egy másik zenei megoldás a feszültség növelésére a hangjegyek pitch emelése, amikor a elérjük a drop-ot. A Dillon Francis Mi Gente remixét meghallgatva megérhetjük miről is van szó.

Emelkedő hangjegyet használva úgy nevezet Pitch Band-et használva nyugtalanságot és feszültséget idézhetünk elő a hallgatóban. Klasszikus lépés az EDM világában a dobpergés használata, amely a trap stílusban sincs másképp.

A klasszikus dobpergés

Általában ezt 1/8-os ütéssel majd 1/16-os ütéssel és végül 1/32-es pergéssel érik ezt el a producerek. Itt is érdemes kísérletezni, mert a dobpergésnél számos variációból választhatunk.

Zedd dobpergése az Adrenaline című számban kiváló példája ennek a technikának.

A feszültséggel teli zene önmagában nem ér sokat, ha nem oldjuk ki az összpontosult erőt. Ahhoz, hogy a drop tényleg üssön, ahhoz a vezető hangnak kell igazán kitűnnie.

7. A drop elkészítése

Egy jó lead az egyenletnek csak az egyik fele, amikor drop-ról beszélünk. A jó dobminta kiválasztása, a stílus, a zene folyása, egyedi fordulópontok megalkotása az, amire még oda kell figyelnünk.

Basszus drop

Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás

Ezt talán nem is kell magyarázni. Ha úgy érezzük, hogy a drop nem sikerült olyanra, mint amilyeneket hallani lehet, nem kell csüggedni. Egy jó drop elkészítése nem fog menni gyakorlás nélkül.

Nyissuk meg a DAW-ot és állítsuk be a BPM-et valahova 140 és 170 közé, majd helyezzünk el egy sima dob loop-ot. Kezdjünk 8 bar-ral, majd menjünk fel 16-ra. Készítsünk drop-ot drop után egy azon project-en belül. Miután úgy érezzük, hogy kész egy drop, nem tudunk rajta már mit javítani, akkor kezdjünk egy másik drop-ot ugyanitt.

Használjunk referencia track-et, hogy mutassa az utat az elemek elhelyezésénél, hogy melyik dob és melyik szintetizátor hova kerüljön. Minél több ilyet megcsinálunk, annál könnyebben fog menni.

Módosítsunk a szakaszvégeken

A legtöbb trap drop 16 bar hosszúságú, aminek az eredménye az, hogy a hallgató füle belefáradhat abba, amit hall. A legkönnyebben ezt úgy tudjuk elkerülni, ha a drop első fele után változtatásokat eszközlünk.

Ha megfigyeljük a RL Grime – Core című számot, akkor észrevehetjük, hogy a drop második felében nem csak a lead pitch-et csökkenti egy oktávval, de cintányérokat is hozzáad, ezzel pedig hallgató érdeklődését fenntartja. Eg új elem hozzáadása vagy egy már meglévő megváltoztatása hosszabb távon is érdekessé teszi a drop-ot.

Egy Arpeggiator-t is használhatunk, hogy a drop-ot átvezessük a második felébe. A lehetőségek száma végtelen, így van bőven helye a kísérletezésnek.

Fordulópont elhelyezése

A fordulópont csupán egy zenei átmenet. Általában a második félbe való átmenetnél szokták használni vagy a drop utáni letörésnél. A Zeds Dead and Diplo – Blame jól bemutatja, hogy miről is van szó. Egy dobot használnak, valamint egy futurisztikus hangzást, amely a szám kivezető szakaszába visz át minket.

A fordulópontok jól használhatóak az drop intenzitás fenntartására és ezt számtalan módon érhetjük el. Akár csöndet is használhatunk ezeken a helyeken, hogy mélységet és kreativitást adjunk a drop-hoz.

A sok lehetőség közül nehéz választani, hogy melyik illik igazán a zenéhez, de ez gyakori. Egy referencia track mindig sokat segít, ha holtpontra jutunk.

 

Folytatatása következik…..

Forrás:https://cymatics.fm/

Pitchshift vokál effektek készítése Ableton-ban

Népszerű a mélyebb hangzású, kortárs zenében, mint például a post-dubstep és deep house, hogy a vokálra ráteszik a pitchshift-es változatokat, így egy furcsa, nemtelen, de harmónikus hangot kapnak.

