EQ segédletek több mint 20 hangszerhez – 3. rész

Zenekari hangszerek


Húros szekció

Húros hangszerek

Alsó korgás: 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass-szal megszabadulhatunk a nem kívánt alsóbb frekvenciáktól.

Tömeg/melegség/zavarosság: 80-300 Hz

A 80-100 Hz-es tartomány erősítésével nagyobb tömeget adhatunk a hangnak, míg a 100-300 Hz-es tartomány a melegséget fokozza. A 200-500 Hz közötti sávot érdemes figyelni, ha zavarosságot észlelünk a csúcspontokon.

Attack: 500-1000 Hz

Erősítsük az 500-1000 Hz-es sávot, ha több attack-ot szeretnénk! Csökkentéssel lágyabb hangot is létrehozhatunk.

Húros hangzás/légiesség: 2-5 kHz

Finomhangoljuk a 2-5 kHz-es tartományt, hogy több húros hangzást kapjunk.

Szikrázás/pezsgés: 7-12 kHz

Nagyobb erősítés 7-10 kHz-nél szikrázóbb hangzást ad, míg a 8-12 kHz erősítésével inkább pezsgőbb, légiesebb hangot kapunk.

Cselló

Alsó korgás: 0-80 Hz

60-80 Hz-es Highpass javasolt ízlés szerint.

Zavarosság: 200-300 Hz

Keressünk zavart 200-300 Hz környékén és távolítsuk el egy szűk vágással!

Teljesség: 400-600 Hz

Próbáljunk erősíteni 400-600 Hz között a kerekebb és teljesebb hangzásért!

Jelenlét: 6-8 kHz

Nagyobb és határozottabb jelenlétet adhatunk a hangnak, ha 6-8 kHz-es tartományban erősítünk.

Rekedtség: 14-200 kHz

14-15 kHz környékén Lowpass-szal csökkenthetjük a távoli, rekedt hangzást.

Viola

Alsó korgás: 0-100 Hz

100 Hz feletti Highpass javasolt ízlés szerint.

Zavarosság/teljesség: 150-250 Hz

Keressünk zavart 150-250 Hz között. Erősítsük szélesen 180-250 Hz-nél a teljesebb hangzásért!

Húros és vonós hangzás/attack: 1-4 kHz

A 2,4 kHz erősítésével a húros hangzást növelhetjük, míg a 4 kHz-es sáv inkább a vonósabb hangzásra teszi a hangsúlyt. Az attack növeléséhez az 500 és 1000 Hz közötti sávot kell erősítenünk. A sáv csökkentése lágyítja a hangot.

Violin

Alsó korgás: 0-100 Hz

100 Hz feletti Highpass javasolt ízlés szerint, hogy a nem szükséges korgó-morgó zajoktól megszabaduljunk.

Zavarosság/teljesség: 100-250 Hz

Keressünk zavart 150-250 Hz között! Erősítsük szélesen 200-300 Hz-nél a teljesebb hangzásért!

Húros és vonós hangzás: 2-10 kHz

A 2,4 kHz erősítésével a húros hangzást növelhetjük, míg a 7-10 kHz-es tartománnyal a kaparósabb érzést segíthetjük elő.

Fafúvós hangszerek

Fúvósok

Fagott

Alsó korgás: 0-60 Hz

50-60 Hz-es Highpass-szal megszabadulhatunk a nem kívánt alsóbb frekvenciáktól.

Zavarosság: 60-250 Hz

Közepes szélességben, óvatosan vágjuk ki a zavaró hangokat a 60-250 Hz-es sávból!

Klarinét

Alsó korgás: 0-140 Hz

120-140 Hz-es Highpass-szal tisztítsuk meg a frekvenciasávot.

Zavarosság: 140-300 Hz

Figyeljünk a 200-300 Hz-es tartományra és keressünk zavart! Vágjunk szűken!

Fuvola

250-400 Hz-ig Highpass javasolt.

Zavarosság: 250-400 Hz

Ebben a tartományban keressük a zavarosságot!

Lágyság: 2-4 kHz

Gyengítsünk a tartományban, ha lágyságot szeretnénk elérni!

Világosság: 10-12 kHz

Erősítsünk 10-12 kHz-nél nagy ívvel a nagyobb jelenlétért!

Pikoló

Alsó korgás/zavarosság: 0-300 Hz

350-400 Hz-nél Highpass javasolt.

Teljesség: 500-1000 Hz

Kicsit erősítsünk 500 és 1000 Hz között a nagyobb tömegért.

Lágyság: 2-4 kHz

Ha nagyobb lágyságot szeretnénk, csökkentsünk ebben a tartományban!

Légzés: 5-6 kHz

Az 5-6 kHz-es tartományt figyelve és csökkentve eltávolíthatunk néhány légzésből fakadó hangot.

Világosság: 10-12 kHz

A 10 és 12 kHz közötti sávot erősítsük, ha világosabb érzést akarunk adni a hangnak, de vigyázzunk, mert könnyen csikorgó hangot generálhatunk!

Rézfúvós szekció

Alsó: 0-125 Hz

Highpass 125 Hz-ig, így kiszűrhetjük a nem kívánt frekvenciákat és a zavarosságot. Ne essünk túlzásba, mert könnyen elvékonyíthatjuk a hangot!

Teljesség/zavarosság: 200-500 Hz

Figyeljünk a 200-500 Hz-es sávra és keressünk zavart. Közepes mértékkel erősítsünk, hogy teljesebb hangzást kapjunk.

Kerekség: 1-5 kHz

Egy erősítés 800-1000 Hz körül kerekebb hangzást biztosít, valamint 5 kHz-nél történő erősítéssel könnyedebb hangot is készíthetünk.

Világosság/határozottság: 5-10 kHz

Ezt a tartományt nagy körültekintéssel kezeljük! A sötétebb hangzású kürtöket világosabbá lehet tenni ezzel a frekvenciasávval, de a túl sok könnyen tönkreteheti a zenét, mivel éles, sistergős hang is lehet az erősítés vége. Az 5-8 kHz közötti erősítéssel növelhetjük a határozottságot.

Tuba

Alsó: 0-80 Hz

A tubának nagyon mély az alaphangja, így bánjunk óvatosan a mély hangok kivágásával!

Teljesség: 65-95 Hz

Kicsit növeljünk 80 Hz körül, ezáltal teljesebb, melegebb hangzást kapunk.

Zavarosság: 15-250 Hz

Figyeljünk a 150-250 Hz-es sávra! Ha szükséges, akkor szűken vágjunk!

Rezonancia: 450-550 Hz

500 Hz körül találhatjuk a rezonanciát, amelyet szűken vágva csökkenthetünk.

Harsona

Alsó korgás/teljesség/zavarosság: 0-250 Hz

Highpass 100 Hz-ig ajánlott. Erősítsünk 100-200 Hz között a teljesebb hangzásért! Csökkentsünk ugyanebben a sávban, ha összeolvadást hallunk más, fontosabb, alacsony-közepes frekvenciájú hangszerekkel. A basszus harsonával óvatosan bánjunk, mert könnyen elvékonyíthatjuk a hangot!

