Zeneelmélet: 10 piszkosul hasznos tipp

Semmi szakzsargon, csak egyszerű zeneelmélet technikák!

Ha szeretnéd a kompozíciódat a következő szintre emelni, a legjobb megoldás az, ha fejleszted zeneelméleti tudásod. Ha megrémiszt a gondolat, hogy kulcsokat, skálákat, módokat és akkordokat tanulj, ne aggódj! Ez a jó alapokat adó, 10 lépéses villámkurzus meg fogja gyorsítani a fejlődésed.

1. Skálázd fel és felejtsd el

A zeneelmélet szerint a skálák és a kulcsok egyszerűek: ahelyett, hogy egy tracket mind a 12 hang felhasználásával csinálnál, csak 7 darab használatával is megteheted ugyanezt. A helyek a hangok között megadják a skálát, és ha minden hangszer a zenében ugyanabból a csoportból játszik, akkor leszel a kulcsban.

Az alaphang a track legfőbb hangja, például D minor (d-moll), amellyel majdnem minden zenei fázis kezdődik és végződik. Az alaphanggal indítva, majd felfelé haladva a skálán olyan közökkel, hogy 2-2-1-2-2-2-1, egy major skálát (hangsort) játszhatunk le. Egy minor skálához 2-1-2-2-1-2-2 közöket kell alkalmazni.

Menjünk végig a fehér billentyűkön C-től C-ig, ekkor fogunk C majorben játszani. Menjünk végig A-tól A-ig, ekkor játszunk minor skálában.

2. Pentatónikus skálában egyszerűen

A zenei skáláknak nem kell feltétlenül 7 hangot tartalmaznia. A legegyszerűbb skála a zeneszerzéshez a pentatónikus skála. Ahhoz, hogy definiáljunk egy pentatónikus skálát, bármely hanggal kezdhetünk. Ettől a hangtól már csak 2-2-3-2-3 közökkel kell felfelé mozogni. Péládul egy F# pentatónikus skála F#-el (fisz) indul, majd minden fekete billentyűt lejátszik. Ezek a skálák nagyon egyszerűek, de rendkívül impozánsak is lehetnek egyszerre.

3. Milyen akkordokat használhatok a zeneelmélet szerint?

Miután kiválasztottad a skálát, már nem nehéz kitalálni, hogy milyen akkordot érdemes játszani, mivel csak a skálát alkotó hangokból kell építkezni. Az alap triád három hangból áll, ehhez felfelé lépkedve a skálán egy hangot mindig ki kell hagyunk. Ha C major-ben (minden fehér hang C-től C-ig) vagyunk, akkor az első triád a C-E-G. C-vel kezdünk, kihagyva a D-t jöhet az E, majd az F-et kihagyva pedig jöhet a G.

4. Finom mozgások a zeneelmélet alapján

Az akkordok sorozata akkor hangzik a legjobban, ha a hangok között kevesebb a nagy ugrás. Amennyiben nagy különbség van az akkordok magasságaiban, akkor általában inverzió is van, ilyenkor közelebb lehet hozni egymáshoz a hangokat. A fenti képen az első két akkord normál helyen van, míg a második kettő invert. A második pár minden hangot az akkordban közelebb tesz egymáshoz, ezáltal sokkal finomabb átmenetet kapunk.

5. Mi a helyzet a keresztekkel és b-kel?

Bárki, aki már leült a billentyűk elé tudja, hogy a Db (desz) és a C# (cisz) ugyanaz a hang. A zeneelmélet feladata, hogy megnevezzen dolgokat és itt a név az egyetlen különbség. A hangok teljesen azonosak, mindössze különböző funkcióik miatt kaptak külön neveket. Ne hagyjuk, hogy az ilyen megtévesztő elméleti dolgok belezavarjanak a kísérletezésünkbe!

6. Még több akkord kipróbálásra zeneelmélet figyelembe vételével

Az alap triádok jók, de a kifinomultabb zeneiséghez adjunk hozzájuk további hangokat (kihagyva minden második hangot), hogy hetedeket, kilencedeket és tizenegyedeket hozhassunk létre. Adjunk egy esélyt a megszakított akkordoknak. Ezek olyan akkordok, amelyek a második hangtól egy skálával lejjebb vagy feljebb játsszuk tovább.

7. Akkord inverzió

A inverzió egyszerűen szólva az akkord „hibás” lejátszása. Egy D major D-F#-A visszafelé játszva A-D-F#-t ad, és így is ugyanazt azt érzést fogja hordozni, mint az eredeti. Jó ötlet inverzet használni akkor, amikor a legmélyebb hanggal el akarjuk érni a basszus szintjét.

8. Két módszer kulcsváltáshoz a zeneelmélet szerint

A kulcs megváltoztatása a zene közepén egy remek módja annak, hogy érdekesebbé tegyük a dolgokat. De hogyan csináljuk? A legegyszerűbb módja, ha durván váltunk egyik ütemről a másikra előzetes figyelmeztetés nélkül. A második módszer, ha egy olyan akkord után mutatjuk be az új kulcsot, amellyel a jelenlegi kulcs is osztozik. Például G major-ből A-ba Bm (B-D-F#) vagy D (D-F#-A) is használható, mivel ezeket a hangokat és akkordokat mindkét kulcs használja.

9. A módozatok

Ha már tele vagy hagyományos major/minor skálákkal, próbálj ki pár módozatot! Emlékszel, hogy a C major és A minor ugyanazon hangokkal lett megszólaltatva? Van azonban öt másik kiindulási pont is, amelyeket használhatunk, ezeket nevezzük módozatnak. Ritkaság olyan zenét találni, amely valamilyen módozatban van a szokásos major/minor skála helyett, de ez is egy lehetőség arra, hogy érdekessé tegyük a zenét.

10. Maradjunk a kulcsban, ahogy a zeneelmélet megkívánja

Ha problémát okoz, hogy egy kulcsban maradj, egy zongora képe segíthet. Ableton Live-ban beállíthasz olyan zongoraképet, amely csak azokat a hangokat mutatja, amelyeket már használtál, minden mást pedig elrejt. Ugyancsak lehetőség van az első beat elé behúzni hangokat, így előre beprogramozhatjuk azokat, amelyeket használni akarunk. Beállítás után már csak az engedélyezett hangokkal tudunk dolgozni.

Számos hardveres kontroller és szekvenszer enged hasonló dolgot csinálni. A Native Instruments Maschine, az Ableton Push és a Novation Circuit mind rendelkezik skála móddal, hogy csak az adott kulcshoz tartozó hangokat helyezhesd el.

Forrás: MusicRadar
Szerző: Skeldar