Bár némely producer kifejezetten vokál feldolgozásra kihegyezett eszközöket használ, mégis nagyon könnyen és gyorsan tudunk magunk is ilyen hatásokat készíteni úgy, hogy a DAW pitchshift funkcióján kívül semmi mást nem használunk.

Pitchshift vokál

A kulcs, hogy a megfelelő algoritmust válasszuk. Rossz választás esetén a feldolgozott verzió nem fog kényelmesen illeszkedi az eredetin és így az effekt kellemetlen lesz. A példában Ableton Live-ot fogunk használni, így ha más DAW-val dolgozol, érdemes a dokumentációjában utánanézni, hogy milyen más pitchshift algoritmusokat tartalmaz, de a folyamat, alapvetően hasonló.

Első lépés:

Nyissuk meg az új fájlot, tegyük a tempót 128-as BPM-re, majd húzzuk a vokált az audió track-re. Duplikáljuk ezt a track-et a track névre való jobb kattintással, majd a Duplicate paranccsal. Nevezzük el őket fő és feldolgozott vokálnak.

Első lépés

Második lépés:

Dupla kattintással a feldolgozott vokálon elő tudjuk hozni a Clip nézetet, Váltsunk Warp Mode-ot Beat-ről Complex Pro-ra. Tegyük a track-et szólóra és állítsuk a Transpose-t a Clip nézetben -12st-re. A vokál pitche egy oktávval kisebb lett.

Második lépés

Harmadik lépés:

A Complex Pro mód állítása kompenzálja a pitch változását, de még mindig természetellenesen hangzik. A Formants paraméter ennek orvoslására hivatott. Állítsuk nullára és kapcsoljuk ki a szóló módot. Balanszoljuk a fő és a feldolgozott vokál track-et ízlésünk szerint.

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Skeldar

Forrás: Musicradar

Vokál felpezsdítése egyszavas delay-ekkel

Talán sosem gondoltad volna, de ha bizonyos szavakon delay-t alkalmazol, akkor nagyban javíthatod a vokált. Számos zenehallgató figyel oda a vokálra, még jobban is, mint a dallamra, ezért fontos, hogy minnél izgalmasabb és kifejezőbbé tegyük azt. Ha van valamilyen fontos szó, kifejezés vagy hangjegy, amit ki szeretnél emelni, akkor ezt delay-jel teheted meg.

Két módszer van arra, hogy ezt megtegyük. Az első elég egyszerű, amely egy return track-et használ, a másik több kontrollt ad és az Ableton Live Audio Effect Rack segítségével finomhangolhatod is az eredményt. Mindkét módszer alkalmazható élő fellépés vagy stúdiómunkák során.

Egyszavas delay visszatérő track-kel

A legegyszerűbb eljárás, hogy a kívánt szóhoz vagy kifjezéshez delay-t tegyünk, ha a return track-et delay-ezzük. Tegyünk be bármilyen delay effektet. A Ping Pong Delay itt jól használható, mert az ismétlést visszaadja a sztereótér bal és jobb oldalán egyaránt. Miután a elhelyeztük a delay-t, a Send knob-ot kössed be bármely gombra a MIDI kontrolleren. Valahányszor delay-ezni akarod a kifejezést, csak meg kell nyomnod a gombot.

Ping Pong Delay és Compressor

Ennek a módszernek az az előnye, hogy így bármilyen track-et küldhetsz delay-ezni. Megeshet, hogy szeretnél a későbbiekben valamilyen dobhoz delay-t adni, amit a return track-kel meg is tehetsz így.

Még több effekt az Audio Effect Rack-kel

Bár a fenti módszer nagyon sok esetben működik, azonban nincs lehetőség, hogy automatizáld a return track effektjeit a Session View-ban. Ehhez rack-et fogunk használni.

One Word Delay

A rack két chain-ből áll. Az első chain nem tartalmaz semmilyen effektet sem, csak átengedi a vokált mindféle feldolgozás nélkül. A második chain az, ahol az effektek képbe kerülnek. A képen elhelyeztünk egy Ping Pong Delay-t és a vezérlést bekötöttük a Macro Knob-okra. Mivel csak egy szót vagy kifejezést akarunk delay-ezni, ezért van egy Gate még a delay előtt.

Gate, Ping Pong Delay és Compressor

A Gate korlátja 6 dB és a Floor -inf dB. Ez azt jelenti, hogy hacsak a vokál nem lépi át a 6 dB-t (amit sosem fog), a Gate blokkol minden audió jelet, hogy elérje a Ping Pong Delay-t. Ha kikapcsoljuk a Gate-et, a vokál eléri a célt.