Világosság/öblösség: 4-10 kHz

A 4-8 kHz erősítése világosságot ad a hangnak, míg a 8-10 kHz csökkentése öblösebb hangzást biztosít.

Trombita

Alsó korgás: 0-200 Hz

A mixhez illeszkedve 200 Hz-ig Highpass javasolt.

Teljesség/zavarosság: 200-500 Hz

Figyeljünk a 240-500 Hz-re a zavarosság miatt! A teljesebb hangzásért erősítsünk a 180-240 Hz-es frekvenciákon!

Világosság: 4-5 kHz

Figyeljünk a 4-5 kHz-re a túlzottan világos hangok és áthallások miatt!

Szaxofon

Alsó korgás: 0-100 Hz

100 Hz-ig Highpass javasolt.

Kürtölés/zavarosság: 120-400 Hz

A játékos szaxofonjától függően, amely lehet szoprán vagy bariton, az alsó-közép frekvenciákat találjuk ebben a sávban. Figyeljünk a 240-400 Hz-re a zavarosság miatt, erősítünk a 120-240 Hz-es tartományon, ha teljesebb hangzást szeretnénk!

Vijjogás: 1-2 kHz

A szaxofon típusától függően ez a tartomány felelős a hangszer rekedtes tónusáért. A sáv kivágása csökkenti a sistergős hangzást és a túl erős attack-ot.

Sípolós zajok: 5-7 kHz

A vékony, vibráló fa a hangszerben adhat ilyen hangokat, ezt a kellemetlen hangot legtöbbször ebben a tartományban találjuk. A 6 kHz-es frekvencia környékén szűken kivághatjuk.

Öblösség: 11-14 kHz

Kicsit erősíthetünk a 12-13 kHz-en, hogy csökkentsük a légzési hangokat és az öblösséget!

Elektromos hangszerek

Moog basszus szintetizátor

Basszus szintetizátor

Alsó korgás: 0-80 Hz

A Highpass 60-80 Hz-ig eltávolítja a szubszónikus hangokat, ha a zene kategóriája úgy kívánja.

Test/nyomás: 60-250 Hz

Erősítsünk 80-150 Hz között, így nagyobb testet és tömeget adunk a hangnak! Egy 160 Hz körüli erősítéssel nagyobb nyomása lesz a mixnek.

Zavarosság/melegség: 250-500 Hz

A 250 Hz körüli erősítéssel melegséget adhatunk a zenének, de óvatosan vágjunk a 250-500 Hz-es sávban!

Jelenlét: 2-3 kHz

Nagyobb jelenlétet adhatunk a 2-3 kHz erősítésével.

Szintetizátor padok

Alsó korgás: 0-160 Hz

A hang designhoz igazodva 160 Hz-ig Highpass-t, 500 Hz-ig Lowpass-t használhatunk, ha a basszus töményebb a zenében.

Zavarosság: 250-450 Hz

Figyeljünk a 250-450 Hz-re és keressük a zavart! 2-3 dB-es vágásokat alkalmazhatunk a mixhez igazodva.

Vastagság: 400-600 Hz

Vastagabb hangzást adhatunk a zenének, ha a 400-600 Hz-et erősítjük. Legyünk nagyon óvatosak, mert ez a sáv könnyen szétesik!

Lead szintetizátorok

Alsó korgás: 0-160 Hz

80-160 Hz-nél Highpass ízlés szerint.

Zavarosság: 160-450 Hz

Számos szintetizátor zavaros lesz ebben a tartományban, amely közvetlenül hat a zene minőségére, főleg több szintetizátor használata esetén. Keressünk zavart a 250-450 Hz-es sávban!

Karakter: 1-2 kHz

A szintetizátorok karakterének zöme itt található, ezért a vágások, erősítések nagy befolyásolják, hogy elrejtjük vagy előrehozzuk-e a hangszert. Odafigyeléssel mixeljünk ebben a tartományban!

Jelenlét: 2-3 kHz

Erősítsünk 2-3 kHz-nél, hogy kicsit több csikorgást kapjunk, így a hangszer jobban kiemelkedik a mixből!

Tisztaság: 3-4 kHz

Hasonlóan a gitárokhoz és a vokálhoz, itt sok légies tónust és karaktert találunk. A 3-4 kHz közötti erősítés izgalmat és a tisztaságot ad a hangnak. Akárcsak a többi hangszernél, a túlzott erősítés itt is sistergős hangot eredményez.

Élesség: 7-9 kHz

Szélesen erősítsünk a 7-9 kHz közötti sávon, hogy tisztább és élesebb hangzást érhessünk el!

Vokál

Vokál

Alsó korgás: 0-100 Hz

A legtöbb hang ebben a tartományban haszontalan, többnyire zaj a mikrofonból, vibrációból padlóból vagy más külső forrásból. Highpass 100-120 Hz-ig, így kiszűrhetjük a nem kívánt hangokat. Érdemes megjegyezni, hogy a mássalhangzók zárhangjai 90-120 Hz körül találhatóak.

Zavarosság: 200-500 Hz

Próbáljunk meg 3-4 dB-lel vágni a 325-350 Hz-es sávban férfi vokálnál! 200 Hz körüli erősítéssel teljesebb hangzást adhatunk a vokálnak. A női vokál egy picivel magasabb spektrumon található, de jó kezdés, ha a nyitó tónusokat már itt visszavesszük egy picit.

Kürtszerűség/orrhangok: 800-1500 Hz

Ezen frekvenciák erősítése elősegíti, hogy a vokál jobban érthető legyen. A kesekny vágások 800-1500 Hz között csökkentik a kürtös, dobozos hangzást.

Jelenlét: 2,5-4,5 kHz

Több energiát, zöngétés és határozottságot adhatunk a vokálnak 3 kHz körül. Fontos, hogy itt óvatosak legyünk, mert a túl sok valójában fájdalmassá teszi a vokál hallgatását! Vágjunk szűken 2,5 és 4 kHz között, hogy lágyítsunk a vokálon.

Tisztaság: 5-10 kHz

Kicsit erősítsünk 5-10 kHz-en, hogy jobban kitűnjön egy tompa vokál! Figyeljünk erre a frekvenciára, mert a sziszegő hangok többnyire innen származnak!

Légiesség: 10-16 kHz

Több légiességet adhatunk a hangnak 10 kHz körül, de ne essünk túlzásba, hagyatkozzunk a fülünkre, hallgassuk meg következő nap is, hogy valóban szükséges-e az erősítés! A vágások ebben a tartományban csökkentik az “s” hangot.

Fehér zaj

Alsó: 0-500 Hz

Highpass 500 Hz-ig, igazodva a mixhez és a koncepcióhoz.

Jelenlét: 1500-2500 Hz

Erősítsünk 2-3 dB-lel a közepesen szélesen jelenlétért és karakterért!

Világosság: 10-20 kHz

A 14,5 kHz szűk erősítése több világosságot ad a hangnak. A Lowpass 17-18 kHz körül csökkentheti a rekedtséget, ha szükséges.

 

A leírás előző részét ezen a linken találod meg.

