8 tipp a sikeres zenei együttműködéshez

Jimmy Edgar és a Machinedrum JETS duós tapasztalatain alapuló útmutatóról olvashattok, amely a többi művésszel folytatott kollaborációt segíti. A duónak első kézből származó tapasztalata van, hogyan kell együttműködni a többi művésszel, hiszen ők maguk is csak úgy tudnak összedolgozni, ha bizonyos dolgokra ügyelnek.

1. Építs bizalmat!

 

Mindennek az alapja a bizalom és ez különösen igaz, amikor közös munkáról van szó. Könnyű szokásokhoz kötni magad, ha egyedül dolgozol, ezért fontos, hogy megbízz bennük, ha kreatív döntést kell hozni. Ez minden bizonnyal nem lesz könnyű az elején, azonban nagyszerű dolgok születhetnek, ha hagyod a másikat tenni a dolgát. A bizalom nem jön könnyen, dolgozni kell érte.

– Mi évek óta ismerjük egymást. Egy éjszaka találkoztunk 2001-ben egy klubon kívül, ahol két közös barátunk játszott. Azon az estén, amikor még csak 17 és 18 évesek voltunk, megerősítettük barátságunkat “wet dreams in Tokyo during our first trip abroad”. Ez a bizalomépítés hosszú folyamatának kezdete volt barátokként, ami oda vezetett, hogy kényelmesen éreztük magunkat, amikor együtt kezdtünk el dolgozni. Úgy gondoljuk, hogy fontos, hogy barátok legyünk egy zenei projektben, mert hogy dolgoztunk emberekkel, akik nem feltétlenül voltak barátok és általában nem működött jól az egész munkafolyamat. Elsősorban kedveld a másikat és e felett gyakran elsiklanak, mert amikor a pénzkeresés bejön a képbe, a barátság nem mindig prioritás.

2. Kommunikáció!

 

Az együttműködés alapjában véve a kommunikáció egy formája ah ez megakad, akkor nagyban befolyásolja a munkát. Mindig személyesen kezdünk el és fejezünk be egy projektet. Ha egy ideig magunk vagyunk, anélkül, hogy azonos helyen dolgoznánk vagy beszélnénk egymással telefonon az ötleteinkről, akkor hajlamosak vagyunk drasztikusan más irányokba elmenni és a legjobb ilyenkor felhívni a másikat és kitalálni, hogy mit is kell végülis csinálni. Sok pszichés dolog jelentkezik, amikor a kreatív zónánkban vagyunk. Vannak pillanatok a stúdióban, amikor mindkettőnknek ugyanaz az ötlete van vagy észrevesszük, hogy valamait változtatni kell és csak megcsináljuk. A telepátia ugyancsak bejön a képbe, ha megértéssel és bizalommal teli atmoszférát hozol létre, így mindketten kimondjuk, amit érzünk. Valamilyen mágia által vagyunk vezetve és ha egyikünk ki akar javítani valamit, a másikunk már dolgozik rajta .Ez olyan, mintha a zenészek megnyílnának az emberek felé, és vibrációt adnak ki magukból.

3. Tiszteljétek egymást!

 

Egy dolog, amiről sokat beszélünk, az a másik tisztelete, mint zenész és művész. Egymás zenéinek a rajongói vagyunk, ezért igazán kiteszünk magunkért, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból a közös munka során. Mindketten megpróbálunk hatást gyakorolni a másikra, amikor együtt dolgozunk. A kölcsönös tisztelet segít nagyszerűséget elérni az együttműködésben, mert többé-kevésbé nem akarod cserben hagyni a másikat. Gyakran játszuk egymást új zenéjét a szóló projektjeinkben, ami mindig hat ránk. A felvételeink szemléjénél az emberek gyakran tévednek abban, hogy ki mivel járult hozzá a track-hez, ami azért érdekes, mert észrevettük, hogy egymást közvetítjük , amikor zenét készítünk. Más szavakkal, nem lépünk be a stúdióba, hogy a saját dolgunkat csináljuk, hanem gyakran a másik stílusát csináljuk! Nem teljesen természetesen, de a lényeg, hogy a tisztelettel lépve a stúdióba nagy dolgokhoz vezet el minket.

4. Érezd jól magad!