Ez a vezérlés legkritikusabb pontja, ezért a Gate kapcsolót érdemes Macro Knob-ra kötni, amit nevezzünk most “One Word Delay-nek”. Ha ki akarunk emelni egy szót, elég csak megnyomni a MIDI kontrolleren a gombot és máris kinyílik a Gate, így a vokált delay-t kap. Ha még egyszer megnyomjuk a gombot, a Gate bezáródik.

A delay ne tegye tönkre a vokált!

A delay-eket jó sokszor ismételni, de vigyázni kell, mert zavarhatják a vokál többi részét és végül egy zavaros valamit kaphatunk, ha túlzásba visszük. Csökkenthetjük a negatív hatást, ha kompresszort alkalmazunk, amely visszafogja a késleltetett jelet.

Compressor

A Compressor effektnél aktiváljuk a Sidechain input-ot, amit a vokál track-re tegyünk. A késleltetett jel így kikerül az útból és megmarad a vokál tisztasága, akkor is ha valamivel intenzívebb delay-t alkalmazunk.

Érdemes megjegyezni, hogy nem csak Ping Pong Delay-t használhatunk. Bármilyen késleltetésen alapuló effektből jót hozhatunk ki, de akár a Reverb-bel is kísérletezhetünk. Sosem tudhatjuk, melyikkel lelünk kincsre…

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Skeldar

Forrás: DJTechTools

Kick készítés Abletonban

Ebben a leírásban bemutatásra kerül, hogy hogyan kell kick-et készíteni sampling és szintetizátor használatával.

Előszó

Néhány hónapja egy jó, ingyenes kick dob szintetizátor plugint 64-bites VST formátumban, de nem találtam semmit használhatót. Ekkor határoztam el, hogy megcsinálom a sajátomat. Elkezdtem kick-eket készíteni sampling és szintézis használatával.

A koncepció

Az alapötlet, amit más kick plugin-ekben is láthatunk, hogy sample-t használunk az attack-hoz és szintetizálást a basszus dob testéhez. Ez egy működő módszer és könnyen használható, melyek nagyszerű eredményeket érhetünk el.

Project beállítások

A projecthez a következő beállításokat hasznájuk:

  • Tempo: 120 BPM
  • Time Signature 4/4
  • G0 minden kick dob hangjegyhez

Alapvető plugin-ekben

A következő hangszereket és effekteket fogom használni az Ableton Suite-ból az egyedi kick-ekhez:

  • Instrument rack
  • Simpler
  • Analog
  • Operator
  • Compressor
  • Limiter
  • Amp
  • Saturator
  • Reverb
  • EQ Eight

Kick és 2xSimpler

A kick-hez kiválasztunk egy attack és egy body sample-t, amit a Simpler-be töltünk be és szűrjük 600 Hz-en HPF és LPF-rel.

Hangszerek:

  • Simpler: Attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Simpler: Body, szűrő LP12 600 Hz-en

Effektek:

  • Compressor: 1.7:1 ratio, 4 ms attack, 30 ms release
  • EQ Eight: low shelf cut, 60 Hz, -4.5 dB

Kick, Simpler és Operator

A második kick-et Simpler-rel és Operator-ral készítjük el. A szintetizátor részt az Operator kezeli, így biztosítva a kick testét.

A szinusz hullámokat mindkét művelethez használjuk. A test rész rövid decay-t és pitch modulációt használ.

Hangszerek:

  • Simpler: Attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Operator: Body, szűrő LP24 670 Hz-en, attack 0, decay 600ms, pitch env +12st 100%, Op A szinusz 0 dB, Op B szinusz -30 dB

Effektek:

  • Compressor: 2:1 ratio, 6 ms attack, 50 ms release
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Operator és Amp

Ez hasonló az előző példához, de más effekteket is használunk majd. Az Amp a hang karakterisztikáját változtatja meg, hogy könnyedebb legyen.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Clean beállítás, 3-as Gain, 10-es Bass, 2.9 Middle, 5.2 Treble, 3-as Presence, 49%-os dry wet
  • Limiter: ugyanaz, mint az előzőnél

Kick, Simpler, Operator és Amp torzítással

Nagyon hasonló ez is, mint az előző példa, de az Amp agresszívebb beállításával torzitást idézünk elő, majd EQ-val kiegyenlítjük a hang kis energiáját.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Heavy beállítás, 3-as Gain, 8.8 Bass, 9-es Middle, 4.6 Treble, 3-as Presence, 23%-os dry wet
  • Limiter: ugyanaz, mint az előzőnél

Kick, Simpler és Analog

Nagyon szintetikus és robotszerű kick hangot állítunk elő, mivel négyzetes hullámot használunk az Analog-ban. Pitch envelope-ot nem állítunk be, de így is beleillik a koncepcióba.

