Bejegyzés

EQ segédletek több mint 20 hangszerhez – 2. rész

Dobok


909 basszus dob

Alsó: 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél, a legmeredekebb slope szűrővel kivághatjuk a subszónikus tartalmat és helyet csinálhatunk 24-36-48 dB-es slope-pal.

Alsó/súly: 70-100 Hz

Egy 2-3 dB-es erősítés széles Q-val 70-100 Hz-nél hasznos, ha több jelenlétet kell biztosítani a hangnak. Próbáljunk szűkebb Q-t használni több rezonanciával (Q) a még erősebb kiemelésért! Figyeljük a szintkijelzőket, mert ebben a sávban könnyen túlszaladhatunk!

Zavarosság: 250-50 Hz

A 250-500 Hz-es sávban 6-8 dB használatával rezonáló csúcspontokat hozhatunk ki. Finomhangolással szűrjük ki a leginkább disszonáns hangokat!

Kopogás/attack: 2-4 kHz

Figyeljünk a 2-4 kHz-es tartományra, ha klikkelősebb hangokat szeretnénk! Maradjunk a közepes 2-3 dB-es erősítésnél és a harang EQ görbénél, a magas polc és lejtősebb ívek ugyancsak segíthetnek ennek elérésében.

Jelenlét: 5-8 kHz

Próbáljuk meg az 5-8 kHz-es sávot erősíteni nagy ívvel, ha nagyobb jelenlétet akarunk adni a hangnak, de figyeljünk a 8-12 kHz-re, mivel az itt történő erősítés könnyen sziszegő hangot eredményezhet!

Dance bass dob

Alsó: 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél a 48 dB-es szűrő meredekség ajánlott. Kivághatjuk még a subszónikus tartalmat, ezzel helyet csinálhatunk a hangoknak. A 24-48 dB-es lejtők ugyancsak jól használhatóak itt.

Energia: 40-100 Hz

Ez az a tartomány, ahol a legtöbb energiát és rejtett erőt találjuk. A 40-50 Hz-es frekvenciatartomány jól használható, ha már-már túlzott mennyiségű energiára vágyunk. A 40-100 Hz erősítésével aljat adhatunk a zenének, azonban ezt a sávot óvatosan kezeljük.

Test/ütés: 100-200 Hz

Egy kisebb erősítés a 100-200 Hz-es sávban többlet ütősséget biztosít a hangnak. Ügyeljünk a többi basszus hangra, mivel több mindennek jön ugyanabból a frekvenciatartományból a hangtartalma. Körültekintő oktávtervezéssel megakadályozhatjuk a frekvenciák konfliktusát.

Zavarosság: 200-500 Hz

A jól rezonáló csúcspontokhoz a 25-500 Hz-es sávot erősítsük 6-8 dB-lel. Nagy odafigyeléssel és finomhangolással kiszűrhetjük a disszonáns hangokat. Az erősítés a hang jelenléti erejét is fokozza.

Jelenlét/klikk: 5-15 kHz

Amennyiben nagyobb jelenlétet akarunk a hangnak adni, akkor az 5-8 kHz-es tartományban erősítsünk közepes erővel. A klikk hang attackját 4-15 kHz-es sávban találjuk.

Tónus: 10-20 kHz

Itt erősítsünk, ha élesebb hangzást szeretnénk elérni. A sáv csökkentésével a kick dobok sötétebb hangzással szólalnak meg. A 14-15 kHz erejének csökkentésével finomíthatunk az élességen, ezzel a hang melegebbé válik.

Akusztikus basszus dob

Alsó korgás: 0-40 Hz

Highpass 20-40 Hz-nél, a 48 dB-es szűrő meredekség ajánlott. Kivághatjuk még a subszónikus tartalmat, ezzel helyet csinálhatunk a hangoknak. A 24-48 dB-es meredekségek ugyancsak jól használhatóak itt. A Q faktort megtarthatjuk az alap 0,71-es értéken.

