Audió effektek alapjai: típusok és használatuk
Az audió effektek áttekintése
Elsősorban a kezdők számára elmagyarázzuk a leggyakrabban használt audió effektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára már találkoztál a szerkesztőprogramodban különféle delay, reverb, kompresszió és különféle szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.
Mi is a hangeffekt?
Az audió effektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatóak az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetőek az eszközök és könnyebben variálhatóak, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.
Effektek rövid története
a
A mai modern audió effektek a technológia fejlődésével vált lehetségessé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik eddig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el, amely elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett vezetett elektromosság hozta létre.
A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhang kamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból voltak készítve, mint például beton. Az egyik végére hangfalat tettek, a másik végébe pedig egy mikrofont, így adtak többnyire a vokálokhoz effekteket. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egyben. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő. EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. Legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható volt.
Hardver és szoftver effektek
A mai audió effektek fizikai és digitális formában találhatóak meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rack-es eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. Szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár pluginek-kel bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.
Dinamikus processzorok
A dinamikus audió effektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, limiter, gate és expander.
Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen track-be. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.
Limiter-ek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gain-t a határ alá. A limiter fűnyíró elven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangokkal szemben és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.
Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább egy adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok kiszűrésével.
Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.
Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatóak egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.
Vannak olyan torzítás effektek is, amig pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebnek tűnő hangokat készíthetünk.
Idő-alapú effektek
A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. Gyakran a hang mélységét és dimenzióját a mixekben. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a , reverb, chorus, flanger, phaser, pitch transzpózer és a harmonizálók.
Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjában véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.
Szűrő effektek avagy a filterek
A szűrő audió effektek, egyszerű, jól használható eszközök a szűrő effektek (filters), amely minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:
- lowpass
- highpass
- bandpass
- notch
- morfológiai szűrők
Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.
Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.
Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.
Modulációs effektek
Az ilyen audió effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egyik ilyen példa a kórus (chorus) effekt.
A effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.
Pitch effektek
A pitch audió effekekt módosítják az ilyen hatásokat olyan módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez vagy csak módosítják a pitch-et egy előre definiált intervalummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére vagy növelésére szolgál.
A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitch-et az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.
Érdekelnek az audió effektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket!
Tippek a jobb zeneanalízishez
Az egyik legjobb módja, hogy megtanuljunk jó zenét írni, ha a többi zeneszerzőtől tanulunk. Ha elemeire szedjük és analizáljuk a műveket jobban megérthetjük annak felépítésbeli logikáját. Több zene vizsgálata után jobban láthatóvá válnak az elterjedt minták, amiket a saját alkotásainkban is felhasználhatunk, immáron tudatosan. Amennyiben még nem foglalkoztál elemzéssel, ezek a tippek segítenek majd elindulni.
Aktív hallgatás
Egy zene meghallgatásánál fontos, hogy fókuszáljunk. Zavartalan környezetben legalább háromszor hallgassuk végig a megvizsgálni kívánt alkotást és minden meghallgatás után jegyezzük fel a következőket:
1. meghallgatás:
-melódia
-harmónia (akkordok és akkord progresszió)
-ritmus
-zenei struktúra
-textúra (zenei rétegek)
-tempó, alias bpm
-hangszín
-dinamika
-mix (rétegek, hangok keverésének módjai)
-mastering
2. meghallgatás
-Miért tűnik ki egy adott elem? Mitől egyedi?
-Hogyan használták az egyes elemeket? Mi volt az egyes elemek funkciója?
-Vannak ismételt elemek? Van mintázat?
3. meghallgatás
-Milyen a hangok “színe”? Sötét? Világos? Piszkos?
-Vannak bizonyos hangok, amik kitűnnek?
-Milyen a hangok egyensúlya? Vannak-e hangszerek, amik okkal erőteljesebbek?
Amint az látszik, ilyen sok dolog megfigyelni kezdetnek talán nehéz is. A tanulási folyamat elején bizonyosan sokkal többször kell majd végighallgatni egy-egy számot, de idővel jobban és gyorsabban fogod tudni azonosítani a hangokat, hangszereket és a mintázatokat.