Hangszerek:

  • Simpler: attack, szűrő HP24 600 Hz-en
  • Analog: body, szűrő LP12 189 Hz-en, attack 0, decay 626 ms, négyzetes hullám

Effektek:

  • Compressor: 2:1 ratio, 5.4 ms attack, 36 ms release
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Analog és Saturator

Ez is hasonlít az előző példához, de a Saturator segítségével egy más vibrációt adunk a hangnak.

Effektek:

  • Compressor: 1.6:1, 5.4 ms attack, 36 ms release
  • Saturator: Analog clip, +16 dB, output -7 dB, 50%-os dry wet
  • Limiter: alapbeállítás

Kick, Simpler, Operator, Amp és Reverb

Az érdekesség az, hogy használhatunk Reverb-et, hogy valószerűbb hangzást adjunk a kick-nek. Nagyon óvatosan kell használni a Reverb-et, mivel az effektet könnyen túl lehet tolni. Állítsuk be monóra nagyon rövid decay-jel és predelay-jel.

Effektek:

  • Compressor: ugyanaz, mint az előzőnél
  • Amp: Lead type, 3-as Gain, 4-es Bass, 7-es Middle, 5-ös Treble, 3-as Presence, 10%-os dry wet
  • Reverb: 2.5 Size, 0 Stereo, 593 ms decay, 16 predelay, 40%-os dry wet
  • Limiter: alapbeállítás

Phase beállítás

Az Operator-ban beállíthatjuk az induló fázisát a hullámnak fokokban. A megfelelő beállítással olyan hangot hozhatunk létre, amelynek nagy része klikkszerű.

3-as band használata 2 helyett

A 3-as band is működik a kick spektrumában. A három band az jelenti, hogy alacsony, közepes és magas. EQ-val, hangszeres rack-el és effekt rack-el könnyen előállítható.

Bónusz tipp

Érzésed szerint cserélgesd az effekteket. Sosem lehet tudni, mikor bukkansz egy neked kellő hangra. A Limiter azonban többnyire a chain végére megy, hogy megelőzzük vele a pattogást.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket képzéseinkből!

Skeldar

Forrás: Tuts+ Burucs Ádám cikke!

Audió effektek alapjai: típusok és használatuk

Az effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk  a leggyakrabban használt effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Effektek rövid története

Minden mai modern effekt a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.

Hardver és szoftver effektek

A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek avagy a filterek
Egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass
  • highpass
  • bandpass
  • notch
  • morfológiai szűrők

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch-et módosítják az ilyen hatások olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Érdekelnek az audio effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!

Tippek jobb akkord menetekhez

Ismerd meg az elméletet, hogy jobb akkord meneteket tudj készíteni! Ebben segít ez a leírás, amelyből megismerheted az akkordok mögött meghúzódó alapkoncepciót.

Kezdés egy hármas akkorddal /triad chord/

A zeneelméletben a major(Dúr) és minor(Mol) hármas akkord egy olyan akkord, amelynek van egy alaphangja(rootnote), kis terce (minor third) és egy kvintje (perfect fifith). Először, hogy egyszerűeknél maradjunk, próbálj meg hármas akkordokat készíteni abban a kulcsban(scale), amit éppen használsz. Például a C dur (major) a C, E és G hangokat tartalmazza, a C mol (minor) pedig a C, Eb és G hangokból áll. Ez a korlátozás valójában segít, hogy jobb döntést hozz, hogy merre fejlődjön az akkord. Megkímél a bőség zavarától a tanulási folyamat elején.

C Major Chord

C Minor Chord

Kezdés és befejezés azonos akkorddal vagy kulccsal

A kulcs beazonosítja a tonic note vagy akkordot egy csoport hangjeggyel írják le, hogy milyen skálán alapul. A skála meghatározott hangjegyek csoportja amiket egy kulcsban vagy skálában használunk. Gyakran a 20. század népszerű zenéi azonos skálában indultak és zárultak, mert a hangok és akkordok jól működtek együtt, kiteljesedés érzetét kelltették, amikor a tonic note, ami az (első akkord)  vagy akkord visszatér, hogy lezárja a progessziót.