Test/tömeg: 90-145 Hz

Ez a sáv adja testét a kick hangnak. 2-3 dB-es erősítés széles Q-val a 90-145 Hz-es sávban segít, ha nagyobb jelenlétet akarunk biztosítani a hangnak. Figyeljünk az értékekre, mert gyorsan túlszaladhatunk és akkor kompenzálni kell!

Zavarosság: 250-600 Hz

A 145-500 Hz-es frekvenciát 6-8 dB-lel erősítve rezonáló csúcspontot kapunk. Finomhangoljunk és ügyeljünk arra, hogy a leginkább disszonáns hangokat lágyítsuk! A zavarosság többnyire 250-350 Hz között jelenik meg, erre ügyeljünk leginkább!

Kopogás/attack: 2-4 kHz

Figyeljünk a 2-4 kHz-es tartományra, ha többlet attack kell. Maradjunk a közepes 2-3 dB-es haranggörbés erősítésnél, de a magas test és a lejtős ív ugyancsak jól működik itt. Ez a tartomány adja a pattogó kosárlabda hangjához hasonló tónust.

Légiesség/klikk: 4-8 kHz

Próbáljunk erősíteni az 5-8 kHz-es frekvencián magas ívvel, ha nagyobb jelenlétet akarunk adni. Figyeljünk a 8-12 kHz-re, mivel az erősítés sziszegős hangot is generálhat! A klikk hangot a 3-8 kHz-es sávban találhatjuk meg, az EQ emelés itt is jótékony hatású.

Tom

Alsó korgás: 0-100 Hz

Óvatos Highpass-t 70 Hz-től fölfelé alkalmazhatunk, de ne vigyük túlzásba, mivel nagyon elvékonyíthatjuk vele a hangot!

Huppanás/test: 100-300 Hz

Tömeget adhatunk a hangnak a 100-300 Hz erősítésével. Bánjunk finoman az erővel, mert a hang könnyen felfúvódottnak fog tűnni! A dobot zavarossá és vékonnyá is tehetjük, ha túl sok vagy túl kevés az energia, bár ez nagyban függ a dob beállításától.

Attack: 3-5 kHz

Ez az a tartomány, ahol dobverők attack tónusát találjuk, amikor a fejük megüti a dobot. Erősítés 3-4 kHz-en extra erőt ad a fejbecsapódás pillanatának.

Jelenlét/légiesség: 6-12 kHz

A 6-9 kHz-es tartomány erősítsük a hangsúlyosabb ütésekhez, 2-3 dB-es többlet 5-12 kHz-en több teret és jelenlétet biztosít.

Pergődob

Alsó korgás: 0-120 Hz

Óvatós Highpass 100 Hz-től felfelé 12-24 dB-es, meredek Highpass szűrővel. Nincs szabály, keressük azt a beállítást, ami jól hangzik és illik a zenéhez.

Test: 200-400 Hz

A legtöbb pergődobnak ez a központi tartománya. Minden alapvető karakterisztika itt található, így egy 2-3 dB-es erősítéssel a hangot nehezebbé tehetjük.

Csengés: 250-600 Hz

Ebben a sávban találjuk a nem éppen közkedvelt csengését, üres tónusát a pergődobnak. Emeljük ki a rezonnáló csúcspontot, a kellemetlen frekvenciákat pedig keskeny vágásokkal távolítsuk el!

Csattanás: 2-4 kHz

Erősítsünk néhány dB-t a 2 kHz körüli tartományban; a 2-4 kHz-es sáv nagyobb erőt és attack-ot ad.

Légiesség: 6-10 kHz

A 4-6 kHz-es tartomány erősítésével több levegőt biztosítunk a hangnak. Ha a hang még mindig nem az igazi, kisebb erősítés a 7-10 kHz-es sávban határozottabbá teszi azt. Az ütő által keltett recsegést leggyakrabban 8 kHz környékén találjuk, ha lágyítani szeretnénk.