Legyen minden szórakoztató, mert különben nincs értelme. Nem lennénk a stúdióban, ha nem éreznénk jól magunkat 24/7 és nem töltenénk annyi időt túrnézással, ha nem mindig szórakoznánk. Ha erőlködsz, hogy megtaláld a mókát, talán vissza kell inkább menned a tervezőasztalhoz. Mi mindig viccelődünk és néha még a zenét is humoros irányba visszük el. Sokszor meg is tartjuk, mert megnevettet és mosolyra késztet minket, akkor azt sikernek értékeljük. Van amikor a legjobb dallamok akkor születnek, amikor vesszük túl komolyan magunkat és vidámságot és mosolyt viszünk bele. Szerencsések vagyunk, hogy meg tudjuk egymást nevettetni és a dolgokat jókedvűnek megőrizni, még akkor is amikor őrült határidőink és korlátozott stúdióidőink vannak. Jó szüneteket tartani és vicces videóakt nézni a Youtube-on, vagy bármit, ami kapcsolódik Timhez és Erichez, akiket mi komédiaisteneknek tartunk. Ez megerősít minket és lazább hangulatot teremt a stúdióban, főleg szoros határidők idején.

5. Teremts jó környezetet!

A környezet fontos,de legyél óvatos, hogy ne fojtsa el az alkotó folyamatot. Mi mindig törekszünk fejleszteni a környezetünket, de mégis mindig hotelszobákban fejezzük be a track-jeinket. Nincs problémánk azzal, hogy AUX bemenetet használjunk a TV-n vagy laptopon. Habár sokkal produktívabbak vagyunk stúdió környezetben, hisz tudjuk változtatni a szerepeket, így a dolgok nem lesznek monotonak és kimerítőek.. Például, 30 percig egyikünk a számítógépen programmal szerkeszt és bámulja a képernyőt, a másikunk pedig billentyűkön játszik egy modulár patchen dolgozva vagy csak erősen figyel. Majd egyikünk közbeszól és szerepet cserélünk. Ez frissen tartja a dolgokat és így szuperhosszú stúdiómunkákat tudunk csinálni.

6. Alkalmazkodj!

 

Az együttműködés alkalmazkodásért kiált. Légy folyadék, ami kitölti a projekt “tárolód”. Mindig szeretjük ellenőrizni egymást és nem hagyni, hogy az egó közbeszóljon és gyakran cserélünk, hogy hagyjuk a másik felet azt csinálni, amit akar, de közben mi tartjuk az ötletünket a vízióval párhuzamosan. Voltak periódusok, amikor ugyanabban a városban éltünk és évek, amikor kontinenssel elválasztva éltünk. Mindkettőnk élete nagyon sűrű a szóló karrierünk miatt és ennek eredményeképpen fontos, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz és akarjunk időt szakítani arra, hogy átnézzük a projekteket.

7. Legyen víziód!

Legyen víziód, még ha az nagyon egyszerű is. Segíthet kitalálni, hogy mit is akarsz igazából csinálni, és ez sokkal egyszerűbb, mint ahogyan hangzik. A legtöbb ember ezt csinálja, de jó dolog, ha ez tudatosul. Néha szeretjük leírni a zenét más érzékekkel, hogy belekerüljünk abba hangulatba. Alternatívaként elképzelünk egy mozgó képet vagy videót, hogy elinduljunk. Az alapötlet, hogy hozzunk létre egy világot, amibe teljesen bele tudunk lépni. A vízió jöhet inspirációból, így mi mindig kitesszük magunkat új zenék, művészet és filmek hatásainak. Más időkben pedig a vízió közvetítési folyamat során jön. Megnyitjuk magunkat a kollektív tudatnak és hagyjuk magunkat, hogy az univerzális ötleteket összekössük a sajátunkkal.

8. Fejlessz ki egy élő koncepciót!

Folyamatosan gondolkodunk azon, hogy a zenénket különböző módokon mutassuk be. Van, amikor egy olyannal jövünk elő, hogy egy élő fellépésen mutatjuk be képességeinket hangszereken és élőben alkotjuk újra zenéinket. Máskor pedig úgy gondoljuk, hogy alkalmasabb, erősebb és szórakoztatóbb egy back-to-back DJ szettet csinálni, mert a hallgatóságnak és egymásnak fogunk játszani. Amikor mixekre kerül a sor, szeretünk a dobozon kívül gondolkozni. Ahelyett, hogy összedobnánk egy gyors mixet azokból a zenékből, amiken éppen dolgozunk, szeretnénk inkább mélyebbre menni. A nagy mennyiségű megjelent és nem megjelent anyagaink miatt azt vettünk észre, hogy nagyon ütős, ha csak ezeket a zenéket tesszük be. Szeretünk a mixekre egy mix kazin vagy a beat tape stílusra gondolni. Talán lesz még idő addig, míg a világ láthatja egy JETS album elkészültét, így az lesz a legközelebbi, amennyire csak közel kerülhetsz hozzá.

Skeldar

Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!