A skálán kívüli hangok és akkordok használatával különböző szintű feszültséget gerjesztesz, ami félkésszé és zavaróvá teszi a zenét. Azonos kulcsot vagy skálát használva a záráshoz sokkal harmonikusabb befejezéseket hozhatunk létre és a következő progressziót is könnyebben tudjuk elindítani. Az alapszabály azonban most is az, hogy merjünk kísérletezni.

Tetszik a poszt érdekel a zeneelmélet? Akkor gyere el bemutató napunkra!

Szabad mozgás a diatonic akkordok között

Minden dúr(major) és mol (minor) skála hét különálló akkordot tartalmaz, amiket diatonikus triádoknak nevezünk. A diatonic akkordok olyan akkordok, amelyek egy hangból származnak egy skálán belül. Minden skála hét különböző hangot tartalmaz. Gondolhatsz úgy a diatonikus akkordokra, mint egy akkord-családra, amelyek a kulcs hangjai alapján kapcsolódnak. Bónuszként, még haromikusan együtt is működnek, mint egy nagy boldog család.

Nézzük ezt meg részletesebben A mol (minor) kulcs használatával, mint példa. Egy természetes A mol (minor) tartalmazza az A, B, C, D, E, F, G hangokat. A tonic note az úgy nevezett root note ami a skálának a kezdő hangja, ami az A. Az összes diatonikus triád -ja az A kulcsnak pedig:

Am – A, C, E
Bdim – B, D, F
C – C, E, G
Dm – D, F, A
Em – E, G, B
F – F, A, C
G – G, B, D

Szabadon mozoghatsz a diatonkus akkordoknál a progessziódban, mert harmónikusan illeszkednek. Csak meg kell találni azt a sorozatot, ami a legjobban illeszkedik a track-hez. Viszont javasoljuk az Bdim avagy a B szűkített akkord mellőzését eleinte, mert sok bonyodalmat okoznak főleg a kezdő zenészek körében.

Nem diatonic akkordok használata az akkord menet felpörgetéséhez

Készítsünk valami izgalmasat és szegjük meg a szabályokat! Szabályszegéshez elég, ha a diatonic triadokon kívüli akkordokat használunk. Szabad ilyet? Igen. Jól fog hangzani? Nos, ez tőled függ. Egy másik akkord kategória a nem diatonikus akkordok csoportja. Ezek dúr (major) vagy mol (minor) akkordok, amiknek nincsenek hangjai azon a skálán, amin épp dolgozol. Egyszerűen szólva, indíthatsz egy diatonikus dúr (major) akkorddal és bármely más (dúr) major akkord felé elmehetsz, hogy disszonáns variációt adj a zenéhez. Csak azért, mert egy hang a skálán kívül esik, még nem jelenti azt, hogy nem használhatod. Sok híres jazz szóló erre remek példa. Improvizálók sokszor nyúlnak külső harmónikusokhoz, hogy kiszínezzék a szólójukat. Ügyelni kell viszont arra, hogy ne vigyük túlzásba, ha csak ritkán használjuk ezt a technikát, az pont elég. Fontos megjegyezni, hogy diatonikus akkord sorozattal zárjunk, hogy a progressziónak finoman érjen véget. Például, ha dúr diatonikkal kezdesz, bármely más dúr (major) akkord felé elmozdulhatsz. Bármely dúr(major) akkordnál megvan az a lehetőség, hogy jól fog szólni. A trükk annyi, hogy a sorozatot valamely (dúr)major diatonik akkorddal zárjuk. A fent leírtak érvényesek a mol (minor) akkordokra is. Mindig egy diatonikus mol (minor) akkorddal zárj. Alább egy példát láthatsz a A mol (minor) akkord progresszióra nem diatonic akkordokkal.

A Min | F Maj | D Min | Bb Min (Non-Diatonic) | Eb Min (Non-Diatonic) | D Min (Diatonic)

Cadence akkordok

Tudjuk, hogy az akkord menete úgy a legjobb lezárni, ha azonos akkordot használunk, de mi van az utolsó előttivel? Ez az akkord nagyon fontos, mert ez jelzi és vezeti a zárás felé a zenét. Külön névvel is nevezik, cadence-nek hívják. Mi a különbség a progresszió és a cadence között? Progresszió akkor történik, amikor az egy akkord átmegy a másikba. Cadence az a fajta progresszió, amely a szekció végét jelöli, kritikusak a zenei feszültség feloldásában. A cadence-ek négy típusba sorolhatóak a harmónikus progressziójuk szerint: authentic, plagal, half, and deceptive.

