Zedd közkedvelt műhelytitkai és tippjei

Ebben a cikkben bemutatásra kerül Zedd által kedvelt pluginek és Daw szoftverek valamint egyik daláról is mesél pár műhelytitkot.

Szoftver, szintik és sampler-ek

A Steinberg Cubase Zedd állítása szerint esetében a zenekészítés kreatív folyamatának középpontjában áll. „Mindig is használtam a Cubase-t. Amikor 14 éves voltam és a stúdióban voltunk a zenekarral, mindig ezzel dolgoztunk. Sokáig tehát csak ezt ismertem. Ma is ezt veszem igénybe az alkotói folyamathoz. Mindig megvan a legújabb verzió, bár nem frissítek azonnal. Inkább megvárom, amíg az esetleges problémák megoldódnak. A Cubase egyébként hihetetlenül későn kapott sampler-t, amely a legtöbb DAW egyik legfontosabb eleme. Egyébként a Native Instruments Kontaktja sem a legjobb megoldás. Ennél például nem szeretem, ahogyan a hangmagasságot kezeli, ilyenkor kicsit úgy érzem, hogy nem én irányítok.”

[av_image src=’https://3.76.218.76/wp-content/uploads/2019/12/zedd-studio-3.jpg’ attachment=’6221′ attachment_size=’full’ align=’center’ styling=” hover=” link=” target=” caption=” font_size=” appearance=” overlay_opacity=’0.4′ overlay_color=’#000000′ overlay_text_color=’#ffffff’ copyright=” animation=’no-animation’ av_uid=’av-4opqck’ admin_preview_bg=”][/av_image]

„Vannak olyan dolgok, amiket az Ableton vagy éppen a Pro Tools tud jobban. Ugyanakkor én úgy látom, hogy a Cubase-nek is megvannak a maga jellegzetességei. A szerkesztés például itt kivitelezhető a leggyorsabban. Ugyanakkor a DAW működése kétségkívül befolyásolja a zeneírást. Mivel a Cubase-ben nem volt sampler, így soha nem használtam olyan dolgokat, mint például a szinti hangminta. Így minden egyes hangot külön-külön kellett ’kipréselnem’ a szintiből, ami arra ösztönzött, hogy a zenére és az akkordokra összpontosítsak, és kevésbé gondolkodjak. Ezzel együtt irigylem azokat, akiknek van sampler-ük. Ugyanakkor a Cubase automatizálást szörnyűnek találom, mivel ebben millió sor látszik mindenhol, így azt sem tudod, mi mihez tartozik” – osztja meg gondolatait Zedd.

Zedd pluginjei

„Nem használom továbbá a Cubase beépített pluginjeit és hangforrásait sem. Vannak persze átmeneti megoldások, mint például a Cubase Envelope Shaper, de ennyi. A fő szintim az Xfer Serum, amelyet jelenleg a leghatékonyabb soft-szintinek tartok. Könnyen kezelhető, de igény szerint nagyon mély hangokat is ki lehet belőle hozni. A hangfájlokat rétegezheted is vele a zenébe, így nem csupán oszcillátorról van szó. De szeretem a Tone2 Gladiatort, a Lennar Digital Sylenth-et és a Native Instruments Damage-et is. Utóbbival jó kis ’filmes’ hangokat lehet létrehozni. A zongorahangokhoz a reFX Nexus beépített modult is igénybe veszem. Egyszerűen hihetetlen, hogy egy 250 euros plugin ilyen jól szól.”

„Lényegében az összes dobom teljesen egyedi hang, melyeket az idővonalra helyezek. Ezt egérrel csinálom, viszont a dolgok zenei ’oldalához’ szinte mindig a billentyűzetet veszem igénybe. Ugyanis gyorsabb és sokkal könnyebb kitűnő akkordprogramokat találni, mint megpróbálni beilleszteni vagy mozgatni az egyes note-okat az egérrel. Amikor játszom, egyszerre rögzítem a MIDI-t és a hangot is. Amikor beprogramoztam valamit a MIDI-be, megpróbálom azt a lehető leghamarabb audióvá konvertálni. Sokkal könnyebb ugyanis az audiót feldarabolni, mint a MIDI-ben dolgozni. Csak akkor használom a MIDI-t, ha később meg akarom változtatni a hangot, és nem akarom újrajátszani az adott részt. Előbb lementem a munkamenetet, és csak utána konvertálom audióvá. Így mindig visszamehetek és előhívhatom a MIDI-t egy korábbi munkamenet-verzióból. De a hang hosszát is könnyebb így megváltoztatni, nem beszélve a feldarabolásról vagy időbeli meghosszabbításról és így tovább. Az audióval történő munka arra késztet, hogy megcsináld az adott dolgot és ne ’gondolj túl’ semmit.”

