Oliver Heldens: így írok zenét! Interjú

Ki ne ismerné a feltörekvő alázatos Holland csoda gyereket Oliver Heldens-t? Egy külföldi honlapnak adott interjúját fogjuk nektek közkincsé tenni, amiben többek között az alig felszerelt stúdiójáról és feltörekvő zenei karrierjéről beszélt.

Az interjú az idei Creamfields fesztivál előtt készült. A Creamfileds láthatólag a legnagyobb nevek gyűjtőhelye, mint pl.: Fatboy Slim, Tiesto, Calvin Harris, Dimitri Vegas és nem utolsó sorban a Knife Party. Nem csoda, hogy itt futottunk össze a már 3. éve lemezeket pörgető tehetséges 21 éves Oliver Heldens-el.

Oliver Heldens: Nagyjából 200 showt vezényelek le minden évben az egész világon. Körülbelül most kezdtem el megérteni, hogyan viselkednek az egyes tömegek a fesztiválokon. Az amerikaiak őrült egy tömeg, viszont kanadaiak egy fokkal értelmesebb megfontoltabb közönség. A Hollandoknak nagy a történelmi múltjuk a zenei underground szcéna felé ezért sokkal szenvedélyesebbek az átlag tömegeknél. Az angoloknak szintén nagy történelmi múltjuk van, viszont nagy különbséget véltem felfedezni az északi és a déli angol közönségben. A déli erősebb viszont az északi teljesen örült közönség. Valaki azt mondta nekem, a Creamfields is északi beállítottságú. Ez sok mindent megmagyaráz. Amint fellépsz, a színpadra a tömeg teljesen megörül és olyan erőteljes energiát sugároz feléd, mint egy emberi lábdob.

Az Oliver Heldens féle hangzás nehezen behatárolható deep house, electro progressive és disco elemeket is tartalmaz.

Oliver Heldens: Nem számít, hol játszom, egyáltalán nem tetszik, hogy csak egyfajta stílust játszhatok! Ha egy zene jó, kit érdekel a zenei ritmika a stílus stb. Büszke vagyok arra, hogy a zenei és produceri ízlésemet nem befolyásolják a nagy kiadók és fellépők. Az ilyen nagy fesztiválokban az a legjobb, hogy mindent egy helyen megtalálsz. És minden az elektronikus zenéről szól.

Megnéznél valaki mást is?

Oliver Heldens: Nagyszerű lenne megnézni a Pryda színpadot. Láttam a Prydz-et, hogy Cirez D-ként játszik egy másik napon. Személy szerint én sokkal jobban szeretem a Cirez D-t nagyszerű lenne azt is megnézni a fesztivál alatt.

Az utóbbi évek meglehetősen sikerteljeseknek mondhatók. 2013-ban leszerződtél a Spinin’ Records-al, kiadtad a ”Gecko”-t és az év végén itt állsz harmaddikként a South színpadon vállvetve Calvin Harris-el és Pete Tong-al.

Oliver Heldens: Nehéz elmagyarázni mi történt az elmúlt években mivel, hogy igazából fogalmam sincs. Én csak éltem az életem, hallgattam a zenéket. Az életem egyik pontján azt mondtam gyerünk “Oliver csináld ezt és az emberek majd észrevesznek!” Csinálj ilyesfajta zenét és majd leszerződtetnek. Volt néhány ötlet a fejemben és megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni belőlük. Sosem volt tervem. Ha megnézzük igazából elég hosszú ideig tartott, mivel 12 éves korom óta írok zenéket.

Valóban?

Oliver Heldens: Igen egy demo verziójú Fruity Loops-om (mai FL Studio) volt, amivel 7 másodpercnyi ütemeket lehetett készíteni. Arra használtam, hogy  loopokat készítsek majd az Apple Movie Makerrel különböző számokhoz illesszem az egyes sávokat. Most így visszagondolva nem semmi egy 12 évestől elég jó képzelőerőm lehetett.

Szinte biztos vagyok benne, hogy én voltam az egyetlen 12 éves, aki LTJ Bukem-et hallgatott az ebédlőasztalnál még anno az általánosban.

Szerintem ezt apukámtól örököltem, ő szerette a zenét és technológiákat. A legnagyobb szerelme a Jazz volt és azon a böhöm nagy Steinway zongorán játszott állandóan, viszont vett szintetizátorokat is. Minimog-ot például. Gitárok és effekt pedálok hevertek szerte szét az egész házban. Zeneileg ő mindig is az a kísérletezgető fajta volt. Hozzám hasonlóan apu sem rajongott érte, ha beskatujázták zeneileg. Sosem mondta, hogy ez egy jó fajta disco vagy drum and bass mindig azt mondta: Na, ez egy kiváló nóta!

Ő is írt zenéket?

