Ismerd meg az elméletet, hogy jobb akkordmeneteket tudj készíteni! Ebben segít ez a leírás, amelyből megismerheted az akkordok mögött meghúzódó alapkoncepciót.

Akkord kezdés egy hármas akkorddal (triad chord)

A zeneelméletben a major (dúr) és minor (moll) hármas akkord egy-egy olyan akkord, amelynek van egy alaphangja (rootnote), egy kis terce (minor third) és egy kvintje (perfect fifth). Hogy az egyszerűeknél maradjunk, próbálj meg hármas akkordokat készíteni abban a kulcsban (scale), amit éppen használsz. Például a C-dúr (major) a C, E és G hangokat tartalmazza, a c-moll (minor) pedig a C, Eb és G hangokból áll. Ez a korlátozás valójában segít, hogy jobb döntést hozz, hogy merre fejlődjön az akkord. Megkímél a bőség zavarától a tanulási folyamat elején.

C-dúr akkord

c dur akkord

c-moll akkord

c mol akkord

Akkord kezdés és befejezés azonos akkorddal vagy kulccsal

A zenei kulcsok azok az eredetileg hangnevet jelölő betűk, ma pedig az e betűkből kialakult jelek, amelyek a hangmagasság rendjét határozzák meg a zenei hangok lejegyzésére szolgáló vonalrendszerben. A skála pedig meghatározott hangjegyek csoportja. A 20. század népszerű zenéi gyakran azonos skálában indultak és zárultak, mert a hangok és akkordok jól működtek együtt, kiteljesedés érzetét keltették, amikor a tonic note (az akkord első hangja, amire az egész épül) visszatér, hogy lezárja a dolgokat.

akkord menet

A skálán kívüli hangok és akkordok használatával különböző szintű feszültséget gerjesztesz, ami félkésszé és zavaróvá teszi a zenét. Azonos kulcsot vagy skálát használva a záráshoz már sokkal harmonikusabb befejezéseket hozhatsz létre, és a következő progressziót is könnyebben tudod elindítani. Az alapszabály azonban most is az, hogy merjünk kísérletezni!

Tetszik a poszt, érdekel a zeneelmélet? Akkor gyere el az egyik bemutató napunkra!

Szabad mozgás a diatonikus akkordok között

Minden dúr (major) és mol (minor) skála hét különálló akkordot tartalmaz, amiket diatonikus triádoknak nevezünk. A diatonikus akkordok olyan akkordok, amelyek egy hangból származnak egy skálán belül. Minden skála hét különböző hangot tartalmaz. Gondolhatsz úgy a diatonikus akkordokra, mint egy akkord-családra, amelyek a kulcs hangjaik alapján kapcsolódnak. Bónuszként még harmonikusan, együtt is működnek, mint egy nagy boldog család.

akkord menet akkordjai

Nézzük ezt meg részletesebben a-mol (minor) kulcs használatával, mint példa. Egy természetes a-mol (minor) tartalmazza az A, B, C, D, E, F, G hangokat. Az akkord kezdő hangja az A. Az összes diatonikus triádja az A kulcsnak pedig:

Am – A, C, E
Bdim – B, D, F
C – C, E, G
Dm – D, F, A
Em – E, G, B
F – F, A, C
G – G, B, D

Szabadon mozoghatsz a diatonikus akkordoknál a progessziódban, mert harmonikusan illeszkednek. Csak meg kell találni azt a sorozatot, ami a legjobban illeszkedik a trackhez. Viszont javasoljuk az Bdim avagy a B szűkített akkord mellőzését eleinte, mert sok bonyodalmat okoznak főleg a kezdő zenészek körében.