Authentic akkord: Ez a leggyakoribb és legalapabb típus.Két variációja van: Perfect Authentic Cadence (PAC) és Imperfect Authentic Cadence (IAC). Az authentic candence a domináns akkordról mozdul el egy tonic akkord felé.
Plagal cadence: Leggyakrabban “ámennek” hívják, mert leginkább hagyományos himnuszok lezárásánál használják. Általában gyengébb, mint az authentic candence, kevesebb feszültség és több relaxáció érződik belőle.
Half cadence: Ez a cadence szünetet, pihenést sugároz, de egyben a teljesség hiánya is érződik belőle. Half cadence-ből következik, hogy valaminek még lennie kell.
Deceptive candence: Ez egy gyenge candence, mert semmiben lógó érzést kelt. A cadence hatása drámai lehet, attól függően, hogy milyen akkordhoz vezet. A tamer deceptive candence olyan akkordhoz vezet, közel áll a tonic-hoz. Még drámaibb váltás következik, ha távolabbi akkor felé mozgunk.

Két példa a C major authentic cadence-re:
Cadence 1 progresszió D minorból G major akkordba (IAC)


Cadence 2 progresszió G majorből C major akkordba (PAC)

Teszteld a kezdő hangjait a dallamodnak

Egy lehetőség, hogy érezzük a progressziót, ha a root notokat lejátszuk, mint egy énekelhető dallamot. Ha jól hangzanak, akkor valószíűleg egy jó akkord menet van a kezedben. Sok zenész indít ezzel a lépéssel, hogy felépítse az akkordokat.

A Min | E Min | D Min | C Maj | Eb Maj | G Maj | D Min | G Min | D Min | E Min | A Min

Összefoglalva

A leírtak alap útmutatások, hogy milyen útvonalat bejárva tudunk jól csengő melódiákat készíteni. A következő lépés pedig, hogy ezeket variálva, hajlítva még egyedibbé tedd a zenéd. A hozzászólások között kérünk, hogy osszad meg velünk, hogy milyen neked lépések segítenek hozzá a dallamok megírásához.

 

Skeldar

Tippek trükkök az equalizerek használatához

A Sonic Schoolban a legnagyobb hangsúlyt az Equzásra fektetjük. Szinte az egész kurzus végig kíséri. Ez egy olyan topic, amiről nem lehet eleget tanulni. Folyamatosan jönnek ki az új módszerek és maguk az EQ-ik is folyamatosan fejlődnek. Az EQ-uzáson nagyon sok múlhat, ugyan kezdetben nem ez az elsődleges szempont egy zenei mű összerakásánál, azonban csak az EQ-val tudsz a számaidnak olyan mélységet és tisztaságot adni amitől kiadhatóvá válik a projekted. Az EQ-uzást alapjába véve bizonyos frekvencia tartományok erősítésére (boost) vagy csillapítására (attenuation) és vágására (cut) használják.  Az Equalizer célja a zavaró más hangszerek által gerjesztett felesleges frekvencia tartományok megszűntetése, ezáltal szép tiszta hangzás létrehozása.

Equlizer típusok dióhéjban

Több fajta Equailzer típussal találkozhattok. Ebből többet is bemutatunk az iskolánkban. A legelterjedtebb Equaliezerek  több típusba sorolhatók és ezek szinte a legtöbb mixer pultba megtalálhatóak.

Shelving equalizer

shelvingeq

Az úgynevezett shelving EQ-k egy bizonyos frekvencia tartományt erősítenek vagy csillapítanak, általában egy előre meghatározott görbe segítségével.  Két fajtáját különböztetjük meg, a magasáteresztő (HPS) és mélyáteresztő szűrőket(LPS). A mélyáteresztő filter csillapítja a frekvenciákat egy általunk meghatározott frekvencia tartományban a Cutoff vagy vágási frekvencia felett pedig érintetlenül hagyja a frekvenciaspektrumot! A magasáteresztő természetesen ennek a fordítottját csinálja. Vannak fixált frekvencia tartományok ezekben a filterekben, az LPS filter általában 150 hz alatt szokták igénybe venni, míg a HPS 10 kHz fölött. Ezeknek a filtereknek általában magas (High) mély (Low) és (Mid)közép tartományt szabályozó gombjai vannak. Az analog equalizerek ezenfelül még a hangszerek karakterét is képesek nagymértékben befolyásolni  bizonyos melegséget (warm) adva a hangszerekhez. Ebből eredendően kijelenthetjük, hogy nem csak frekvenciák szűrésére hanem hangszínezésre is használhatjuk az Equlizereket.

