Az elektronikus zenei producer 5 szakasza

Amikor elkezdtem ezt az egészet akkor fogalmam sem volt, hogy mit kéne csinálni. Nem tudtam, mit kell megtanulni, és mire kellene időt fordítani. Bárcsak lett volna akkor egy útmutatóm, amely segített volna kezdőből képesített művésszé válni.

Ha követed az ajánlásokat és a videókat, amiket ezen az oldalon találsz, hidd el nekem, hogy jó pár hónapot, évet spórolsz meg, míg kezdőből profivá válsz.

Producer életünk során 5 szakaszt tapasztalunk:

  1. Kezdet
  2. Exponenciális tanulás
  3. Alámerülés
  4. Jártasság
  5. Kiválóság

Néhányatok talán az 1. szakaszban van – még új számodra a producerkedés, fogalmad sincs, hogy mit is kéne csinálni. De lehet, hogy a 3. szakaszban vagy, és kreatív problémákkal küszködsz. Bármelyik szakasznál jársz, mindig vannak kulcsfontosságú dolgok, amikre figyelned kell.

Ha az iskolánkat el kellene helyezni, akkor azt mondanám leginkább az első szakasz, ami ránk jellemző, mert sokan a teljesen 0-ról indulnak neki a zenélésnek viszont a 2-es 3-as szakaszban lévők is sokat tanulhatnak az iskolánkból, főleg akik 3. szakaszban úgy érzik, már nem tudják, mivel motiválni magukat. Itt mi nagyon be tudunk segíteni  folyamatba. A haladó képzésünk kifejezetten a 3.-4. szakaszban lévőket érinti.

Első  Szakasz: kezdet

Idő: 2-4 hónap

Ez a legtöbb ember számára kifejezetten izgalmas. Rájöttél (remélhetőleg) hogy nincsen szükség fél millió dollárt érő eszközökre ahhoz, hogy elektronikus zenét készíts, és mohón nekiállj összerakni egy zenét.

 

Az izgalmak közepette kétségbeesetten vágyakozol válaszokért, hogy minek kéne lennie az alapvető kérdésnek. Milyen szoftvert kéne használnom? Szükségem van-e speciális felszerelésekre? Mit kéne elsőként megtanulnom?

Az első pár hónapban négy dologra kéne fókuszálni.

Válaszd ki és tanuld meg használni a DAW-odat

A legfontosabb dolog, ha elektronikus zenét szeretnénk készíteni, hogy válasszunk egy DAW-ot.
Ha ebben a stádiumban vagy, akkor bizonyára hallottad már néhány DAW nevét, csak hogy néhány ismertebbet említsek: Ableton Live, Fl Studio, Cubase és Logic Pro.

A kérdés, hogy melyiket válasszuk?

Van néhány dolog, amit realizálni kell ebben a pozícióban:

  • Az időt, amit annak szentelsz, hogy melyik DAW-ot is kéne választanod, fordíthatnád inkább tanulásra is.
  • Nincs olyan, hogy legjobb DAW, mindegyik arra lett kitalálva, hogy jó zenét készítsenek vele.
  • Később is nyugodtan válthatsz DAW-ot, ha szükségesnek érzed

music-producer

Annak ellenére, hogy nem ajánlott sokat gondolkozni a választáson, azért van néhány dolog, amit érdemes számításba venni:

  • Mit használnak a barátaid?
  • Mennyi pénzed van?
  • Melyik programra van képzés vagy bővebb tanulásra alkalmas ismeret
  • Egyéb befolyásoló tényezők.

A legjobb tanács, amit adhatok, hogy válassz egyet és kezdj el dolgozni még ma. Ennek a döntésnek nem kéne egy napnál tovább húzódnia.

A két legnépszerűbb DAW-nak, az FL Studio-nak és az Ableton Live-nak is van próbaverziója, amit bármikor ingyenesen le is tölthetsz. Ha nem tervezel még egy zsák pénzt elkölteni, töltsd le valamelyiket és próbáld ki.

Tehát ne vesztegessük el az időnket a DAW választással, csak töltsük le valamelyiket és álljunk neki. Később még meg fogod köszönni magadnak.

Szükségem van bármi féle felszerelésre?

Ezt a kérdést sok ember felteszi magának a kezdeti fázisban, hogy van-e szükség bármiféle felszerelésre a DAW-on kívül.

Két válasz van erre a kérdésre, egy teljesen igaz és egy általános válasz.

A teljesen igaz válasz, hogy ha van egy fejhallgatód vagy egy hangszóród (kivétel a laptop beépített hangszórója), akkor nincs is szükséged semmi másra. Meg lehet tanulni, hogy hogyan készítsünk zenét laptopon/asztali számítógépen egy Apple fülhallgatóval. Ez valóban így van, én is egy 3000 Ft-os asztali hangszóróval kezdtem.

Az általános válasz az, hogy egy komolyabb fejhallgatóra is szükség lesz és talán egy MIDI billentyűzetre. Az elsődleges dolog a listán egy komolyabb fejhallgató vásárlása legyen, ha jobban bele szeretnénk merülni a témába. Egy eőrsebb gépre is lehet szűkség de ez a témát már egy másik cikkben kitárgyaltuk, amit itt olvashatsz

 

DAW használatának elsajátítása

Miután letöltöttük a DAW-ot csábító lehet, hogy egyenesen beleugorjunk a zeneírásba.
De azzal csak a zavarodottságot és a frusztrációt éred el, ha nem vagy elég elővigyázatos, esetleg úgy döntesz, hogy abbahagyod az egészet, mert túl bonyolultnak tűnik és feladod.

A prioritás a DAW letöltése után az legyen, hogy tanuljuk meg használni. A legjobb módja ennek, ha elolvassuk a DAW használati útmutatóját. Ha nem tudsz jól angolul akkor például Magyarországon már kapható az Ableton 9-hez ismertető könyv amiből könnyedén megtanulhatod magának a szoftvernek a használatát. Et nálunk is beszerezheted mivel mivel iskolán alapítója Németh Balázs írta a könyvet.

Kísérletezés (játék)

Miután megismerkedtél a DAW-oddal a következő lépés a kísérletezés legyen.

Az egyetlen célja ennek, hogy érezzük jól magunkat. Persze megnézhetsz néhány tutorialt, megtanulhatsz pár dolgot, de mindenekfelett kísérletezz. Tanuld meg, hogy hogyan is tudsz elkészíteni egy egyszerű Beat-et. Próbáld meg lemásolni a zenék melódiáját.

Csináld ezt pár hétig.

Az első dal elkészítése

Az utolsó lépés a kezdeti szakaszban, hogy készíts egy komplett zenét az elejétől a végéig. Ne izgulj amiatt, hogy a zenének hogyan is kéne elkészülnie, akkor se, ha van szabály vagy nincs. Egyszerűen készíts valamit, ami legalább két perc vagy több, és mondjuk azt, hogy kész.

Ez egy alapvető lépés. Muszáj, hogy elsajátítsuk ezt a szokást, hogy a lehető legrövidebb időn belül befejezzük a dalunkat. Ha nem így teszünk, akkor annak az esélyét növeljük, hogy a későbbiekben sem leszünk képesek semmit befejezni.

Vonzó lehet a gondolat, hogy másokkal megosszuk a művünket, esetleg készítsünk egy SoundCloud fiókot, vagy posztoljuk a zenénket Youtube-ra. Kárt nem teszünk ezzel, de én nem ajánlom. Ez csak eltereli a figyelmünket, főleg a kezdeti fázisban

Második szakasz: Exponenciális tanulás

Idő: 6-24 hónap

A második szakasz az, ahol ez az egész folyamat igazán elkezdődik.  Elkezdesz rájönni a dolgok nyitjára és minden egyes zenéd jobban szól, mint az előző.

Ez a szakasz elég sokáig tart, általában 1-2 év, mire átvergődünk rajta. Egyeseknek lehet, hogy kevesebb lesz, főleg ha rengeteg időt tudunk ráfordítani. Másoknak lehet még tovább is, mint két év.

A második szakasznak azért exponenciális tanulás a neve, mert itt pontosan ez történik. A produceri képességeid exponenciális sebességgel fejlődnek. Itt egy illusztráció (igen ez nem exponenciális görbe, de a lényeget jól szemlélteti):

 

Ez egy izgalmas szakasz több okból is. Felnyitja a tekintetünket, és az elektronikus zene készítés végtelen tárháza nyílik meg számunkra. Ha meghallgatunk egy zenét, amit akár csak két héttel azelőtt készítettünk, egyből észre fogjuk venni, hogy mennyit fejlődtünk.

Ebben a szakaszban, vagy legalábbis az első pár hónapban, hétről hétre fogsz fejlődni, ha elég energiát fektetsz bele, és követed a 4 kulcsfontosságú pontot, amit alul felsoroltam:

Az alapok elsajátítása

Az első szakaszban már bizonyára megnéztél néhány tutorialt és elolvastál pár cikket. Valószínűleg a zeneelméletről is tudsz egy-két dolgot, és van már valami fogalmad arról is, hogy mit csinál az EQ.