Cimbalom

Alsó: 0-200 Hz

A 100-200 Hz-es Highpass segítségével megszabadulhatunk a szükségtelen alsó frekvenciáktól.

Gongás/kattogás/csörgés: 200-400 Hz

400 Hz-ig terjedő Highpass eltávolítja a gongó hangot. A 200-300 Hz kisebb erősítésével több csörgést adhatunk a hangnak, de ne vigyük túlzásba, mert könnyen zavarosság válik a hangzás.

Légiesség/világosság: 6-15 kHz

Finomítsunk 6 kHz-től, hogy a “tss” részét a hangnak megtaláljuk és erősítsük, ha nagyobb légiességet akarunk. 10 kHz-en csökkenthetjük a rekedtséget, miközben 14-15 kHz-en nagyobb világosságot adhatunk a hangnak. Amennyiben túlzásba esünk, nagyon kellemetlen visító hangást érünk el.

Élő hangszerek


Elektromos basszus/basszusgitár

Alsó korgás: 0-70 Hz

Highpass 30-70 Hz-es sávban eltávolítja a szubszónikus hangokat és megőrzi a helyet a többi hang számára.

Test: 80-200 Hz

A basszus ebből a tartományból szerzi az erejét. Ahhoz, hogy kihangsúlyozzuk, közepesen erősítsünk 80-100 Hz-en. A túl felfújtnak tűnő basszusokat 180-200 Hz környékén tudjuk visszafogni.

Mudiness:  250-500 Hz

A mocsár a 250-500 Hz-es tartomány. A 200-220 Hz-et hangsúlyozzuk ki 3 dB-lel, mint kezdés, de figyeljünk arra, hogy ez negatívan hat-e az alsó-középtartományra!

Határozottság: 400-800 Hz

Ez a sáv segít a hallgatónak megtalálni a melódiát a basszus előtt. A 400 Hz erősítésével kifejezőbbé tehetjük ezt, míg a 700-900 Hz-es sávval pedig több energiát és erőt adhatunk a zenének.

Attack: 1,2-1,5 kHz

Az 1,2-1,5 kHz erősítése növeli az attack-ot, míg 2-3 dB-es növelés 3 kHz-en izgatott hatású hangot eredményez. Érdemes 5 kHz-ig megnézni, hogy megéri-e valamit erősíteni, de ne vigyük túlzásba, hacsak nem akarjuk, hogy a basszus domináljon a zenében.

Húros zaj: 2-5 kHz

A siklós hangok találhatóak itt, amelyeket az ujjak idéznek elő a húrokon. A tartományból eltávolíthatjuk ezeket a csúszós hangokat, amelyet a pengetés okot.

Elektromos gitár

Alsó korgás: 0-120 Hz

Habár minden eset más, de többnyire biztosra mondhatjuk, hogy ezt a tartományt Highpass-szal kivágva megszabadulhatunk a szükségtelen frekvenciáktól. Itt többnyire nincsen hasznos hang, hacsak nem felfújtabb hangást akarunk elérni.

Test/vastagság: 150-300 Hz

A legtöbb elektromos gitár zömökebb hangzása innen jön. A 150-300 Hz közepes erősítésével ezt a gitárpengést tehetjük hangsúlyosabbá. Ügyeljünk arra, hogy más hangszer spektrumába ne másszünk bele! A sávban 1-2 dB széles erősítés elegendő.

Karakter: 300-1000 Hz

Számos gitár élete van ezekben a frekvenciákban. Itt található sok ismerős tónus, amiért az elektromos gitár elektromosnak hallatszik. Legyünk óvatosak, mert a pergődobok is errefelé vannak!

Duda: 1-2 kHz

A legtöbb rekedtes, dudaszerű hangást kiszedhetjük, ha ezt a sávot eltávolítjuk.

Jelenlét/attack/világosság 3-10 kHz

3 kHz körül erősítsünk a több attack-ért a szólógitároknál, de vegyünk vissza 3-8 kHz-nél, ha vokál is jelen van! Ha többlet világosságot akarunk a hangnak, akkor 10-13 kHz-en érdemes erősíteni.