Paragraphikus EQ

A paragraphikos EQ-k nem annyira elterjedtek de sok helyen megtalálhatod őket. Például a hifi rendszereken vagy a windows média playeren. Lényegük, hogy előre meghatározott frekvencia tartományokat tudunk erősíteni vagy gyengíteni !

graphic_equalizer

Parametric Equalizer

 

A parametrikus Equalizerek a legelterjedtebbek és legflexisebbek az equalizerek között. A multiband EQ-nak egyik legnagyobb előnye, hogy bármelyik frekvenciát erősíthetjük, vághatjuk, csillapíthatjuk kedvünk szerint, ezért is használják őket előszeretettel. Valamint sokkal precízebbek a többi EQ-nál. Ezek az EQ általában digitálisak. Precizitásuk miatt főként bizonyos frekvencia tartományok eltávolítására vagy szűrésére használják. A legtöbb DAW szoftverben szinte csak ilyen EQ-uk találhatóak.

paragrafikus-eq

A leggyakoribb paraméterek a parametrikus vagy grafikus EQ-kon

Frekvencia (frequency): Az egyes frekvenciatartományok paraméterezését befolyásolja.

Gain: Az adott frekvenciatartomány hangerejét állítja. Ez kikapcsolásra kerül, ha LP vagy HP filtereket használjuk.

Szűrő meredekség (Filter Slope): Az adott filter típus meredekségét állítja, minél nagyobb, annál drasztikusabb változást érhetünk el egy adott hangban. A HP/LP filterek bekapcsolásánál használhatóak.

Rezonancia (Resonance) vagy Q: A lefedett frekvencia szélességét hivatott befolyásolni. Szűkre és tágra lehet vele venni egy adott frekvenciatartományt.

Filter típus (filter type): A különböző filtertípusokat itt tudjuk kiválasztani.

Gyakran használt filtertípusok

Fontos megértenünk a különböző filtertípusok működését. A mit, mikor és hogyan kérdés nem olyan egyszerű a zeneírásban. Hosszas kísérletezgetés és gyakorlás szükséges az EQ professzionális felhasználásához. Többek között erre is kiemelt hangsúlyt fektetünk a Sonic School-ban.

Low Shelf: Átenged minden frekvenciát, de az általad meghatározott mély tartományban erősíti vagy gyengíti a frekvencia hangerejét.

lowshelf

 

Bell görbe vagy harang görbe: egy meghatározott frekvenciatartományt erősít vagy gyengít! A haranggörbe szélessége állítható!

eqbell

Notch szürő: ez egy fordított haranggörbe. Minden frekvenciát megszűr egy adott tartományban.

notch

High Shelf: lényegében a Low Shelf ellentéte.

highshelf

Low Pass vagy mély áteresztő filter: ez a szűrő a magas hangokat szűri meg a vágási ponttól, a mélyeket pedig átengedi.

lp

High Pass vagy magas áteresztő: a Low pass filter ellentéte itt a magas frekvenciákat engedi át és a mélyeket szűri.

hp

EQ tippek és technikák

A következő példákban a Abbleton EQ 8-án keresztül fogjuk szemléltetni az EQ-zás technikáit.

Ezek a tippek bármely parametrikus EQ-lizeren megtalálhatók. Az EQ-zás lényege, hogy erősítsük vagy csillapítsuk az egyes frekvenciatartományokat, így a különböző hangszereknek teret és mélységet adjunk a mixben. A nem EQ-uzott hangszerek szinte mindig oltják a többi hangszer frekvenciáját, ezért koszos és rossz lesz a mix.

Vágj ki minden felesleges frekvenciatartományt!

Ezt legkönnyebben egy Nyitott cinen (Open Hihat-en) lehet érzékeltetni. Alapvetően ez egy olyan hangszer, ami magas tartományba dominál. Ha ráraksz egy spektrum analizert, meg is állapíthatod, hogy mennyi felesleges frekvenciatartomány van csupán egy cinen. Itt a legcélravezetőbb 750 hz vagy magasabb frekvenciatartományon egy High Pass filterrel mindent levágni, így nem fogja zavarni a többi hangszerünket. Hasonlóan bass-eknél a felesleges magas tartományokat is megszűrhetjük.