Skeldar

EQ segédletek több mint 20 hangszerhez – 2. rész

Dobok


909 basszus dob

Alsó: 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél, a legmeredekebb slope szűrővel kivághatjuk a subszónikus tartalmat és helyet csinálhatunk 24-36-48 dB-es slope-pal.

Alsó/súly: 70-100 Hz

Egy 2-3 dB-es erősítés széles Q-val 70-100 Hz-nél hasznos, ha több jelenlétet kell biztosítani a hangnak. Próbáljunk szűkebb Q-t használni több rezonanciával (Q) a még erősebb kiemelésért! Figyeljük a szintkijelzőket, mert ebben a sávban könnyen túlszaladhatunk!

Zavarosság: 250-50 Hz

A 250-500 Hz-es sávban 6-8 dB használatával rezonáló csúcspontokat hozhatunk ki. Finomhangolással szűrjük ki a leginkább disszonáns hangokat!

Kopogás/attack: 2-4 kHz

Figyeljünk a 2-4 kHz-es tartományra, ha klikkelősebb hangokat szeretnénk! Maradjunk a közepes 2-3 dB-es erősítésnél és a harang EQ görbénél, a magas polc és lejtősebb ívek ugyancsak segíthetnek ennek elérésében.

Jelenlét: 5-8 kHz

Próbáljuk meg az 5-8 kHz-es sávot erősíteni nagy ívvel, ha nagyobb jelenlétet akarunk adni a hangnak, de figyeljünk a 8-12 kHz-re, mivel az itt történő erősítés könnyen sziszegő hangot eredményezhet!

Dance bass dob

Alsó: 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél a 48 dB-es szűrő meredekség ajánlott. Kivághatjuk még a subszónikus tartalmat, ezzel helyet csinálhatunk a hangoknak. A 24-48 dB-es lejtők ugyancsak jól használhatóak itt.

Energia: 40-100 Hz

Ez az a tartomány, ahol a legtöbb energiát és rejtett erőt találjuk. A 40-50 Hz-es frekvenciatartomány jól használható, ha már-már túlzott mennyiségű energiára vágyunk. A 40-100 Hz erősítésével aljat adhatunk a zenének, azonban ezt a sávot óvatosan kezeljük.

Test/ütés: 100-200 Hz

Egy kisebb erősítés a 100-200 Hz-es sávban többlet ütősséget biztosít a hangnak. Ügyeljünk a többi basszus hangra, mivel több mindennek jön ugyanabból a frekvenciatartományból a hangtartalma. Körültekintő oktávtervezéssel megakadályozhatjuk a frekvenciák konfliktusát.

Zavarosság: 200-500 Hz

A jól rezonáló csúcspontokhoz a 25-500 Hz-es sávot erősítsük 6-8 dB-lel. Nagy odafigyeléssel és finomhangolással kiszűrhetjük a disszonáns hangokat. Az erősítés a hang jelenléti erejét is fokozza.

Jelenlét/klikk: 5-15 kHz

Amennyiben nagyobb jelenlétet akarunk a hangnak adni, akkor az 5-8 kHz-es tartományban erősítsünk közepes erővel. A klikk hang attackját 4-15 kHz-es sávban találjuk.

Tónus: 10-20 kHz

Itt erősítsünk, ha élesebb hangzást szeretnénk elérni. A sáv csökkentésével a kick dobok sötétebb hangzással szólalnak meg. A 14-15 kHz erejének csökkentésével finomíthatunk az élességen, ezzel a hang melegebbé válik.

Akusztikus basszus dob

Alsó korgás: 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél, a 48 dB-es szűrő meredekség ajánlott. Kivághatjuk még a subszónikus tartalmat, ezzel helyet csinálhatunk a hangoknak. A 24-48 dB-es meredekségek ugyancsak jól használhatóak itt. A Q faktort megtarthatjuk az alap 0,71-es értéken.

Test/tömeg: 90-145 Hz

Ez a sáv adja testét a kick hangnak. 2-3 dB-es erősítés széles Q-val a 90-145 Hz-es sávban segít, ha nagyobb jelenlétet akarunk biztosítani a hangnak. Figyeljünk az értékekre, mert gyorsan túlszaladhatunk és akkor kompenzálni kell!

Zavarosság: 250-600 Hz

A 145-500 Hz-es frekvenciát 6-8 dB-lel erősítve rezonáló csúcspontot kapunk. Finomhangoljunk és ügyeljünk arra, hogy a leginkább disszonáns hangokat lágyítsuk! A zavarosság többnyire 250-350 Hz között jelenik meg, erre ügyeljünk leginkább!

Kopogás/attack: 2-4 kHz

Figyeljünk a 2-4 kHz-es tartományra, ha többlet attack kell. Maradjunk a közepes 2-3 dB-es haranggörbés erősítésnél, de a magas test és a lejtős ív ugyancsak jól működik itt. Ez a tartomány adja a pattogó kosárlabda hangjához hasonló tónust.

Légiesség/klikk: 4-8 kHz

Próbáljunk erősíteni az 5-8 kHz-es frekvencián magas ívvel, ha nagyobb jelenlétet akarunk adni. Figyeljünk a 8-12 kHz-re, mivel az erősítés sziszegős hangot is generálhat! A klikk hangot a 3-8 kHz-es sávban találhatjuk meg, az EQ emelés itt is jótékony hatású.

Tom

Alsó korgás: 0-100 Hz

Óvatos Highpass-t 70 Hz-től fölfelé alkalmazhatunk, de ne vigyük túlzásba, mivel nagyon elvékonyíthatjuk vele a hangot!

Huppanás/test: 100-300 Hz

Tömeget adhatunk a hangnak a 100-300 Hz erősítésével. Bánjunk finoman az erővel, mert a hang könnyen felfúvódottnak fog tűnni! A dobot zavarossá és vékonnyá is tehetjük, ha túl sok vagy túl kevés az energia, bár ez nagyban függ a dob beállításától.

Attack: 3-5 kHz

Ez az a tartomány, ahol dobverők attack tónusát találjuk, amikor a fejük megüti a dobot. Erősítés 3-4 kHz-en extra erőt ad a fejbecsapódás pillanatának.

Jelenlét/légiesség: 6-12 kHz

A 6-9 kHz-es tartomány erősítsük a hangsúlyosabb ütésekhez, 2-3 dB-es többlet 5-12 kHz-en több teret és jelenlétet biztosít.

Pergődob

Alsó korgás: 0-120 Hz

Óvatós Highpass 100 Hz-től felfelé 12-24 dB-es, meredek Highpass szűrővel. Nincs szabály, keressük azt a beállítást, ami jól hangzik és illik a zenéhez.

Test: 200-400 Hz

A legtöbb pergődobnak ez a központi tartománya. Minden alapvető karakterisztika itt található, így egy 2-3 dB-es erősítéssel a hangot nehezebbé tehetjük.

Csengés: 250-600 Hz

Ebben a sávban találjuk a nem éppen közkedvelt csengését, üres tónusát a pergődobnak. Emeljük ki a rezonnáló csúcspontot, a kellemetlen frekvenciákat pedig keskeny vágásokkal távolítsuk el!

