“A mentális modell egy leírás valakinek a gondolkodásmódjáról, hogy hogyan is működik valami a valóságban. Egy reprezentációja a körülvevő világnak, kapcsolatai az alkotórészeknek, valamint a személy felfogásának arról, hogy cselekedetei milyen következményekkel fognak járni. A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához (adva egy személyes algoritmust) és feladatok végrehajtásához.” – Forrás: Wikipedia

Az egyik sokak által ismert mentális modell az Occam borotvája, amely szerint két ugyanolyan jó hipotézis közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb.

Miért kell róla tudnunk?

A mentális modellek segítenek gondolkodni. Minél jobban vagyunk a gondolkodásban, annál jobban tudjuk megoldani a problémákat. A zene produkció készítésénél pedig sokszor jönnek elő problémák.

A modellek ugyancsak segítenek elkerülni a hibákat és önámításokat. Vegyük például a Dunnin-Kruger effektust. Ha ismerjük ezt a hatást, kevésbé fogunk beleesni abba a csapdába, hogy elbízzuk és idő előtt vállon veregetjük magunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.

Mentális modell

1. Concorde effektus

Ezt a mentális modellt akkor figyelhetjük meg, amikor úgy is folytatjuk a munkát egy projekt esetében, amikor alig van esély a sikerre. Azért folytatjuk, mert már sok időt, pénzt és energiát beleöltünk, ugyanakkor érezzük, hogy feleslegesen, de nem akarunk továbblépni.

mentális modell Concorde szindróma

Mentális modell

Képzeld el, hogy indítasz két üzletet, egy limonádé standot és egy gyepnyíró szolgáltatást. Hat hónap után $2000-et fektettél a limonádé standba és már hoz havi $500-at. A piac jól fest és jövedelemnövekedésre is lehet számítani. Közel vagy hozzá, hogy visszajöjjön a már befektetett összeg.

A gyepnyírásba $10 000-et fektettél, de alig jönnek a megrendelések. Valójában pénzt vesztesz, mert vannak fenntartási költségeid és a marketingesed is komoly összegeket számláz sok vevőt ígérve.

Melyik üzletet zárod be?

A gyepnyírás lenne a leglogikusabb választás. Nem működik. Nincs kereslet és erős a konkurencia is. De nem akarod bezárni, mert sok pénzt fektettél bele, és ha bezárod, akkor a pénz “elveszik”.

Hogyan néz ez ki ez a mentális modell a producerek esetében?

Sok időt fektetsz egy zenébe, amely objektíven ítélve messze nem hozza a szintet. Tovább folytatod a munkát, hogy jobb legyen és hogy az eddigi munka ne vesszek kárba. Ha így cselekszel, akkor hasonlóan viselkedsz, mint az előző példában a vállalkozó.

Azonban ha észreveszed, hogy ebbe a hibába estél, akkor tudod, hogy ki kell lépni belőle. Érzelmileg persze nehéz elszakadni az adott munkától, de gondoljunk arra, hogy egy új project valódi sikert hozhat.

Tetszik a poszt, érdekel a zeneírás? Akkor gyere el a bemutató napunkra!

2. Hogyan legyünk sikeresek?

Minden sikeres művésznek van egy inspiráló “hogyan legyünk sikeresek” elbeszélése, azonban vannak sikertelen művészek hasonló tehetséggel, munkamorállal és kreativitással. Róluk azonban senki sem hallott.

Ez a jelenség leírja, hogy a győztesekre fókuszálunk, próbálunk tanulni tőlük, miközben teljesen elfelejtkezünk azokról a kevésbé sikeres emberekről, akik ugyanezt a stratégiát követték.

Röviden, ne próbáljuk másolni más producer sikerhez vezető útját, hisz talán nem is megismételhető. Csak hozd ki magadból a legtöbbet, figyelj a megnyíló lehetőségekre és használd ki őket. Mindig legyen mentőötleted.

3. Ferdítés

Az agyunk imádja a történeteket. Ha valami történetbe vagy elbeszélés kontextusába jelenik meg, könnyebb emlékszünk rá és könnyebben el is hisszük.

Ha visszatekintesz az elmúlt 5-10 évre, megvan a saját történeted. Egyik esemény hozta a következőt, és most itt vagy.