Itt az ideje, hogy leüljünk és tovább fejlesszük az alapvető tudásunkat

  • Zeneelmélet
  • Felépítés & elrendezés
  • Mixing
  • Sound design

Fontossági sorrendben írtam le az imént a dolgokat, mert fontos, hogy megértsük, hogy ez egy igen mély és szerteágazó téma. Csak akkor érdemes elmerülni valamelyikbe igazán, ha nagyon jó okunk van rá. Komplex jazz elméletre valószínűleg nem lesz szükséged ahhoz, hogy ha csak néhány techno zenét szeretnél összedobni.

Zeneelmélet

A zeneelmélet ismerete elengedhetetlen annak ellenére, hogy van néhány producer, akinek fogalma sincs az egészről. Az elektronikus zenekészítés eltér a hagyományos zeneírástól, de attól még mindig zene, és az alapvető zenei koncepcióra épül. A zeneelmélet megtanulásának kihagyása talán az egyik legnagyobb probléma.

Általunk készített pár tutorial nagyon jól elmagyarázza az alapokat:


Felépítés & elrendezés

A felépítés és az elrendezés a másodlagos. Nincs értelme tudni, hogy hogyan rendezd el a zenei ötleteid, ha azt sem tudod, miként fektesd le őket.

Szerencsére az elektronikus zene egy kiszámítható és szabványrendszert követ. Erre példákat nem nagyon tudunk mutatni mivel ez a leghosszabb folyamat. Lehet gyakorolni még pedig úgy, hogy behúzunk kész zenéket a DAW-unkba és kielemezzük, vagy csak egyszerűen lopjuk ki és használjuk sajátunkként.

Mixing

Senki nem fog meghallgatni egy jól elkészített dalt, ami rosszul szól. Ezért fontos elsajátítani a mixelés alapjait.

Itt van néhány dolog, amit kezdésképpen ajánlanék:

Ha megtekinted ezeket, vagy csak néhányat közülük, akkor már elsajátíthatsz néhány értékes technikát, amit hasznosíthatsz is a munkafolyamatodban. Fontos, hogy a tanulás soha nem helyettesíti a gyakorlást, találjuk meg az aranyközép utat.

Fejezzük be gyorsan és gyakran

“Ahogyan Ira Glass mondta, a legjobb módja, hogy tökéletesítsük mesterségünk az az, hogy készítsünk sokat, és ne a legtökéletesebbre törekedjünk, hanem inkább sok kisebb darabra.”
Herbert Lui 

Egy csapda, amibe nagyon sok producer belesétál a második szakaszban a “tökéletes vagy mestermunka csapda”. Azt hiszik, hogy tökéleteset kell alkotniuk és arra kell fókuszálni, hogy mestermunkát végezniük.

A perfekcionista felfogás a második szakaszban nem csak gátolja a tanulási folyamatot, de az önbecsülésünket is lerombolja. Miért? Mert, ha túl magas elvárásokat állítasz fel magad elé a munkádban, és ha sikerül is elérned (ami nem valószínű), akkor is olyan tempóban fejlődsz, hogy két hét múlva már csalódást fog okozni a mesterműved.

Amire fókuszálni kéne, az inkább a befejezés. Nem csak egyet, hanem annyit, amennyit csak tudsz és lehetőleg minél gyakrabban.

Amikor a második szakaszban jártam, minden nap befejeztem egy zenét. Nem hangzottak jól, de minden nap, minden projekttel tanultam valami újat. A mennyiségre kell ebben a szakaszban fókuszálni, mert ha így teszel, akkor sokkal gyorsabban fogsz fejlődni.

Változatosság & további kísérletezés

A második szakaszban csábító lehet, hogy egy adott stílus mellett elköteleződjünk. Ez nem kifejezetten rossz dolog, de amit én ajánlok, hogy próbálj ki inkább minél többet.

Miért?

Mert sokkal gyorsabban fejlődsz. Például én dupsteppel kezdtem, és sokat tanultam a sound designról és a dob programozásról, amikor csináltam. Amikor Drum & Bass-t készítettem, akkor tovább fejlesztettem a dob programozást. Egy darabig techno-t és house-t készítettem, amik megtanítottak a groovera. Manapság a trance és a progressive house műfajban evezek, de hasznomra vált a többi stílusból szerzett tudás is.

Szóval, ha azt érzed, hogy stílust váltanál, akkor tedd meg és válts! Ne tartson vissza semmi!

Sound design

Ez szinte külőnálló műfaj a zeneíráson belül. Nagyon izgalma tud lenni, de teljesen el is lehet benne veszni. A különböző sávok bass, lead, pluck chord, hangok kikeverése külön tudomány. Ennek elsajátítása is egy hoszabb folyamat. Az alábbi videók segíthetnek nektek ebben!

Visszajelzés és kapcsolatgyűjtés

Ebben a szakaszban sok producer kezd el azon gondolkodni, hogy hogyan is kéne brandet építeni, és eladni magukat, valamint hogy miként szerezhetnének több követőt a SoundCloudon és így tovább.

Ez egyszerűen csak figyelemelterelés, és ha a második szakaszban ragadtál, akkor reménytelen próbálkozás is.

Annak ellenére, hogy nem kéne fórumokon spamelni a komment szekciót, Youtube-on a videók azt mondják, hogy te vagy a következő Martin Garrix, van néhány dolog, amit érdemes tenni a DAW-on kívül, ami előkészíti a jövőbeli sikereidet és gyorsítja a tanulásod, fejlődésed.

Az első, ha van néhány kész zenéd, akkor gyűjts be néhány visszajelzést az emberektől. Fontos, hogy más is hallja a munkád, mert ők esetleg rávilágíthatnak a gyengeségeidre. Például ha a mélytartományod minden zenédben túl hangos.

A második, amire fókuszálni kéne, hogy ismerkedj meg emberekkel a szakmában. Erre attól függetlenül is építeni kell, hogy mit csinálsz, mert a legjobb lehetőségek mindig a kapcsolatokból adódnak.

Ha szeretnél többet megtudni arról, hogy hogyan kapj visszajelzés arról, hogy milyen is a zenéd és hogyan építs ki kapcsolatokat, akkor ajánlom ezt az interjút.

Levi Whalen’s The Dance Music Maker’s Podcast (ugorj 48:00-ra, ha csak azt szeretnéd hallani, hogy mit mondtunk a kapcsolatokról és a visszajelzésekről)

Harmadik Szakasz: Alámerülés

Idő: 6-18 hónap

A harmadik szakasz a legnehezebb az elektronikus zenei producerek számára. Ha a szerencsés 1%-ba tartozol, akkor talán nem mész keresztül a harmadik szakaszon.

De valószínűleg át fogsz rajta esni. A legtöbb ember átesik.

A szomorú valóság az, hogy a legtöbb ember feladja, amikor eléri a harmadik szakaszt. A munka kezd egyre nehezebbé válni, és egyre több időt emészt fel. Leülsz dolgozni, hogy készíts valamit és halogatásba fullad az egész, vagy elkezdesz valami könnyebb, szórakoztatóbb dolgot csinálni.

Szerencsére a harmadik szakasz se tart örökké, és vannak technikák, hogy lerövidítsük a benne eltöltött időt.

Megbirkózás a túlterheltséggel

Az első dolog, amit muszáj megtenned, ha a harmadik szakaszba érkeztél, hogy megbirkózz a túlterheltség érzésével.

Garantálom, hogy túlterheltnek érzed magad, ha elakadtál a harmadik szakaszban. Már a gondolatától is túlterheltnek érzed magad, hogy nem dolgozol annyit, amennyit régen, vagy attól amennyi munkát bele kell fektetni egy komoly zene befejezésébe.

Bármikor, ha ezt érzed meg kell fordítani az érzéseidet és felül kell kerekedni rajta. Van egy ezer éves produktivitási technika, ami segít, hogy ezt kivitelezd. Ezt úgy hívják, hogy a nagy projekt kis feladatokra történő bontása.

Például, ha túlterhelt vagy a sok munkától, amit a zenére fordítottál, akkor bontsd kisebb elemekre az adott részt. Elsőként fókuszálj a melódiára. Ha ezzel kész vagy lépj a következő feladatra. Ez segít, hogy legyőzd a túlterheltség érzését.

 

Találj ki valami célt/motivációt

A legfőbb indok, amiért az emberek feladják ebben a szakaszban az az, hogy elveszítik a szenvedélyt, ami az elején megvolt.

Pedig a szenvedély az egyetlen mozgatórugója. Ez tagadhatatlan. De vannak időszakok, amikor ezt nehéz érezni, észrevenni. Ezért érdemes két dolgot kitalálni: a következő célt és egy mindent átölelő motivációt, hogy miért is írunk zenét.