Csattanás: 2-4 kHz

Erősítsünk néhány dB-t a 2 kHz körüli tartományban; a 2-4 kHz-es sáv nagyobb erőt és attack-ot ad.

Légiesség: 6-10 kHz

A 4-6 kHz-es tartomány erősítésével több levegőt biztosítunk a hangnak. Ha a hang még mindig nem az igazi, kisebb erősítés a 7-10 kHz-es sávban határozottabbá teszi azt. Az ütő által keltett recsegést leggyakrabban 8 kHz környékén találjuk, ha lágyítani szeretnénk.

Cimbalom

Alsó: 0-200 Hz

A 100-200 Hz-es Highpass segítségével megszabadulhatunk a szükségtelen alsó frekvenciáktól.

Gongás/kattogás/csörgés: 200-400 Hz

400 Hz-ig terjedő Highpass eltávolítja a gongó hangot. A 200-300 Hz kisebb erősítésével több csörgést adhatunk a hangnak, de ne vigyük túlzásba, mert könnyen zavarosság válik a hangzás.

Légiesség/világosság: 6-15 kHz

Finomítsunk 6 kHz-től, hogy a “tss” részét a hangnak megtaláljuk és erősítsük, ha nagyobb légiességet akarunk. 10 kHz-en csökkenthetjük a rekedtséget, miközben 14-15 kHz-en nagyobb világosságot adhatunk a hangnak. Amennyiben túlzásba esünk, nagyon kellemetlen visító hangást érünk el.

Élő hangszerek


Elektromos basszus/basszusgitár

Alsó korgás: 0-70 Hz

Highpass 30-70 Hz-es sávban eltávolítja a szubszónikus hangokat és megőrzi a helyet a többi hang számára.

Test: 80-200 Hz

A basszus ebből a tartományból szerzi az erejét. Ahhoz, hogy kihangsúlyozzuk, közepesen erősítsünk 80-100 Hz-en. A túl felfújtnak tűnő basszusokat 180-200 Hz környékén tudjuk visszafogni.

Mudiness:  250-500 Hz

A mocsár a 250-500 Hz-es tartomány. A 200-220 Hz-et hangsúlyozzuk ki 3 dB-lel, mint kezdés, de figyeljünk arra, hogy ez negatívan hat-e az alsó-középtartományra!

Határozottság: 400-800 Hz

Ez a sáv segít a hallgatónak megtalálni a melódiát a basszus előtt. A 400 Hz erősítésével kifejezőbbé tehetjük ezt, míg a 700-900 Hz-es sávval pedig több energiát és erőt adhatunk a zenének.

Attack: 1,2-1,5 kHz

Az 1,2-1,5 kHz erősítése növeli az attack-ot, míg 2-3 dB-es növelés 3 kHz-en izgatott hatású hangot eredményez. Érdemes 5 kHz-ig megnézni, hogy megéri-e valamit erősíteni, de ne vigyük túlzásba, hacsak nem akarjuk, hogy a basszus domináljon a zenében.

Húros zaj: 2-5 kHz

A siklós hangok találhatóak itt, amelyeket az ujjak idéznek elő a húrokon. A tartományból eltávolíthatjuk ezeket a csúszós hangokat, amelyet a pengetés okot.

Elektromos gitár

Alsó korgás: 0-120 Hz

Habár minden eset más, de többnyire biztosra mondhatjuk, hogy ezt a tartományt Highpass-szal kivágva megszabadulhatunk a szükségtelen frekvenciáktól. Itt többnyire nincsen hasznos hang, hacsak nem felfújtabb hangást akarunk elérni.

Test/vastagság: 150-300 Hz

A legtöbb elektromos gitár zömökebb hangzása innen jön. A 150-300 Hz közepes erősítésével ezt a gitárpengést tehetjük hangsúlyosabbá. Ügyeljünk arra, hogy más hangszer spektrumába ne másszünk bele! A sávban 1-2 dB széles erősítés elegendő.

Karakter: 300-1000 Hz

Számos gitár élete van ezekben a frekvenciákban. Itt található sok ismerős tónus, amiért az elektromos gitár elektromosnak hallatszik. Legyünk óvatosak, mert a pergődobok is errefelé vannak!

Duda: 1-2 kHz

A legtöbb rekedtes, dudaszerű hangást kiszedhetjük, ha ezt a sávot eltávolítjuk.

Jelenlét/attack/világosság 3-10 kHz

3 kHz körül erősítsünk a több attack-ért a szólógitároknál, de vegyünk vissza 3-8 kHz-nél, ha vokál is jelen van! Ha többlet világosságot akarunk a hangnak, akkor 10-13 kHz-en érdemes erősíteni.

Akusztikus gitár

Alsó korgás: 0-70 Hz

Ha akusztikus gitárt veszünk fel, sok felfújt, kirobbanó alsó tónusú hangot hallhatunk ebben a sávban. Habár egy kevés adhat melegséget és teljességet, de többnyire csak elfedi a mix többi részét, ezért Highpass segítségével érdemes kiszedni őket.

Zömökség: 200-400 Hz

A legtöbb akusztikus gitár teste itt található. Körültekintően dolgozzunk itt, mivel könnyű ellaposítani a hangzást és nagy veszteséget okozni a vágásokkal.

Test: 80-400 Hz

200 Hz körül csökkentsünk, hogy visszafogjuk a zavarosságot! A 200-400 Hz erősítésével nagyobb tömeget adhatunk a hangnak, de szóló hangszereknek is segíthetünk, hogy teljesebben szóljanak. A sűrű mixekben könnyen konfliktusba kerülhetnek a hangszerek spektrumai, így néha inkább csökkentésre van szükség.

Melegség/teljesség: 500-1000 Hz

Erősítsük az 500-700 Hz-et, amely a hang finom bonyolultságáért felel az akkordoknál és pengetésnél. A túlzott erősítéssel agresszív és rekedt hangást érünk el.

Attack/légiesség: 7-10 kHz

Egy kisebb erősítés ebben a sávban a hangot könnyedebbé, légiesebbé teszi. 5 kHz körül fokozzunk, ha több attack-ra, 7 kHz körül, ha több “szikrázásra” van szükségünk! Amennyiben még mindig kevésnek érezzük a hangot, 10 és 12 kHz környékén és emelhetünk a cél érdekében.

Piano

Alsó: 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass segítségével megszabadulhatunk a szubszónikus frekvenciáktól és helyet hagyhatunk a többi hangnak.

Zavarosság/melegség: 50-250 Hz

A zavarosság legtöbbször ebből a tartományból jön. A 150-250 Hz-es sávot erősítsük egy picit, ha melegebb hangzást akarunk a hangszernek adni. A teljesség érzéséhez a 80 és 120 Hz közötti sávban érdemes kísérletezni.

Test/zavarosság: 250-3000 Hz

Keressük a zavarosságot 250 és 500 Hz között! Kisebb vágásokkal 2 vagy 3 kHz körül megelőzhetjük, hogy a zongora konfliktusba kerüljön a vokállal vagy gitár trackekkel.