Az audioeffektek alapjai: típusok és használatuk

Az audió effektek áttekintése

Elsősorban a kezdők számára magyarázzuk el a leggyakrabban használt audioeffektek alapjait. Ha mostanság kezdted a zeneszerkesztés, bizonyára találkoztál már a szerkesztő programodban különféle delay, reverb, kompresszió és egyéb szűrökkel. Felsorolni nem is igazán lehet őket, ez a bőség zavara, mely zavarban próbálunk útmutatást adni.

Mi is a hangeffekt?

Az audioeffektek analóg vagy digitális eszközök, amelyek arra használunk, hogy egy-egy hangszer vagy bármilyen más hangforrás másképp hangozzon. A változás lehet nagyon finom, szinte alig érzékelhető, de nagyon extrém is. Egyik ilyen ismert effekt a torzító (distoration), amelyet az elektronikus gitárosok használnak előszeretettel. Azáltal, hogy különböző effekteket kötnek láncba, egyedi hangzásvilágot tudnak létrehozni. Minden stílusban megtalálhatók az effektek, de az igazi szabadságot az elektronikusan készített zenék adják, hiszen ott könnyebben kezelhetők az eszközök és könnyebben variálhatók is, mintha fizikailag lennének bekötve. Az effekteknek csak a számítógépünk kapacitása szabhat határt.

Az effektek rövid története

A mai modern audioeffektek a technológia fejlődésével váltak elérhetővé. Az 1940-es években a mérnökök reel to reel szalagos gépeket használtak, hogy visszhangot, késleltetést készítsenek. Adalékként a mikrofon elhelyezése és mozgatása lehetővé tette olyan hangok felvételét, amik addig nem voltak. 1948-ban Harry DeArmond készített egy effektet, amit Trem-Trol névvel látott el: elektromosságot vezetett folyadékon keresztül a tremolo hang előállításához. Ezt az eszközt használta Bo Diddley is, amit aztán a gitár-ipar továbbfejlesztett. 1950 körül megjelentek az erősítők, amik vibrato és reverb hatásokra is képesek voltak. A reverb hatást eredetileg egy fémlemezbe vezetett elektromosság hozta létre.

A stúdióban a mérnökök elkezdtek visszhangkamrákat alkalmazni, hogy visszhangot vagy eredeti csengést adjanak a zenéhez. Ezek a kamrák hosszú, négyzetes alakúak voltak, amik hangvisszaverő anyagokból készültek, például betonból. Az egyik végükre hangfalat tettek, a másikba pedig egy mikrofont, így adtak effekteket elsősorban a vokálhoz. Mivel a kamrák egyedi építésűek voltak, így az adott stúdió lenyomata is volt egy-egy ilyen. A fejlődéssel lehetővé vált, hogy elektronikusan is visszhangot (reverb) állítsanak elő, az EQ és a kompresszor az 1950-es és 60-as években érkezett meg a stúdiókba. A legismertebb a Pultec volt, amely a kor számos zenéjében megtalálható.

Hardveres és szoftveres effektek

A mai audioeffektek fizikai és digitális formában találhatók meg. Az analóg jeleket egy fizikai eszköz dolgozza fel, míg a digitális jeleket matematikai úton módosítják a szoftverek, hogy a kívánt hatást elérjék. Mindkét módszer hasonló eredményt ad. A fizikai eszközök legtöbbször rackes eszközök, amelyekből kábelek jönnek ki és mennek egymásba, effektláncot alkotva. A szoftveres megoldásoknál a legtöbb effektet tartalmazza az alap DAW, de akár plug-inekkel is bővíthetjük is a lehetőségeinket. Számítógépen legtöbbször insert-és-return módszerrel alakíthatjuk ki az effektláncot.

Dinamikus processzorok

A dinamikus audioeffektek megváltoztatják a hangot a frekvenciája és amplitúdója alapján. Mivel a feldolgozás programfüggő és mindig változik, ezért is nevezik dinamikusnak. A dinamikus hatások nagyban javíthatják a produkciót, de érzékenyek is egyben, nagy figyelmet igényelnek. A négy leggyakoribb effekt a kompresszor, a limiter, a gate és az expander.

Kompresszor
A kompresszor csökkenti a hangerőt vagy felerősíti a túl halk hangokat, vagyis benyomja a hangot egy hangerő sávba. A kompresszorokat gyakran használják felvételeknél és élő mixeknél, hogy egy átlagos hangerőn tartsák a hangokat. A szoftveres és hardveres megvalósításoknak egyedi lenyomatuk van, amelyek erőt vihetnek egy élettelen trackbe. Ugyancsak használható ez az effekt, hogy a hangok természetesebbnek hangozzanak, anélkül, hogy torzítanának.