A következő cél lehet az is, hogy kiadunk egy EP-t. Ez a következő „nagy” dolog a listádon, és ezért dolgozol tovább aktívan. De egy cél önmagában még nem elég, ezért van szükség egy másodlagos okra is.

Az én két okom, hogy azért írok zenét, mert szeretem, a második pedig az, hogy ez segít abban, hogy embereknek megtanítsam hogyan is tudnak zenét írni. A nehéz időkben, amikor frusztráltnak érzem magam, és nem érzem annyira, hogy szeretek zenét írni, akkor mindig belekapaszkodok a második indokba, és emlékeztet arra, hogy több okom is van rá, hogy folytassam a zenélést.

Tanuld meg, miként tudod átvészelni a kreatív problémákat!

A harmadik dolog, amit muszáj megtanulni ebben a szakaszban, az a kreatív problémák leküzdése. Meg fogod tapasztalni őket, mindenki megtapasztalja.

Legyél következetes és türelmes!

Hiába teszünk meg mindent, a harmadik szakasz így is-úgyis sokáig fog tartani.

Ez egy természetes szakasza a művészek útjának, egyszerűen nem lehet elkerülni. Meg kell tanulni ezzel az érzéssel együtt élni, mielőtt beléphetsz a negyedik szakaszba.

Nincs semmi varázslat, amivel a harmadik szakasz kényelmesebbé tehető. Ez eredendően kényelmetlen és a természetéből adódóan-folyamatos gyötrődés. Ez azt jelenti, hogy következetesnek és legfőképpen türelmesnek kell lenned.

A következetesség számít, mert nélküle soha nem jutsz túl a harmadik szakaszon. A következetesség azt jelenti, hogy szokásokat kell kialakítani. Ezek a szokások fognak átsegíteni azokon az időkön, amikor az inspiráció kámforrá válik. A harmadik szakaszban érdemes lefektetni egy alapvető beosztást. Például „minden nap leülök 30 percre zenét írni történjék bármi”, vagy „30 naponta legalább egy zenét befejezek és megjelentetek”.

A türelem is nagyon fontos. Muszáj megérteni, hogy a harmadik szakasz nem tart örökké, de nem rövid. Még akkor sem, ha nem látod a fényt az alagút végén. El kell hinni, hogy ott van és kész, várni kell (és dolgozni-dolgozni, minél többet, mert magától nem fog soha semmi bekövetkezni).


tumblr_static_kevin_at_work

Negyedik szakasz : Jártasság

Idő: 2-5 év

Nehéz kijelölni, hogy hol ér véget a harmadik szakasz, és hol kezdődik a negyedik, mert elég nagy az átfedés. Azt viszont tudni fogod, hogy mikor vagy túl a nehezén. A negyedik szakasz az utolsó szakasz az ötödik előtt, ami azt jelenti, hogy még itt is aktívan kell tanulni, fejlődni és javítani a munka minőségén.

A negyedik szakasz tipikusan éveket ölel fel. Fontos megérteni, hogy arról az időről beszélek, amikor jártasból kiválóvá válunk a szakmánkban. A legtöbb ember elismeri, hogy körülbelül 10 évre van szükség, hogy profivá váljunk bármilyen téren, “világ klasszis” szintet érjünk el.

Az hogy a negyedik szakasz 2-5 évig tart nem jelenti azt, hogy ebben a 2-5 évben ne válhatnánk akár jó, vagy remek producerré. Simán lehet karriert építeni a negyedik szakaszban is.

  1. Haladó tanulás és remake-elés

Ebben a szakaszban még jobban el kéne sajátítani az alap koncepciót, és egy képet kell alkotni, hogy a különböző ágak milyen kapcsolatban állnak egymással.

De itt az ideje mélyebbre menni. Ennél a pontnál már aktuálisabb a komplex jazz elmélettel foglalkozni, mint a másodikban.

 

Ha jobban érdekel a sound design, akkor érdemes a téma fizikai oldalát behatóbban tanulmányozni, hogy az adott hangformák miért szólnak úgy, ahogy. Ha a mixing részét szereted, akkor érdemes elmenni egy stúdióba gyakornoknak, vagy olvass el a témában pár könyvet.

Remake-elés (egy kész zene lemásolása)

Eljön az a pont, ahol már a szükséges könyveken és videókon átrágtad magad, és túl kell lépned az általános válaszokon, hogy árnyaltabb praktikákat és trükköket sajátíts el.

A legjobb módja ennek, hogy olyan művészektől tanulj, akik jobbak nálad.  Mindenkinek páratlan és egyedi gondolataik vannak, ebből következik, hogy mindenki zenéje másképp lesz egyedi.

Hogyan tudunk másoktól tanulni? Elemezzük ki a zenéjüket. A legjobb, ha remake-et készítünk. A remake készítés rákényszerít arra, hogy aktívan hallgassuk a zenét. Arra kényszerít, hogy új ötleteket próbálj ki és problémákat oldj meg. Arra ösztökél, hogy gondolkodj és gondolkodj arról, hogy mit hallasz, és hogy csinálták.

Kollaboráció

Előnyös lehet ebben a szakaszban a kollaborációra is fókuszálni. Dolgozhatunk egy másik producerrel, vokalistával vagy zenésszel. Több okból is hasznos lehet együttműködni:

  • tippeket, trükköket sajátíthatunk el más művészektől, producerektől
  • megtanulhatunk másokkal együtt dolgozni és ötleteket közvetíteni
  • megtanulhatunk kompromisszumokat kötni
  • hasonló gondolkodású emberekkel ismerkedünk meg
  • a másik előadó hallgatósága is megismerkedik a nevünkkel

Nincs arra kifogás, hogy ne működj együtt másokkal. Ha olyan helyen élsz, ahol senki nem készít zenét, akkor is összedolgozhatsz mással az interneten keresztül. Ha az interneten sincs ismerősöd, aki zenét készítene, akkor ne lustálkodj és csatlakozz  ((EDMProd Artist Community)) és kérdezd meg hogy nincs e kedve valakinek társulni hozzád.

Karrier utak

Ez opcionális, mert nem mindenki akar karriert építeni producerként. Lehet, hogy szereted a munkádat és csak hobbiból készítesz zenét.

De merem állítani, hogy sokatok azért olvassa ezt, mert zenész karriert szeretne építeni. Annak ellenére, amit az emberek mondanak, rengeteg karrier lehetőség áll fenn a képzett zenei producereknek. Lehetnek:

  • Zenészek
  • Végezhetnek szabadúszó munkát
  • Audió editálás
  • Sound design
  • Ghostolás
  • Filmes és kereskedelmi munka
  • Oktatás
  • Sample pack és egyéb produktum gyártás

Egyértelműen vannak még egyéb munkák is. Én csak arra szeretnék rávilágítani, hogy nem az Ultra Mainstage az egyetlen lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy azok, akik elérik az utolsó szintet, azért teszik, mert teljes időben azon dolgoznak, hogy tökéletesítsék a képességeiket. Ha a 10,000 órás szabályt vesszük alapul (nem érdekel, hogy mennyire tudományos), akkor 10 éveken keresztül legalább napi 3 órát kell dolgozni.

Napi 3 órában foglalkozni egy 9-5-ös állásban nem egyszerű. Elérheted az ötödik szintet, de ez természetesen nem egyszerű.

Ötödik szint: Kiválóság

Az utolsó szintet csak kevesen érik el. A kiválóságot úgy definiáljuk általánosságban, hogy amikor valamit már olyan sokáig gyakoroltál akkor tudatalattivá válik a cselekvés. Erőfeszítés nélkül tudunk zenét írni.

Ilyen elektronikus zenei mesterek szerintem: BT, Above & Beyond, Mat Zo, Koan Sound és így tovább.

Fontos megjegyezni, hogy én sem értem el még ezt a szintet, szóval minden, amit ezután ajánlok az tisztán csak megfigyelésen alapul, és azon, hogy én mit tennék ebben a szakaszban.

Mély kísérletezés

Miután mesteri szintre fejlesztetted magad és minden, amit készítesz, az minőséget képvisel, akkor jön el az innováció ideje.

A mély kísérletezés arról szól, hogy felrúgjuk az eddig kialakított szabályokat, és változtassunk a munkamenetünkön. Mesterként meg kell kérdőjelezni a feltételezéseinket és a produkciós folyamatunkat. Ez a legjobb módja a kivitelezésnek? Mi lesz, ha ezt így csinálom?

A profik kísérleteznek, mert már tudják, hogy mi fog történni, ha változtatnak. Ebből adódóan a kísérleteik jó eséllyel sikeresebbek lesznek, mint egy második szintbéli társaiké.

Gyakran ezek áttörésekhez is vezetnek. Talán egy új mixelési technika vagy komponálási metódus. Talán egy új típusú zenei struktúra. A zene folyamatosan fejlődik és a mesterek ennek a mozgatórugói.

