Zedd közkedvelt műhelytitkai és tippjei

ZEDD KÖZKEDVELT MŰHELYTITKAI ÉS TIPPJEI

 

Ebben a cikkben bemutatásra kerül Zedd által kedvelt plugin-ek és DAW szoftverek valamint egyik daláról is mesél pár műhelytitkot.

 

Szoftver, szintik és sampler-ek

A Steinberg Cubase Zedd állítása szerint esetében a zenekészítés kreatív folyamatának középpontjában áll. „Mindig is használtam a Cubase-t. Amikor 14 éves voltam és a stúdióban voltunk a zenekarral, mindig ezzel dolgoztunk. Sokáig tehát csak ezt ismertem. Ma is ezt veszem igénybe az alkotói folyamathoz. Mindig megvan a legújabb verzió, bár nem frissítek azonnal. Inkább megvárom, amíg az esetleges problémák megoldódnak. A Cubase egyébként hihetetlenül későn kapott sampler-t, amely a legtöbb DAW egyik legfontosabb eleme. Egyébként a Native Instruments Kontakt-ja sem a legjobb megoldás. Ennél például nem szeretem, ahogyan a hangmagasságot kezeli, ilyenkor kicsit úgy érzem, hogy nem én irányítok.”

 

„Vannak olyan dolgok, amiket az Ableton vagy éppen a Pro Tools tud jobban. Ugyanakkor én úgy látom, hogy a Cubase-nek is megvannak a maga jellegzetességei. A szerkesztés például itt kivitelezhető a leggyorsabban. Ugyanakkor a DAW működése kétségkívül befolyásolja a zeneírást. Mivel a Cubase-ben nem volt sampler, így soha nem használtam olyan dolgokat, mint például a szinti hangminta. Így minden egyes hangot külön-külön kellett ’kipréselnem’ a szintiből, ami arra ösztönzött, hogy a zenére és az akkordokra összpontosítsak, és kevésbé gondolkodjak. Ezzel együtt irigylem azokat, akiknek van sampler-ük. Ugyanakkor a Cubase automatizálást szörnyűnek találom, mivel ebben millió sor látszik mindenhol, így azt sem tudod, mi mihez tartozik” – osztja meg gondolatait Zedd.

 

Zedd plugin-jei

„Nem használom továbbá a Cubase beépített pluginjeit és hangforrásait sem. Vannak persze átmeneti megoldások, mint például a Cubase Envelope Shaper, de ennyi. A fő szintim az Xfer Serum, amelyet jelenleg a leghatékonyabb soft-szintinek tartok. Könnyen kezelhető, de igény szerint nagyon mély hangokat is ki lehet belőle hozni. A hangfájlokat rétegezheted is vele a zenébe, így nem csupán oszcillátorról van szó. De szeretem a Tone2 Gladiatort, a Lennar Digital Sylenth-et és a Native Instruments Damage-et is. Utóbbival jó kis ”filmes” hangokat lehet létrehozni. A zongorahangokhoz a reFX Nexus beépített modult is igénybe veszem. Egyszerűen hihetetlen, hogy egy 250 euro-s plugin ilyen jól szól.”

 

„Lényegében az összes dobom teljesen egyedi hang, melyeket az idővonalra helyezek. Ezt egérrel csinálom, viszont a dolgok zenei „oldalához” szinte mindig a billentyűzetet veszem igénybe. Ugyanis gyorsabb és sokkal könnyebb kitűnő akkordprogramokat találni, mint megpróbálni beilleszteni vagy mozgatni az egyes note-okat az egérrel. Amikor játszom, egyszerre rögzítem a MIDI-t és a hangot is. Amikor beprogramoztam valamit a MIDI-be, megpróbálom azt a lehető leghamarabb audióvá konvertálni. Sokkal könnyebb ugyanis az audiót feldarabolni, mint a MIDI-ben dolgozni. Csak akkor használom a MIDI-t, ha később meg akarom változtatni a hangot, és nem akarom újrajátszani az adott részt. Előbb lementem a munkamenetet, és csak utána konvertálom audióvá. Így mindig visszamehetek és előhívhatom a MIDI-t egy korábbi munkamenet-verzióból. De a hang hosszát is könnyebb így megváltoztatni, nem beszélve a feldarabolásról vagy időbeli meghosszabbításról és így tovább. Az audióval történő munka arra késztet, hogy megcsináld az adott dolgot és ne ’gondolj túl’ semmit.”

