EQ SEGÉDLETEK TÖBB MINT 20 HANGSZERHEZ – 1. RÉSZ

A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata, ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene minőségének emeléséhez. Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Ha például a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor 2,5 kHz és 4 kHz között kell vágni a hangerőből. A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás olvasható a frekvenciákról és azok milyenségéről. Ez terveink szerint sokat fog segíteni a produceri fejlődésedben. A további bejegyzésekben minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig. 

Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont. Nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden track-nek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

Sub bass: 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük az EQ-t! Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentsék. Az erősítés itt kerülendő.

Alsó: 60-100 Hz

Ez a basszus alja, más néven a melldöngető basszus és a kick tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni!

Basszus: 60-250 Hz

A kick-ek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk! Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus!

Ütés / melegség / zavarosság: 100-450 Hz

A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. Ha zavaros a 250-450 Hz-es sáv, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk! A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarossá és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

Alsó-közép tartomány: 250-500 Hz

Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Egy kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

Duda: 450-1000 Hz

A rekedtes, dudás hangokat szűrhetjük ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban.

Középső tartomány: 500 Hz – 2 kHz

Az ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros, az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

Felső-közép tartomány: 2-6 kHz

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

Magas frekvenciák: 6-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót! A 6-8 kHz-es tartományban nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

Bővebb kifejtés

Kicsi: 1-2 kHz-es

A túl sok az 1-2 kHz-es tartományban vékonynak, dudaszerűnek hangzik. Óvatosan erősítsünk itt, főleg vokál esetében, mivel könnyen a hallgató lefárasztását idézhetjük elő! A 1,4-1,5 kHz erősítésével a zongora és a basszus kihallhatóságát fokozhatjuk.

Ropogás: 2-4 kHz-es

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót.

Jelenlét: 4-6 kHz

A 4 és 6 kHz közötti sáv felel a tisztaságért. Az erősítés az elektromos gitárokat és dobokat emeli ki. Az 5-6 kHz-es sávra figyeljünk, hogy elkerüljük a sziszegést (hiss). A 4-7 kHz-es tartománnyal több levegőt tehetünk a hangokhoz.

Meghatározás: 6-10 kHz-es

A 6 kHz körüli erősítés a vokált és a gitárokat teszi határozottabbá. A szintetizátoroknak, húros hangszereknek élet adhatunk, azonban az 5 és 8 kHz közötti sáv túltolása sziszegő hangokat eredményez.

Levegő: 10-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt ad a hangszereknek. A túlzások a sávban a hallgató elfáradását és a rendkívül visító hangok felerősödését okozza. A 18 kHz feletti frekvenciák kivágásával csökkenthetjük a sziszegő hangokat.

Alsó 0-40 Hz

A Highpass 20-40 Hz a legmeredekebb slope szűrővel megőrzi a tartalékot és kiszedi a szubszónikus hangokat. A 24-48 dB-es meredek slope szűrő hasonlóan jól használható erre a célra.

Alsó 50-60 Hz

2-3 dB-es erősítés az 50-60 Hz-es tartományban alacsony beállításokkal segít, ha több energiára van szükség, de ne vigyük túlzásba. Figyeljük a hangerőket, mert ebben a sávban könnyen túl lehet szaladni! Az Output Slider használatával kompenzálhatjuk a gain-t.

Test/ütés: 100-200 Hz

A 100-200 Hz-es tartomány teszi lehetővé, hogy extra ütőerőt vigyünk a basszusba. Ügyeljünk arra, hogy más basszushangok is találhatóak ebben a sávban! Körültekintő tervezéssel megelőzhetjük, hogy a hangjaink konfliktusba kerüljenek.

Zavarosság: 200-500 Hz

A 250-500 Hz-es frekvenciákra 6-8 dB-es gain rezonáló csúcspontot tesz. Finomhangolással a disszonáns hangokat ki tudjuk iktatni. Az erősítés itt a hang jelenléti erejét növeli.

Kopogás/klikkelés/attack: 2-4 kHz

Ellenőrizzük a 2-4 kHz-es sávot, ha több klikkre van szükségünk! Maradjunk a közepes 2-3 dB-s értékeknél, ha erősítünk. A magas felmenő és lejövő vonalak ugyancsak segíthetnek itt.

Cikksorozatunk második és harmadik részét az előző szavakra kattintva lehet elérni. Ezekből kiderül, hogy a zenékben használt konkrét hangszereknél mely értékek állítása milyen eredményt hozhat.

Szerző: Skeldar