Fruity Delay 3 – Minden, amit tudni akartál róla!
/0 Hozzászólások/in FL Studio/by nbalazsA Fruity delay 3 plug-in kiváló választás lehet mixelésre és effektezésre is. A mixelésben az egyik legfontosabb dolog a hangszerek térbeli elhelyezése: nem elég EQ-zni, a különböző hangokat be is kell illeszteni a megfelelő helyre (a sztereó térbe). Számtalan plug-in segít nektek abban, hogy szebben szóljanak a zenéitek. A különböző reverbek, delayek és hangerőszabályzók például a térbeli elhelyezést segítik, míg az EQ és a torzítók a tisztább hangzást hivatottak előidézni. Megint mások a különböző dinamika arányok beállításában segítenek, ide tartoznak a limiterek és kompresszorok. A lekeverés ezeknek a plugineknek/effekteknek a segítségével valósulnak meg. A lekeverésben, másnéven mixelésben nagy segítségetekre lehetnek a különböző delay plug-inek. A delay effekteket is több csoportra oszthatjuk: tap delay, ping-pong delay, wide delay, vagy ezek kombinációi, mint ez esetben is. A mixelésen kívül különböző hangszerek színesítésre és zenei változások eszközölésére is alkalmasak a különböző delay plug-inek.
Fruity Delay 3 bemutatása
Ebben a videóban a Fruity Delay 3 pluginről láthattok egy tartalmas bemutató videót. A Fruity Delay 3 tulajdonképpen egy fejlett analóg delay effekt, amiben könnyedén automatizálhatjátok a késleltetési időt (delay time), illetve tempó szerint is képes alkalmazkodni a különböző automatizációkhoz. A plug-inben több hasznos funkciót is találhattok, amivel torzíthatjátok a késleltetést, a feedback opcióval pedig akár úgynevezett self-oscillation effektet is létre tudtok hozni, hogy így színesítsétek a hangjaitokat. A delay felhasználása többrétű. Egyrészt a különböző hangszereiteket tudjátok vele feldobni különféle sztereó tér manipulálásokkal. Másrészt a mixelésben is nagy segítség lehet. A videóban részletesen elemezzük a különböző funkciókat és bemutatjuk azok működését. Lássunk is hozzá!!
További tartalmak
Amennyiben érdekelnek további videók és hasznos tartalmak, úgy látogass el FL Studio blogunkra, ahol további ingyenes videókat találhatsz a zeneszerkesztésről FL Studio környezetben. Már kapható az FL Studio könyvünk is, amiből akár otthon is megtanulhatod a zeneszerkesztés fortélyait. Amennyiben érdekel, itt megveheted tankönyvünket!
Tetszett a poszt? Érdekelne bővebben az FL Studio? Nézz be hozzánk!
Maszterelés tippek kezdőknek haladóknak egyaránt
/0 Hozzászólások/in FL Studio, Workshopok/by nbalazsSzeretném nektek bemutatni, hogy én miket, milyen sorrendben és miért rakok a masterláncomba. Mielőtt belevágnék a maszterelés rejtelmeibe, szeretnék pár dolgot tisztázni.
Szerintem, az első és legfontosabb, hogy mindenkinek megvan a saját maszterelési stílusa.
Ez azt jelenti, hogy mindenki valamilyen szinten mást használ és arra esküszik, hogy az a legjobb. Persze megvannak a „szabályok” is, limiter a master lánc végére kerüljön stb. A lényeg, hogy a végeredmény az jó legyen. Ahhoz, hogy a végeredmény jó legyen ismerned kell a plugineket/vaskat, amiket használsz. Tudnod kell, hogy hogyan működik a kompresszor, milyen kompresszorok vannak – gondolok itt a karakterükre. Légy tisztában vele, hogyan használd a limitered és a EQ-d, hogy a maximumod hozd ki a dalodból. Ehhez iskolánk képzései remek segítséget nyújtanak. Tehát ezeket kell először megtanulnod, mert, ha random dobálod rá a plugineket, akkor csak rosszabb lesz a helyzet.