Elágazás

Ha ezt a szintet elérjük, valószínűleg új kihívásokat fogunk keresni. Például elkezdünk akusztikát tanulni, vagy komoly zenét.  Több irányba elágazunk, és nem csak azért, mert ez segíti a produceri munkánkat, hanem mert érdekel is minket.

Vezetővé válás

Mesterként vezetővé válhatsz, ha csak nem vagy remete. Talán azért mert úttörő vagy, talán azért mert kitaláltál egy új stílust, ami híres lesz. Ki tudja?

Még a mestereknek is folyamatosan tanulnia kell.

Konklúzió

Hogy végigjárjuk az összes szakaszt sok időbe kerül. De megéri? Keresztülmenni a harmadik szakaszon megtapasztalva a sok kreatív gyötrődést? Megéri órákat belefektetni a tanulásba?

Csak te tudsz erre válaszolni. Én tudom a saját válaszom.

Ranek

Forrás http://edmprod.com/5-stages/

 

 

Demo küldés kiadóknak

Héten kezdődött az Amsterdam Dance event ennek okán is éreztük úgy, hogy egy kis segítséget nyújtunk mindazoknak, akik már rendelkeznek kész zeneszámmal, de nem igazán tudják hogyan küldjék el kiadóknak szerzeményeiket, vagy egyáltlán merre tovább lenne érdemes tovább indulni.

Annak érdekében, hogy a legnagyobb eséllyel meghallgassák zenéiteket az alábbi cikkben foglaltakat érdemes szemelőt tartani. Ebben a cikkben formai tanácsokat találhattok arról, hogyan érdemes egy demot elküldeni kedvenc kiadótokhoz (Record Label).

Az évek során rengeteg zenei producer próbált különböző kiadókhoz leszerződni. A legtöbb esetben azonba a kreatív zeneiírók munkái még csak az A&R managerig sem jutnak el. Most azon töprengsz hogyan lehetséges ez?

Biztosíthatlak arról, hogy az A&R menedzserek éjt-nappalát dolgoznak, azon, hogy a kiadóik művészei sikeresek legyenek és meglegyen a kellő fellépés számuk. Innen már sejthetitek, hogy nem sok idejük marad arra, hogy  demo zenéket hallgassanak. Főképp azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy kifizetődik a rászánt idő amit beleölnek a számtalan demo meghallgatásába. Azért azt is tegyük, hozzá, hogy a kiadók nap mint nap 100 és 100 demot kapnak. Értitek a problémát?

Mindez azt sejteti, hogy az A&R menedzsernek át kell rágnia magát a több száz zenén és kiválasztani azt az egy gyémántot amiből valószínűleg haszna is lesz. Az egyetlen dolog ami megkönyítheti a munkáját az az első benyomás!


office1

Hogyan töltsek fel demokat – Hol kezdjem?

A legtöbbetek, valószínűleg nem beszélt személyesen egyik kiadó menedzserrel se mielőtt elküldte neki zenéjét. Ezért nagyon fontos, az első benyomás. Legelőször is tudnod kell hogyan vedd fel a kapcsolatot  kiadókkal!

Kezdéskén a legfontosabb, hogy nézd meg milyen kiadók foglalkoznak olyan zenékkel, amiket te magad is írsz. Utána keresd, meg ki foglalkozik ki az A&R menedzser, aki fogadja  demokat. Ezek után érdemes elolvasni, hogyan fogadják a demokat ezek a kiadók. Ezek után nem lehet túl nehéz elküldeni a demodat nem igaz?

Tévedsz!!! 

Az internet segítésével rengeteg olyan demót találhatsz, amik rendesen el lettek küldve, de sokkolóan nagy számban találhatsz olyat, amik egyáltalán nem ütötték meg mércét még azelőtt, hogy egyáltalán meghallgatták volna őket.

Kezdjük először is azokkal, amik nem jutottak el meghallgtásig és azonnal törlésre kerültek.

Itt van gyorsan egy példa!

Hogyan küldjél demot – Mit ne tegyél!

Bár mindannyiótok azt hihetné teljesen egyértelmű, hogy így nem küldünk el egy demot meglepődnétek mennyien esnek bele abba a hibába amit most leírok nektek.

Ez a személy – Hívjuk Mr. X-nek – egy tipikus olyan demot küldött, ami minden bizonnyal egy A&R menedzser kukájában végezte. Nézzük is meg mit rontott el az illető.

Soha ne mellékeld a demódat csatolmányként az e-mailben. Elsőre bölcsnek tűnhet de higgyétek el nem az. Valószínűleg azért érzed ezt helyénvalónak, mert egyből meghallgathatja a szerzeményedet az A&R menedzser. Végülis csak pár másodpercet kell várnia letöltésre és máris a hangszóróiból üvöltetheti az aktuális munkádat. Ez így tökéletes nem ? Nos hát nem. Bocsi, hogy egy világot döntök össze benned, de így biztosan nem jut el a zenéd azokhoz akikhez kellene. Ugyan néhány A&R menedzser letölti a számokat, de a letöltés lehetőségét rájuk erőltetni sosem a legjobb ötlet. Így csak abban lehetsz biztos, hogy az a személy, akinek küldöd annak az e-mail fiókja hihetetlen gyorsasággal megtelik és egy idő után semmilyen demót nem fog tudni fogadni és csak felidegesíti magát ezen. De mi nem akarjuk, hogy felidegesítse magát ugye?

Sose küldj befejezetlen számot!  

Ebben a kirívó esetben a beküldött szám még be sem volt fejezve. Válaszoljuk meg ezt a problémát úgy hogy fel tesszük a kérdést. Hogyan várhatjuk el azt, hogy az A&R menedzser felmérje a tudásunkat, ha még arra is képtelenek voltunk, hogy befejezzük a zeneszámot? Mindenképpen olyan számot küldjünk, amit befejeztnek érzünk és ne irogassuk a levélbe, hogy “itt még kell egy kis igazítás, nem teljesen jó a master stb…” Ne mentegetőzzünk és ne raboljuk a másik idejét azzal, hogy befejezetlen számot küldünk és kellemetlen helyzetbe hozzuk magunkat. Ugyan ez igaz a bootlegekre mashupokra. A bootlegek ráadásul nem kiadhatóak, ezért még jogi problémákat is felvetnek.

Ne becsüljük alá vagy éppen túl a szöveges tartalom szükségességét. Bárki megmondhatja miért nem helyénvaló olyan üzenet küldése amiben annyit írunk “Please answer”(kérlek válaszólj). Ez a leggyorsabb módszer arra, hogy viszsautasítsanak vagy tiltó listára tegyenek a kiadók. A szöveges üzenet valószínűleg nem a legelső dolog, ami eszedbe jut, amikor demot küldesz, de valójában sokat nyom a latban. Persze megértem ha valaki nem folyékonyan beszéli az angolt, de ez többnyire nem probléma. Ha úgy érzed nem elég jó az angolod akkor két lehetősgéged marad. Egyik, hogy vagy megtanulsz rendesen angolul vagy valakinek a segítségét kéred. Bármelyik működhet, abban az esetben ha van értelme annak, amit írsz. Most vessetek egy pillantást az alábbi példa e-mailre és tegyétek fel magatokba a kérdést meghallgatnátok ennek az embernek a számát?

A válasz egyértelműen nem!

 

bad-english-demo-submission

 

Hogyan küldjél Demot – Hogyan tűnj ki a tömegből!

Most arra fogunk fokuszálni mit tegyél, hogy demód kitűnjön a tömegből. Szerencsére azért nem minden elküldött demó rendelkezik a fent említett hiányoságokkal. Nézzétek meg az alábbi e-mailt egyértelműen látszik, hogy küldője megfelel minden kitételnek és foglalkozott azzal, hogy milyen első benyomást tegyen egy nagy kiadóra.

 

Nézzük is át mi az ami miatt ez egy kiválóan megírt bemutatkozó levél. A számot eleve SoundCloud linken keresztül küldte, plussz ott a letöltési lehetőség. A legtöbb kiadónak külön e-mailje van arra, ahova a számokat küldeni érdemes, azonban egy SoundCloud link mindig jól mutat. Leegyszerűsítve az a A&R menedzser egy kattintásra van attól, hogy meghallgassa zenéd, illetve a többi zenédet is ha van melettük. Illetve ez az e-mail nincs waw fájjal megtoldva ezért az e-mail fiók sem fog bekrepálni a demók miatt.

 

Lényeg a tömör lényegretörő bemutatkozás és a szám rövid leírása.

the-perfect-demo-submission-1024x232

A menedzsereket nem érdekli milyen gyerekkorod volt, mi vitt rá arra amivel most foglalkozol. Csak is a legszükségesebb információkra kiváncsiak. A bemutatkozásnak mindössze pár sornak kell lennie, aminek a következőket kell tartalmaznia!