Jelenlét: 3-5 kHz

Az itt történő erősítés könnyedebb hangzást kölcsönöz és nagyobb jelenlétet ad a hangszernek. Figyeljünk arra, hogy a húrok elnyomnak zajokat, de néha ez is a cél.

Attack: 5-6 kHz

5 és 6 kHz között erősítsünk a több attack-ért!

Tisztaság: 7-9 kHz

7 és 9 kHz között erősítsünk a tisztább hangzásért.

Élesség: 10-15 kHz

Az élesség fokozásához a 10-11 kHz-es sávot erősítsük, sötétebb hangzásért vágjunk ki a hangból! A 14-15 kHz csökkentése felpuhítja a túlzott élességet és melegséget ad a hangnak. Figyeljünk a 10-13 kHz-es tartományra, ahol a kalapács hangja van, ha szükséges, vágjuk ki!

E-Piano

Alsó: 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass-szal megszabadulhatunk a nem kívánt alsó frekvenciáktól.

Zavarosság/öblösség: 50-250 Hz

Erre a tartományra figyeljünk a leginkább! Hasonlóan az akusztikus zongorához, a legtöbb zavarosság és öblösség a 100-250 Hz-es sávból ered. A hangszernek sűrű és gazdag az alsó spektruma, de gyorsan zavaros lehet, ha nem megfelelően vágunk.

Kérgesség: 800-1000 Hz

A kérges és nyomottabb hangok helye, amelyek gondot okozhatnak. Csillapítsuk a 800-1000 Hz-es sávot, ha ilyen hangot találunk!

Jelenlét: 1500-2500 Hz

Az 1500 és 2000 Hz közötti erősítéssel határozottabb jelenlétet adhatunk a hangnak.

 

A leírás előző részét ezen a linken találod meg.

Skeldar

EQ segédletek több mint 20 hangszerhez – 1. rész

A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata, ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene minőségének emeléséhez.

Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Ha például a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor 2,5 kHz és 4 kHz között kell vágni a hangerőből.

A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás olvasható a frekvenciákról és azok milyenségéről, ez terveink szerint sokat fog segíteni a produceri fejlődésedben. A további bejegyzésekben minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig.

Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont, nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden tracknek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

Sub Bass: 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük! Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Alsó: 60-100 Hz

Ez a basszus alja, más néven a melldöngető basszus és a kick dob tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni!

Basszus: 60-250 Hz

A kickek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk. Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus!

Ütés / melegség / zavarosság: 100-450 Hz

A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. Ha zavaros a 250-450 Hz-es sáv, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk! A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarosság és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

Alsó-közép tartomány: 250-500 Hz

Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Egy kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

Duda: 450-1000 Hz

A rekedtes, dudás hangokat szűrhetjük ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban.

Középső tartomány: 500 Hz – 2 kHz

Az ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros, az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

Felső-közép tartomány: 2-6 kHz

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

Magas frekvenciák: 6-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót! A 6-8 kHz-es tartományban pedig nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

Bővebb kifejtés

Kicsi: 1-2 kHz-es

A túl sok az 1-2 kHz-es tartományban vékonynak, dudaszerűnek hangzik. Óvatosan erősítsünk itt, főleg vokál esetében, mivel könnyen a hallgató lefárasztását idézhetjük elő! A 1,4-1,5 kHz erősítésével a zongora és a basszus kihallhatóságát fokozhatjuk.

Ropogás: 2-4 kHz-es

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót.

Jelenlét: 4-6 kHz

A 4 és 6 kHz közötti sáv felel a tisztaságért. Az erősítés az elektromos gitárokat és dobokat emeli ki. Az 5-6 kHz-es sávra figyeljünk, hogy elkerüljük a sziszegést (hiss). A 4-7 kHz-es tartománnyal több levegőt tehetünk a hangokhoz.

Meghatározás: 6-10 kHz-es

A 6 kHz körüli erősítés a vokált és a gitárokat teszi határozottabbá. A szintetizátoroknak, húros hangszereknek élet adhatunk, azonban az 5 és 8 kHz közötti sáv túltolása sziszegő hangokat eredményez.

Levegő: 10-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt ad a hangszereknek. A túlzások a sávban a hallgató elfáradását és a rendkívül visító hangok felerősödését okozza. A 18 kHz fölötti frekvenciák kivágásával csökkenthetjük a sziszegő hangokat.

Alsó 0-40 Hz

A Highpass 20-40 Hz a legmeredekebb slope szűrővel megőrzi a tartalékot és kiszedi a szubszónikus hangokat. A 24-48 dB-es meredek slope szűrő hasonlóan jól használható erre a célra.

Alsó 50-60 Hz

2-3 dB-es erősítés az 50-60 Hz-es tartományban alacsony beállításokkal segít, ha több energiára van szükség, de ne vigyük túlzásba, figyeljük a hangerőket, mert ebben a sávban könnyen túl lehet szaladni! Az Output Slider használatával kompenzálhatjuk a gaint.

Test/ütés: 100-200 Hz

A 100-200 Hz-es tartomány teszi lehetővé, hogy extra ütőerőt vigyünk a basszusba. Ügyeljünk arra, hogy más basszushangok is találhatóak ebben a sávban! Körültekintő tervezéssel megelőzhetjük, hogy a hangjaink konfliktusba kerüljenek.

Zavarosság: 200-500 Hz

A 250-500 Hz-es frekvenciákra 6-8 dB-es gain rezonáló csúcspontot tesz. Finomhangolással a disszonáns hangokat ki tudjuk iktatni. Az erősítés itt a hang jelenléti erejét növeli.

Kopogás/klikkelés/attack: 2-4 kHz

Ellenőrizzük a 2-4 kHz-es sávot, ha több klikkre van szükségünk! Maradjunk a közepes 2-3 dB-s értékeknél, ha erősítünk. A magas felmenő és lejövő vonalak ugyancsak segíthetnek itt.

Folytatása következik!

Skeldar

15 mentális modell, amiről a producereknek tudni kell

“A mentális modell egy leírás valakinek a gondolkodásmódjáról, hogy hogyan is működik valami a valóságban. Egy reprezentációja a körülvevő világnak, kapcsolatai az alkotórészeknek, valamint a személy felfogásának arról, hogy cselekedetei milyen következményekkel fognak járni. A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához (adva egy személyes algoritmust) és feladatok végrehajtásához.” – Forrás: Wikipedia

Az egyik mentális modell, amivel talán találkoztál is az Occam borotvája, amely szerint két ugyanolyan jó hipotézis közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Miért kell róla tudnunk?

A mentális modellek segítenek gondolkodni. Minél jobban vagyunk a gondolkodásban, annál jobban tudjuk megoldani a problémákat. A zene produkció készítésénél pedig sokszor jönnek elő problémák.

A modellek ugyancsak segítenek elkerülni a hibákat és önámításokat. Vegyük például a Dunnin-Kruger effektust. Ha ismerjük ezt a hatást, kevésbé fogunk beleesni abba a csapdába, hogy elbízzuk magunkat és idő előtt vállon veregetjük magunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.