Oliver Heldens: Valójában ő sosem volt az a jellemzően komponáló típus. De sok időt töltött azzal, hogy más zenékre imprózzon. Amikor Jazz-t hallgatott akkor eléggé ijesztően komponált, azonban más stílusoknál igen letisztult, könnyen fogyasztható melódiákat talált ki. Miközben ezeket hallgattam én is kitaláltam a saját kis melódiáimat. A top 40-es listákat is rendszeresen hallgattam és megpróbáltam visszajátszani őket apu szintetizátorain. Általában kudarccal zárultak eme próbálkozásaim, de kísérletezgetés közben a saját hangzásomat, dallam meneteimet is megtaláltam. Ez vett rá arra, hogy magam írjak zenét!

Szóval alapjába véve apukád szintetizátorain tanultál meg zenét írni vagy már alapból a digitális zeneírással kezdtél?

Apukámnak volt egy számítógépe, de semmi olyasmi nem volt rajta, ami kicsit hasonlított volna a mai Cubase / Logic zeneszerkesztő szoftverekre.

Szerencsére a barátomnak volt egy idősebb testvére, aki éppen csak elkezdett dolgozni a Fruity Loops-on, így találtam rá a demo verzióra is. Először nem igazán volt tudomásom arról, hogy hogyan is kezdjek neki egy számnak. Zeneórákra jártam és melódiákat kezdtem rakosgatni a 7 másodperces loopjaimra. Igen erőteljesek voltak mivel, akkor nagyon sok elektronikus zenét hallgattam a top 40-ből. Az iskolánkban disco party-kat rendeztek és észrevettem, hogy a diákok előszeretettel táncolnak elektronikus zenékre. Ekkor mondtam azt magamnak, hogy: „Igen! Producer leszek! Zenét fogok írni!”

Olyan egyszerűnek hangzik!

Oliver Heldens: Nem volt egyszerű. Elküldtem jó pár zenémet a kiadóknak, de senkit sem érdekelt, mert szörnyen szóltak! Aztán nagy elkeseredésemben úgy döntöttem, abba hagyom egy darabig, és videojátékokkal kezdtem játszani. Körülbelül 15 éves koromba jött elő megint a zeneírás iránti kedv. Akkor úgy gondoltam, ha nem is tudok jó zenét csinálni, attól még másoknak játszhatok jó minőségű dalokat, szetteket. Szóval elkezdtem DJ-zni, és megint beleszerettem a zenélésbe. Szerencsére már idősebb voltam és bölcsebb, ezért csatlakoztam pár online fórumra, illetve a youtube videókat kezdtem nézegetni. Összeismerkedtem pár emberrel akik a Massive-ról, az EQ-ról, a lekeverésről beszélgettek, és rájöttem, hogy el kell kezdenem pénzt spórolni. Sulibulikon dolgoztam és vállaltam pár diákmelót is. Minden pénzemet a zenélésbe öltem. Néhány év elteltével vettem egy pár Genelec hangfalat, megvettem a Massiv-ot, a Fruity Loops-t, és a Sylenth-et.

A zenei karrierem kezdetét egyértelműen az elektronikus zenei közösségnek köszönhetem. Egyedül 15-16 évesen fogalmam sem lett volna, hogyan kell egy szintit megtekerni vagy egy normális lekeverést végrehajtani. Nagyon sokat segítettek a közösség tagjai. Fontos dolog hogy sok mindent meg kell tanulni a kiváló zeneíráshoz, és ez egyedül nagyon nehézkesen megy. Az internet szerencsére nagy segítség volt a tanulási folyamatban.

Mit gondolsz a producer iskolákról?

Oliver Heldens: Úgy gondolom hasznos a működésük nagyban lerövidíti a tanulás folyamatát, anno amikor én kezdtem, még nagyon kezdetleges és kiforratlan volt a producer oktatás a mai iskolákhoz képest.

Visszatérve az előbbi kérdéshez. Miután idővel kitapasztaltam a Sylenth és Massive képességeit elkezdtem figyelgetni, hogy top producerek hogyan csinálnak hangokat és elkezdtem utánozni őket, de egy picit azért a saját ízlésemhez igazítottam a hangzásvilágukat. Nem sokára egy egész kis adatbázist építettem fel a saját hangjaimból. Mivel része voltam az online zenekészítő közösségnek szinte azonnal tudtam mit kell csinálnom ahhoz, hogy következő szintre lépjek – visszajelzés, promóció, kollaboráció. Néhány weboldal azonnal visszajelzést küldött a számaimról nem mindig jókat, de amikor jót kaptam akkor az azonnal megnövelte az önbizalmamat. Néha jól ismert DJ-k is visszaírtak, hogy „figyelj, tetszik az elképzelésed csak így tovább!”. Ez szintén nagy lökést adott. A közösség fiatal tagjai is gyakran megkerestek együttműködés tekintetében. Ezzel párhuzamosan elkezdtem küldözgetni/posztolgatni a zenéimet azoknak a DJ-knek akiket kedvelek. Sosem gondoltam, hogy csak egy magányos hálószobás DJ lennék mivel gyakran kapcsolatba kerültem ezekkel a DJ-kkel személyesen is. Így történhetett, hogy Spinin’-hez kerültem anélkül, hogy kiadtam volna zenét. Még a saját hangzásomat sem találtam ki. Akkoriban azt mondták: ”tetszenek az elképzeléseid nézzük, meg mi fogtörténi”.