Akusztikus gitár

Alsó korgás: 0-70 Hz

Ha akusztikus gitárt veszünk fel, sok felfújt, kirobbanó alsó tónusú hangot hallhatunk ebben a sávban. Habár egy kevés adhat melegséget és teljességet, de többnyire csak elfedi a mix többi részét, ezért Highpass segítségével érdemes kiszedni őket.

Zömökség: 200-400 Hz

A legtöbb akusztikus gitár teste itt található. Körültekintően dolgozzunk itt, mivel könnyű ellaposítani a hangzást és nagy veszteséget okozni a vágásokkal.

Test: 80-400 Hz

200 Hz körül csökkentsünk, hogy visszafogjuk a zavarosságot! A 200-400 Hz erősítésével nagyobb tömeget adhatunk a hangnak, de szóló hangszereknek is segíthetünk, hogy teljesebben szóljanak. A sűrű mixekben könnyen konfliktusba kerülhetnek a hangszerek spektrumai, így néha inkább csökkentésre van szükség.

Melegség/teljesség: 500-1000 Hz

Erősítsük az 500-700 Hz-et, amely a hang finom bonyolultságáért felel az akkordoknál és pengetésnél. A túlzott erősítéssel agresszív és rekedt hangást érünk el.

Attack/légiesség: 7-10 kHz

Egy kisebb erősítés ebben a sávban a hangot könnyedebbé, légiesebbé teszi. 5 kHz körül fokozzunk, ha több attack-ra, 7 kHz körül, ha több “szikrázásra” van szükségünk! Amennyiben még mindig kevésnek érezzük a hangot, 10 és 12 kHz környékén és emelhetünk a cél érdekében.

Piano

Alsó: 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass segítségével megszabadulhatunk a szubszónikus frekvenciáktól és helyet hagyhatunk a többi hangnak.

Zavarosság/melegség: 50-250 Hz

A zavarosság legtöbbször ebből a tartományból jön. A 150-250 Hz-es sávot erősítsük egy picit, ha melegebb hangzást akarunk a hangszernek adni. A teljesség érzéséhez a 80 és 120 Hz közötti sávban érdemes kísérletezni.

Test/zavarosság: 250-3000 Hz

Keressük a zavarosságot 250 és 500 Hz között! Kisebb vágásokkal 2 vagy 3 kHz körül megelőzhetjük, hogy a zongora konfliktusba kerüljön a vokállal vagy gitár trackekkel.

Jelenlét: 3-5 kHz

Az itt történő erősítés könnyedebb hangzást kölcsönöz és nagyobb jelenlétet ad a hangszernek. Figyeljünk arra, hogy a húrok elnyomnak zajokat, de néha ez is a cél.

Attack: 5-6 kHz

5 és 6 kHz között erősítsünk a több attack-ért!

Tisztaság: 7-9 kHz

7 és 9 kHz között erősítsünk a tisztább hangzásért.

Élesség: 10-15 kHz

Az élesség fokozásához a 10-11 kHz-es sávot erősítsük, sötétebb hangzásért vágjunk ki a hangból! A 14-15 kHz csökkentése felpuhítja a túlzott élességet és melegséget ad a hangnak. Figyeljünk a 10-13 kHz-es tartományra, ahol a kalapács hangja van, ha szükséges, vágjuk ki!

E-Piano

Alsó: 0-50 Hz

40-50 Hz-es Highpass-szal megszabadulhatunk a nem kívánt alsó frekvenciáktól.

Zavarosság/öblösség: 50-250 Hz

Erre a tartományra figyeljünk a leginkább! Hasonlóan az akusztikus zongorához, a legtöbb zavarosság és öblösség a 100-250 Hz-es sávból ered. A hangszernek sűrű és gazdag az alsó spektruma, de gyorsan zavaros lehet, ha nem megfelelően vágunk.