-pár sor magadról

-karrrieredről

-a zeneszámról

-régebbi sikerek és jövőbeni ambiciók

-stílusa zenédnek

-miből gondolod, hogy a zenéd beleillik a kiadó profiljába

Ha ezt 5 mondatban tudod prezentálni, akkor biztos hogy jó benyomást keltesz, persze ha van értelme a szövegnek amit küldtél. Ha esetleg novállát írnál, akkor erősen gondolkodj el más hivatáson. Mindig legyél kedves és udvarias az A&R menedszerek is emeberek. Nekik is lehet jó és rossz napjuk. Ugyanúgy ahogyan a trollkodok és rossz modorú levelek elronthatják kedvüket,  a barátságos udvarias levelek bearanyozhatják a napjukat. Minden esetben legyél kedves mégha el is utasítanak. Hosszútávon mindenképp kifog fizetődni.

Hogyan küld el demodat – Így kezeld a visszautasítást!

Nem minden demot szerződtetnek le ezt jobb ha tudomásul veszed. Sajnálatos de ez van. Lehet nem szeretnél erről hallani, de sokszor meg fog történni mire végre leszerződtetnek valahova. Ez nagyon stresszes tud lenni, főleg ha már régóta vársz erre. De akármennyire kedvedet szegi nem szabad abba hagyni a probálkozást. Minden egyes “Nem” egy lehetőség arra, hogy többet tanulj. Ha elutsítják egy zenéd gondolkozz azon, mit csinálhatnál másképpen, mi az amin javíthatnál. Vajon elég egyedi volt a szám? Felkeltette volna a hallgatóság figyelmét? Vajon kitűnt a tömegből vagy túl általános lett? Probálj tanulni a hibáidból és a kiadó viszajelzéseiből. Sokszor előfordulhat, hogy tetszik az ötlet egy kiadónak csak éppen a lead nem elég dallamos nem elég megkapó. Ezeket általában visszautasítják, de egy kis javítgatás után újra nyitottak a témára. Az út sikerig nehéz lehet,viszont mindenképp érdemes megpróbálni elhatározás kérdése az egész.

Reméljük tetszett a cikk! Oszdd meg másokkal is!

Inbetween

Forrás:http:blog.armadamusic.com

Tetszett a poszt érdekelnek a jogi dolgok? Akkor jelentkezz iskolánkba!

Oliver Heldens így írok zenét! Interjú

Ki ne ismerné a feltörekvő alázatos Holland csoda gyereket Oliver Heldens-t? Egy külföldi honlapnak adott interjúját fogjuk nektek közkincsé tenni, amiben többek között  alig felszerelt stúdiójáról és feltörekvő zenei karrierjéről beszélt.
oliver-heldens-main

 

Az interjú az idei Creamfields fesztivál előtt készült. Creamfiled Láthatólag a legnagyobb nevek gyűjtőhelye, mint pl Fatboy Slim, Tiesto és Calvin Harris illetve Dimitri Vegas és nem utolsó sorban a Knife Party. Nem csoda, hogy itt futottunk össze a már 3. éve lemezeket pörgető tehetséges 21 éves Oliver Heldens-el.

 

Oliver Heldens: Nagyjából 200 showt vezényellek le minden évben az egész világon. Körülbelül most kezdtem el megérteni, hogyan viselkednek az egyes tömegek a fesztiválokon. Az amerikaiak örült egy tömeg, viszont kanadaiak egy fokkal értelmesebb megfontoltabb közönség. A Hollandoknak nagy a történelmi múltuk a zenei underground szcéna felé ezért sokkal szenvedélyesebbek az átlag tömegeknél. Az angoloknak szintén nagy a történelmi múltuk van, viszont nagy különbséget véltem felfedezni az északi és déli angol közönségében. A déli erősen viszont az északi teljesen örült közönség. Valaki azt mondta nekem Creamfield is északi beállítottságú. Ez sok mindent megmagyaráz. Amint fellépsz, a színpadra a tömeg teljesen megörül és olyan erőteljes energiát sugároz feléd, mint egy emberi lábdob.

 

Az Oliver Heldens féle hangzás nehezen behatárolható deep house, electro progressive és disco elemeket is tartalmaz.

 

Oliver Heldens: Nem számít, hol játszom, egyáltalán nem tetszik, hogy csak egyfajta stílust játszhatok! Ha egy zene jó, kit érdekel a zenei ritmika a stílus stb. Büszke vagyok arra, hogy zenei és produceri ízlésemet nem befolyásolják a nagy kiadók és fellépők. Az ilyen nagy fesztiválokban az a legjobb, hogy mindent egy helyen megtalálsz. És minden az elektronikus zenéről szól.

 

Megnéznél valaki mást is?

 

Oliver Heldens: Nagyszerű lenne megnézni Pryda színpadot Adam Beyert. Láttam a Prydzot amint Cirez D-t játszik egy másik napon. Személy szerint én sokkal jobban szeretem a Cirez D-t nagyszerű lenne azt is megnézni a fesztivál alatt.

 

Az utóbbi évek meglehetősen siker teljeseknek mondhatóak. 2013-ban leszerződtél a Spinin Recordssal kiadtad a Geckot és az év végén itt állsz harmaddikként a South színpadon vállvetve Calvin Harrisel és Pete Tonggal.

Oliver Heldens: Nehéz elmagyarázni mi történt az elmúlt években mivel, hogy igazából fogalmam sincs. Én csak éltem az életem hallgattam a zenéket. Az életem egyik pontján azt mondtam gyerünk “Oliver csináld ezt és az emberek majd észrevesznek!” Csinálj ilyesfajta zenét és majd leszerződtetnek. Volt néhány ötlet a fejembe és megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni belőlük. Sosem volt tervem. Ha megnézzük igazából elég hosszú ideig tartott mivel 12 éves korom óta írok zenéket.

 

Valóban?

Oliver Heldens: Igen egy demo verzióju FruityLoops-om (mai FL Studio)volt, amivel 7 másodpercnyi ütemeket lehetett készíteni. Arra használtam, hogy  loopokat készítsek majd az Apple Movie Makerrel különböző számokhoz illesszem az egyes sávokat. Most így visszagondolva nem semmi egy 12 évestől elég jó képzelőerőm lehetett.

Szinte biztos vagyok benne, hogy én voltam az egyetlen 12 éves, aki LTJ Bukem-et hallgatott az ebédlőasztalnál még anno az általánosban.

Szerintem ezt apukámtól örököltem, ő szerette a zenét és technológiákat. A legnagyobb szerelme a Jazz volt és azon a böhömnagy Steinway zongorán játszott állandóan, viszont vett szintetizátorokat is Minimogot például. Gitárok és effekt pedálok hevertek szerte szét az egész házban. Zeneileg ő mindig is az a kísérletezgető fajta volt. Hozzám hasonlóan apu sem rajongott, ha beskatujázták zeneileg. Sosem mondta, hogy ez egy jó fajta disco vagy drum and bass mindig azt mondta nah ez egy kiváló nóta.

 

Ő is írt zenéket?

 

Oliver Heldens: Valójában ő sosem volt az a jellemzően komponáló típus. De sok időt töltött azzal, hogy más zenékre improzzon. Amikor Jazzt hallgatott akkor igen ijesztően komponált, azonban más stílusoknál igen letisztult könnyen fogyasztható melódiákat talált ki. Miközben ezeket hallgattam én is kitaláltam a saját kis melódiáimat. A top 40-es top listákat is rendszeresen hallgattam és megpróbáltam visszajátszani őket, apu szintetizátorain. Általában kudarccal zárultak eme próbálkozásaim, de kísérletezgetés közben a saját hangzásom, dallam meneteimet is megtaláltam. Ez vett rá arra, hogy magam írjak zenét!

 

Szóval alapjába véve apukád szintetizátorain tanultál meg zenét írni vagy már alapból a digitális zeneírással kezdtél?

oliver-heldens-right

 

Apukámnak volt egy számítógépe, de semmi olyasmi nem volt, rajta ami kicsit hasonlított volna a mai Cubase Logic zeneszerkesztő szoftverekre.

Szerencsére a barátomnak volt egy idősebb testvére, aki éppen csak elkezdett dolgozni a FruittyLoops-on, így találtam rá a demo verzióra is. Először nem igazán volt tudomásom arról, hogy hogyan is kezdjek neki egy számnak. Zeneórákra jártam és melódiákat kezdtem rakosgatni  a 7 másodperces loopjaimra.  Igen erőteljesek voltak mivel, akkor igen sok elektronikus zenét hallgattam a top 40-ből. Az iskolánkban disco partyk-at rendeztek és észrevettem, hogy a diákok előszeretettel táncolnak elektronikus zenékre. Ekkor mondtam azt magamnak igen producer leszek. Zenét fogok írni.

 

 

Olyan egyszerűnek hangzik!