Egy tonna számot kiadtál 2013-ban!

Oliver Heldens: Hollandiából, UK-ból és Amerikai stílusokból inspirálódtam. Ezért valószínű, hogy nehéz beskatulyázni a számaim. Nem csak deep house-t és UK houset hallgattam. Igazából minden fajta zenén inspirálódtam. Tisztán emlékszem, hogy volt egy időszak, amikor sok UK zenét hallgattam, mint például a Shadow Child-ot. Nagyon úgy tűnt, hogy visszarepülök az időbe 2005-2006-ba, de a saját elképzeléseim szerint próbáltam UK deep house-t csinálni. Ez alapján készült el a „Gecko”.

Emlékszel mit használtál, amikor összeraktad a számot?

Oliver Heldens: Nagyjából igen. A fő téma a Massive-ból jött. Találtam egy hangot, ami nagyjából illet az elképzeléseimhez majd pár layert ráraktam kb. ugyanazon hangokból, amit megtorzítottam egy kicsit és egy kvinttel (+7 st) eltoltam az utolsó szintit a többihez képest. A torzítást valószínűleg a Guitar Rig-gel csináltam, ami idővel az egyik kedvenc plugin-em lett. A subot Sylenth-el csináltam. A dobokat, nos úgy emlékszem a lábdob egy Swedish House Mafia számból jött, pár más kickkel layerelve és egy kis Reverb-bel megfűszerezve, hogy nagyobbnak hasson. A tapsra illetve a cinekre annyira nem emlékszem, de úgy rémlik Vengeance vagy Sample Magic hangpakkokból jött. A Drum layerelés egy olyan dolog, ami minden számnál, más és más kell hogy legyen. Minden számnak külön szabályai vannak. Nem mondhatod azt, hogy „rakjál bele egy kicsit ebből, ezt rakd a tetejére, és a végén kapsz egy jó kicket”. Ez nem ilyen egyszerű. Ha így volna, akkor minden producer sokkal boldogabb lenne.

Szóval eddig beszéltünk egy kicsit a Fruity Loops-ról, Synlenth-ről, Massiv-ról, de vannak más pluginjeid is nem igaz? Vagy ilyen egyszerű a studiód?

Egy kicsivel több, de nem sokkal. Sokkal több plugint megvizsgálnék meg kipróbálnék, ha lenne rá időm. Az utazás és az élő show rengeteg időmet elveszik. Egy új szintetizátor kipróbálása, megtanulása rengeteg időt felemészt. A fő szoftver szintetizátoraim a Massive, Sylenth és a Nexus. A Guitart Rig a fő effekt plugin-em. A reverb (zengető) amit használók pedig Valhalla. Alapos megfontolás után valószínűleg a Serum-ot fogom legközelebb megvásárolni. És persze ott van a Kontakt. Az utóbbi években sokkal jobban érdekelnek az organikus hangok, például a hegedűk (strings) zongorák, amik nem szintetizáltak. A fő hegedű dallam a Melody-ban (2015) a Kontatktból szólt. Viszont később egy élőzenei kvartettnek adtam. Az érzés, az érzet annyira erőteljes, hogy biztos vagyok benne, hogy magamtól sosem tudtam volna ilyenre csiszolni.

Mostanában észrevehető, hogy zeneszámaid sokkal összetettebbek. Ez annak köszönhető, hogy magabiztosabb lettél?

Valószínűleg, de például ott van az Ooh La La, ami még mindig elég egyszerű és üres. Amikor valakivel együtt dolgozok, akkor szoktak bonyolultabbá válni a számok, mivel több hozzávalóból dolgozunk. Mint például a Space Ship, amit együtt csináltunk a Chocolate Puma-val.

Ezt a te stúdiódban készítettétek?

Oliver Heldens: Haha, nem, az én öreg stúdióm még mindig a hálószobám. Mindent úgy hagytam, ahogy régen volt. Nem éppen a nagy kollaborációkhoz lett kitalálva.

Azért most már rengeteg pénzed van a bankban nem érezted úgy, hogy megteheted, hogy jobb stúdió berendezéseket vegyél?

Oliver Heldens: Mi értelme lenne? Már 2-3 éve csinálom és még mindig a régi Macbookomon készülnek a számaim. Az én stúdióm nagyon alapszintű nem kell bele semmi drága cucc. Elég a hely a régi gépemnek és két Genelecnek. Amire sokat költöttem az a szobaakusztika. Sok pénz felemésztett, hogy tökéletesítsem szobám hangzását.

A szomszédok nem panaszkodnak?

Oliver Heldens : Amikor feltekerem a hangerőt, egy szomszédtól kell tartanom. Emlékszel, amikor azt mondtam az egyik haverom bátyja adta oda nekem a Fruity Loops-ot! Na, ő a szomszédom. Viszont ő is nagyban üvöltteti a zenét és csinálja a trackeket. Annyi zajt csinál mint én. Ez így tökéletes!

Forrás: Musicradar.com

Szerző: Inbetween