Dobminták felismerése
Sokat segít elemzésnél, ha felismerjük a dobok mintázatát. Minden dob egy mintázat, ismétlődnek, formákat adnak ki. Alkotásnál jó ötlet több dobmintát kipróbálni, de mielőtt igazán tudatosan tudnánk ezt csinálni, fel kell tudnunk ismerni ezeket más zenékben. Egy kis trükk:
Írd le az beat-et
-Használd a fenti táblázatot, hogy a mintázatot leírd. A 4/4, 3/4 stb. után jegyezd fel a beat-et, hogy hányszor fordult elő.
-Ha a zene 4/4, akkor írjad azt hogy 1 2 3 4 1 2 3 4… a számolás sorba. Ha vannak offbeatek, akkor azokat pl 1e 2e… módon jelölheted.
-Jelöld X-el, akkor a dob elem eltűnik, elnémul.
Feljegyzés segítségével sokkal könnyebben felidézheted őket, amikor zenét írsz és inspirációra van szükséged. Van egy nagyon hasznos eszköz is, ami segíthet:
Beatmaker segítségével könnyen vizualizálhatunk dobmintákat és akár exportálhatjuk is őket Ableton drum rack-be.
Melódia megértése
A melódia és a harmónia megértése küzdelmes lehet. Zeneelméleti ismeretek nélkül nehéz is elkezdeni, azonban van mankó, ami segítséged ad ehhez:
-Egy zene csak kis részére fókuszálj, pl. refrén
-DAW zongora segítségével találd ki mi a melódia első és utolsó hangja
-Írd le papírra ezt a két hangok, majd ahogyan halad a zene, ceruzával rajzold le az ívét, így megkapod a melódia képét. Ezután már könnyebb DAW-ban reprodukálni is.
Első hallásra talán nevetségesnek hangzik, de segít a fülünket fejleszteni. Ez a gyakorlat az akkord és dobmintákat, valamint az intervallumokat felismerhetőbbé teszi. Például a Simpson család zenéjében három hang a C, F# és G. Az intervallum a C és F# között a tritone és mindig felismerheti a zene bármely részében.
Reméljük, hogy hasznos tanácsokkal tudtunk szolgálni, hogy a kedvenc zenéidet elemezzed és tanulj belőlük. Ha van bevált módszered számok analizálásához, kérünk, hogy osszad meg velük a hozzászólások között!
Érdekel, hogyan elemzik a zenéket? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre az extra kedvezményekért kurzusainkból!
Skeldar
5 kritikus képesség, amit minden producernek tudni kell
A jó hír, hogy kiváló minőségű zenét lehet készíteni. A rossz hír, hogy ehhez millió aspektust figyelembe kell venni, ami a zenekészítést illeti. A legtöbb ilyen dolog kicsi, mondhatni észrevehetetlen, de együtt komolyan befolyásolni tudják a zenei élményt.
A legtöbb producer egy szint fölött már nem igazán fejleszti a produkciót, mert számukra kényelmesen megfelelő minőséget hoztak. A sok kis részlettel nem foglalkoznak, pedig nagy hatással lehetnek a zenére. Ez az úgynevezett “elég jó ez” hozzáállás. Ennek a szintnek az elérése után megrekednek és nem fejlődnek tovább. Ha ezen tovább tudsz lépni, akkor máris a legtöbb producer előtt jársz. Lássuk hát az 5 gyakorlatot és tanácsot, amikkel túl lehet lépni ezen a szinten.
1. Szervezés
Az első, ami hosszútávon is nagy hasznodra válik, az a megfelelő szervezés. Mindig nevezd el, szedd csoportba a sávokat, hangokat, így később hatékonyabban keresheted ki őket. Könnyen elsiklanak a producerek eme látszólag jelentéktelen dolog fölött, de az idővel való gazdálkodáshoz elengedhetetlen a szervezés.
Amikor elkezdesz egy zenét, még át lehet látni a sávokat és hangokat, valamint az alapanyagokat, amikből dolgozol. Ahogy haladsz előre, a felénél már nagy káosz tud kerekedni és ez bizony a munka kárára megy. A zene a hangok szervezett egysége. A zenekészítés folyamatában is használjuk ezt megállapítást.