Kérgesség: 800-1000 Hz

A kérges és nyomottabb hangok helye, amelyek gondot okozhatnak. Csillapítsuk a 800-1000 Hz-es sávot, ha ilyen hangot találunk!

Jelenlét: 1500-2500 Hz

Az 1500 és 2000 Hz közötti erősítéssel határozottabb jelenlétet adhatunk a hangnak.

 

A leírás előző részét ezen a linken találod meg.

Skeldar

EQ segédletek több mint 20 hangszerhez – 1. rész

A kiegyenlítés (ismertebb nevén EQ-zás) a zeneszerkesztés alapvető folyamata, ismerete egészen biztosan hozzájárul egy zene minőségének emeléséhez.

Az EQ-zással kapcsolatban fontos beszélni a a fő frekvenciatartományokról és azok hangzásáról. Ha például a basszus zavarosnak hangzik, akkor valahol a 150-500 Hz-es tartományban érdemes keresgélnünk. Ha a vokál érdes, akkor 2,5 kHz és 4 kHz között kell vágni a hangerőből.

A legkönnyebb módja, hogy megtanuljuk a frekvenciatartományokat, az EQ táblázatok megismerése. A cikk további részében egy részletes leírás olvasható a frekvenciákról és azok milyenségéről, ez terveink szerint sokat fog segíteni a produceri fejlődésedben. A további bejegyzésekben minden fontosabb hangszerhez találsz majd útmutatót a doboktól a harsonáig.

Érdemes megjegyezni, hogy a táblázat csak egy kiindulási pont, nem szükséges szóról szóra követni. Nem minden gitár, szintetizátor és vokalista hangzik ugyanúgy, minden tracknek megvan a saját karaktere, ezért a leírtakat mindig érdemes lesz ehhez igazítani.

Sub Bass: 0-60 Hz

Az itt lévő hangokat inkább érezzük, mint halljuk. Körültekintéssel mixeljünk ebben a tartományban, mert könnyen zavaros hangzásúvá válhat a zene, ha túlzásba visszük! Egyfajta sztenderd, hogy a 25-45 Hz-es sávot kivágják, hogy a dörömbölést csökkentség. Az erősítés itt kerülendő.

Alsó: 60-100 Hz

Ez a basszus alja, más néven a melldöngető basszus és a kick dob tartománya. 2-3 dB erősítés a 60-90 Hz-es sávban nagyban erősíti az ütemet, de óvatosan, mert könnyen túl lehet tolni!

Basszus: 60-250 Hz

A kickek és basszusok helye ez a tartomány. Az erősítést 100-180 Hz között lehet használni, hogy ütősebb hangott kapjunk. Melegebb, teljesebb hangért 140-225 Hz-es tartományban erősítsünk. Ügyeljünk a túlzásokra, mert könnyen elnyomhat mindent az erős basszus!

Ütés / melegség / zavarosság: 100-450 Hz

A 100 és 170 Hz közötti erősítés ütősebbé, 130-220 Hz közötti pedig teljesebbé és melegebbé teszi a hangot. Ha zavaros a 250-450 Hz-es sáv, erősítsük addig, míg teljes hatást nem kapunk! A 100 és 450 Hz-es sávban a túlzott energia zavarosság és döngetővé teszi a hangot, míg a túl kevés energia miatt vékony lesz a hang.

Alsó-közép tartomány: 250-500 Hz

Ezt a tartományt sokszor hívják elő-basszusnak. Egy kisebb erősítés 300 Hz környékén tisztaságot ad a basszushoz és az alacsony frekvenciájú hangszerekhez. A túl sok ebben a tartományban dörömbölő, a túl kevés pedig vékony hangot eredményez.

Duda: 450-1000 Hz

A rekedtes, dudás hangokat szűrhetjük ki ebben a sávban egy középre eső vágással a 450-1000 Hz-es sávban.

Középső tartomány: 500 Hz – 2 kHz

Az ebben a sávban történő erősítések egy-egy hangszer kiemelését eredményezik a mixből. Az 500-1000 Hz közötti túlzott erősítés itt is zavaros, az 1-2 kHz közötti túlzások pedig vékonyítják a hangot.