A következő dolog a master túlértékeltsége. Tapasztalataim szerint a master 10-15%-ban fogja befolyásolni a dalod minőségét. Ez nem azt jelenti, hogy a jó master nem fontos, igenis fontos, de a jó mastert meg is kell alapozni. A sample-ök, és az általad használt pluginek presetjeinek, vagy a saját magad által kikevert hangok minősége a legfontosabb ahhoz, hogy megalapozd a dalod minőségét.
Ez 50%-ban befolyásolja majd a végterméket. A fenn maradó részt pedig a mixing teszi ki. Erre nem úgy kell tekinteni, mint fix értékekre. Évek tapasztalata mutatja, hogy körülbelül ez a felosztás érvényes.
Nekem is megvan a saját masterelési stílusom, ami folyton változik, elveszek belőle, hozzáadok valamit, ahogy az ízlésem, a trend változik, vagy megismerek egy új plugint. Vannak állandó bevált pluginjeim is, például a Fabfilter limitere vagy EQ-ja, de amint említettem, a saját stílusomat mutatom be. Ez csak egy irányadás, és szeretném megmutatni, hogy nálam mi a menete a masterelésnek.
A sorrend a következő.
1. Maszterelés fázis Fruity Soft Clipper
Először ezt szoktam betölteni. Ez azt szolgálja, hogy a zene egyes részeinek az egymáshoz viszonyított hangerejét befolyásoljam, tehát a kiállás, buildup, drop, intro, outro egymáshoz képest megfelelő hangerőarányban legyenek. A kiállás legyen halkabb, a drop legyen a leghangosabb, a build up halkuljon el a drop felé közelítve. Azért alkalmazom ezt a módszert, mert általában nem figyelek arra, hogy az egyes részek milyen arányban vannak egymáshoz képest, csak arra, hogy az egyes részekben megfelelőek legyenek a hangerőarányok és a végén ezzel korrigálom. Fontos, hogy ez a masterlánc első eleme legyen, hogy ne a kompresszált audió sáv hangerejét változtassuk.
Az alábbi képen ezt látjátok.
2. Maszterelés fázis EQ
Nem hibajavításra szolgál, hanem filterezésre. A buildup végeit filterezni szoktam, körülbelül 400Hz-ig fokozatosan automatizációval vágom az alját.
3. Maszterelés fázis Fabfilter Pro-Q 2
Kedvenc szoftveres EQ-m. Csak ajánlani tudom, rengeteg jó beállítást tartalmaz. Ezt az EQ-t már javításokra, monosításra használom. Mielőtt nekiállnánk kompresszálni, multiband kopresszálni, ajánlatos az EQ-val kezdeni, hogy ne a processzált audiót ekvalizáljuk, hanem a nyers audiót. Személy szerint nem szeretek a masteren EQ-t használni, ha javítgatni kell, inkább visszamegyek a mix fázisra, ha lehetséges, és ott javítok. Amennyiben javításra szorul a dolog, akkor +- 3dB-t emeljünk vagy vágjunk, ne többet. Az én dalomban egy 2.5dB-es emelést végeztem, 49Hz-nél (G1), hogy a sub frekvenciákat finoman kiemeljem. Ezután 25Hz alatt mindent levágtam 96dB/oct meredekséggel és 19800Hz felett is ugyanezzel a beállítással. Végül Mid-Side ekvalizálási technikával 180Hz alatt mindent monosítottam, hiszen ott a sub frekvenciák helyezkednek el és azt monoban szoktuk hagyni. Azt, hogy hol kezdjünk el monosítani mindig az adott dal választja meg. Az én esetemben ez 180Hz volt, mert ott már csak subbass és lábdob szólt, de ez minden dalnál változik.
4. Mszterelé fázis Fruity Filter
Semmi extrát nem takar, egy-két helyen filterezésre volt szükségem és egyszerűbb beállítási lehetőségeket kínált, mint az EQ.
5. Waves S1 Stereo Imager
Buildupok végét szoktam monosítani automatizációval. Nem teljesen vezetem monoba, kb 85%-ig. Ez arra szolgál, hogy a dropnak még nagyobb legyen az impactje. Alább láthatjátok, hogy mennyire húzom össze a buildup végére init pozícióból.
6. Maszterelés fázis Xfer OTT
A mai modern elektronikus zenélésnek elengedhetetlen kelléke. Az OTT egy multiband upward/downward kompresszor, hihetetlenül szép karakterrel. Ráadásul ingyenes.