[av_image src=’https://3.76.218.76/wp-content/uploads/2019/12/zedd-party.jpg’ attachment=’6222′ attachment_size=’full’ align=’center’ styling=” hover=” link=” target=” caption=” font_size=” appearance=” overlay_opacity=’0.4′ overlay_color=’#000000′ overlay_text_color=’#ffffff’ copyright=” animation=’no-animation’ av_uid=’av-27ikhw’ admin_preview_bg=”][/av_image]

„A dobok programozásakor néha loop-okat használok, mert ezzel nyilván sok időt lehet megspórolni. Van, aki szerint ez ciki, de szerintem nincs ebben semmi, mivel a loop alapvetően nem változtat semmit a dalon. A jó dal egy jó dal és kész. Nem beszélve arról, hogy amikor a dobokat manuálisan programozom, akkor hajlamos vagyok elveszni a részletekben” – avat be Zedd.

Csak előre

Zedd tovább „finomítja” munkamódszereit azáltal, hogy nyomon követi eddigi legnagyobb slágerének, a Stay című számnak az útját. Zedd slágerei ugyanis átkerülnek a pop birodalomba, ahogyan manapság ez a világ legsikeresebb EDM-eseivel történik. Így a dal megfelel a 21. századi követelményeknek, amely szerint egy dal több műfajban is helyt állhat. A Stay-t olyan dalszerzők dolgozták már fel, mint Linus Wiklund, Sarah Aarons, Alessia Caracciolo és Jonnali Parmenius. Sőt, Zaslavski és Wiklund producerként is jegyzi a nótát.

„A dal a Linus, Sarah és Jonalli által készített demón alapszik, amelyet én készítettem, majd továbbfejlesztettem. Nem akartam, hogy a dal csupán a drop-ról szóljon, így időrendben dolgoztam rajta, kezdve az intróval, majd a verzével, valamint az előkórussal és a kórussal. Azt akartam, hogy a verze és főleg a kórus a lehető legminimálisabb legyen, és csak azokat az elemeket őriztem meg, amelyeknek tényleg van valami szerepe. Így amikor a kórus belép, akkor csak a vezető vokál és a voconder vokál a hangsúlyos, minimális reverb-bel. Így amikor a drop ’bejön a képbe’, az teljesen megdöbbentő, és valóban megragadja a hallgató figyelmét. Ugyan a drop-hoz is tartozik build-up, de nem a tipikus EDM sweep-ekről, swell-ekről és snare-ekről van szó. A drop ezután továbbviszi a kórus vokáljának dallamát, amelyet csak néhány szintetizátor, pár meglehetősen éles hang és egy kis fehér zaj hoz létre.”

A Zedd féle produkció elkészülése

„Sarah ugyan énekelt a dal demójában, a végső verzióban azonban már nem akart szerepelni. Így kértem fel Alessia Cara-t, akinek a hangszíne nagyon hasonlít Sarah-éhoz. Néhány sort megváltoztatott, hogy komfortosabban érezze magát ezek éneklése közben. A felvételt a Westlake-ben készítettük el. Ezt követően sok időt töltöttem el a stúdiómban a dal ’finomhangolásával’, a vokál szerkesztésével, különféle elemek hozzáadásával és hasonlókkal. A legdrámaibb változás egy új akkord volt a drop-ban. Ezt korábban nem használtam a dalban, mivel elsőre ’idegen’ lehetett volna a közönség számára. Amikor viszont már ismered az adott dalt, akkor egy új akkord érdekesebbé és egyedibbé teheti azt” – árulja el Zedd.

A zenész továbbá azt is elmondta, sok időbe telt a dalt befejezése. Több hónapig is dolgozott rajta és emlékei szerint a 26. verzió lett a végleges változat.

Normál esetben egyébként a keverési szakasz az írási, rögzítési, szerkesztési és rendszerezési folyamatok után következik. Nem úgy Zedd-nél, aki már ’”menet közben” is mixel. „A lényeg a tökéletes végeredmény” – vallja a zenész.

Mi a helyzet a mastering-gel?

„Mindig van a ’tarsolyomban’ néhány plugin. Ilyen például a LVC-Audio ClipShifter-je. Úgy érzem, a limterek túlságosan lecsökkentik a tranzienseket, az én zeném esetén pedig végképp nem szükséges túl sokat korlátozni. Tehát a ClipShifter programot használom, amely 6 és 12 decibel között bármit képes kezelni. A jel ezután az iZotope Ozone-ba kerül, amelyben olyan előzetes beállítást használok, ami sztereó szélesítéssel minden olyan magasságot megad, amire szükségem van. Ezenkívül tömörítésre és maximalizálásra is használható. A végén pedig jöhet a limiter – például az AOM Invisible Limiter vagy a FabFilter Pro-L –, csak hogy növeljem kicsit a hangerőt.”

„Mindenesetre a mastering esetén elmondható, hogy itt egyszerűen nincs őrült magasság” – zárja a beszélgetést Zedd.

https://www.soundonsound.com/people/producing-edm