Felső-közép tartomány: 2-6 kHz

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót. Egy módjával beállított 4-6 kHz-es tartománnyal pedig határozottságot és tisztaságot érhetünk el.

Magas frekvenciák: 6-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt és csillogós hatást biztosít a mixnek, de ne essünk túlzásba, mert a karcos hangok könnyen kifárasztják a hallgatót! A 6-8 kHz-es tartományban pedig nagy erősítésekkel viszont sziszegő hangokat idézhetünk elő, amit valószínűleg ugyancsak nem szeretnénk.

Bővebb kifejtés

Kicsi: 1-2 kHz-es

A túl sok az 1-2 kHz-es tartományban vékonynak, dudaszerűnek hangzik. Óvatosan erősítsünk itt, főleg vokál esetében, mivel könnyen a hallgató lefárasztását idézhetjük elő! A 1,4-1,5 kHz erősítésével a zongora és a basszus kihallhatóságát fokozhatjuk.

Ropogás: 2-4 kHz-es

Itt találjuk az ütős és ritmusos hangszerek attack hangjait. Ha ezek a hangszerek nem jönnek át a mixből, akkor ebben a sávban érdemes erősíteni. Amennyiben átesünk a ló másik oldalára, akkor a zene hamar lefárasztja a hallgatót.

Jelenlét: 4-6 kHz

A 4 és 6 kHz közötti sáv felel a tisztaságért. Az erősítés az elektromos gitárokat és dobokat emeli ki. Az 5-6 kHz-es sávra figyeljünk, hogy elkerüljük a sziszegést (hiss). A 4-7 kHz-es tartománnyal több levegőt tehetünk a hangokhoz.

Meghatározás: 6-10 kHz-es

A 6 kHz körüli erősítés a vokált és a gitárokat teszi határozottabbá. A szintetizátoroknak, húros hangszereknek élet adhatunk, azonban az 5 és 8 kHz közötti sáv túltolása sziszegő hangokat eredményez.

Levegő: 10-20 kHz-es

A tartomány erősítése több levegőt ad a hangszereknek. A túlzások a sávban a hallgató elfáradását és a rendkívül visító hangok felerősödését okozza. A 18 kHz fölötti frekvenciák kivágásával csökkenthetjük a sziszegő hangokat.

Alsó 0-40 Hz

A Highpass 20-40 Hz a legmeredekebb slope szűrővel megőrzi a tartalékot és kiszedi a szubszónikus hangokat. A 24-48 dB-es meredek slope szűrő hasonlóan jól használható erre a célra.

Alsó 50-60 Hz

2-3 dB-es erősítés az 50-60 Hz-es tartományban alacsony beállításokkal segít, ha több energiára van szükség, de ne vigyük túlzásba, figyeljük a hangerőket, mert ebben a sávban könnyen túl lehet szaladni! Az Output Slider használatával kompenzálhatjuk a gaint.

Test/ütés: 100-200 Hz

A 100-200 Hz-es tartomány teszi lehetővé, hogy extra ütőerőt vigyünk a basszusba. Ügyeljünk arra, hogy más basszushangok is találhatóak ebben a sávban! Körültekintő tervezéssel megelőzhetjük, hogy a hangjaink konfliktusba kerüljenek.

Zavarosság: 200-500 Hz

A 250-500 Hz-es frekvenciákra 6-8 dB-es gain rezonáló csúcspontot tesz. Finomhangolással a disszonáns hangokat ki tudjuk iktatni. Az erősítés itt a hang jelenléti erejét növeli.

Kopogás/klikkelés/attack: 2-4 kHz

Ellenőrizzük a 2-4 kHz-es sávot, ha több klikkre van szükségünk! Maradjunk a közepes 2-3 dB-s értékeknél, ha erősítünk. A magas felmenő és lejövő vonalak ugyancsak segíthetnek itt.