Subtractive EQ-zás

Ennek a technikának a lényege a csillapítás, szemben az erősítéssel. Példával élve, ha két Lead szintetizátor más-más tartományokon játszik, egyik a mély felén, a másik a magas felén a frekvencia spektrumnak, akkor ahelyett, hogy a magasat tovább emelnénk ezáltal erősítve a zajokat is, próbáljuk meg a mélytartományban játszó szintetizátorba egy high self filter segítségével redukálni a meglévő magas frekvenciákat.  Mély frekvenciáknál is ugyanez a helyzet. Bátran vágjuk a nem basszus típusú magas és közép szintetizátorok mély tartományát. Ezzel a technikával ugyan nehezebb boldogulni, de a végeredmény sokkal tisztább mix lesz, mintha folyamatosan erősítenénk a különböző frekvenciatartományokat.

subtractive-eq

 

Egyben nézzük a mixet!

Nagyon fontos, hogy ne külön-külön, hanem egyben nézzük a mixünket. Nem önmagába kell jól szólnia egy hangszernek, hanem a mixben. Tanítás közben észrevettem a tanulókon, hogy sokak önmagukban szeretnék, ha jól szólna egy adott hangszer. Önmagukban hangszerek, ha nem csak magukban szólnak, teljesen mindegy, hogy milyen tisztán és szépen szólnak. Nem tudsz sok hangszert belerakni egy mixbe, ha minden tartományát kiemeled, bizonyos tartományokat fel kell áldozni. Melyiket? Ez mindig helyzetfüggő.

boost-wide

Ismerjük a frekvencia tartományok tulajdonságait!

Egy szám mélységét többféleképpen létrehozhatjuk, egyik leggyakoribb módszer mégis maga az EQ használata. Példának okáért a magas frekvenciák kiemelése azt eredményezi, hogy a hangszer előrébb kerül mixben, sokkal prominensebb lesz. Ha viszont csillapítjuk ezt a frekvenciát, akkor pont, hogy kevésbé hangsúlyossá tesszük az adott hangszert. Ha megvizsgáljuk a mély tartományt, ott teljesen más szabályok érvényesülnek. Ha ezt a tartományt erősítjük, akkor erőteljesebbé, ütősebbé tehetjük a mixünket. Ha viszont csillapítjuk, akkor mixünk erőtlenné válhat.

band-eq

 

Hangszeparáció harmonikus felépítés

Az egyik leghangsúlyosabb dolog, amit a Sonic Schoolban megtanítunk, hogy a lekeverésnek már akkor álljunk neki, amikor még csak a dallamokat próbáljuk összerakni. Nagyon fontos tudni, hogy minden hangjegynek (note) van saját frekvenciatartománya. Így már a dallammenetek és harmóniák megfelelő megválasztása nagyban segítheti a lekeverést. Kevésbé hangsúlyos dolog a panolás. Ennek sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak, azonban a reverbek és a delayek megfelelő használata másodlagossá teszi a használatukat.

Zavaró frekvenciatartományok szűrése

Sokszor elő fog fordulni, hogy bizonyos frekvenciatartományok nagyban zavarják a teljes mix hangzását. Ezeket többféleképpen megszűntethetjük. Az egyik legegyszerűbb módja, ha egy harang (Bell) szűrővel nagyon kis Q beállítás mellett végig pásztázzuk a frekvencia tartományt az egyes hangszereken. Hallani fogjuk, hogy egy-egy frekvencia tartomány különösen zajos és kilóg az átlagból. Ezeket ilyenkor csak megfelelő mértékben csillapítani kell és sokkal tisztább mixet kapunk.

eq-fixing

Az Equzás végig kíséri a zeneírás teljes folyamatát. Szinte a leghosszabb folyamatok egyike. Fontos szerepe van hangszerek elhelyezésében, szeparálásában, kiemelésében, érzelmek befolyásolásában, sztereotér manipulálásában. Ezért nem lehet eléggé sokat beszélni ebben a témában. Remélem hasznosnak találtad a cikket, ha igen, kérlek oszd meg vagy kommentelj! Segítsd a munkánkat, küldj be téma ötleteket!

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés az Equlizerek? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

Inbetween