A sávokat bátran címkézzük, lássuk el színkóddal. A vizualizáció egy zenénél is hasznos tud lenni. Ha több érzékszervből is érezzük a zenét, könnyebben megtaláljuk a harmóniát. A zeneíráshoz nem csak hallás kell.
A munka során használt fájlokat se felejtsük el rendezett formába tenni. Ez különösen igaz, ha ko-produkciót készítünk. Azt mondják, hogy a zseni átlát a káoszon, de csak a saját maga által teremtett káoszon. A partnereinkkel folytatott hatékony munka megköveteli a felek által is áttekinthető rendszer alkalmazását.
A zene struktúráját azonnal láthatod, ha time marker-eket, csoportokat és színkódokat alkalmazol. Ha a zenei project átlátásával kellene sokat foglalkozni, az csak a kreatív munka elől venné el az időt.
2. Sound design
A hangok megtervezése a gyökere egy jó produkciónak, ezért ezt nem lehet eléggé elsajátítani. A fejlődéshez hozzájárul, ha más zenéket elemezve megértjük a hangok mechanikáját és azt, hogy hogyan épülnek egymásra. A reverse engineering segítségével, vagy visszafejtéssel a már befutott produkciók vizsgálhatunk meg és tanulhatunk belőle. Ez egy gyakran figyelmen kívül hagyott forrása a fejlődésnek, ugyanakkor annál hatékonyabb.
Az elemzés azonban nem könnyű, jó hallást is megkövetel, de az egyes hangokig lebontva a produkciót, majd onnan újra felépítve meg lehet érteni a zenei logikát. Más, a stílusodon kívül eső zenét is érdemes atomjaira szedni, hogy jobban láthatóvá váljanak azok a szabályok, amik a harmóniát jellemzik, hisz ezek a szabályszerűségek függetlenek a zenei fajtájától.
3. Automatizáció
Az automatizáció új szintre emelheti a hang design-t. A legtöbb hang, amit hallani lehet, a véletlen műve, egy baleset. A kísérletezés jól csengő hangokat eredményezhet. A producerek nem csak úgy légből kapott ötletből csinálnak egy basszust, ami pont úgy hangzik, mint az elképzelésben. Az ilyen elképesztően ritkán fordul elő. A valóságban a szintetizátorból különböző megközelítésekből új hangokat csalogatnak ki, amelyek közül bizony lesznek jól csengők is.
Ugyanez játszódik le az automatizálásnál. A szintetizátorban különböző paramétereket automatizálj és véletlenül valami jóra is bukkanhatsz. Különböző elemeknél is érdemes ezt kipróbálni, azoknál, ahol meg se fordult volna a fejedben, hogy automatizálást alkalmazz.
4. Dalszerzés
Volt már olyan, hogy elvesztél egy track-ben? A dal és a zene struktúrája annyira együtt mozog, hogy sosem válnak el. Az, hogy a track jól hangzik, csak a kirakós egyik része. Az egésznek a struktúrája az, ami vonzza a hallgatót.
Két módja van, hogy fejlesszük e képességünket:
- Gyűjtsél össze több népszerű track-et és elemezd a struktúrájukat. Az eljárás hasonló, mint a hang design esetében. A zene visszafejtése és vizualizálása segít, hogy megértsük annak felépítését. Töltsed be a DAW-ba a zenét és jelöld be, ahol észreveszed, hogy megváltozik a struktúra. A végeredmény a zene csontváza lesz, de a felépítménybe hangok is kellenek és itt kapcsolódik be a már említett hang design. Rá kell érezni, hogy az adott helyre miért az adott hang passzol.
- Project fájlok elemzéséből még hamarabb juthatunk információhoz a zenéről. Mielőtt akár lejátszanád a zenét, már az előtt “láthatod” a dinamikáját, hisz kezedben a dal és a zene térképe.
A producerek közül sokan a már meglévő hangokat keresik. Az innováció valójában sokkal értékesebb, mint a már meglévő dolgok replikálása. A hangokból, struktúrákból inspirációt nyerhetünk, de törekedjünk az újításra, hiszen csak így válhatunk egyedivé. Az igazi sikerhez ki kell tűnni a tömegből.
5. Mix és Master
Mielőtt a mixelésre vagy a masterelésre gondolsz, 100%-ig biztosnak kell lenned abban, hogy a legjobb hangokat tetted a zenédbe. Csak jó anyagból lehet jól dolgozni.