Mentális modellek:

1. Concorde effektus

Ezt akkor figyelhetjük meg, amikor akkor is folytatjuk a munkát egy project esetében, amikor alig van esély a sikerre. Azért folytatjuk, mert már sok időt, pénzt és energiát beleöltünk, ugyanakkor érezzük, hogy feleslegesen, de nem akarunk továbblépni.

Concorde szindróma

Képzeljük el, hogy indítasz két üzletet, egy limonádé standot és egy gyepnyíró szolgáltatást. Hat hónap után $2000-et fektettél a limonádé standba és már hoz havi $500-at. A piac jól fest és jövedelemnövekedésre is lehet számítani. Közel vagy hozzá, hogy visszajöjjön a már befektetett összeg.

A gyepnyírásba $10.000-et fektettél, de alig jönnek a megrendelések. Valójában pénzt vesztesz, mert vannak fenntartási költségeid és a marketingesed is komoly összegeket számláz sok vevőt ígérve.

Melyik üzletet zárod be?

A gyepnyírás lenne a leglogikusabb választás. Nem működik. Nincs kereslet és erős a konkurencia is. De nem akarod bezárni, mert sok pénzt fektettél bele, és ha bezárod, akkor a pénz “elveszik”.

Hogyan néz ez ki producerek esetében?

Sok időt fektetsz egy zenébe, amely objektíven ítélve messze nem hozza a szintet. Tovább folytatod a munkát, hogy jobb legyen és hogy az eddigi munka ne vesszek kárba. Ha így cselekszel, akkor hasonlóan viselkedsz, mint az előző példában a vállalkozó.

Azonban ha észreveszed, hogy ebbe a hibába estél, akkor tudod, hogy ki kell lépni belőle. Érzelmileg persze nehéz elszakadni az adott munkától, de gondoljunk arra, hogy egy új project valódi sikert hozhat.

 

 Tetszik a poszt érdekel a zeneírás? Akkor gyere el bemutató napunkra!

 

2. Hogyan legyünk sikeresek csapda

Minden sikeres művésznek van egy inspiráló “hogyan legyünk sikeresek” elbeszélése, azonban vannak sikertelen művészek hasonló tehetséggel, munkamorállal és kreativitással. Felőlük azonban senki sem hallott.

Ez a jelenség leírja, hogy a győztesekre fókuszálunk egy területen és próbálunk tanulni tőlük, miközben teljesen elfelejtkezünk azokról a kevésbé sikeresekről, akik ugyanezt a stratégiát követték.

Röviden, ne próbáljuk másolni más producer sikerhez vezető útját, hisz talán nem is megismételhető. Csak hozzad ki magadból a legtöbbet, figyelj a megnyíló lehetőségekre és használd ki őket. Mindig legyen mentőötleted.

3. Elbeszélő ferdítése

Az agyunk imádja a történeteket. Ha valami történetbe vagy elbeszélés kontextusába jelenik meg, könnyebb emlékezünk rá és könnyebben el is hisszük.

Ha visszatekintesz az elmúlt 5-10 évre, megvan a saját történeted. Egyik esemény hozta a következőt és most itt vagy.

Azonban könnyű téves következtetéseket levonni. A milliárdossá váló azt meséli, hogy ő sikeres, mert napi 16 órát dolgozik ugyancsak ferdítés. Számos más körülményt kell figyelembe venni, úgymint piaci körülmények, csapat, szerencse stb.

A sikeres producereknél is hasonló a példa, mert heti hét nap 16 órát tölt a stúdióban. Ez így ebben a formában nem lehet igaz, a munkaórák nagy száma nem biztosítja a sikert (bár elősegíti). Ha egy interjút nézel, mindig figyelj az elbeszélő ferdítéseire. A sikernek nagyon sok összetevője van, így egy túlzottan leegyszerűsített történet túl veszélyes ahhoz, hogy kövessük.

4. Dunning-Kruger effektus

A Dunning-Kruger effektust, akkor figyelhetjük meg, amikor valaki tévesen méri fel szakértelmét vagy annak hiányát, így mindenkinél jobbnak hiszik magukat.

Dunning-Kruger effektus

A legtöbb embernél megfigyelhető ez, főleg a kezdőknél. Ha kezdő producer vagy és úgy gondolod, hogy elképesztően fantasztikus vagy, gondold újra. Confidence = magabiztosség, None = Tudás hiánya, Experience = tapasztalat, Expert = szakértő

5. Csordaszellem

Minél több ember hisz valamiben, annál több embert győznek meg, hogy ők is higgyenek benne. A csordaszellem negatívan hat a kreativitásra. Bele akarunk simulni az “elismert” sémába, stílusba, így nem próbálunk újat és izgalmasat alkotni. Ha mi is ugyanazokat a technikákat használjuk pontosan úgy, ahogy mások, akkor az eredményünk sem lesz valódi újdonság.

Ha egy jelenleg felkapott műfajban akarsz alkotni, abban nincs semmi rossz. A komfortkényszer miatti zeneszerzés viszont nem fog előrevinni. Egy stílusban ki tudod magad fejezni? Örömet szerez a munka? Ezeket a kérdéseket fel kell tenned magadnak.

6. Rugalmatlanság

Egy rugalmatlan ember egy eszközt csak úgy hajlandó használni, ahogy tradícionálisan mások is használták. Ez hasonló, mint a csordaszellem, de ez inkább a módszerekhez való ragaszkodásról szól.

Például az EQ-t a zene karakterének és a frekvenciák megváltoztatásához használják a legtöbben. Kevesen fedezték még fel, hogy az EQ egyben lehet egy kreatív eszköz is, ha automatizálással kapcsoljuk össze.

7. Áttételes gondolkodás

Az áttételes gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amelyben a problémát közvetetten oldjuk meg nem magától értetődő úton.

Ez a fajta megközelítés nagyon hasznos a művészek számára. Kétségkívül nehéz, hiszen nincsen kitaposott ösvény, de éppen ezért tud újat mutatni.

Egy hasznos eszköz az alkotói blokkok feloldására egy pakli kártya, amelyre megkötéseket vagy ajánlásokat tartalmaznak. Például:

  • “Használj kevesebb hangot.”
  • “Tölts ki minden beat-et valamivel.”

Talán őrült ötleteket adnak a kártyák, de a cél az, hogy a blokkhoz vezető gondolatmenetből kizökkentsen.

8. Fix gondolkodás mód vs Haladó gondolkodásmód

Akik hisznek a fejlődésben, azok úgy gondolják, hogy bármilyen képességet, képzettséget meg lehet szerezni, ha elég időt és energiát fordítanak rá. Akik a képességeket fixnek tekintik, azok minden kudarcot alapvetően a kapott képességek hiányára vezetik vissza.

Számos olyan producer van, akik utóbbit képviselik és így nehéz nekik segíteni. Nehezen értik meg, hogy nem azért nem sikerül jól egy zene, mert nincs tehetségük, hanem mert fordítanak elég időtt a képességeik csiszolására és gyakorlásra.