Folytatása következik!

Skeldar

Beat programozás és dobkészlet építése Ableton-nal

Dobosok talán elfogultságból mondják, hogy sok zenénél dob,de más ütősök is a legfontosabbak. Egy dologban azonban bizonyos, ütősök nélkül egy zene nagyon sokat veszítene az erejéből. Az ütések adják az ütemet, biztosítják a zene alapját. Ezért is kezdi számos a zeneírást az ütősökkel.

Az Ableton “Drum Rack”-je kreatív és egyben komplex munkát tesz lehetővé. Nem csak szerkesztheted a dob hangmintákat egyesével, de dobkészleteket is létrehozhatsz, klippekbe rendezheted őket, valamint effekteket tehetsz rájuk, mintha csak egy hangszer lenne.

Ebben a leírásban bemutatjuk az alap dobprogramozást az Ableton Live-ban, amely egy induló tudást ad ahhoz, hogy elkezdj beat-eket készíteni. Érintőlegesen több eszközt is be fogunk mutatni, amelyek a hangok szerkesztését szolgálják és finomhangolhatjuk a makró vezérlőket és effekteket.

Először is szükségünk lesz hangmintákra vagy dob szintetizátorra. A leírásban előre elkészített dob sample lesz az alapanyag. Miután találtál néhány hangmintát, keressed meg őket az Ableton tallózójában a “Drums” vagy “Instruments” fül alatt. Mindkét fül alatt találsz egy hangszert, amelyet “drum rack”-nek hívnak. Húzzad a rack-et a track-re vagy kattints dubplán a rack-en, ezáltal új track-et hozol létre neki. Ha ezzel megvagy, látnod kell egy kicsi, 4×4-es padot:

Ez a 16 látható pad további hét szett 16-os paddal rendelkezik. Bal oldalt láthatod az inakívakat, de most az alap 4×4-est fogjuk használni. A kiválasztott sample-eket importálnunk kell a padokba egyesével. Ezt több módon tehetjük meg. Vagy egyszerűen fogd és vidd módszerrel (Ableton tallózójából vagy akár az asztalról) vagy beléphetünk a gyorscsere üzemmódba a jobb felső sarokban lévő gombra kattintva, amely a mentés gomb mellett van. Ebben a módban a padra kattintva, majd egy hangmintára kattintva azonnal be tudod importálni a kívánt fájlot. Ez a mód nagyon hasznos, ha röptében akarsz kipróbálni több sample-t.

Az alap dobkészlet néhány hangot tartalmaz: kick-et, pergődobot, cintányért, tom-ot, stb. Miután betöltötted őket, a groove-ot össze kell állítani, ehhez pedig először egy klippet kell létrehozni. Duplakattintással egy üres clip slot-on tudunk újat készíteni. Az új klippet zöld színnel láthatod az alábbi képen:

Kattints a klippre, hogy lássad a szekvenszer nézetet.

Függőlegesen sorakoznak bal oldalt a dobok. A rácsozatot jobb kattintással (osztások számát be lehet állítani negyed hangtól 30 másodperces hangig) tudod beállítani. Kattints, hogy egy hangot megjelölj lejátszásra. Sok producer szerint dobok szekventálására valamilyen vezérlő felület használata a legjobb, mint például egy Akai MPC vagy Ableton Launchpad, mivel sokkal természetesebb hangzású, ha egy valódi dobos játszik egy dob szettben.

Az egyszerűség kedvéért az Ableton szoftveren belül maradunk, de ha kíváncsi vagy, akkor valamilyen vezérlő felületet is kipróbálhatsz, ha az élő produkciók felé akarsz menni. Ha valamilyen felületet használsz a hangok eljátszásához, akkor lehet, hogy segítségre lesz szükséged. A “Quantize” funció automatikusan a kiválasztott rácshoz igazítja a hangokat. Ahhoz, hogy hozzáférj ehhez a funkcióhoz, kattints a hangon vagy hangokon, amiket igazítani akarsz, majd kattints a jobb egérgombbal.