 

„A dobok programozásakor néha Loop-okat használok, mert ezzel nyilván sok időt lehet megspórolni. Van, aki szerint ez ciki, de szerintem nincs ebben semmi, mivel a Loop alapvetően nem változtat semmit a dalon. A jó dal egy jó dal és kész. Nem beszélve arról, hogy amikor a dobokat manuálisan programozom, akkor hajlamos vagyok elveszni a részletekben” – avat be Zedd.

 

Csak előre

Zedd tovább „finomítja” munkamódszereit azáltal, hogy nyomon követi eddigi legnagyobb slágerének, a Stay című számnak az útját. Zedd slágerei ugyanis átkerülnek a pop birodalomba, ahogyan manapság ez a világ legsikeresebb EDM-eseivel történik. Így a dal megfelel a 21. századi követelményeknek, amely szerint egy dal több műfajban is helyt állhat. A Stay-t olyan dalszerzők dolgozták már fel, mint Linus Wiklund, Sarah Aarons, Alessia Caracciolo és Jonnali Parmenius. Sőt, Zaslavski és Wiklund producerként is jegyzi a nótát.

 

„A dal a Linus, Sarah és Jonalli által készített demón alapszik, amelyet én készítettem, majd továbbfejlesztettem. Nem akartam, hogy a dal csupán a drop-ról szóljon, így időrendben dolgoztam rajta, kezdve az intróval, majd a verzével, valamint az előkórussal és a kórussal. Azt akartam, hogy a verze és főleg a kórus a lehető legminimálisabb legyen, és csak azokat az elemeket őriztem meg, amelyeknek tényleg van valami szerepe. Így amikor a kórus belép, akkor csak a vezető vokál és a vocoder vokál a hangsúlyos, minimális reverb-bel. Így amikor a drop „bejön a képbe”, az teljesen megdöbbentő, és valóban megragadja a hallgató figyelmét. Ugyan a drop-hoz is tartozik build-up, de nem a tipikus EDM sweep-ekről, és snare-ekről van szó. A drop ezután továbbviszi a kórus vokáljának dallamát, amelyet csak néhány szintetizátor, pár meglehetősen éles hang és egy kis fehér zaj hoz létre.”

 

A Zedd féle produkció elkészülése

Sarah ugyan énekelt a dal demójában, a végső verzióban azonban már nem akart szerepelni. Így kértem fel Alessia Cara-t, akinek a hangszíne nagyon hasonlít Sarah-éhoz. Néhány sort megváltoztatott, hogy komfortosabban érezze magát ezek éneklése közben. A felvételt a Westlake-ben készítettük el. Ezt követően sok időt töltöttem el a stúdiómban a dal „finomhangolásával”, a vokál szerkesztésével, különféle elemek hozzáadásával és hasonlókkal. A legdrámaibb változás egy új akkord volt a drop-ban. Ezt korábban nem használtam a dalban, mivel elsőre ’idegen’ lehetett volna a közönség számára. Amikor viszont már ismered az adott dalt, akkor egy új akkord érdekesebbé és egyedibbé teheti azt” – árulja el Zedd.

 

A zenész továbbá azt is elmondta, sok időbe telt a dalt befejezése. Több hónapig is dolgozott rajta és emlékei szerint a 26. verzió lett a végleges változat. Normál esetben egyébként a keverési szakasz az írási, rögzítési, szerkesztési és rendszerezési folyamatok után következik. Nem úgy Zedd-nél, aki már ”menet közben” is mixel. „A lényeg a tökéletes végeredmény” – vallja a zenész.

zedd

Mi a helyzet a mastering-gel?

„Mindig van a ’tarsolyomban’ néhány plugin. Ilyen például a LVC-Audio ClipShifter-je. Úgy érzem, a limterek túlságosan lecsökkentik a tranzienseket, az én zeném esetén pedig végképp nem szükséges túl sokat korlátozni. Tehát a ClipShifter programot használom, amely 6 és 12 decibel között bármit képes kezelni. A jel ezután az iZotope Ozone-ba kerül, amelyben olyan előzetes beállítást használok, ami sztereó szélesítéssel minden olyan magasságot megad, amire szükségem van. Ezenkívül tömörítésre és maximalizálásra is használható. A végén pedig jöhet a limiter – például az AOM Invisible Limiter vagy a FabFilter Pro-L –, csak hogy növeljem kicsit a hangerőt.Mindenesetre a mastering esetén elmondható, hogy itt egyszerűen nincs őrült magasság” – zárja a beszélgetést Zedd.

 

 

Forrás: https://www.soundonsound.com/people/producing-edm
Szerző: Skeldar

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kapj extra kedvezményeinkből!

Megosztás:

További bejegyzések