A masterláncomon az OTT beállításai 90%-ban mindig hasonlók. A Depth(Dry/Wet) értéke 20-25%, ennél feljebb nem érdemes menni a masteren. Illetve az egyes bandek hangerején és a downward compressionön szoktam állítani. Ha jobbra tekered, akkor eltűnnek a tranziensek, ha balra akkor pedig felerősödnek.
Alább láthatjátok, hogyan állítottam be.
7. Maszterelés fázis : Slate Digital – Red
Az utolsó előtti elemem egy kompresszor. Az előre beállított Glue presettel szoktam indítani, majd ezt a dalhoz igazítani. Amire odafigyelek, hogy a gain reduction ne legen 2dB-nél több, hiszen az OTT már jól összerántotta a dalt előzőleg. Ezt a kompresszort azért használom, hogy még jobban kisímítsam az audió fájlt és még nagyobb hangerőt érjek el.
8. Maszterelés fázis: FabFilter Pro-L
A masterlánc vége a limiter. Erre nekem tökéletesen bevált a Fabfilter terméke. Ezzel szoktam a végleges hangerőt, tranzienseket megadni a zenének. Mivel még nagyban folyik a loudness war, ezért az alábbi beállításokat használom, hogy a legnagyobb hangerőt érhessem el. Stílus ’dynamic’: ez az opció azt kinálja, hogy meg tudjuk tartani az eredeti dal erősségét, fényességét. Emellé a beállítás mellé nagyon rövid lookahead-et, ajánlok (< 0,5ms). Én nullán hagytam, hogy még nagyobb hangerőt érjek el. Attack és release körülbelül fél állás. A gain beállítása függ attól, hogy mennyi headroomot hagytunk. Itt +9.7dB. Ezzel a dal -6RMS-ig megy fel, ami a modern elektonikus zenében már-már standard lett.
Remélem tetszett a cikk, és tudtam segíteni abban, hogy jobb mastert érjetek el és kialakuljon a saját stílusotok.
Maddow
Tetszett a poszt érdekel a Masterelés? Akkor gyere el bemutató napunkra!
BEVEZETÉS A MODERN ZENESZERZÉS VILÁGÁBA
Nem tudod felmérni, érdemes-e egyáltalán belevágnod és ha igen, akkor ehhez mire lenne szükséged?
Gyere el alapozó képzésünkre! Ismerkedj meg tanárainkkal!
Érdekel a zeneszerkesztés, a zeneszerzés?
Bemutatjuk képzéseinket!
Nem ismered a szoftvereket?
Végigjárjuk a zeneírás teljes folyamatát! Bemutatjuk zenei képzéseink!
A képzés árát később – ha eljössz további képzésekre – beszámítjuk azok árába.
Biztosítunk neked egyedi hangmintákat, amivel elkezdheted az otthoni zeneszerkesztést.
Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket képzéseinkből!
Fill készítése FL Studio segítségével!
/0 Hozzászólások/in FL Studio/by nbalazsEbben a videóban a zenei elemek összekötését segítő úgynevezett Fill zenei egységeket mutatunk be nektek.
Mi is az a Fill?
A fill lényegében bármi lehet, bármilyen hangszerből állhat. Legtöbbször dobokat használnak arra, hogy megoldják a zenei összekötéseket. Fx vagy effekt hangok is sokszor részét képezik ezeknek az átkötéseknek. Ebben a videóban a Filleket pattern módban egy beépített dob géppel az FPC-vel fogjuk felépíteni. A hangok megfelelő kiválasztása elengedhetetlen egy jó fill felépítéséhez. Megismerkedünk az arpeggio midi effekt működésével illetve, hogy ennek segítségével hogyan tudunk véletlenszerű sémákat (patterneket létrehozni.) A különböző automatizációk nagyban segíthetik a véletlenszerűséget. Előkerül az Edison plugin is, amiben még érdekesebb dolgokat létrehozni az alapból midi beállítottságú FPC dobgép segítségével.
Érdemes több felvételt is készíteni, majd audióként összevagdosni. A videó második felében a saját hangmintákat használunk, hogy még érdekesebb legyen az adott fill. Fontos megjegyezni, hegy különböző szintetizátor hangokat is berakhatunk az adott szekvenciába, hogy még pörgősebb legyen a Fill-ünk. Természetesen, ha jól átgondolt koncepciónk van, akkor a véletlenszerűséget a minimálisra csökkenthetjük. Póbáljunk meg minél több hangszer használni. Érdemes a tört ütemeket is kipróbálni. Mint például a triolák (triplets).