Most, hogy már vannak hangjegyeid berajzolva, játszhatsz velük. A szekvenszer ablakban több dolgot is vezérelhetsz. Az első “velocity”, amellyel a hangzás erősségét, a leütés erejét tudod szabályozni. Ezt úgy teheted meg, hogy a hangjegyre kattintva kiválasztod a megfelelő fader-t a hangjegy alatt (a szekvenszer legalján). Ezzel a módszerrel jól tudsz egy érzést, egy dinamikát adni a dallamnak.

A rácsozást ki is tudjuk kapcsolni, hogy a hangokat egy kicsit arrébb vigyük, ezzel lengőhatást létrehozva és így a dallam emberibb lesz. A “Drum Rack” beépített makró vezérlőket is tartalmaz, amelyeket effektekhez és hangmintákhoz rendelhetünk. Az Ableton automatikusan beállít egy high és low cut-ot, tone knob-ot, attack, decay, pitch és hangerő vezérlőket a “glue” kompresszorral egyetemben, de saját ízlésednek megfelelően egyedi elemeket is állíthatsz.

Lentebb láthatunk egy Sampler-t, amely a drum rack-hez van csatlakoztatva. Rendkívül sok paramétert szabályozhatsz, így téve egyedivé a hangot. Próbálkozz, kísérletezz, így biztosan fogsz találni egy neked tetsző hangot.

Az utolsó lépés, hogy effektet adjunk a teljes drum rack-hez, hogy az egész dallamra hasson. Szerencsére ez rendkívül egyszerű lépés. Válasszuk a dob track-et majd egyszerűen húzzunk egy effektet rá. Fel fog bukkani a chain-ben a drum rack mellett. Az alábbi példa a Vocoder effektet mutatja:

Ableton Vocoder

Azzal kísérletezve, hogy más-más effekteket és plugin-okat teszel a láncolatba, remek hangzást tudsz készíteni úgy, hogy csak az Ableton beépített eszközeit használod. A dob a zene alapeleme, így mindeképpen érdemes időt szánni rá, hogy igazán minőségi legyen az eredmény. Nem is gondolnád, mennyit tud dobni egy zenén!

Ha érdekelnek a dobok nézd meg következő videóinkat is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

Skeldar

Forrás: MMMMaven

Tippek a jobb zeneanalízishez

Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.

Aktív hallgatás

Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:

1. meghallgatás:

-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)

-mastering

2. meghallgatás

-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?

3. meghallgatás

-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?

Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.

Dobminták felismerése

Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:

Írd le az beat-et

-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.

Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:

Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.

Melódia megértése

A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.

Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.

Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!

 

Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!

 

Skeldar

Készíts lábdobot a BazzISM2 segítségével!

Ebben a videóban egy kick generátor kerül bemutatásra, tehát az is kiderül, hogy hogyan illeszthető egy új kick a kész produkcióhoz.

Tetszett a poszt érdekel bővebben a lábdob készítése? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket kurzusainkból!

Workshop: A lábdob (kick) készítésének tudománya

Az alábbi a videóban betekintést kaphattok a lábdobok világába. Ha érdekel, hogy hogyan kell tömöríteni, több elemből összerakni egy lábdobot (kicket), akkor feltétlenül ajánljuk neked ezt a videót!

Szeretnél a dobokról többet megtudni? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!

Így készíts dobokat!

Németh Balázs újabb segédletében megismerkedhettek a dobok építésének művészetéről. Szó lesz benne az elektronikus dobolás múltjáról, a lábdob és a pergődob kapcsolatáról, valamint rengeteg olyan apró elemről, ami feldobhatja a produkciódat, kiemelve azt a tömegzenék közül. A dob felépítés meglehetősen bonyolult tudomány, ezért ha szeretnél többet megtudni róla, jelentkezz az iskolánkba!

Tetszett a poszt többet megtudnál a dobok felépítéséről? Akkor jelentkezz iskolánkba!