Nem diatonikus akkordok használata az akkordmenet felpörgetéséhez

Készítsünk valami izgalmasat és szegjük meg a szabályokat! Szabályszegéshez elég, ha a diatonic triadokon kívüli akkordokat használunk. Szabad ilyet? Igen. Jól fog hangzani? Nos, ez tőled függ. Egy másik akkord kategória a nem diatonikus akkordok csoportja. Ezek dúr (major) vagy moll (minor) akkordok, amiknek nincsenek hangjai azon a skálán, amin épp dolgozol. Egyszerűen szólva, indíthatsz egy diatonikus dúr (major) akkorddal és bármely más (dúr) major akkord felé elmehetsz, hogy disszonáns variációt adj a zenéhez. Csak azért, mert egy hang a skálán kívül esik, még nem jelenti azt, hogy nem használhatod. Sok híres jazz szóló remek példa erre. Az improvizálók sokszor nyúlnak külső harmonikusokhoz, hogy kiszínezzék a szólójukat. Ügyelni kell viszont arra, hogy ne vigyük túlzásba, ha csak ritkán használjuk ezt a technikát, az pont elég. Fontos megjegyezni, hogy diatonikus akkord sorozattal zárjunk, hogy a progresszió finoman érjen véget. Például, ha dúr diatonikkal kezdesz, bármely más dúr (major) akkord felé elmozdulhatsz. Bármely dúr (major) akkordnál megvan az a lehetőség, hogy jól fog szólni. A trükk annyi, hogy a sorozatot valamely dúr (major) diatonikus akkorddal zárjuk. A fent leírtak érvényesek a moll (minor) akkordokra is. Mindig egy diatonikus moll (minor) akkorddal zárj. Alább egy példát láthatsz a a-moll (minor) akkord progresszióra nem diatonikus akkordokkal.

A Min | F Maj | D Min | Bb Min (Non-Diatonic) | Eb Min (Non-Diatonic) | D Min (Diatonic)

Cadence akkordok

Tudjuk, hogy az akkord menetét úgy a legjobb lezárni, ha azonos akkordot használunk, de mi van az utolsó előttivel? Ez az akkord nagyon fontos, mert ez jelzi és vezeti a zárás felé a zenét. Külön névvel is nevezik, cadence-nek hívják. Mi a különbség a progresszió és a cadence között? Progresszió akkor történik, amikor az egy akkord átmegy a másikba. A cadence az a fajta progresszió, amely a szekció végét jelöli, kritikusak a zenei feszültség feloldásában. A cadence-ek négy típusba sorolhatók a harmonikus progressziójuk szerint: authentic, plagal, half, and deceptive.

Authentic akkord: Ez a leggyakoribb és legalapabb típus. Két variációja van: Perfect Authentic Cadence (PAC) és Imperfect Authentic Cadence (IAC). Az authentic candence a domináns akkordról mozdul el egy tonic akkord felé.
Plagal Cadence: Leggyakrabban “ámennek” hívják, mert leginkább hagyományos himnuszok lezárásánál használják. Általában gyengébb, mint az Authentic Cadence, kevesebb feszültség és több relaxáció érződik belőle.
Half Cadence: Ez a cadence szünetet, pihenést sugároz, de egyben a teljesség hiánya is érződik belőle. A Half Cadence-ből következik, hogy valaminek még lennie kell.
Deceptive Candence: Ez egy gyenge candence, mert semmiben lógó érzést kelt. A hatása drámai lehet, attól függően, hogy milyen akkordhoz vezet. A Tamer Deceptive Candence olyan akkordhoz vezet, közel áll a tonic-hoz. Még drámaibb váltás következik, ha távolabbi akkor felé mozgunk.

Két példa a C major Authentic Cadence-re:
Cadence 1 progresszió D minorból G major akkordba (IAC)

Cadence 2 progresszió G majorből C major akkordba (PAC)

Teszteld a kezdő hangjait a dallamodnak

Egy lehetőség, hogy érezzük a progressziót, ha a root notokat lejátsszuk, mint egy énekelhető dallamot. Ha jól hangzanak, akkor valószínűleg egy jó akkordmenet van a kezedben. Sok zenész indít ezzel a lépéssel, hogy felépítse az akkordokat.

A Min | E Min | D Min | C Maj | Eb Maj | G Maj | D Min | G Min | D Min | E Min | A Min

Összefoglalva

A leírtak alap útmutatás, hogy milyen útvonalat bejárva tudunk jól csengő melódiákat készíteni. A következő lépés pedig, hogy ezeket variálva, hajlítva és még egyedibbé téve a zenét. A hozzászólások között kérünk, hogy oszd meg velünk, hogy neked milyen lépések segítenek a dallamok megírásában!

Skeldar