Ne hagyj bármit is észrevétlenül. Az effekteket, a hihat-eket, minden legyen benne a zenében. Ha úgy látod, hogy egy rakás EQ-t alkalmazol és egyéb más feldolgozást eresztesz a hangokra, hogy elérjed azt a célt, amit akarsz, akkor talán jobb, ha magát az alapanyagon változtatsz. Nem az EQ-val és társaival kell zenét írni. Ha a zene nem olyan, amilyennek szeretnéd, azon a MM nem fog érdemben segíteni.
Ha vannak jó hangmintáid, az fél siker, de az, hogy jó helyre is tegyed őket, az a másik story. A hangok között legyen kohézió, folyjon át a zene egyikből a másikba. A hallás fejlesztése itt nagy segítséget jelent.
Összefoglaló
Az 5 képesség, amit ha mesterszintre fejlesztesz, a zenéid minőségét nagyságrenddel javíthatod. Mindig légy figyelmes, hiszen az úton többször fogsz falba ütközni. Amikor megrekedsz, helyezd más területre a fókuszt, az majd lendületet ad, hogy egy kapcsolódó témában túljuss a ponton, ahol beragadtál.
Amennyiben veled is megesett már, hogy megrekedtél, osszad meg velünk, neked hogyan sikerült átlépni az akadályon. A hozzászólások között várjuk tapasztalataidat!
Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!
Skeldar
Hova tűnik az elnyelt hang?
Aki mélyebben érdeklődik a hang fizikai mivolta után, talán már feltette ezt a kérdést. Tudjuk, hogy jó akusztikára szükség van, hogy elkerüljük, hogy a falakról a hang úgy verődjön vissza, hogy hangzavart idézzen elő. Ezt a megfelelő helyre tett elnyelő panelekkel érhetjük el. A diffúzor panelek a hang energiáját felfogják és egyenletesebben visszasugározzák, de ezen paneleknél is még mindig a visszavert hangról beszélünk.
A valódi kérdés, hogy mi történik a basszus csapdák és elnyelők belsejében.
Hogyan tűnhet csak úgy el a hang?
A kérdés magában foglalja rejtve a választ. A hang nem tűnik el. A thermodinamikai szabályok szerint energiát nem hozhatunk létre és nem is semmisíthetünk meg egy zárt rendszerben. A stúdiónk egy közel zárt rendszert alkot, kívülről és kívűlre minimális energiaáramlás történik. A hang tehát valami mássá alakul és a stúdióban marad (legalábbis a döntő része).
Mi is a hang valójában?
A hang nem “hang részecskéből” áll, habár részecskemozgások által terjed hullámként. Amikor beszélünk, a szánk és a hangszálaink formálják a kiáramló levegő által keltett hullámot, hogy távolabbra jusson el. Éneklés során pedig a nyomás változtatásával még inkább befolyásoljuk a terjedését. A hullámokat a fülünk felfogja és a nyomást hangerőként, a hullámok gyakoriságát pedig frekvenciaként, hangmagasságként érzékelünk.
Mi történik az akusztikus borítás belsejében?
Az akusztikus borítások legtöbbször sűrű üvegszálból vannak, de az olcsóbb fajtákat nagy sűrűségű habból készülnek. Amikor azt mondjuk, hogy nagy sűrűségű, akkor valójában sok üvegszálról beszélünk, amiket úgy összepréseltek, hogy minden pici légbuborék kiszorult belőlük. Ami kevés levegő marad, nem tud hova mozogni.
A részecskék pulzálnak a hangból származó energia miatt. A többlet energiát adják le, de immáron nem hang formájában. Ha a kezünket összedörzsöljük, vagy mikrohullám ér egy anyagot, hő keletkezik. A hangelnyelő anyagokban ugyanez a jelenség játszódik le, de a pluszt a hanghullám adja. A levegőrészecske, legyen bármennyire is sima a felület, nekidörgölőzik az anyagnak, ezzel súrlódás lép fel. A levegő kinetikus energiája hővé alakul.
Az energia nem vész el, csak átalakul, ahogyan az ebéded is szép dallamokká alakul az alkotó folyamat során.
Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!
Skeldar