Azonban könnyű téves következtetéseket levonni. A milliárdossá váló azt meséli, hogy ő sikeres, mert napi 16 órát dolgozik, és ez ferdítés. Számos más körülményt kell figyelembe venni, úgymint piaci körülmények, csapat, szerencse stb. Nem lesz mindenki milliárdos, aki 16 órát dolgozik naponta.

A sikeres producereknél is hasonló a példa, mert heti hét nap 16 órát tölt a stúdióban. Ez így ebben a formában nem lehet igaz, a munkaórák nagy száma nem biztosítja a sikert (bár elősegíti). Ha egy interjút nézel, mindig figyelj az elbeszélő ferdítéseire. A sikernek nagyon sok összetevője van, így egy túlzottan leegyszerűsített történet túl veszélyes ahhoz, hogy kövessük.

4. A Dunning-Kruger effektus

A Dunning-Kruger effektust akkor figyelhetjük meg, amikor valaki tévesen méri fel szakértelmét vagy annak hiányát, így mindenkinél jobbnak hiszik magukat.

mentális modell Dunning-Kruger effektus

A legtöbb embernél megfigyelhető ez, főleg a kezdőknél. Ha kezdő producer vagy és úgy gondolod, hogy elképesztően fantasztikus vagy, gondold újra. Egy kis segítség az értelmezéshez: confidence = magabiztosság, None = tudás hiánya, Experience = tapasztalat, Expert = szakértő.

5. Csordaszellem

Minél több ember hisz valamiben, annál több embert győznek meg, hogy ők is higgyenek benne. A csordaszellem negatívan hat a kreativitásra. Bele akarunk simulni az “elismert” sémába, stílusba, így nem próbálunk újat és izgalmasat alkotni. Ha mi is ugyanazokat a technikákat használjuk pontosan úgy, ahogy mások, akkor az eredményünk sem lesz valódi újdonság.

Ha egy jelenleg felkapott műfajban akarsz alkotni, abban nincs semmi rossz. A komfortkényszer miatti zeneszerzés viszont nem fog előrevinni. Egy stílusban ki tudod magad fejezni? Örömet szerez a munka? Ezeket a kérdéseket fel kell tenned magadnak.

6. Rugalmatlanság

Egy rugalmatlan ember egy eszközt csak úgy hajlandó használni, ahogy tradícionálisan mások is használták. Ez hasonló, mint a csordaszellem, de itt inkább a módszerekhez való ragaszkodásról van szó.

Például az EQ-t a zene karakterének és a frekvenciák megváltoztatásához használják a legtöbben. Kevesen fedezték még fel, hogy az EQ egyben lehet egy kreatív eszköz is, ha automatizálással kapcsoljuk össze.

7. Áttételes gondolkodás

Az áttételes gondolkodás egy olyan gondolkodásmód, amelyben a problémát közvetetten oldjuk meg, nem magától értetődő úton.

Ez a fajta megközelítés nagyon hasznos a művészek számára. Kétségkívül nehéz, hiszen nincsen kitaposott ösvény, de éppen ezért tud újat mutatni.

Egy hasznos eszköz az alkotói blokkok feloldására egy pakli kártya, amelyre megkötéseket vagy ajánlásokat tartalmaznak. Például:

  • “Használj kevesebb hangot.”
  • “Tölts ki minden beatet valamivel.”

Talán őrült ötleteket adnak a kártyák, de a cél az, hogy a blokkhoz vezető gondolatmenetből kizökkentsenek.

8. Fix gondolkodásmód vs. haladó gondolkodásmód

Akik hisznek a fejlődésben, azok úgy gondolják, hogy bármilyen képességet, képzettséget meg lehet szerezni, ha elég időt és energiát fordítanak rá. Akik a képességeket fixnek tekintik, azok minden kudarcot alapvetően a kapott képességek hiányára vezetik vissza.

mentális model gondolkodás mód

Számos olyan producer van, akik ez utóbbit képviselik, és így nehéz nekik segíteni. Nehezen értik meg, hogy nem azért nem sikerül jól egy zene, mert nincs tehetségük, hanem mert nem fordítanak elég időt a képességeik csiszolására és gyakorlásra.