 

Oliver Heldens: Nem volt egyszerű. Elküldtem jó pár zenémet a kiadóknak, de senkit sem érdekelt, mert szörnyen szóltak! Aztán egy darabig elkeseredésembe úgy döntöttem abba hagyom egy darabig és videó játékokkal kezdtem játszani. Körülbelül 15 éves koromba jött elő megint a zeneírás iránti kedv. Akkor úgy gondoltam, ha nem is tudok, jó zenét csinálnia attól még másoknak játszhatok jó minőségű dalokat, szetteket. Szóval elkezdtem DJ-ézni és megint beleszerettem a zenélésbe. Szerencsére már idősebb voltam és bölcsebb ezért csatlakoztam pár online fórumra illetve a youtube videókat kezdtem nézegetni. Összeismerkedtem pár emberrel akik Massive-ról az EQ-ról a lekeverésről beszélgettek és rájöttem el kell kezdenem pénzt spórolni. Suli bulikon dolgoztam ás vállaltam pár diákmelót is. Minden pénzemet a zenélésbe öltem. Néhány év elteltével vettem egy pár Genelec hangfalat megvettem a Massivot a FruityLoopsot és Sylenthet.

 

A zenei karrierem kezdetét egyértelműen az elektronikus zenei közösségnek köszönhetem. Egyedül 15-16 évesen fogalmam sem lett volna, hogyan kell egy szintit megtekerni vagy egy normális lekeverést végrehajtani. Nagyon sokat segítettek a közösség tagjai. Fontos dolog hogy sok mindent meg kell tanulni a kiváló zeneíráshoz, és egyedül nagyon nehézkesen megy. Az internet szerencsére nagy segítség volt a tanulási folyamatban.

party

Mit gondolsz a producer iskolákról?

 

Oliver Heldens: Úgy gondolom hasznos a működésük nagyban lerövidíti a tanulás folyamatát, anno amikor én kezdtem ez még nagyon kezdetleges és kiforratlan volt a producer oktatás a mai iskolákhoz képest.

 

Visszatérve az előbbi kérdéshez. Miután idővel kitapasztaltam a Sylenth és Massive képességeit elkezdtem figyelgetni, hogy top producerek hogyan csinálnak hangokat és elkezdtem utánozni őket, de egy picit azért a saját ízlésemhez igazítottam a hangzás világukat. Nem sokára egy egész kis adatbázist építettem fel a saját hangjaimból. Mivel része voltam az online zenekészítő közösségnek szinte azonnal tudtam mit kell csinálnom ahhoz, hogy következő szintre lépjek – visszajelzés, promóció, kollaboráció. Néhány weboldal azonnal visszajelzést küldött a számaimról nem mindig jókat, de amikor jót kaptam akkor az azonnal megnövelte az önbizalmamat. Néha jól ismert DJ-ék is visszaírtak, hogy figyelj, tetszik az elképzelésed csak így tovább. Ez szintén nagy lökést adott. A közösség fiatal tagjai is gyakran megkerestek együttműködés tekintetében. Ezzel párhuzamosan elkezdtem küldözgetni/posztolgatni a zenéimet azoknak a DJ-éknek akiket kedvelek. Sosem gondoltam, hogy csak egy magányos hálószobás DJ lennék mivel gyakran kapcsolatba kerültem ezekkel a DJ-ékkel személyesen is. Így történhetett, hogy Spinin-hez kerültem anélkül, hogy kiadtam volna zenét. Még saját hangzásomat sem találtam ki. Akkoriban azt mondták tetszenek, az elképzeléseid nézzük, meg mi fogtörténi.

 

Egy tonna számot kiadtál 2013-ban!

 

Oliver Heldens: Hollandiából UK-ból és Amerikái stílusokból inspirálódtam. Ezért valószínű, hogy nehéz beskatulyázni a számaim. Nem csak deep house-t és UK houset hallgattam igazából minden fajta zenén inspirálódtam. Tisztán emlékszem, hogy volt egy időszak, amikor sok UK zenét hallgattam, mint például a Shadow Child-et. Nagyon úgy tűnt, hogy visszarepülök az időbe 2005 2006-ba de saját elképzeléseim szerint próbáltam UK Deep Houset csinálni ez alapján készült el a Gecko.

 

Emlészel arra mit használtál, amikor összeraktad a számot?

 

Oliver Heldens: Nagyjából igen! A fő téma a Massiveból jött. Nagyjából találtam egy hangot, ami illet az elképzeléseimhez majd pár layert ráraktam nagyjából ugyanazon hangokból, amit megtorzítottam egy kicsit és egy kvinttel (+7 st) eltoltam az utolsó szintit a többihez képest. A torzítás valószínűleg a Guitar Rig-gel csináltam, ami idővel az egyik kedvenc pluginom lett. A subot Sylenthel csináltam. A dobokat nos úgy emlékszem a lábdob egy Swedish house maffia számból jött pár más kickkel layerelve és egy kis Reverbel megfűszerezve hogy nagyobbnak hasson. A tapsra illetve a cinekre annyira nem emlékszem, de úgy rémlik Vengeance vagy Sample Magic hangokpakkokból jött. A Drum layerelés egy olyan dolog, ami minden számnál más és más kell, hogy legyen, minden számnak külön szabályai vannak. Nem mondhatód azt, hogy rakjál bele egy kicsit ebből ezt rakd a tetejére és végén kapsz egy jó kicket. Ez nem ilyen egyszerű, ha így volna, akkor minden producer sokkal boldogabb lenne.

Szóval eddig beszéltünk egy kicsit a FruityLoops-ról, Synlenth-ről Massiv-ról de vannak más pluginjeid is nem igaz? Vagy ilyen egyszerű a studiód?

 

Egy kicsivel több de nem sokkal. Sokkal több plugint megvizsgálnék meg kipróbálnék, ha lenne rá időm. Az utazás az élő show rengeteg időmet elveszik. Egy új szintetizátor kipróbálása megtanulása rengeteg időt felemészt.  A fő szoftver szintetizátoraim a Massive, Sylenth és a Nexus. Guitart Rig a fő effekt pluginom. A reverb (zengető) amit használók pedig Valhalla. Alapos megfontolás után valószínűleg a Serum-ot fogom legközelebb megvásárolni. És persze ott van a Kontakt. Az utóbbi években sokkal jobban érdekelgetek az organikus hangok például a hegedűk (strings) zongorák, amik nem szintetizáltak. A fő hegedű dallam a Melodyban (2015) a Kontatktból szólt. Viszont később egy élőzenei kvartettnek adtam. Az érzés az érzet annyira erőteljes biztos vagyok benne, hogy magamtól sosem tudtam volna ilyenre csiszolni.

Mostanában észrevehető, hogy zeneszámaid sokkal összetettebbek. Ez annak köszönhető, hogy magabiztosabb lettél?

 

Valószínűleg de például ott van az Ooh La La, ami még mindig elég egyszerű és üres. Amikor valakivel együtt dolgozok akkor szoktak bonyolultabbá válni a számok mivel több hozzávalóból dolgozunk. Mint például a Space Ship amit együtt csináltunk a Chocolate Puma-val.

 

Ezt a te stúdiódban készítettétek?

 

Oliver Heldens: Haha, nem az én öreg stúdióm még mindig a hálószobám. Mindent úgy hagytam, ahogy régen volt nem éppen a nagy kollaborációkhoz lett kitalálva.

 

Azért most már rengeteg pénzed van a bankban nem érezted úgy, hogy megteheted, hogy jobb stúdió berendezéseket vegyél?

 

Oliver Heldens: Mi értelme lenne? Már 2-3 éve csinálom és még mindig a régi Macbookomon készülnek a számaim. Az én stúdióm nagyon alapszintű nem kell bele semmi drága cucc. Elég hely a régi gépemnek és két Genelecnek.

Amire sokat költöttem az a szoba akusztika. Sok pénz felemésztett, hogy tökéletesítsem szobám hangzását.

A szomszédok nem panaszkodnak?

Oliver Heldens : Amikor feltekerem, a hangerőt egy szomszédtól kell tartanom. Emlékszel, amikor azt mondtam az egyik haverom bátyja adta oda nekem a Fruitty Loopsot! Na, ő szomszédom viszont ő is nagyban üvöltteti a zenét és csinálja a trackeket. Annyi zajt csinál, mint én. Ez így tökéletes!

 

Inbetween

Forrás: Music Radar.com

Tetszett a poszt érdekelnek a pluginok, amivel Oliver Heldens is dolgozik? Akkor jelentkezz iskolánkba!

 

 

 

Milyen számítógépet szerezzek be zeneszerkesztéshez?

Ebben a cikkben személyes tapasztalataimmal együtt bemutatom nektek, hogy milyen komponenseket vásároljatok, annak érdekében, hogy a legjobb teljesítményt hozzátok ki a gépetekből. Egy példán keresztül szemléltetem, hogyan tudjátok a legkönnyebben összehasonlítani az egyes gépek teljesítményét. A valós idejű audió feldolgozás és szintézis magas CPU (processzor) kihasználtsággal jár, ezért egy nagyteljesítményű processzor beszerzése és egy olyan hangkártya választása a kulcs, amelyhez a gyártó szolgáltat ASIO driver-t.