Limiterek
A limiter egyfajta kompresszor, ami egy speciális célra készült. Limitálja a jelet egy adott szint fölött, míg a kompresszor finoman kezdi csökkenteni a gaint a határ alá. A limiter fűnyíróelven működik. Ezen tulajdonsága miatt védekezésre használják a hirtelen erős hangok és jelpattogások ellen. Az esetek többségében a kompresszorral együtt használják. A kompresszor végzi a finom munkát, míg a limiter a végső védelmet látja el.

Noise Gate
A hangerő szabályozására szolgál. A kompresszortól eltérően ez az effekt nem engedi tovább az adott hangerőnél kisebb hangokat. Halk hangokkal szembeni védelmet ad, mint például háttérzaj, halk szuszogás és egyéb zavaró hangok.

Expander
Az expander effektet a hang dinamikájának kiszélesítésére használják. Ellentétesen működik, mint a kompresszor. Egy adott szint feletti hangot felerősít, míg egy szint alattit pedig lehalkít. Gyakori effekt zajos felvételek javításánál.

Torzítás
A torzítás effekt jól tudja reprodukálni az analóg vagy digitális torzítást. A torzítás vagy szaturációs effekt szimulálja a vákumcsövek, tranzisztorok vagy digitális áramkörök által keltett hangot. A vákumcsöveket az erősítőkben használták még a digitális kor előtt, de mind a mai napig megtalálhatók egyes erősítőkben. Ha túlvezérlik, a fül számára kellemes hangot ad ki. Az analóg csövek melegséget és élességet adnak a hanghoz.

Vannak olyan torzítás effektek is, amik pattogást, érces hangzást idéznek elő. Az ilyen hatásokkal bármely hangból természetellenesnek tűnő, intenzív hangzást tudunk csinálni. A torzításokkal és szaturációval testesebbnek tűnő hangokat készíthetünk.

Idő-alapú effektek

A jelek időzítését módosíthatjuk ezekkel az effektekkel, hogy rövid vagy hosszú hangkitöréseket hozzunk létre. A leggyakoribb idő-alapú effektek közé tartozik a reverb, a chorus, a flanger, a phaser, a pitch, a transzpózer és a harmonizálók.

Minden ilyen típusú hangmanipuláció egyedi módon modulálja a jelet. Alapjába véve megfogják a bejövő jel egy részét és kis késéssel visszajátsszák. A késleltetési idők komplex variációs lehetőségei sokat fejlődtek az első megjelenésük óta.

Szűrő effektek, avagy a filterek
A szűrő audioeffektek (filterek) egyszerű, jól használható eszközök, amelyek minden zeneszerző arzenáljának fontos részét képezik. Ezen eszközök célja, hogy a jel frekvenciatartalmát módosítsák. Felerősítenek vagy gyengítenek frekvenciákat, amely a hang tónusának megváltozását idézi elő. A legismertebb típusai a szűrőknek:

  • lowpass,
  • highpass,
  • bandpass,
  • notch,
  • morfológiai szűrők.

Lowpass filter (LPF)
Az LPF a magas frekvenciákat távolítja el, csak a mély hangok mehetnek tovább.

Highpass filter (HPF)
Az LPF ellentéte, csak a magas hangok maradnak meg.

Bandpass filter (BPF)
Alapvetően egy LPF és egy HPF kombinációja. Csak egy bizonyos frekvenciatartományon belül engedi tovább a jelet. A bandreject szűrő pedig a párja, amely a sávon kívűl minden hangot átenged.

Modulációs effektek

Az ilyen effektek komplexek és leginkább mozgás és mélység hozzáadására használják őket. A moduláció a forrás jelét módosítja egy másik forrást felhasználva. Egy ilyen példa a kórus (chorus) effekt.

Az effekt a bejövő jelet késlelteti néhány miliszekundummal, majd LFO-t használva modulálja a késleltetett hangot. Az LFO ugyancsak használható arra, hogy késleltessük a hangot néhány effektnél. A pitch modulációk legismertebb típusa pedig a vibrato és tremolo, amelyek LFO segítségével a hang frekvenciáját modulálják.

Pitch effektek
A pitch effekekt módosítják az ilyen hatásokat oly módon, hogy új frekvenciát adnak a jelhez, vagy csak módosítják a pitchet egy előre definiált intervallummal. A pitch shifter a hang oktávval vagy egy intervalummal való csökkentésére/növelésére szolgál.

A harmonizáló egy olyan pitch shifter, amely kombinálja a módosított pitchet az eredeti hanggal, hogy kettő vagy több harmónikust hozzon létre. A pitch korrekció egy másik gyakori példa, amit vokál felvételeknél és élő fellépéseknél figyelhetünk meg, mint auto-tune effekt.

Érdekel az audioeffektek működése? Akkor iratkozz fel hírlevelünkre és kapj egyedi kedvezményeket a képzéseinkből!