A fejlődésben hívők értékelik az igyekezetet és beletett munkát, míg a másik látásmód alacsony önértékeléshez és boldogtalansághoz vezet. Rajtad múlik, milyen módon szemléled a világot.

9. Tudatos gyakorlás

A gyakorlás módja sokkal fontosabb a gyakorlásra szánt óráknál. Egy szakember összegyűjti azokat a képességeket, amik szükségesek, hogy szakember legyen valaki, majd gyakorolja őket. A gyakorlás gyakran párosul a mentortól jövő visszajelzésekkel.

10. Imposztor szindróma

Nagy dolgokat elért személyeknél fordul elő, akik nehezen vagy nem is tudják feldolgozni a sikereiket, így állandó félelemben élnek, hogy mások végül csalónak titulálják őket, mert soha nem tartják (elég) jónak magukat. A producerek is meglepően gyakran tapasztalták meg ezt valamilyen szinten.

Imposztor szindróma mentális modell

Imposztor szindróma

11. Parkinson törvénye mentális modell

“A munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt.” Ha volt egy feladatod, amit az utolsó percig húztál, akkor tudod, miről szól a törvény. Ilyenkor bekapcsol valami odabent és intezíven, nagy koncentrációval, hamar befejezzük a munkát. A hátránya ennek a munkának, hogy nagyon stresszessé tud válni.

Parkinson törvénye jó vitaalap arra, hogy kicsivel rövidebb határidőket adjunk. Évente akarsz kiadni egy albumot? Próbáld meg 8 hónap alatt elkészíteni! Gyorsabban fogsz dolgozni, de ha ésszerű a határidő, akkor nem fog a minőség rovására menni.

12. Szakács kontra séf

A séf az alapelvekből indul ki, amelyek számára a nyers, ehető hozzávalók. Ezek a puzzle darabkái, építőkövei, amelyeket tapasztalatai és ösztönei szerint rak össze. A szakácsokban az a közös, hogy még a leginnovatívabb szakács is burgereket, pizzákat és leveseket készít felváltva.

Nincs abban semmi rossz, ha ugyanazokat a technikákat használod, amiket más producer vagy hasonló munkamenetettel dolgozol, de néha szükség van arra, hogy úgy dolgozz, mint egy séf.

13. A kezdők elméje

Ez egy attitűdöt fejez ki, amelyben csak nyitottság van, mindenféle prekoncepció nélkül. Egy kezdő fejében nagyon sok lehetőség van, míg egy profi fejében csak néhány. Egy kezdő nem gondolja, hogy “elértem valamit”. Az én effajta megjelenése limitálja az elménk működését.

Profiként is alkossunk egy kezdő mentalitásával!

14. Hatékonyság kontra hatásosság

“Csak azért, mert valamit jól tudsz csinálni, még nem biztos, hogy érdemes csinálni. Ami fontosabb, hogy hatásosan dolgozzunk a megfelelő feladatokon, ne pedig túloptimalizáljunk valamit, amit el se kellett volna kezdeni.” – Nat Eliason.

Talán kimagaslóan jó vagy a többrétegű basszusokban, de ha a zenének, amin dolgozol, nincsen szüksége ilyenre, akkor nem számít, hogy milyen jó vagy ebben a folyamatban. Csak azért, mert profi vagy benne, még nem kell hozzáadni a zenéhez.

15. Listakészítés

A listák segítenek emlékezni feladatokra és egyfajta minőségellenőrzést is lehetővé tesznek.

Producerként érdemes listát készíteni, hogy mikor is van kész egy track. Olyanra kell gondolni, mint például:

  • Hallgasd újra és jegyezz fel mindent, ami nem tetszik!
  • Két másik producer véleményét is kérd ki!
  • Phase korreláció ellenőrzése.
  • Hasonló dalokkal való összevetés.

Ha végigmész a listádon, hogy minek kell megfelelnie egy alkotásodnak, akkor biztos lehetsz benne, hogy hozod mindig a szintet, amikor kiadsz valamit a kezedből.

Összességében

A mentális modellek nem életbevágóan fontosak. Ismeretükkel azonban számos “népszerű” csapdát kerülhetünk el, ezért érdemes minél előbb beépíteni őket a gondolkodásunkba.

Forrás: EDMProd

Skeldar