 

Operációs rendszer

A legtöbb DAW (Digital Audio Workstation) támogatja a Windows 10 Pro-t, illetve Mac felhasználóknál a Sierra-t (macOS 10.12).  Érdemes mindig frissíteni a legújabb operációs rendszerre a stabilabb és gyorsabb működés miatt. (Itt eléggé megoszlanak a vélemények, hogy a driverek nem fognak jól működni, a Win10 nem stabil – de az – stb. Itt hozzátenném, hogy lassan több mint egy éve használom a Windows 10-et és a Focusrite 2i2-met és semmi probléma nem volt még, és a third party pluginekkel sem, ha mégis valami probléma adódik, akkor érdemes változtatni a konfiguráción a jobb teljesítmény érdekében).

mac-old

Laptop vs PC vs Mac

Ki lehet jelenteni, hogy a laptopok alacsonyabb teljesítményt nyújtanak, mint ugyanabban az árban vásárolt PC-k, illetve a laptopokat nem lehet olyan rugalmasan fejlesztgetni, mint az asztali számítógépünket, értem én itt a CPU cserét, több RAM belehelyezését stb. Persze ez nem azt jelenti, hogy laptopon nem lehet zenét írni kényelmesen, mert igenis lehet, csak akkor nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Ezen a ponton el kell döntened, hogy mik a személyes igényeid, a mobilitás, ami kisebb teljesítménnyel jár, vagy a csúcsteljesítmény a hordozhatóság kárára. Ami a Mac felhasználókat illeti, nekik is érdemes minél jobb konfigurációval megvásárolni (lehetőleg minimum 4. generációs i5-ös és i7-es Intel processzorral) gépeket. A macOS nagyobb stabilitást nyújthat, de sokkal többe is fog nekünk ez kerülni. Úgy gondolom, nem érdemes már egy macPro-t beszerezni (a MacPro-t Intel Xeon CPU-val árulják, ami szervergépek esetében lesz hasznos) zeneszerkesztésre egy 2015-ös iMac, vagy MacBook Pro (i7-es processzor jobb választás) már bőven elég.

mac

 

Specifikáció (fontossági sorrendben)

CPU: A CPU a legfontosabb tényezője annak, hogy nagyobb, komplexebb projecteket tudjunk futtatni a gépünkön. A legjobb ár-érték arányt 2-3 szinttel lejjebb találjátok meg a csúcsmodellektől. Zeneszerkesztésre semmiképpen nem ajánlom az ADM processzorokat, az Intel sokkal jobb a legtöbb mutatóban. Ami 2016-ot illeti, az Intel i5 és i7 modellekből érdemes választani, i7-6800K, i7-6700K, i7-5820k, i7-4770, i7-4790K (ez van az én gépemben, ez az egyik legjobb teljesítmény/ár mutatóban, általában 100-150 sávval dolgozok és simán megy minden, pluginek pl: Fabfilter bundle, Serum 30-40 akár egy projectben, Massive, Sylenth, Spire, stb) továbbá, i5-4960K, i5-5675C, i5-6600K, i5-4670K, i5-4690. A ’K’ jelzés a szorzózármentességet jelöli, tehát tuningolható. Itt figyeljünk oda, hogy az alaplap ezt támogassa, és lehetőleg használjunk vízhűtést.  Tipp: ha ezekről a felsőközépkategóriás processzorokról szeretnénk váltani felsőkategóriásra, akkor vegyük figyelembe, hogy csak 10-15% teljesítmény növekedést fogunk elérni a 200-400%-os ár növekedése mellett. A fent megemlített CPU-k 70.000HUF és 140.000HUF között mozognak.

 

Nem ajánlom, hogy 3-400.000-ért processzort vegyünk, mert nem fog számottevően meglátszódni a teljesítményen. 10% teljesítmény növekedés, ahogy már említettem, nem észrevehető, vagy csak elhanyagolhatóan, 30% körüli növekedésnél lehet már érzékelni a sebesség változást.

Az Apple 2015-ös iMac modelljei ezeket a processzorokat tartalmazzák: i5-4590, i5-5250U, i5-5575R, i5-5675R, i7-5775R, i5-6500, i5-6600, i7-6700K. Kerüljük az ’U’ jelzésű CPU-kat, mert azok teljesítménye kisebb az energiagazdálkodás miatt.

MacBook Pro (2015) CPU-k: i5-5257U, i5-5257U, i7-5557U, i7-4770HQ, i7-4770HQ, i7-4980HQ, i7-4870HQ, i7-4980HQ. Itt szintén szempont, hogy HQ jelzésű processzort válasszunk a jobb teljesítmény érdekében.

MacBook Air és MacBook modellek nem igazán alkalmasak zeneszerkesztésre, ha sok sávot használunk, ezét inkább a fent említettek közül válasszunk.

További Apple termékek CPU listáját itt találjátok meg: http://www.everymac.com/

Ezen az oldalon megtaláljátok a CPU-k teljesítményére vonatkozó pontokat: https://www.cpubenchmark.net/high_end_cpus.html

Értékelés besorolása (zeneszerkesztésre vonatkozóan): Gyenge: Kevesebb, mint 3999. Közepes: 4000-6999. Erős: 7000-9999 Nagyon erős: több mint 10000 (pl. az i7-4790K- 105.000HUF)

Laptop CPU: Ugyan azon az elven tudjuk értékelni, mint feljebb. A legjobb választás, ha 6000+ pontosat választunk. Például: i7-4720HQ és i7-4810MQ. Ezek a laptopok 300.000HUF felett elérhetőek. A fentebb említett két processzorral nem tudtok mellé lőni.

i7-proci

Nézzük végig egy példát, hogy ár/érték szempontból ezek alapján hogyan érdemes választani gépet.

A saját példából kiindulva nekem most jelenleg egy MacBook Pro “Core i7″ 2.3 15” Late 2013 (IG)2.3 GHz Core i7 (I7-4850HQ) van. Mi van, ha viszont a legújabbat szeretném megvenni, megéri-e? Anno én nem ilyen szempontok alapján választottam gépet, hanem a legújabb legjedibb macet akartam magaménak tudni. Akkor ez a beruházás mindennel együtt (biztosítás, magic mouse stb) 800000 forintomba került.

Nézzük meg a mostani macek közül ugyanezt a konfigurációt csak 2015-ös kivitelben.


MacBook Pro “Core i7″ 2.2 15” Mid-2015 (IG)
2.2 GHz Core i7 (I7-4770HQ) jelenleg ezt lehet kapni az üzletekben, tehát ezt vettem alapul. Bolti ára 729 ezer forint.

Ezzel szemben az én gépem most jelenleg 545 forint újonnan, tehát újonnan nem használtan.

Megnézve másik honlapon a teljesítményre kapott pontokat: 9093 az én gépem teljesítményére kapott pont, míg a legújabb 9300 pont körül kapott. Látható hogy mindössze 200 pont a különbség, árban viszont 184 ezer forint, ami azért elég borsos

Audio interfész

Szintén nagyon fontos elem, hogy a hangkártyánk támogassa az ASIO driver-eket. Mi is az az ASIO? Az ASIO egy szoftver driver, ami lehetővé teszi, hogy a hangkártya közvetlenül kommunikáljon a CPU-val, megkerülve az operációs rendszert. Ez jelentős teljesítménybeli előnyt jelent, amikor futtatjuk a DAW-ot.

Lehetőség szerint, kerüljük el az integrált hangkártyákat, mivel azok nem biztos, hogy támogatják az ASIO driver-t (ASIO4ALL), bár a legtöbb esetben nincs vele gond. Ha nincs még hangkártyátok, javaslom, hogy szerezzetek be. Az ASIO driverek szinte mindig up-to-date-ek, és az összes operációs rendszerhez megtaláljuk Windows XP-től a Windows 10-ig.

focusrite

 

RAM: 8GB az ajánlott és kényelmes minimum, 16GB RAM már bőven elég. 32GB csak akkor szükséges, ha nagyon sok sample alapú szoftverrel dolgozunk, mint például a Kontakt, ahol egy-egy könyvtár betöltése rengeteg RAM-ot felemészthet.  32GB szinten minden zeneszerkesztési fázishoz (zeneírás, mixing/mastering/felvétel stb.) felesleges, ahelyett, hogy RAM-ra költünk, azt a pénzt inkább CPU-ba, hangkártyába, videokártyába, vagy pluginba invesztáljuk. Érdemes odafigyelni arra, hogy a RAM-ot párban vegyük pl. 16GB RAM-ot 2×8-as pakkban vegyük meg (általában így is árulják).

HDD: SSD vs HDD – az SSD-kel el tudjuk érni, hogy a gépünk azonnal felálljon, és ne kelljen várni az operációsrendszerre (fast boot), illetve, hogy egy-egy program gyorsabban betöltsön (vsti, DAW). A HDD szerepköre zeneszerkesztésben, hogy a sample könyvtárainkat tároljuk rajta, javaslom, hogy legalább egy 1TB-os HDD álljon a rendelkezésünkre (7200 fordulatszámú HDD tökéletes erre). SDD-n inkább a DAW fusson és third party alkalmazások.