A fejlődésben hívők értékelik az igyekezetet és beletett munkát, míg a másik látásmód alacsony önértékeléshez és boldogtalansághoz vezet. Rajtad múlik, milyen módon szemléled a világot.

9. Tudatos gyakorlás

A gyakorlás módja sokkal fontosabb a gyakorlásra szánt óráknál. Egy szakember összegyűjti azokat a képességeket, amik szükségesek, hogy szakember legyen valaki, majd gyakorolja őket. A gyakorlás gyakran párosul a mentortól jövő visszajelzésekkel.

10. Imposztor szindróma

Nagy dolgokat elért személyeknél fordul elő, akik nehezen vagy nem is tudják feldolgozni a sikereiket, így állandó félelemben élnek, hogy mások végül csalónak titulálják őket, mert soha nem tartják (elég) jónak magukat. Producerek közül azonban meglepően sokan tapasztalták meg ezt valamilyen szinten.

Imposztor szindróma

11. Parkinson törvénye

“A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Ha már egy feladatod, amit az utolsó percig húztál, akkor tudod miről szól a törvény. Ilyenkor bekapcsol valami odabent és intezíven, nagy koncentrációval, hamar befejezzük a munkát. A hátránya ennek a munkának, hogy nagyon stresszessé tud válni.

Parkinson törvénye jó vitaalap arra, hogy kicsivel rövidebb határidőket adjunk. Évente akarsz kiadni egy albumot? Próbáld meg 8 hónap alatt elkészíteni. Gyorsabban fogsz dolgozni, de ha ésszerű a határidő, akkor nem fog a minőség rovására menni.

12. Szakács kontra séf

A séf az alapelvekből indul ki, amelyek számára a nyers, ehető hozzávalók. Ezek a puzzle darabkái, építőkövei, amelyeket tapasztalatai és ösztönei szerint rak össze. A szakácsokban az a közös, hogy még a leginnovatívabb szakács is burgereket, pizzákat és tortákat készít felváltva.
Nincs abban semmi rossz, ha ugyanazokat a technikákat használod, amiket más producer vagy hasonló munkamenetettel dolgozol, de néha szükség van arra, hogy úgy dolgozz, mint egy séf.

13. A kezdők elméje

Egy attitűdöt fejez ki, amelyben csak nyitottság van, mindenféle prekoncepció nélkül. Egy kezdő fejében nagyon sok lehetőség van, míg egy profi fejében csak néhány. Egy kezdő nem gondolja, hogy “elértem valamit”. Az én effajta megjelenése limitálja az elménk működését.

Profiként is alkossunk egy kezdő mentalitásával.

14. Hatékonyság kontra hatásosság

“Csak azért, mert valamit jól tudsz csinálni, még nem biztos, hogy érdemes csinálni. Ami fontosabb, hogy hatsossan dolgozzunk a megfelelő feladatokon, ne pedig túloptimalizáljunk valamit, amit el se kellett volna kezdeni.” – Nat Eliason

Talán kimagaslóan jó vagy a többrétegű basszusokban, de ha a zenének, amin dolgozol, nincsen szüksége ilyenre, akkor nem számít, hogy milyen jó vagy ebben a folyamatban. Csak azért, mert profi vagy benne, még nem kell hozzáadni a zenéhez.

15. Listakészítés

A listák segítenek emlékezni feladatokra és egyfajta minőségellenőrzést is lehetővé tesznek.

Producerként érdemes listát készíteni, hogy mikor is van kész egy track. Olyanra kell gondolni, mint például:

  • Hallgassad újra és jegyezz fel mindent, ami nem tetszik
  • Két másik producer véleményét kérd ki
  • Phase korreláció ellenőrzése
  • Hasonló dalokkal való összevetés

Ha végigmész a listádon, hogy minek kell megfelelnie egy alkotásodnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozod mindig a szintet, ha kiadsz valamit a kezedből.

Összességében

A mentális modellek nem életbevágóan fontosak. Ismeretükkel azonban számos “népszerű” csapdát kerülhetünk el, ezért érdemes minél előbb beépíteni őket a gondolkodásunkba.

Forrás: EDMProd

Skeldar

Mastering tippek

Szeretném nektek bemutatni, hogy én miket, milyen sorrendben és miért rakok a masterláncomba. Mielőtt belevágnék, szeretnék pár dolgot tisztázni.

Szerintem, az első és legfontosabb, hogy mindenkinek megvan a saját masterelési stílusa.

Ez azt jelenti, hogy mindenki valamilyen szinten mást használ és arra esküszik, hogy az a legjobb. Persze megvannak a „szabályok” is, limiter a master lánc végére kerüljön stb. A lényeg, hogy a végeredmény az jó legyen. Ahhoz, hogy a végeredmény jó legyen ismerned kell a plugineket/vaskat, amiket használsz. Tudnod kell, hogy hogyan működik a kompresszor, milyen kompresszorok vannak – gondolok itt a karakterükre. Légy tisztában vele, hogyan használd a limitered és a EQ-d, hogy a maximumod hozd ki a dalodból. Ehhez iskolánk képzései remek segítséget nyújtanak. Tehát ezeket kell először megtanulnod, mert, ha random dobálod rá a plugineket, akkor csak rosszabb lesz a helyzet.

A következő dolog a master túlértékeltsége.  Tapasztalataim szerint a master 10-15%-ban fogja befolyásolni a dalod minőségét. Ez nem azt jelenti, hogy a jó master nem fontos, igenis fontos, de a jó mastert meg is kell alapozni. A sample-ök, és az általad használt pluginek presetjeinek, vagy a saját magad által kikevert hangok minősége a legfontosabb ahhoz, hogy megalapozd a dalod minőségét.

Ez 50%-ban befolyásolja majd a végterméket. A fenn maradó részt pedig a mixing teszi ki.  Erre nem úgy kell tekinteni, mint fix értékekre. Évek tapasztalata mutatja, hogy körülbelül ez a felosztás érvényes.

Nekem is megvan a saját masterelési stílusom, ami folyton változik, elveszek belőle, hozzáadok valamit, ahogy az ízlésem, a trend változik, vagy megismerek egy új plugint. Vannak állandó bevált pluginjeim is, például a Fabfilter limitere vagy EQ-ja, de amint említettem, a saját stílusomat mutatom be. Ez csak egy irányadás, és szeretném megmutatni, hogy nálam mi a menete a masterelésnek.

A sorrend a következő.

1. Fruity Soft Clipper

Először ezt szoktam betölteni. Ez azt szolgálja, hogy a zene egyes részeinek az egymáshoz viszonyított hangerejét befolyásoljam, tehát a kiállás, buildup, drop, intro, outro egymáshoz képest megfelelő hangerőarányban legyenek. A kiállás legyen halkabb, a drop legyen a leghangosabb, a build up halkuljon el a drop felé közelítve. Azért alkalmazom ezt a módszert, mert általában nem figyelek arra, hogy az egyes részek milyen arányban vannak egymáshoz képest, csak arra, hogy az egyes részekben megfelelőek legyenek a hangerőarányok és a végén ezzel korrigálom. Fontos, hogy ez a masterlánc első eleme legyen, hogy ne a kompresszált audió sáv hangerejét változtassuk.