Az Fl Studio pattern módja és beépített sampler-re még több lehetőség ad, mint például egy Ableton esetében. Használd ki a Daw szekvenszered adta lehetőségedet. Abletonban ugyan másképp lehet ezt megoldani, viszont Live act-ként is kiprobálhatod az összerakott fill-eket. Nem árt viszont Push 2 vagy Novation launchpadokat beszerezni, hogy még kreatívabb és élőbb érzést tudj adni a filleknek.
További tartalmak
Amennyiben érdekelnek további videók és hasznos tartalmak, úgy látogass el FL Studio blogunkra, ahol további ingyenes videókat találhatsz a zeneszerkesztésről FL Studio környezetben. Már kapható az FL Studio könyvünk is, amiből akár otthon is megtanulhatod a zeneszerkesztés fortélyait. Amennyiben érdekel, itt megveheted tankönyvünket!
Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés a lekeverés? Akkor jelentkezz iskolánkba!
Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedvezményeket kurzusainkból!
[mc4wp_form id=”2149″]
Lábdob kinyerése meglévő zeneszámokból!
/0 Hozzászólások/in FL Studio/by nbalazsEbben a videóban végre te is meg tanulhatod, hogyan nyerd ki a legjobb kickeket (lábdob) egy-egy népszerű zeneszámból, hogy később felhasználhasd saját szerzeményeidben! Ha tetszett iratkozz fel YouTube csatornánkra!
Mi is az a lábdob vagy kick?
A kick a legfontosabb eleme az elektronikus zenének manapság, ha a lábdob nem üt elég nagyot a zene se lesz ütős. A mai producerek egyik legnagyobb kihívása, hogy zenéikhez a lehető legjobb lábdobot megtalálják. A lábdobhoz viszonyítjuk a többi hangszert is hangerőbe. A legnehezebb feladat a lábdob és basszus tartomány megfelelő kimixelése.
A lábdob részei
A lábdob alapvetően három részből áll. Van az úgy nevezett tranziens ez az első leghangosabb úgynevezett peak, amit meghallunk a kickből. Ennek a megfelelő kialakítása elengedhetetlen a jó lábdob létrehozásához. A kick második része az úgy nevezett body, ami lényegében egy szinusz hullám, ami a mélységét és karakterét adja a lábdobnak. Ezt a részt sokszor szintetizátorokkal hozzák létre egy sima szinusz hullám segítségével. Itt legfőképp a hosszúság és az amplitúdó, ami lényeges. Az utolsó része a Kick-nek a tail avagy a farok. Ez már a teljes képet figyelembe vége nem annyira hangsúlyos, de érdemes ezt is egy külön kick-ből kinyerni.
Lábdob szintetizátorok
Többfajta kick szintetizátorral van lehetőségünk lábdobot létrehozni. Az egyik ilyen a Kick2 amiben szinte minden aspektusát megtervezhetjük hangszerünknek. Rendkívül sok beállítási lehetőséget kínál kezdve a tranziens típusán át egészen a kick egyes részeinek hangmagasság beállításáig. Beépített Limiter-e és kompresszorra EQ-ja már a később processzálást is magába foglalja.
Másik ilyen kick szintetizátor a BAZISM2, ami ugyan jóval egyszerűbb mint az előző szintetizátor, azonban a body és tail létrehozására teljesen alkalmas. Tranziens oldalról, viszont igen csak elvérzik. Legfőképp a régebbi TR-808as dobokhoz hasonlít.
Tetszett a poszt érdekel a zeneszerkesztés többet tanulnál a lábobokról?? Akkor jelentkezz iskolánkba!
Iratkozz fel hírlevelünkre és kapj extra kedveznényeket kurzusinkból!
[mc4wp_form id=”2149″]
1082 Budapest,
Leonardo da Vinci utca 41.
Hétfőtől péntekig: 11:00 – 22:00
Szombaton: 9:00 -18:00
Vasárnap: 11:00 -18:00
Telefonszám: (70) 770 3899 (Ingyenes visszahívás)