A legjobb felállás, ha egy 256GB SDD-n van a rendszer és minden program, és 1-2TB-os HDD-n pedig a sample-k, és személyes holmik.

Összefoglalva a mai cikket, a legfontosabb, hogy egy nagy teljesítményű CPU-val dolgozzunk, és erre költsük a legtöbb pénzt. Ezzel megkímélve magunkat a tovább akadozásoktól, illetve, hogy szabadabban dolgozhassunk, több pluginnel egy-egy projectben. Még egy utolsó tipp, mielőtt bármit is fejlesztenénk a saját kis „stúdiónkban”, akkor mindig gondoljuk át, hogy a PC-n érdemes-e valamit tuningolni, ha pedig csak most vágnánk bele a zeneszerkesztésbe, akkor elsőkörben – hangfal, fejhallgató, bármilyen kütyü vásárlása előtt- a PC-be invesztáljuk a legtöbbet.

forrás: image-line.com

 

Maddow

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

Keverés fejhallgatóban

Előszó

Eléggé megoszlanak a vélemények ezen a téren, sokan azt mondják, hogy fejhallgatóba nem lehet jó mixet készíteni és legalább annyian állítják az ellentettjét. Ugyanakkor, ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a témát hamar rá fogunk jönni, hogy az igazság valahol félúton van. A fejhallgató javára írható, hogy használatával kiküszöbölhető a szoba rossz akusztikai tulajdonsága, és ezen túl sokkal tisztább képet kaphatunk arról, hogy hogyan is szól valójában a zenénk izolált térben ettől természetellenes érzetet keltve. A stúdió monitor sokkal inkább az összképre világít rá, hogy a zenénk egy klubban vagy egy kocsi hifijén lehallgatva milyen érzetet adna, és keverés közben a mélytartományok érezhetővé is vállnak nem csak hallhatóvá. Valamint a sztereo teret is jobban halljuk a fejhalgatókkal ellentétben.

headphone-mix

Az ideális akusztika

Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ideális akusztikát sem. Egy stúdió hangzása nagyban függ annak akusztikai tulajdonságaitól és ennek tökéletesítése érdekében a szobát már a hang terjedésének fizikai szabályai alapján építik fel. Ezek után következik a diffúziós panelek és a hangszigetelő szivacsok felhelyezése, amikkel a káros visszaverődések elnyelhetőek, illetve szétoszlathatóak. Otthoni körülmények között ez nehezen megvalósítható, főleg akkor, ha még éppen a szüleinkkel élünk és egy tetőtéri szobában dolgozunk, aminek a kialakítása rosszabb esetben akár teljesen amorf is lehet. Egy pár hangcsapda felhelyezése a hangszórók mögé, a sarkokba és hátunk mögött lévő falra sokat segíthet a helyzeten, főleg ha megfelelően pozícionáltuk az asztalunkat és rajta a hangszórókat.

studio-lehallgatas

 

 Felmerülő problémák

Abban az esetben, ha a drágább árkategóriából választunk lehallgató berendezést, akkor is felmerülhetnek kisebb nagyobb problémák, amiknek kiküszöbölése okozhat némi fejfájást. Ha minket nem is, de a családot vagy a szomszédokat kifejezetten zavarhatja a magas hangerő, főleg ha szeretünk az éjszaka közepén dolgozni.  Ilyenkor nagy segítség lehet, ha van kéznél egy profi stúdió fejhallgató. Nem fogok most hosszas bemutatót tartani, hogy melyiket érdemes választani, illetve mikre képesek az adott fejhallgatók, de lábjegyzetbe mellékellek pár linket, amik közül, ha választunk, nem nagyon nyúlhatunk mellé. Bár érdemes vásárlás előtt legalább a boltban meghallgatni a választott darabot, hogy ne otthon szembesüljünk a hiányosságokkal. Én személy szerint egy AIAIAI TMA-1 Studio-val dolgozok. A hangjával elégedett voltam már a megvételétől kezdve, de a gyárilag hozzá járó szivacsok kifejezetten kényelmetlenek voltak, de szerencsére a TMA-2 kettő megjelenésével orvosolták ezt a problémát, ugyanis egy-két alkatrésze kompatibilis a régebbi szériával és így le is tudtam cserélni a kifogásolható alkatrészt. A fejhallgatóban az a legérdekesebb, hogy ami az előnye az sokszor számunkra hátrányként érezhető. Az emberi fülek egymáshoz képest pár milliszekundumos késéssel érzékelik a hangot és ehhez még hozzá adódik a tér adta visszhang. Fejhallgatóban teljesen izoláltan hallunk, megszűnik a szoba akusztikai tényezője, és ettől természetellenesnek érzékeljük a hallottakat. Ezt még tetőzi, hogy olyan részletességgel tudjuk lehallgatni a hangmintáinkat, hogy több óra után és száz meg száz gigabájtnyi hangminta átpörgetése után se találunk egy használható lábdobot.

Tudtad?

A hibás sidechain kompresszálás és a durva panorámázás sokkal zavaróbbá válik fejhallgatóban, izolált térben a hallgató számára.

Ennek elkerülése érdekében a kiexportálás előtt mindenképpen hallgassuk meg egy drágább stúdió fejhallgatóba és akár egy Apple Earpodban a zenénket, és ha kell, akkor ezen információk alapján alkalmazzuk a végső simításokat.

 

Mit lehet akkor tenni?

Személyes tapasztalatok alapján…

Én javarészt hangfalon kezdek el zenét írni és zeneírás közben csak ellenőrzésképpen használom a fejhallgatót, de vannak, akik pont ennek az ellentettjét preferálják. A zene elkészültével minden csatornát lehalkítok és egy 8/16 ütemes loopot hallgatva fejhallgatóban kezdem el újra beállítani az arányokat, effekteket. Egyetlen hátrány, hogy fizikálisan nem érzem a zene mélytartományát, de minden más problémát pontosabban és precízebben tudok orvosolni, így  nem fedik el a káros visszaverődések azokat a nüanszokat, amiket egyébként figyelmen kívül hagynék vagy nem is hallanék.
Ha nincs lehetőséged meghallgatni egy profi fejhallgatóban a végkifejlettet, ne keseredj el, van megoldás.

Tudtad?

Késő este az idegrendszerünk már fáradtabb és az agyunk rosszul ítél meg bizonyos dolgokat. Ebből adódik, hogy éjjel sokkal kreatívabbnak érezzük magunkat és egy éjszaka folyamán képesek vagyunk egy komplett zenét befejezni és lekeverni. Ám másnap a visszahallgatott eredmény közel sem azonos az előzőnek tökéletesnek vélttel. Rosszabb esetben az egész éjjeli munkánk a kukában végzi, de ez ne tántorítson el senkit, mert mindig vannak kivételek. Nekem is már volt nem egyszer olyan munkám aminak az alapötleteit éjszaka fektettük le és másnap is legalább annyira elégedettek voltunk a halottakkal.

 

Crossfeed

A Crossfeed egy olyan megoldás, amely különböző szobák akusztikai tulajdonságait modellezi, hogy fejhallgatóban tisztább képet kaphassunk zenénk viselkedéséről. Ezek a programok egyszerű stereo imager pluginek, amelyeket a master sávra kell elhelyezni, így „torzítják” el a zenénket. Alapvetően a plugin összekeveri a bal és a jobb oldalra menő jelet, ezzel is lecsökkentve az izoláltság érzetét. Ezek után a kiválasztott szoba hangi visszaverődéseit és zöngését is hozzá adja. Praktikus megoldás és mindenképpen érdemes kipróbálni már csak érdekességképpen is. Fontos, hogy a fejhallgató levétele után a plugint is kapcsoljuk ki, illetve a zene kiexportálása előtt töröljük a master sávról.

crossfade

 Végszó

A legfőbb szempont, hogy bármivel is dolgozzunk, ismerjük meg a rendelkezésre álló eszközeink erősségeit és hátrányait egyaránt. Mindemellett használjuk ki a lehetőségeket és hallgassuk meg minél több helyen, hogy hogyan is szól a zenénk, ezzel is minimalizálva az esélyét egy kisebb szívrohamnak, ha esetleg egy klubban lejátszanánk és a basszus teljes hiányát tapasztalnánk. Rengeteg profi zene és mix készült már fejhallgatóba, úgyhogy ez ne tántorítson el senkit, csak legyünk kitartóak és élvezzük, amit csinálunk!

Top 10 fejhallgató zenéléshez és audió editáláshoz:

http://ehomerecordingstudio.com/best-recording-studio-headphones/

http://www.wirerealm.com/guides/top-10-best-studio-headphones

https://www.attackmagazine.com/reviews/the-best/ten-of-the-best-headphones-for-music-production/

 

Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!

Ranek