Az alábbi képen ezt látjátok.

2. EQ

Nem hibajavításra szolgál, hanem filterezésre. A buildup végeit filterezni szoktam, körülbelül 400Hz-ig fokozatosan automatizációval vágom az alját.

3. Fabfilter Pro-Q 2

Kedvenc szoftveres EQ-m. Csak ajánlani tudom, rengeteg jó beállítást tartalmaz. Ezt az EQ-t már javításokra, monosításra használom.  Mielőtt nekiállnánk kompresszálni, multiband kopresszálni, ajánlatos az EQ-val kezdeni, hogy ne a processzált audiót ekvalizáljuk, hanem a nyers audiót. Személy szerint nem szeretek a masteren EQ-t használni, ha javítgatni kell, inkább visszamegyek a mix fázisra, ha lehetséges, és ott javítok. Amennyiben javításra szorul a dolog, akkor +- 3dB-t emeljünk vagy vágjunk, ne többet. Az én dalomban egy 2.5dB-es emelést végeztem, 49Hz-nél (G1), hogy a sub frekvenciákat finoman kiemeljem. Ezután 25Hz alatt mindent levágtam 96dB/oct meredekséggel és 19800Hz felett is ugyanezzel a beállítással. Végül Mid-Side ekvalizálási technikával 180Hz alatt mindent monosítottam, hiszen ott a sub frekvenciák helyezkednek el és azt monoban szoktuk hagyni. Azt, hogy hol kezdjünk el monosítani mindig az adott dal választja meg. Az én esetemben ez 180Hz volt, mert ott már csak subbass és lábdob szólt, de ez minden dalnál változik.

4. Fruity Filter

Semmi extrát nem takar, egy-két helyen filterezésre volt szükségem és egyszerűbb beállítási lehetőségeket kínált, mint az EQ.

5. Waves S1 Stereo Imager

Buildupok végét szoktam monosítani automatizációval. Nem teljesen vezetem monoba, kb 85%-ig. Ez arra szolgál, hogy a dropnak még nagyobb legyen az impactje.  Alább láthatjátok, hogy mennyire húzom össze a buildup végére init pozícióból.

6. Xfer OTT

A mai modern elektronikus zenélésnek elengedhetetlen kelléke. Az OTT egy multiband upward/downward kompresszor, hihetetlenül szép karakterrel. Ráadásul ingyenes.

A masterláncomon az OTT beállításai 90%-ban mindig hasonlók. A Depth(Dry/Wet) értéke 20-25%, ennél feljebb nem érdemes menni a masteren. Illetve az egyes bandek hangerején és a downward compressionön szoktam állítani. Ha jobbra tekered, akkor eltűnnek a tranziensek, ha balra akkor pedig felerősödnek.

Alább láthatjátok, hogyan állítottam be.

7. Slate Digital – Red

Az utolsó előtti elemem egy kompresszor. Az előre beállított Glue presettel szoktam indítani, majd ezt a dalhoz igazítani. Amire odafigyelek, hogy a gain reduction ne legen 2dB-nél több, hiszen az OTT már jól összerántotta a dalt előzőleg.  Ezt a kompresszort azért használom, hogy még jobban kisímítsam az audió fájlt és még nagyobb hangerőt érjek  el.

8. FabFilter Pro-L

A masterlánc vége a limiter.  Erre nekem tökéletesen bevált a Fabfilter terméke. Ezzel szoktam a végleges hangerőt, tranzienseket megadni a zenének. Mivel még nagyban folyik a loudness war, ezért az alábbi beállításokat használom, hogy a legnagyobb hangerőt érhessem el. Stílus ’dynamic’: ez az opció azt kinálja, hogy meg tudjuk tartani az eredeti dal erősségét, fényességét. Emellé a beállítás mellé nagyon rövid lookahead-et, ajánlok (< 0,5ms). Én nullán hagytam, hogy még nagyobb hangerőt érjek el. Attack és release körülbelül fél állás. A gain beállítása függ attól, hogy mennyi headroomot hagytunk. Itt +9.7dB. Ezzel a dal -6RMS-ig megy fel, ami a modern elektonikus zenében már-már standard lett.

Remélem tetszett a cikk, és tudtam segíteni abban, hogy jobb mastert érjetek el és kialakuljon a saját stílusotok.

 

Maddow

Tetszett a poszt érdekel a Masterelés? Akkor gyere el bemutató napunkra!

BEVEZETÉS A MODERN ZENESZERZÉS VILÁGÁBA

Nem tudod felmérni, érdemes-e egyáltalán belevágnod és ha igen, akkor ehhez mire lenne szükséged?

Gyere el alapozó képzésünkre! Ismerkedj meg tanárainkkal!

Érdekel a zeneszerkesztés, a zeneszerzés?

Bemutatjuk képzéseinket!

Nem ismered a szoftvereket?

Végigjárjuk a zeneírás teljes folyamatát! Bemutatjuk zenei képzéseink!

A képzés árát  később – ha eljössz további képzésekre – beszámítjuk azok árába.

Biztosítunk neked egyedi hangmintákat, amivel elkezdheted az otthoni zeneszerkesztést.

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

 

 

Workshop: A lábdob (kick) készítésének tudománya

Az alábbi a videóban betekintést kaphattok a lábdobok világába. Ha érdekel, hogy hogyan kell tömöríteni, több elemből összerakni egy lábdobot (kicket), akkor feltétlenül ajánljuk neked ezt a videót!

Szeretnél a dobokról többet megtudni? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

Workshop: a kompresszorok gyakorlati felhasználása

Az alábbi videóban a kompresszorok gyakorlati működéséről találhattok hasznos tanácsokat.

Tetszett a poszt többet megtudnál a kompressorok világáról? Akkor jelentkezz iskolánkba!

Így készíts dobokat!

Németh Balázs újabb segédletében megismerkedhettek a dobok építésének művészetéről. Szó lesz benne az elektronikus dobolás múltjáról, a lábdob és a pergődob kapcsolatáról, valamint rengeteg olyan apró elemről, ami feldobhatja a produkciódat, kiemelve azt a tömegzenék közül. A dob felépítés meglehetősen bonyolult tudomány, ezért ha szeretnél többet megtudni róla, jelentkezz az iskolánkba!

Tetszett a poszt többet megtudnál a dobok felépítéséről? Akkor jelentkezz iskolánkba!

A Gatelés avagy bemutatkozik a Gate effekt avagy a zajzár

A mai téma a Gatelés. Ezúttal a padokon történő Gate technikákat vesszük át az auto-pan segítségével. Sokan nem használják az ableton clip nyújtotta lehetőségeket ezért ezen keresztül szeretném bemutatni mit is lehet csinálni az előre megszerkesztett klipekkel illetve az itt beállított Envelopok hogyan viselkednek az arrange módban megszokottakhoz képest!. A Sonic Schoolban ezeket a technikákat bővebben kitárgyaljuk!


Tetszett a poszt többet megtudnál az ableton effektjeiről? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és nyerj egyedi kedvezményeket!